Készült: 2024.03.29.10:52:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

162. ülésnap (2000.09.29.), 36. felszólalás
Felszólaló Font Sándor (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:51


Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslat a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szól, és mindössze négy paragrafusból áll. Hende államtitkár úr expozéjában részletesen indokolta, hogy a kormány miért tért el az eddigi gyakorlattól, miszerint megpróbálta összevárni a Btk. módosítására vonatkozó különböző igényeket, és egyszerre - lehetőleg egy évben egyszer - egy nagyobb csomagban beterjeszteni azokat. Természetesen fontos a Btk. megismerhetősége és a hatályos szöveg nyomon követhetősége szempontjából a minél ritkább módosítás, ugyanakkor az is elengedhetetlenül fontos, hogy a büntető törvénykönyv naprakész legyen, és a háttérszabályok változásai, illetve az Alkotmánybíróság határozatai miatt szükséges módosításokra a megfelelő időben kerüljön sor. A kormány ebben a törvényjavaslatban ezt tette, amit az MDF képviselőcsoportja csak támogatni tud, hiszen a javaslat, rövidsége ellenére fontos szabályokról szól.

A módosítás első része alapvetően technikai jellegű változás, a hivatalos személy fogalmát igazítja hozzá a háttérszabályokban bekövetkezett, illetve az önálló bírósági végrehajtó-helyettes esetében rövidesen a bírósági végrehajtásról szóló törvényt módosító javaslat elfogadásával bekövetkező változásokhoz.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 25. §-a bevezette a közjegyzői kar utánpótlását biztosító közjegyző-helyettesi intézményt. A törvény 29. § (2) bekezdése szerint a közjegyzőhelyettes a közjegyző utasítására és felelőssége mellett önállóan intézheti a közjegyzői ügyeket, az általa készített közjegyzői okirat érvényességéhez, a közjegyzői okiratról kiadvány vagy másolat kiadásához a közjegyző ellenjegyzése szükséges. A közjegyzőhelyettesnek ez a törvényben meghatározott feladatköre azt mutatja, hogy a közjegyzőhelyettes közhatalmi jellegű tevékenységet végez, ezért a közjegyzőhelyettest a Btk. alkalmazásában hivatalos személynek kell tekinteni.

A Btk. 137. § 1. pontjának i) alpontját a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, a Vht. 310. §-ának (1) bekezdése iktatta be, mely szerint az önálló bírósági végrehajtó hivatalos személy. A Vht. módosításáról szóló, a kormány által 2000 júliusában az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat bevezeti az önálló bírósági végrehajtó-helyettes intézményét. Az önálló bírósági végrehajtó-helyettes a törvényjavaslat szerint közhatalmi jellegű tevékenységet végez, ezért indokolt az i) alpont kiegészítése az önálló bírósági végrehajtó-helyettessel.

A javaslat középső része reagál egy egészen friss, július 6-án közétett alkotmánybírósági határozatra is, nevezetesen arra, amely megsemmisítette a rémhírterjesztés tényállását. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a rémhírterjesztés tényállása egyike volt azon kevés tényállásnak a Btk.-ban, mely hatálybalépése óta gyakorlatilag változatlan szöveggel szerepelt a törvénykönyvben, így az alkotmánybírósági normakontroll előbb-utóbb várható és teljes mértékben indokolt volt. Az Alkotmánybíróság határozata a rémhírterjesztés törvényi tényállására vonatkozóan megállapította, hogy az szükségtelenül korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve, hogy a tényállás egyes elemei határozatlanságuk folytán sértik a jogbiztonság elvét, ezért a törvényi tényállást alkotmányellenesnek minősítette.

Az Alkotmánybíróság a "köznyugalom megzavarására alkalmas" kifejezést túlságosan tágnak minősítette, és felhívta a figyelmet annak az alkotmányos sérelemnek a lehetőségére, amelyet a túlságosan általánosan megfogalmazott tényállási elem jelent. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság a határozatában kifejtette, hogy a Btk. 270. §-ának (2) bekezdését nem találta alkotmányellenesnek, és nincs alkotmányos akadálya annak, hogy a törvényhozó büntetni rendelje a nagy nyilvánosság előtt tudatosan hamis tényállást, ha azt rendkívüli helyzetben, például közveszély színhelyén vagy háború idején követik el, és az a köznyugalom megzavarására vezethet.

