Felszólalás adatai
97. ülésnap (1999.11.08.), 45-59. felszólalás | |
---|---|
Felszólalás oka | Részletes vita lefolytatása |
Felszólalás ideje | 42:33
|
Felszólalások: Előző 45-59 Előző Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy az írásban előre jelentkezett képviselői felszólalások végéhez értünk, kérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nem érkezik jelzés.) Nem kíván.
Megkérdezem Hende Csaba igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár urat, hogy most kíván... (Dr. Hende Csaba: Később.) A későbbiekben, jelzi az államtitkár úr.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitát lezárom. Az országgyűlési határozati javaslat határozathozatalára - tekintettel arra, hogy módosító javaslat nem érkezett - holnap, azaz kedden délután kerül sor.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapítása, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/1472. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/1472/119. számon kapták kézhez.
Először megkérdezem az alkotmányügyi bizottságot, hogy kíván-e előadót állítani. (Dr. Csákabonyi Balázs jelzi, hogy nem.) Nem kíván.
Tisztelt Országgyűlés! Kezdeményezem, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslat szerkezeti rendjét követve a módosító javaslatokat hat szakaszban tárgyalja meg. Az egyes vitaszakaszok ismertetésére felkérem Vidoven Árpád jegyző urat.
Jegyző úr, öné a szó.
VIDOVEN ÁRPÁD jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A részletes vita a Házszabály 105. § (1) bekezdése értelmében csak a törvényjavaslat módosításokkal érintett rendelkezéseinek megvitatására nyílik meg. Nem nyílik meg a vita azonban az ajánlás 104., 122., 125., 126., 127., 133. és az ezekhez kapcsolódó 116. pontról sem, mert az alkotmányügyi bizottság álláspontja szerint ezek a javaslatok nem felelnek meg a Házszabály rendelkezéseinek.
A benyújtott módosító javaslatokat és a közöttük lévő összefüggéseket figyelembe véve a részletes vita javasolt szerkezete a következő: az első szakaszban az Országos Ítélőtábla felállításával kapcsolatos időpont módosításait kezdeményező indítványok szerepelnek az ajánlás 1. és 2., valamint az ezekhez kapcsolódó 114., 115., 117., 124. és 131. pontok alapján.
A második vitaszakasz a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításait tartalmazó rendelkezésekhez érkezett indítványokat tartalmazza az ajánlás 3-52., valamint 118., 119., 120., 123., 129. és 132. pontok szerint.
A harmadik szakaszban a büntetőeljárási törvényhez érkezett indítványok találhatók az ajánlás 53-99. terjedő pontjai és a 134. pont szerint.
Negyedik vitaszakasz: a bírák jogállására és a bíróságok szervezetére vonatkozó rendelkezések módosítását kezdeményező 100-110. és 121., 128. pontok alapján.
Az ötödik vitaszakasz az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvény módosítása a 111., 112. és 113. pontok alapján.
Végül az utolsó vitaszakaszban a 130. pontra nyílik meg a vita, amely jogszabálycímet pontosít a zárórendelkezések körében.
ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a részletes vita szerkezetére tett indítványomat elfogadta.
(16.50)
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1., 2., valamint 114., 115., 117., 124. és 131. pontjai szerint. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Csákabonyi Balázs képviselő úr írásban jelezte... (Dr. Csákabonyi Balázs: A második részhez!) Köszönöm. Ábrahám János képviselőtársam... (Dr. Ábrahám János: A harmadik részhez!) Szintén a másodikhoz... (Dr. Ábrahám János három ujjának felmutatásával jelzi, hogy a harmadik vitaszakaszhoz kíván szólni.) Tekintettel arra, hogy nincs felszólaló az első vitaszakaszhoz, a részletes vita e szakaszát lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt, amelyben az ajánlás 3-52. pontjai, valamint a 118., 119., 120., 123., 129. és 132. pontjai szerepelnek. Most pedig megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tekintettel arra, hogy az alkotmányügyi bizottság az elmúlt héten megtartott ülésén igen részletesen tárgyalta a módosító indítványokat, és örömünkre szolgál, hogy jó néhány kérdés tekintetében sikerült közelíteni az álláspontokat a kormány előterjesztése és az ellenzéki módosító javaslatok között, így csak nagyon röviden kívánom indokolni néhány e részre vonatkozó módosító javaslatunkat.
