Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az elmúlt hetekben megszokhatták, hogy napirend után a választókerületem néhány településének problémáiról ejtek gondolatokat, és kezdem azzal, amit néhány szóban a történelmükről el lehet mondani. (Szól a telefonja.)

Szanyt 2024 fő lakja, a Kisalföld déli peremterületén, a Rábaközben található. Az 1398-as oklevél még Zayan néven említi, 1427-ben már mezőváros. A Rába ugyan védte is a töröktől, de áradásaival gyakran pusztította is a települést, ezért már akkor megkezdték a védőtöltések építését. 1783-ban már állt a településen a püspöki palota, a helyiek joggal büszkék rá, hogy Apor Vilmos püspök is sok időt töltött itt nyaranta. 1778-tól Szany plébánosa a kor neves költője, Nagy János volt, aki a helység szellemi és társadalmi életében is aktívan részt vett. 1753-ban épült a Szent Anna-kápolna, amely idővel jelentős búcsújáró hellyé vált. Az 1870-es népszámlálás adatai szerint 2754 lakos, 733 ló, 1324 szarvasmarha, 3614 juh, 1209 sertés és 45 kas méh volt a községben. De nem lehet elkerülni a negatívumokat sem, így a kivándorlási hullám is érintette a települést, ehhez az l898-as nagy tűzvész jelentősen hozzájárult.

ELNÖK: Képviselő úr, elnézést, hogy beleszólok, de valami miatt nagyon rosszul hallani a beszédét. Majd hozzáadom a másodperceket.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Igen, elnézést. (Kiveszi a zsebéből a telefonját.) Így jobb?

ELNÖK: Úgy tűnik, hogy igen.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm. A falu Kanada nevű része az amerikás szanyiakra emlékeztet, az általuk hazaküldött pénzből épültek itt az első házak.

Vág: 440 lélek lakja, a Rábaköz déli részén, a Rába bal partján helyezkedik el. Az első írott emlék 1263-ból, IV. Béla idejéből való. A falu neve a vág igéből eredeztethető, arra utal, hogy a Rába folyó itt hatalmas erdőségek között kanyargott. A közeli Rába folyó és az üde színfoltú horgásztó, a gondozott Wathay-park látogatásra érdemes.

Rábaszentandrást 479 fő lakja, Szany mellett helyezkedik el, azzal közös vasútállomása van. A község nevét a Zenthandras alakban őrző első írásos dokumentum Mátyás király korában, 1469-ben kelt. A reformáció korában Szentandrás lakói evangélikus hitre tértek át, aminek következtében papjuk, Borhidai Miklós prédikátort később gályarabságra ítélték. Híres szülötte Kis János, aki egy szerény, nádtetős ház­ban, hétgyermekes jobbágycsalád harmadik gyer­mekeként látta meg a napvilágot.

Végül Soborról kell ma szót ejtenem. 250 lelkes település, szintén a Rábaköz déli részén fekszik. Az első oklevélben még Sobur néven említik 1314-ben, ekkor arról tudósít, hogy Osl nembeli Lőrinc visszakapta Kőszegi Kakas Miklóstól. A XVIII-XIX. században a soboriak ‑ helyi tájszólással sobriak ‑ főleg állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, de vízimalmaik is voltak a Rábán.

Ezek a települések, elmondható, hogy mai állapotukban sajnos nem a fénykorukat élik. Ahogy a Rábaköz jó néhány más településéről, falváról elmondható, korábban voltak időszakok, amikor sokkal többen éltek ezeken a településeken. Az úthálózatról szinte minden héten szót kell ejtenem. Ezen települések kapcsán azonban kiemelten azt kell mondanom, hogy a gyorsforgalmi úttól néhány kilométerre fekvő települések esetében is siralmas a hazai úthálózat. A XXI. századi életminőséget képtelenség ilyen úthálózatok mellett élni, és nem is lehet csodálkozni azon, hogy ezen településekre bizony a fiatalok nem szívesen jönnek vissza, mondjuk, a felsőoktatás elvégzése után.

Fontos elmondani azt is, hogy ezen településeken a mezőgazdaság volt az, és legfőképpen a ráépülő élelmiszeripar vagy korábban a háztáji tevékenység, ami egyfajta többlet hozzáadott értéket adott, és ami az itt élőknek egy jelentősebb bevételt teremtett, és ezáltal egy sokkal minőségibb élet volt elképzelhető ezeken a településeken.

Érdemi, tisztes bért kínáló helyi munkahelyekre is szükség lenne, és persze nem olyanra, mint a csornai napelemgyár, szintén néhány kilométerre ezektől a településektől, ahol a mai napig nem lehet tudni, hogy mi történt. Kétmilliárd forint támogatást kaptak a kormánytól, azt nem hajlandók elárulni, hogy az Eximbanktól kapott 7 milliárdos keretből mennyit hívtak le. Egy biztos, a múlt héten már a biztonsági őröket is elküldték a területről, a technológia nem érkezett meg, az épületet felhúzták jó sok adóforintból, és egyetlenegy darab munkahelyet sem teremtettek.

Remélem, hogy ez változik és betartják az ígéreteiket, és valóban megteremtődnek ezek a munkahelyek a Rábaközben is. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)