Készült: 2024.03.29.02:07:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

243. ülésnap (2001.11.28.), 90. felszólalás
Felszólaló Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:55


Felszólalások:  Előző  90  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Több módosító javaslathoz is szeretnék én magam is hozzászólni. A vita e szakaszában az első a 22. pont alatti, Rubovszky képviselő úr által előterjesztett javaslat.

Már mások is említették, én is csak megerősíteni tudom, hogy egyetértek ezzel a módosító javaslattal. Egy jelentős módosítást jelent az ő megfogalmazása, méghozzá azzal, hogy a célzatot, a "céljára elad" kitételt elhagyni javasolja, megoldja azt a problémát, hogy például ha valaki csak azért kívánja eladni a gyermekét, a feleségét, az anyósát, teljesen mindegy, hogy kit, mert jó ára van a piacon, és nincs munkavégzésre, fajtalanságra, közösülésre, egyebekre vonatkozó eladási célzata, akkor az nem lenne bűncselekmény, legalábbis e szakasz szerint nem lenne emberkereskedelem, és ez így nyilván nem lenne helyes, gondolom, hogy a jogalkotó sem tartaná helyesnek, mármint a törvény előterjesztője, a kormányzat. Így, azt hiszem, ezzel lényegesen javul a megfogalmazása a törvényhelynek.

 

 

(11.20)

 

A 27. és a 28. pontban, sőt azt megelőzően a 26. pontban is szintén Rubovszky képviselő úr javaslatai találhatók. Amíg folyt a vita, egymás között próbáltuk értelmezni, hogy a költségvetési szerv fogalmába vajon mi tartozik bele. (Dr. Avarkeszi Dezső konzultáció után visszatér az üléshelyére.) Úgy látszik, Avarkeszi képviselő úr megkapta a megoldást. (Dr. Avarkeszi Dezső mosolyogva nemet int.) Szóval, én csak azt szeretném megkérdezni, hogy például az önkormányzati költségvetési szervek ide tartoznak-e. Nyilván ez egy értelmezési kérdés. Gondolom, abban mindannyian egyetértünk, hogy amennyiben Rubovszky képviselő úr szerette volna elérni, hogy ne maradhasson ki egyetlenegy ilyen szerv sem ebből a körből, és ezzel a megfogalmazással ezt a problémát megoldja, akkor jó a javaslat. Ha esetleg valami kimaradna, akkor esetleg módosítani kellene, mert úgy látom, mindannyian egyetértünk abban, hogy nem lenne szabad hézagot hagyni a felsorolás kapcsán. (Dr. Hende Csaba: Úgy van.)

A 29. és a 30. pont megint csak nagyon lényeges és tényleg sok vitát kiváltó pontjai az ajánlásnak. A 29. pontban foglalt, Avarkeszi és Csákabonyi képviselő urak által előterjesztett javaslatot tartom én jobbnak, mert ha elhagyni rendeljük a vesztegetés feljelentésének elmulasztását, akkor a jobb megoldást választjuk szerintem. Ez a törvényhely, ha hatályba lépne, akkor igazából a munkahelyi légkör intézményesített mérgezését szolgálná, véleményem szerint nagyon-nagyon nemkívánatos helyzeteket és körülményeket teremthetne. Nem látom azt, hogy a károk mellett a haszon oldalán valóban olyan nagy számban lehetne leleplezni ennek a törvényhelynek a hatályba léptetésével ilyen cselekményeket. Azzal természetesen egyetértek, hogy a korrupciós jellegű cselekmények száma nem csökken, hanem emelkedik, és egyébként is nagyon magas, fontos lenne, ha kevesebb ilyen elkövetést lehetne regisztrálni vagy történne, de ez nem ad megoldást.

Nem ad megoldást Répássy képviselő úr eggyel későbbi pontban előterjesztett javaslata. Javít rajta, de nem adja meg a megoldást szerintem, mert a "hivatalos eljárása során" már ésszerűbben szűkíti a kört, mert hiszen így egy békéscsabai földhivatali alkalmazottnak is föl kellene jelentenie a mosonmagyaróvári gyámügyi előadót, ha véletlenül tudomással bírna valamilyen cselekményről. Ez nyilván végképp nem lenne kívánatos. De változatlanul azon a véleményen vagyok, és azt hiszem, mondhatom, hogy az SZDSZ is ezen a véleményem van, hogy több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt ez a törvényhely. Miután nagyon valószínű, hogy így lesz a hatálybalépést követően, arra szeretném kérni a kormány tisztelt képviselőjét, fontolja meg, hogy érdemes-e ezt a mételyt elterjeszteni a különböző munkahelyeken.

 

 

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

A későbbiek során van még két olyan pontja az ajánlásnak ebben a körben, amelyre szeretnék kitérni, és egy másodperc türelmet kérek, amíg megtalálom. Ez a 40. és 41. pont, amelyekre szeretnék röviden kitérni. Az egyiket Horváth Balázs képviselő úr terjesztette elő, a másikat ennek kapcsán az alkotmányügyi bizottság. Mindkét javaslattal a magam részéről egyetértek, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kapkodás és a végiggondolatlanság bizony eredményezhet ilyen helyzeteket, mint ami - ha nem figyel föl rá a képviselő úr - megtörténhetett volna. Hiszen a tegnapi nap során a pénzmosásról szóló törvény elfogadása kapcsán azt a változatot támogatta az Országgyűlés, hogy egy sokkal alaposabb megfontolást igényel az, hogy az ügyvédek feljelentési vagy bejelentési kötelezettsége milyen körben érvényesülhet egyáltalán. Ha nem figyeltünk volna föl, illetve ön, képviselő úr, akkor bizony ugyan ebben a törvényben nem szerepelne az ügyvéd, de a Btk.-ban igen, és ez egy enyhén szólva furcsa helyzetet teremtene. Helyes a 41. pontban az alkotmányügyi bizottság általi végigvezetése ugyanennek a gondolatnak. Úgy tűnik, hogy így megoldódik a probléma.

Még egyszer szeretném kérni az államtitkár urat, hogy a mások által is említett problémát ne csak presztízsszempontokból vizsgálja, hanem hallgassa meg az érveinket is, hátha más álláspontra tud jutni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  90  Következő    Ülésnap adatai