A kormány nem támogatta a 12. pontban foglalt módosító javaslatot, amely a törvényjavaslat 7. §-ának (2) bekezdésére vonatkozott volna. Ez egy kiegészítést tartalmaz mindössze, mégpedig azt, hogy a bíróság a pervesztes felet nem mentesítheti a pernyertes félnek járó költség viselése alól. A bizottság egyharmada támogatta ezt a javaslatot, és megítélésünk szerint a gyakorlat és a felek megnyugtatása szempontjából volna ennek jelentősége. Az igaz, hogy a törvény a mostani módosítással nem érintett egyéb helyén, tehát a Pp. 78. §-ában foglalkozik általában a költségviselés szabályaival, és ott elég részletes tájékoztatást is ad, mégis úgy érezzük, hogy nem volna felesleges duplázás, ha gyakorlatilag az általános rendelkezések és az alapelvek között megjelenne ez a nagyon generális és nagyon fontos rendelkezés. Ugyanis a gyakorlati életben számtalanszor találkozunk azzal, hogy miért viseljem én az ellenfél perköltségét, amikor engem a bíróság személyes költségmentességben részesített, és méltánytalannak tartják a pervesztes felek. Ezért úgy gondoljuk, ennek az elfogadása javítaná a törvény szövegét.
A 24. és a 27. pontban előterjesztett módosító javaslatainkat mind a bizottság, mind a kormány képviselője támogatta, így ezeket indokolni nem kívánom, hiszen ha bekerül a támogatott csomagba, a Ház nyilvánvalóan meg fogja szavazni azokat.
A 32. pontban némi módosítással elfogadta a kormány is a pénzbírság legmagasabb összegével kapcsolatos módosító indítványunkat. Három indítványt terjesztettünk elő, és a bizottsági ülésen gyakorlatilag a háromból csináltunk egyet, amelyet támogatott az előterjesztő. A lényege az, hogy marad a tervezetben szereplő 500 ezer forint bírság összege, azonban ez egyik bíróság előtt sem haladhatja meg a pertárgy értékét. Ez egyfajta megszorítás. Ugyan mi szerettük volna, ha a városi bíróságokon, tehát a helyi bíróságokon 200 ezer forint ennek az összegnek a legmagasabb határa - tehát 200 ezer forint. Az az érzésünk, hogy még ez is meglehetősen kemény lehetőségeket ad a bíróságoknak, azonban tekintettel arra, hogy a kormány hajlandó volt egy ilyen vegyes megoldású kompromisszumos javaslatot támogatni, így magam is azt kérem, hogy a Ház majd a szavazáskor ezt ilyen formában szíveskedjék támogatni.
A 34. és a 38. pontban foglalt módosító indítványaink a bizottsági vitában nem kapták meg a kormány támogatását, azonban bizottsági egyharmadot meghaladó támogatást kaptak. Itt gyakorlatilag arról van szó, hogy a keresetlevél idézés nélküli elbocsátásának körét a tervezettől eltérően szűkíteni szeretnénk. Mégpedig annak az elhagyását kérjük, hogy a 124. § (2) bekezdése alapján a bíróság a keresetlevelet hiánypótlás felhívás kiadását mellőzve, idézés kibocsátása nélkül elutasítja akkor, ha a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve ha a jogi képviselője nem csatolta meghatalmazását, vagy nem fizették meg az eljárási illetéket.
Itt megítélésünk szerint többletmunkát eredményez e törvénymódosítás esetleges elfogadása a bíróságok számára, ugyanis e végzések ellen, az elutasító végzések ellen fellebbezésnek van helye. Ha a fellebbezések megjárják a másodfokot, akkor az mind a bírósági adminisztrációt, mind pedig a másodfokon eljáró bíróságot munkateherrel fogja sújtani, holott megítélésünk szerint jó az a ma hatályos rendelkezés, hogy amennyiben a hiánypótlásnak nem tesz eleget, akkor ilyen esetekben idézés kibocsátása nélkül elutasítja a bíróság a keresetlevelet. Ez az egyik érvünk.
A másik érvünk pedig az, hogy problémát okozhat az eljárási illeték meg nem fizetésével kapcsolatos rendelkezés. Ugyanis ezt hogyan értelmezze majd a bírói gyakorlat? Hogyan fogja értelmezni azt, ha mindjárt előterjesztette mellette a személyes költségmentesség iránti kérelmet vagy az illetékfeljegyzési jog iránti kérelmet, de az illeték gyakorlatilag nincs megfizetve, hanem egy bírói döntéstől teszi függővé majd annak a megfizetését? Akkor ilyen esetben nem alkalmazza ezt a rendelkezést a bíróság? És mi van akkor, ha mindjárt elutasítja a kérelmet, amelyet, mondjuk, az illetékfeljegyzési jog iránt előterjeszt, és mindjárt azzal egy időben elutasítja a keresetlevelet is idézés kibocsátása nélkül? Nem értem pontosan ennek a lényegét. Lehet, hogy erre van megfelelő indok, magyarázat. Én pillanatnyilag úgy látom, hogy ezek a módosító javaslatok, amelyek a 34. és 38. pontban szerepelnek, egymást kiegészítik, ezek támogatást élvezhetnének.
