Felszólalás adatai

KATONA KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Teljes mértékben egyetértek a képviselő úrral abban, hogy az új kormánynak megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a vasúti közlekedés fejlesztésére. Az előző Országgyűlés által elfogadott közlekedéspolitikában kiemelt célként fogalmazódott meg az a kötelezettség, hogy meg kell fékezni a vasúti szállítás részaránycsökkenését. Mindez nem csekély feladat, hiszen hazánkban ma ez az arány kétszerese (Sic!) a nyugat-európai országokénak.

Már elkészítettük a magyar vasutak tízéves fejlesztési programját, amelyet a szükséges egyeztetések után a jövő év tavaszán terjesztünk a kormány elé. A vasúthálózat fejlesztési tervének kidolgozása elsősorban a jelenlegi helyzetből, a reális prognosztizálható forgalomból indul ki. Egyértelművé tettük, hogy folytatni kívánjuk a már jelenleg is nagy erővel folyó vasúti villamosítási programot. A nemzetközi törzshálózaton a már elkészült Budapest-Hegyeshalom-vonal korszerűsítése után folytatódik az ötödik európai folyosó részeként a Zalalövő-Muraszombat-vonal újjáépítése. Ez utóbbi megvalósításával versenyképes tengeri kijárathoz jut a magyar vasúthálózat. Phare-támogatással és EIB-hitel segítségével megkezdjük egyes nemzetközi fővonalak rehabilitációját is. A fővonalakon végzett felújítások kettős haszonnal járnak, hiszen a fővonalakról kikerülő vágánymezők, átfektetve a hazai törzshálózatra, illetve a mellékvonalakra, még évtizedekig szolgálhatják a kisebb terhelésű vonalakat.

Számoltunk azzal a ténnyel is, hogy a második világháború után egyszerre újjáépített vasúti hidak most, ötven év után közel egyszerre fáradnak el. A híd azonban az a területe a vasútnak, amelyen nem lehet takarékoskodni. Terveinkben a hidak felújítása ennek megfelelően kiemelt programként szerepel. A fejlesztésekhez nélkülözhetetlen források előteremtése érdekében felülvizsgáltuk az amortizáció elszámolásának eddigi gyakorlatát. Elkészült az az előterjesztésünk, amely megalapozza a kormány döntését a műszakilag szükséges amortizáció elszámolásához. Tízéves vasútfejlesztési koncepciónk tehát számol mindazokkal a fő kérdésekkel, amelyeket képviselő úr az interpellációjában számon kért.

Ugyanakkor nem tervezünk olyan fejlesztéseket, amelyek gazdasági vagy forgalmi okokból nem indokoltak. Így például nem lenne gazdaságos a mintegy 500 kilométer hosszú második vágány kiépítése a már villamosított vonalakon, hiszen a jelenlegi biztosító berendezések mellett a forgalom zökkenőmentesen bonyolítható. Szakmailag nem megalapozott az a javaslat, hogy a sebesség növelése céljából 60 kilogramm/méteres síneket fektessünk. Műszakilag ez 54, sőt 48 kilogramm/folyóméter nagyságú sínekkel is megoldható, alkalmasak arra, hogy a vonatok 120 kilométer/óra sebességgel haladjanak.

Összefoglalva: az elmondottak alapján kijelenthetem, hogy a vasúti pályák és berendezések mai állapotát ismerjük, és határozottan megfogalmazott tervünk állapotuk megjavítása. Ezért készült el a tízéves vasútfejlesztési terv, ezért veszünk igénybe számos nemzetközi hitelt, ezért tárgyalunk Brüsszellel újabb és újabb EU-támogatások megszerzéséről, és alkalmazunk költségkímélő koncessziós megoldást a villamosításban.

Ugyanakkor úgy vélem, mindazok számára nyilvánvaló, akik az ország helyzetét jól ismerik, hogy több évtizedes lemaradás felszámolása hosszabb időt vesz igénybe. A pályavasút fejlesztési lehetőségei a felvehető hitelek mellett alapvetően függenek a költségvetésben az Országgyűlés által évenként ilyen célra jóváhagyott keretektől. Ezért már most is kérem a tisztelt képviselő urat és az Országgyűlést, hogy annak idején támogassák a kormány ez irányú előterjesztését. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.)

Kérem a képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést, hogy a válaszomat elfogadni szíveskedjen. (Taps a kormánypártok soraiban.)