Felszólalás adatai

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a rendszerváltozás teremtette meg a bírói függetlenség személyi és szervezeti feltételeit hazánkban, napjainkra a bíróságok már szervezetileg is teljes mértékben elkülönültek a másik két hatalmi ágtól. A bíróságok igazgatási teendőit a több mint kétharmad részben bírákból álló Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi.

Azonban minden egyes, okkal közfelháborodást kiváltó ítélet vagy elhúzódó eljárás miatt az ostor a kormányon csattan ma is. A kormány ugyanis felelősséggel tartozik az alkotmányos rend és az állampolgárok jogainak védelméért, valamint a törvények végrehajtásáért.

Az OIT ma az a fórum, ahol az igazságügyi miniszter mint a kormány képviselője találkozhat a bírói hatalmi ág képviselőivel, és az igazságszolgáltatást érintő kérdéseket megvitathatja. Neki mint az OIT tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége is elősegíteni azt, hogy a testület minél eredményesebben láthassa el tevékenységét, feltárja a bíróságok működésével, igazgatásával kapcsolatos esetleges nemkívánatos jelenségeket, és javaslatot tegyen azok megszüntetésére, illetve jövőbeni megelőzésére. (Folyamatos zaj.)

Dávid Ibolya miniszter asszonynak az OIT tagjaként Kovács Mihály ügyének - ő az egyébként, aki Kunos Péter vádlott-társa volt egy másik ügyben - soron kívüli tárgyalása érdekében előterjesztett indítványát a testület vita nélkül, egyhangúlag megszavazta. Sőt, az OIT legutóbbi ülésén szintén a miniszter asszony javaslatára döntött arról egyhangúlag, hogy a két évnél régebbi bírósági ügyek elhúzódásának okát megvizsgálják, és erről az érintett megyei bírósági elnökök rendszeresen jelentést tesznek a tanácsnak.

Ezért hát nem vitatható el az igazságügyi minisztertől az a jog, hogy a nyilvánosság előtt kifejthesse és ezáltal nagyobb nyomatékot adjon a bíróság működését érintő véleményének. Tanulságként leszűrhető az ügyből, hogy lényegében az OIT két tagjának álláspontja ütközött, és nem a két hatalmi ág képviselőjének ádáz harcáról volt szó.

Solt Pál elnök úr ez év október 12-én az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága előtt maga is kijelentette, hogy a bíróságok nem bírálhatatlanok. Idézem az elnök úr szavait: "Ami most már azt a kérdést illeti, hogy a bíróságok bírálhatók-e, az a válaszom, hogy természetesen igen. Nyitottak vagyunk, várjuk a bírálatokat." - mondta Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Ezt mintegy megerősítve, a minap egy sajtótájékoztatón Solt elnök úr kijelentette, hogy a bírói kar nem tévedhetetlen, a tárgyszerű, higgadt bírálatra fogékony.

Éppen ezért az igazságügy-miniszter, akinek az OIT tagjaként kötelessége mindent megtenni az eljárások gyorsítása érdekében, nemcsak egyes eljárások ügyében, hanem általánosságban is, semmilyen szempontból nem szolgáltatott okot arra, hogy ön a bíróságok függetlensége iránt érzett aggódás hangjába burkolt, alaptalan vádaskodásokkal illesse őt.

Kérdéseire válaszolva tehát elmondhatom:

1. A miniszter asszony nagyon is tisztában van az igazságszolgáltatás törvényes működéséért viselt felelősségével, ezért viseli szívén az ítélkezés gyorsításának kérdését.

2. A kormányban a törvényesség betartását szolgáló eszközrendszer érdekében fogalmazódott meg az elképzelés az ügyészség kormány alá rendeléséről. Szó sem volt tehát arról, és ilyen fel sem merülhet, hogy a bíróságok felügyeletét lássa el a kormány vagy a kormány nevében az igazságügy-miniszter. Az ügyészség - számos mértékadó európai államban is létező - kormány alá rendelésének legfőbb indoka egyébként a hatalmi ágak egyensúlyának biztosítása, természetesen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a bírói függetlenség sérelme nélkül.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)