Felszólalás adatai

VINCZE LÁSZLÓ (FKGP): Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! A vita ezen szakaszában, ahol a finanszírozásról esik szó, engedjék meg, hogy néhány dolgot nagy tisztelettel az önök figyelmébe ajánljak.

Általánosságban elmondható, hogy finanszírozás tekintetében a közoktatási törvény az előzőhöz képest pozitív módon előrelépést jelent. Főleg a vidéki kistelepülések vonatkozásában mondható ez, ahol önálló iskolát működtet a vidéki kistelepülés, az 1100 fő alatti települések kapnak egyfajta plusz normatív kiegészítést. Nagyon sok feladat hárul az önkormányzatokra, az imént elhangzott.

De azt is látni kell, hogy az állam, a mostani kormányzat ezekből a feladatokból elég szép számmal igyekszik átvállalni. Most azoknak, akik azt mondják, hogy ez egy központosítási törekvés, én azt mondom, mi azt mondjuk, független kisgazdapártiak, hogy igen, központi törekvés az, hogy ne legyen esélyhátrány az, hogy vidéken kell élni, vidéken kell iskolába járnia a tehetséges vagy pedig a kevésbé tehetséges, de felzárkóztatásra váró tanulóifjúságnak. Ehhez igenis hathatósabb központi segítség és finanszírozás szükségeltetik a közoktatás egészében a vidék hátrányainak kiküszöbölésére.

Jómagam közoktatási törvényjavaslatot (Sic!) nyolcat nyújtottam be, melyből emelnék ki jelen vitaszakaszban hármat. Nevezetesen a 162. címszó alatt az úgynevezett szabadidő-szervezőnek a létét támogatja egyfajta létszám fölött a tisztelt kormányzat; 300 fő fölött támogat egy fő szabadidő-szervezőt, és az alatt nem támogat. Számomra jónak minősül, hogy ez a fajta finanszírozási lehetőség bejött mint központi akarat, hiszen a szabadidő-szervezők szakmailag rengeteg feladatban és olyan nevelési tényezőben segíthetik a pedagógust, de talán a szülőket is, mely eddig nem állt rendelkezésre, és ez egy dicséretes dolog.

De, s itt jön az általam benyújtott módosító indítvány, amelyet a kisgazda képviselőtársaimmal is megbeszélve támogatnak, hogy ezt a létszámot jó lenne 300-ról 200-ra csökkenteni, hiszen a vidéki kistelepüléseken - kétezres körüli lélekszámú településekről beszélek - bizony az iskolalétszámok 180-200 fő alatti létszámban alakulnak, s ebben az esetben nem jár szabadidő-szervező, pedig előfordulhat pont a hátrányos helyzetű tanulóknál, de az ügyeseknél, tehetségeseknél is, hogy igenis a szabadidő-szervező nagymértékben tudja segíteni a nevelési munkát.

Az én javaslatom levinni 300-ról 200-ra ezt a létszámot, és azt mondanánk, azt mondanám, hogy már a nullától 200-ig is, hiszen bármilyen kis létszámú iskola, mely a törvényes működéseknek megfelel, igenis egy fél létszámot igényel. Tudom, hogy ennek financiális oldala van, lehetne ezt elemezni, de véleményünk szerint, a kisgazdák véleménye szerint a nevelésbe fektetett befektetés és pénz hosszú távon a legmegtérülőbb beruházás.

Települési finanszírozásról szól a 167. javaslat, mely viszonylag nagyon szűk réteget érint, a javaslat egyik része, hiszen az 1100 fő alatti települések, ha önállóan települések, tehát van polgármestere, jegyzője vagy társjegyzője, önkormányzata, bizony akkor megkapják a plusz normatív lehetőséget, amelyet igényelni kell, amelyre pályázni kell. Abban az esetben, ha a település, lévén az ugyan húsz kilométerre vagy tíz kilométerre a várostól, társtelepülésként üzemel, az erre vonatkozó normatív támogatástól elesik, az önkormányzat elesik, tehát direktben célja, hogy leépítse azt az intézményt. Bár ez a gyakorlatban nem így működik teljesen, áldozatokat vállalnak a társtelepülés intézménye, iskolája érdekében, de a tendenciát valójában lehetne azzal segíteni, hogy erre a néhány csokorra tehető kistelepülésre kiterjesztődne ez a normatív támogatási pluszlehetőség.

Van egy másik, szélesebb kör, az önhibájukon kívül forráshiányos településeknél, ahol bizony az intézményi működésnek, működéseknek, működtetésnek, önkormányzati finanszírozásnak zömét a közoktatási feladatok töltik ki. Ennélfogva menekülnek a középiskoláiktól, nem azért, mert közoktatás-ellenesek, hanem mert a finanszírozás olyan, hogy ha megyei működtetésbe kerül a középiskola, akkor egyértelműen kap egy 14 ezer forintos pluszlehetőséget, amennyiben ez nem így történik, akkor ettől elesik az önkormányzat, és valóban előkerül a ceruza helyett a számítógép, hiszen ma már azzal számolják ki a különböző működtetési mutatókat, és bizony sajnálatos módon meg kell válni, nevezetesen Csongrád városának is, a középiskoláitól, ami aztán okozza a gondokat, a problémákat. Ha átkerül megyei működtetésbe, akkor is annyiba kerül a költségvetés kapcsán, ha nem kerül, akkor viszont a központi költségvetésnek kevesebbe kerül, az önkormányzatnak nagyobb áldozatvállalásba. Ebből vannak anomáliák, esetleges iskolamegszűnések.

Itt fölhívnám a figyelmet arra, hogy ez a javaslat igazából 50:50 százalékot kapott a bizottság előtt, sajnálatos módon azért mégis a dolog úgy alakult, hogy nem kapta meg az 50 százaléknál többet, hiszen tudjuk azt, hogy 50 százalék plusz 1 támogatás kell, előfordult volna jobb bizottsági jelenlét alapján esetleg, ezt a támogatást megkaphatta volna ez a javaslat

Én kérném nagy tisztelettel, amennyiben alulmarad ez a javaslat a parlamenti vitán, reményem van azért arra, hogy esetleg megszavazódik, akkor nagyon komolyan vegyük ezt a javaslatot, és tervezzünk a jövő évi költségvetés függvényében - még egyszer aláhúznám - az önhibájukon kívül forráshiányos települések esetében pluszlehetőségre, illetve a társtelepülések vonatkozásában térjünk ki erre a dologra.

Átlaglétszám tekintetében annyit tudok mondani, hogy örömmel üdvözölöm - természetesen nincs még ebben szavazás -, s nagy tisztelettel kérném képviselőtársaimat, hogy úgy, mint ahogy a bizottság is támogatta a javaslatot, támogassa továbbra is, és szavazzuk meg ezt a módosítást, hiszen pont ez is egy áldozatvállalása a kormányzatnak, amennyiben megszavazódik, illetve a tisztelt Háznak.

(12.50)

A kistelepüléseken a létszámok leszállítása az alsó tagozatban ahhoz vezet, hogy nem kell majd osztályokat összevonni. Ezt üdvözlendőnek tartom, és nagyon örülök, hogy ezt a kormányzat is támogatja.

A finanszírozásról összességében elmondható, hogy javul, és ezt minden képviselőnek felelősséggel tudomásul kell venni, és azokat a módosításokat, amelyeket jómagam adtam be és a Független Kisgazdapárt, valamint kormánypárti képviselőtársaim nyújtottak be, amelyek a finanszírozás jobbítására szolgálnak, megfontolásra érdemesnek tartom.

Végeredményben a 2000. évi, valamint az azt követő költségvetések összeállításakor lehet remény arra - már a mostaninál is látom a folyamat elindulását -, hogy a hátrányos helyzetű vidékre való tekintettel az eddiginél nagyobb lesz a központi szerepvállalás a közoktatás finanszírozásában, amit üdvözlendőnek tartok.

A magam részéről a közoktatási törvényt - a különböző módosítások megszavazása után - egyértelműen elfogadásra javasolom.

Köszönöm a türelmüket.