Készült: 2024.03.29.08:10:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

182. ülésnap (2016.11.07.),  61-66. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:03


Felszólalások:   55-61   61-66   67-73      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja‑e államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

A Ház 114 igen szavazattal, 32 nem ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Hoffmann Rózsa, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Sikerül‑e egyensúlyban tartani a nők foglalkoztatásának bővítését és a gyermekvállalás ösztönzését?” címmel. Képviselő asszonyé a szó.

DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az utóbbi időszak politikai és gazdasági döntéseinek eredményeképpen ma Magyarországon lényegesen jobb feltételek között és nagyobb számban vállalhatnak munkát a nők, mint a kilencvenes évek végén vagy akár a Fidesz-KDNP-kormány első évében. A családpolitikai intézkedésekkel pedig a választás szabadságának megtartásával teremtette meg a kormány a női munkavállalás bővítésének lehetőségét, szem előtt tartva a családi élet fontosságát, a gyermeknevelés elsődlegességét.

Ismeretesek a Statisztikai Hivatal adatai, amelyek alapján már látható, hogy eddig mit értünk el. Amíg 1998-ban a gazdaságilag aktív nők száma Magyarországon 1 millió 800 ezer volt, 2010-ben ez a szám 1 millió 950 ezer, tavaly pedig már 2 millió fölött volt.

Általános gazdasági eredmények is megmutathatók vagy kimutathatók ezekből a számokból, hiszen a növekvő női foglalkoztatás eredményeképpen csökken a munkanélküliség, növekszik a családok gazdasági ereje és erősödnek a családok.

Nézzük most a szorosabban vett családpolitikai intézkedéseket! Sorolni is nehéz, hogy mennyi ilyen családpolitikai intézkedés született. Csak néhányat említek: a családi adókedvezmény bevezetése, majd kiterjesztése, a gyed extra, az első házasok kedvezménye, a CSOK, és így tovább.

2015-ben 91 700 gyermek született, sajnos ugyan csak 0,2 százalékkal több, mint a megelőző év­ben, de több, és megállt a csökkenés. Sikerült megállítani tehát a korábbi csökkenést, mégpedig oly módon, hogy a termékenységi arányszám a 2010. évi 1,25-ról 2015-re 1,44-ra növekedett. Érdemes megemlíteni azt is, hogy örvendetesen nőtt a házasságkötések száma.

S miután mindannyian egyetérthetünk abban, hogy Magyarország legfontosabb társadalmi sorskérdése a demográfiai folyamatok javulása, ezért kérdezem tisztelt államtitkár urat: a jövőre vonatkozóan milyen célokat tűzött ki maga elé a kormány a női foglalkoztatás további javítására? Sikerül‑e egyensúlyban tartani a nők foglalkoztatásának bővítését és a gyermekvállalás ösztönzését? Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.50)

ELNÖK: Meglepetésre ismét Rétvári Bence államtitkár úr következik.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Rekordot döntött Magyarországon a női foglalkoztatottság, hiszen a rendszerváltás óta ennyi hölgynek nem volt munkája, mint amennyinek most van. Ha az elmúlt hat évet nézzük, 2010-2016 között, akkor azt látjuk, hogy a 15-64 éves korosztályban 10 százalékos a foglalkoztatásbővülés, 50,6 százalékról 60,8 százalékra nőtt a foglalkoztatási arány. De még nagyobb mértékű a családos, kisgyermeket nevelő édesanyáknál ez az arány, a három éven aluli gyermeket nevelő, 25-49 év közé eső hölgyeknél 20 százalékkal nőtt ‑ tehát kétszer olyan mértékben, mint a teljes átlag ‑ a nők foglalkoztatási aránya.

Ez nyilván nem véletlen következmény, hanem több kormányzati intézkedés vezetett ide, például a munkahelyvédelmi akció bevezetése. Ebben nagyon nagy mértékű járulékkedvezményt, közteherkedvezményt kínálunk azoknak a munkáltatóknak, akik gyermeknevelésből visszatérő kismamát vesznek vissza és őt foglalkoztatják. 40 ezer szülésből visszatérő kisgyermekes nő után vették ezt igénybe, ennyi családnak tudtunk segíteni abban, hogy az édesanya hamarabb visszatérjen a munka világába.

Ha a gyed extrát nézem, amelynek egyik intézkedése az, hogy a gyermek féléves korát követően már lehet keresőtevékenységet folytatni úgy, hogy mellette az ellátást is folyósítjuk, tehát így kétfelől is van jövedelme a családnak, ezzel 20 ezren éltek. Ez is segített abban a 20 százalékos növekedésben, amiről beszéltünk. Aztán itt van a „Nők 40” program, amit eddig 175 ezren vettek igénybe, így negyvenévnyi munkaviszony és gyermeknevelés után lehet valaki már olyan helyzetben, hogy a nyugdíja mellett csak a nagymamai feladatainak él, és a gyermekének, lányának, fiának segít az unokák ellátásában.

Akiknél pedig nincs nagymama vagy nagypapa, illetve nem tudnak rendszeresen segíteni, ott a bölcsőde jelent nagyon nagy segítséget. Az elmúlt hat évben 12 ezerrel növeltük a bölcsődei férőhelyek számát ‑ ez a napközbeni ellátásban óriási előrelépés ‑, és ez még növekedni fog, hiszen óriási összegeket és jogszabály-módosítást is áldozunk erre. 2018-ra azt szeretnénk, ha 60 ezer férőhely lenne. Ön mondta, hogy körülbelül 91 ezer gyermek születik, ehhez képest 60 ezer bölcsődei férőhelyet szeretnénk létrehozni, nemcsak a most ismert, hanem a január 1-jétől létrejövő mini bölcsődében, családi bölcsődében és munkahelyi bölcsődében. Ezek kialakítására, bölcsőde- és óvodafejlesztésekre 100 milliárd forint áll rendelkezésre a következő években.

A családbarát foglalkoztatás ösztönzésére a családbarát munkahelypályázattal és más módon is igyekeztünk segítséget nyújtani, felhívni a figyelmet, támogatást adni. Ez a támogatás költségvetési léptékben is nagy növekedést jelent, hiszen az OECD-országok átlagos 2,5 százalékos GDP-arányos családtámogatási költségeivel szemben Magyarországon ez messze 4 százalék fölötti összeg. Jóval nagyobb arányban áldoz Magyarország a családokra a központi költségvetésből a nemzeti össztermék arányában, mint ahogy ezt a legfejlettebb országokban átlagosan teszik. Ebből a legnagyobb mérték nyilván a családi adókedvezmény, ebben is évről évre látható a bővülés, már csak azért is, mert több év alatt megduplázzuk például a két gyermek után járó adókedvezményt, de ha a 2014. évi, tehát a két évvel ezelőtti adatot az idei évvel hasonlítom össze, az látható, hogy akkor egy család átlagosan 222 ezer forintot vett igénybe a családi adókedvezményből, most már 244-et. Ez a kedvezménytípus eljut a családokhoz, a családok 95-96 százaléka igénybe tudja ezt venni és igénybe is veszi, éppen ezért ez egy sikeres, jól célzott intézkedés, és egyre nagyobb mértékben tudják igénybe venni, hiszen évről évre tízezrekkel nő annak az összegnek az értéke, amely a családoknál marad. Bízunk benne, hogy a gyermekvállalást, a családalapítást ezzel is tudjuk ösztönözni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Ismét képviselő asszonynak adom meg a szót. Parancsoljon!

DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm szépen a válaszát, tisztelt államtitkár úr. Öröm hallani ezeket a számokat, és jó látni azt, hogy a tendencia egyre javuló. Magyarország családpolitikája és annak eredményei követésre méltók mások számára is, és ma azok a fiatal házasok, akik gyermeket vállalnak, sokkal nagyobb biztonsággal nézhetnek a jövő elé, mint a megelőző évtizedekben.

Ennek a családpolitikának az óriási érdeme az, hogy meghagyta a választás lehetőségét a családoknak és a nőknek, nem kényszeríti sem a fakanál mellé, sem pedig munkavállalásra a nőt. Szabadon választhat mindenki, hogy dolgozni akar‑e vagy gyermeket nevelni. De mégsem titkolhatom, hogy a gyermekek számának a növelése, a gyermekszületés az, ami az emberi életet, a családi életet igazán megkoronázza. Nem véletlen az, hogy ha egy fiatal embernek gyermeke születik, akkor az egy soha át nem élt boldogságról tanúskodik. A választ elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   55-61   61-66   67-73      Ülésnap adatai