A bűncselekmény törvényi tényállásának elemeit a Btk. 270. § (1) bekezdése határozta meg, ezért technikailag meg kellett semmisíteni a 270. § (2) bekezdését is. A fentiek alapján úgy gondolom, a kormány jó megoldást választott, amikor a javaslatban szereplően összevonta a két bekezdést, meghatározva a rémhírterjesztés elkövetési magatartását, azt a közveszély helyszínén történő elkövetésre korlátozta, és egyben pontosabb, valamint konkrétabb meghatározást adva, alkotmányjogilag aggálytalannak tűnő szöveget alkotott meg. Az emberek nagyobb csoportjában a zavar vagy nyugtalanság keltésére való alkalmasság pontosabb és a jogalkalmazók számára egyértelműbb útmutatást adhat, mint a megsemmisített tényállásban szereplő eredmény.

Végezetül a javaslat egy régóta terítéken lévő, a közvéleményt többször felkavaró, a média kiemelt figyelmét élvező kérdést is rendez. A képviselőtársaim is minden bizonnyal emlékeznek a különböző sportesemények, különösen a labdarúgó-mérkőzéseket megelőző, követő, illetve a mérkőzések során történt rendbontásokra, jogsértésekre, közkeletű nevén sporthuliganizmusra. Ez a viselkedés a valójában a sportot szerető közönséget elrettenti a stadionoktól, sportcsarnokoktól, komoly károkat okozva sportolóknak és szurkolóknak egyaránt.

Az államtitkár úr említette, hogy a kormány már huzamosabb ideje vizsgálja azt a kérdést, hogy a magyar büntető jogszabályok elegendő fellépési lehetőséget biztosítanak-e a sportrendezvények rendjét megzavaró, annak biztonságát veszélyeztető és az utóbbi időben egyre inkább eldurvuló rendbontásokkal szemben, és részletesen felsorolta azokat a büntető tényállásokat, melyek a leggyakrabban előforduló, illetve legnagyobb veszélyt jelentő cselekmények esetén alkalmazhatóak. Támogatandónak tartom a vizsgálat eredményeként született megoldást, melyet ez a javaslat tartalmaz.

A büntetőjogi szabályozás területén a túlzott szabályozást kerülni kell, így álláspontunk szerint helyes a kormány által javasolt megoldás. Valóban a sporteseménnyel összefüggésben történő elkövetések többlettényállási elemként, minősített esetként történő meghatározása túlzottan specifikus lenne, és nem járna többlet-visszatartóerővel. Az MDF-frakció támogatja azt a megoldást, mely szélesebb körben egy már meglévő büntető jogszabály alkalmazhatóságát kiterjesztve, egy indokolatlan joghézagot betömve oldja meg ezt a problémát.

A kulturális és sportrendezvények látogatása nem az alkotmányban biztosított gyülekezési jog gyakorlása, és ezek a rendezvények nem tartoznak a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény és a végrehajtására kiadott alsóbb rendű jogszabályok hatálya alá, és valóban nem lett volna jó megoldás ezen jogszabályok hatályát kiterjeszteni a fent említett rendezvényekre. Ez a helyzet a büntetőjogban azonban azt a szabályozást eredményezte, hogy a gyülekezési törvény hatálya alá nem tartozó rendezvényen történő rendbontásra nincs olyan tényállás, mint a gyülekezési jog hatálya alá eső rendezvényeken a gyülekezési joggal való visszaélés.

A javaslat ezt a problémát orvosolja, amikor a Btk. 228/A. §-a (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése mellett a Btk.-t egy új alcímmel és egy új 271/A. §-sal egészíti ki, "rendbontás" elnevezéssel. A rendbontás bűncselekménye egységesen valamennyi nyilvános rendezvényen történő rendbontást két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett vétségként, a csoportosan vagy felfegyverezve való elkövetést pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntettként határozza meg.

 

 

(11.00)

 

A 271/A. § (4) bekezdésében található értelmező rendelkezés pontosan meghatározza a Btk. vonatkozásában a nyilvános rendezvény fogalmát, mely a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényeken túl magában foglalja a közönség számára azonos feltételekkel nyitva álló kulturális és sportrendezvényeket is.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita tárgyát képező, a büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslat valóban rövid, azonban egyrészt kisebb területen ugyan, de az embereket régóta foglalkoztató problémára ad a büntetőjog sajátos eszközével választ, másrészt imponáló gyorsasággal reagál az Alkotmánybíróság döntésére, elkerülve ezzel a köznyugalom fenntartása szempontjából fontos területen a hosszabb ideig tartó szabályozatlanságot. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy majdani szavazatukkal segítsék elő a törvényjavaslat elfogadását. A Magyar Demokrata Fórum egyetért a benyújtott törvényjavaslattal és támogatja is azt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 




Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai