Felszólalás adatai

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. A körülményekre tekintettel nagyon röviden szeretnék a rövid vitában elhangzottakra reagálni.

Azt hiszem, az előterjesztők nevében is mondhatom, egyetértünk azzal, hogy nem lehet kettéválasztani egy ember különböző tevékenységei szerint az ő életét. Többek között azért nyújtottuk be ezt az országgyűlési határozati javaslatot, mert úgy gondoljuk, hogy ha egy mégoly nagy szaktekintéllyel bíró, szakmai és tudományos tevékenységet kifejtő emberről is van szó, de ha adta a nevét a történelem vállalhatatlan folyamataihoz, akkor nem lehet egy modern demokratikus köztársaságban névadója egy országos, nemzeti konszenzuson nyugvó programnak.

A történelem meghamisításáról és a provokációról azt szeretném elmondani, azon kellene inkább elgondolkodni, hogy hogyan kerülhetett egy - a legfinomabb kifejezéssel élve is - téves önéletrajz a magyar országgyűlési képviselők elé, amely alapján a magyar parlament képviselői egyhangúlag szavazták meg ezt a nemzeti közegészségügyi programot.

Képviselő úr megismétli azt az állítást, ami a parlamentnek benyújtott életrajzban is szerepel, és amiről - mint azt az előterjesztésben is elmondtam - a Tudományos Akadémia történészei azt mondják, hogy nem állja meg a helyét. Márpedig az az állítás, miszerint Johan Bélát 1944-ben a német megszállás után állásától megfosztották, majd internálták, nem felel meg a valóságnak. Márpedig ez szerepelt a parlament elé benyújtott önéletrajzban (Dr. Csáky András: Nem ezt mondtam), képviselő úr valóban nem ezt mondta, ebben igaza van, viszont azt mondta, hogy benyújtotta a lemondását.

Azt is mondta a képviselő úr, hogy senki semmilyen dokumentumot nem terjesztett elő azon a bizonyos nyári kerekasztal-beszélgetésen, mini konferencián. Én azt tudom, hogy olyan dokumentumot senki nem terjesztett elő, amely azt bizonyítaná, hogy Johan Béla benyújtotta a lemondását.

Egyes történészek azt állítják, hogy ez szóban megtörténhetett, de hogy ez írásban megtörtént volna, azt senki nem állítja a szakmából. Ezzel azt a kérdést, hogy provokáció-e ez a javaslat vagy sem, le is zárhatjuk.

Nagyon határozottan szeretném valamennyi előterjesztő nevében leszögezni, hogy nem arra az állításra alapozzuk ezt a benyújtott országgyűlési határozati javaslatot, hogy Johan Bélát megrögzött, notórius antiszemita embernek tartanánk. Senki nem állított ilyet. Arról beszélünk, hogy 1939-ben, 1944-ben, illetve a kettő között eltelt időszakban vezető beosztásban tevékenykedő politikusként vállalhatatlan dolgokhoz adta a nevét.

(19.30)

És egy utolsó dolog: az egészségügyi bizottság ülésén is elhangzott sajátos módon egy fideszes politikus asszony, Selmeczi Gabriella szájából az az érv, amelyre a képviselő úr is hivatkozott. Ezzel kapcsolatban - ezt a magam nevében mondom, de talán nem csak egy fiatal liberális politikus látja így - azt gondolom, hogy a szocialista rendszer állami kitüntetései nem feledtetik és nem írják jóvá azt, hogyha valaki ’39 és 44 között vállalhatatlan folyamatokban vett tevőlegesen részt. Ez ebben a vitában nem szabad hogy érv legyen.

Köszönöm szépen a szót és a figyelmüket.