Összességében annyit szeretnék elmondani a Pp. módosításával kapcsolatban, hogy valóban az a mi véleményünk is, hogy egy korszerű, jó törvénymódosítási tervezet, amely az eljárások gyorsítását, hatékonyabbá tételét fogja eredményezni. De sajnáljuk azt, hogy csomagban van, mert ez majd szavazási problémákat fog eredményezni, amelyeket majd esetleg az ötödik résznél kifejtünk, hogy a kétharmados törvények tekintetében ezek megoldódjanak.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP, szórványos taps a Fidesz padsoraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás értelmében 17 órától szünetet kellene tartanunk. Megkérdezem önöket, van-e kifogásuk az ellen, hogy folytassuk tovább a részletes vitát és ne szakítsuk meg. (Közbeszólások: Folytassuk! - Több képviselő bólint.) Tehát folytathatjuk. Köszönöm szépen a hozzájárulásukat, akkor folytatjuk.
Ugyanebben a vitaszakaszban megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan azt Csákabonyi Balázs képviselő úr előttem elmondta, valóban igen terjedelmes és, úgy gondolom, érdemi vita folyt az alkotmányügyi bizottságban e törvénycsomag különböző pontjait érintő módosító javaslatokról. Én is örömmel tapasztaltam, hogy az általam, illetve az SZDSZ-es képviselőtársaim által előterjesztett módosító javaslatok közül többet is támogatott a kormány, és természetesen több olyan is van, amelyekkel kapcsolatban szeretnénk elérni, hogy ez a támogatottság elnyerhető legyen még a későbbiek során, ha lehetséges.
Éppen ezért én is csak nagyon röviden szeretnék utalni egy-két javaslatra. Egyrészt örülök annak, hogy az ajánlás 26. pontjában megfogalmazott módosító javaslat szövegéhez - amely szerint a bíróság a beadványt legkésőbb a bírósághoz való érkezését követő 30 napon belül megvizsgálja - elfogadta a kormány és a bizottság is azt a módosítást, hogy "és annak alapján intézkedik" szövegrész ide bekerüljön.
(17.00)
Ezt azért tartom nagyon fontosnak, mert teljes mértékben elfogadható számunkra az, hogy minden törvényes eszközzel gyorsítani kell a bírósági eljárásokat, mind a polgári peres eljárásokat és részben a büntetőeljárást is. Itt azonban - ha ez a szabály így maradt volna - igazából ellenőrizhetetlen lenne, hogy a bíróság érdemben tudott-e foglalkozni az üggyel. Azzal, hogy ez a szöveg egy intézkedési kötelezettséget is megállapít, egyértelművé válik az, hogy nemcsak megvizsgálja az ügyet, hanem érdemben tesz is valamit annak érdekében, hogy az ügy valóban minél előbb elintézhető legyen.
Bauer Tamás képviselőtársam több ponton is előterjesztett módosító javaslatokat. A képviselő úr a 36. pontban, illetve az ajánlás 42. pontjában az elhalasztott tárgyalás legkorábbi következő időpontjának meghatározására vonatkozóan terjesztett elő egy javaslatot. A kormány szerint maximum 6 hónapon belülre kellene ezt legkorábbra kitűzni. Ő előterjesztett egy olyan javaslatot, amely szerint 6 hónap, illetve 3 hónapon belüli kitűzés válna indokolttá. Erre a témára csak azért térek ki, mert a bizottság ülésén a kormányzat részéről elhangzott az az egyetértő nyilatkozat, hogy valamivel rövidebb tartamot el tudna fogadni.
Az is elhangzott, hogy ez 4 hónapban maximálható lenne. Éppen ezért mi erre vonatkozóan kapcsolódó módosító indítványt együttesen előterjesztettünk - vagy előterjesztünk -, hiszen azt hiszem, már benyújtásra került. Örülnénk, ha a bizottsági ülésen elhangzott szóbeli nyilatkozat alapján a kormányzat a későbbiek során ezt támogatni tudná. Ez egy reális időpont. Néhány bíróságtól eltekintve Magyarországon ma már ezek az időtartamok meggyőződésem szerint alapvetően szinte mindenhol tarthatók, ahol pedig nem, ott inkább a feltételeket kell ehhez megteremteni, nem pedig a törvénynek kellene erre tekintettel lenni. Én szeretném, ha a kormány ezt tudná támogatni.
Köszönöm szépen a szót. Egyelőre ennyit kívántam elmondani. (Taps.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni ehhez a vitaszakaszhoz. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván.
Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt, amelyben az ajánlás 53-99. pontjai és a 134. pontja szerepelnek. Ábrahám János képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából jelezte, hogy ehhez a vitaszakaszhoz kíván felszólalni. Megadom a szót a képviselő úrnak.
DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP): Elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! A büntetőeljárás mint folyamat mielőbbi befejezéséhez több fontos érdek fűződik. Ezt nagyon jól tudjuk mi is. Valószínűleg ezt kívánja szolgálni az 57. § is. Ugyanis a hatóság mérlegelésétől függővé teheti, hogy a tanú a szóbeli kihallgatást követően vagy ehelyett is, mellőzve írásban vallomást tehessen. A tanú vallomása fontos bizonyítási eszköz. A bizonyítás eredményéhez képest születik meg az eljáró döntése. Így nem lehet közömbös a tanú közreműködésének mikéntje. Az eljárás gyorsításának igénye nem mehet a megfelelő garanciák biztosításának követelménye ellen, azt nem ronthatja le. Ha a tanú nincs jelen az eljárási cselekménynél, akkor hozzá közvetlenül kérdés sem intézhető, az írásbeli vallomásban esetleg nem arra válaszol, ami lényeges lenne, nem figyelhető meg a reakciója sem. Úgy gondolom, hogy az eljárás hitelességét veszélyeztetheti, ha a tanú adott esetben csak írásban tesz vallomást.
(A jegyzői széket dr. Juhászné Lévai Katalin
foglalja el.)
Mindezekre tekintettel megfontolandónak tartom, hogy e lehetőséggel a hatóság csak egészen kivételes esetekben élhessen, például akkor, ha a tanú egészségi állapota indokolja, vagy ha más elháríthatatlan akadályba ütközik a tanú szóbeli kihallgatása. A beadott módosító indítványomat az előterjesztő képviselője a bizottsági ülésen azzal utasította el, hogy a kivételesség nem definiálható pontosan. Ezt most elfogadtam, és kapcsolódó módosító javaslatot nyújtottam be, amelyben szerepel az a megszorítás, hogy a hatóság csak a tanú egészségi állapota vagy más egyéb elháríthatatlan ok miatt kivételes esetben tekinthet el a tanú szóbeli kihallgatásától.
Az új Be. hatálybalépésének elmaradása, illetve szétdarabolása azt is eredményezte, hogy a mostani tervezet több vonatkozásban visszalépés a hatályos joghoz képest. Így kerülhetett például sor arra, hogy a javaslat szerint egyes személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendelése kikerül a bírói hatáskörből. A hatósági tanú alkalmazása a büntetőeljárásban garanciális jellegű kérdés. Éppen ezért nem értem, hogy a törvényjavaslat 70. §-a miért akar változtatni e pontban a hatályos rendelkezésen. Erre az alkotmányügyi bizottság ülésén sem kaptam megfelelő választ.
Álláspontom szerint azoknál a nyomozati cselekményeknél, amelyeket a javaslat tételesen felsorol, nem mellőzhető a hatósági tanú jelenléte. A nyomozás törvényességének egyik garanciája a hatósági tanúk alkalmazása. Ezért sem lehet eltekinteni a jelenlététől, illetve az nem tehető függővé a hatóság belátásától. Az, hogy a hatósági tanúk alkalmazása nehézséget okoz, nem áll arányban azzal, hogy a hatósági tanúk az eljárási cselekmények törvényességét, tárgyilagos foganatosítását igazolják. Ez az eljáró hatóság védelmét is szolgálja, megfelelve a büntetőeljárás alapelveinek is. A hatósági tanú kötelező alkalmazása végső soron az eljárás eredményességét is segíti.
A javaslat 62. §-a szigorú szabályt állapít meg az úti okmányok elvételével kapcsolatban. Álláspontom szerint a tervezet e szövege hiányos, illetve pontatlan. Köztudott, hogy a közeljövőben az új típusú személyi igazolvánnyal is lehet külföldre utazni, tehát ebben a vonatkozásban a személyi igazolvány vagy személyazonosító okmány - lényegét tekintve mindegy, hogy most minek nevezem - egyben útiokmány is. Ebből már egyenesen következik, hogy elvehető-e mint útiokmány a személyazonosító. Úgy gondolom, hogy nem. De hát akkor hogyan érvényesülhet az a cél, hogy bizonyos intézkedések esetén az útiokmány elvételével megakadályozható legyen az eljárás alá vont személy külföldre távozása? Azt kell megállapítani, hogy a javaslat nem tartalmaz erre megoldást, ezért javaslom módosításként, hogy a személyi igazolványt ne lehessen útiokmány gyanánt bevonni. Az más kérdés, hogy a rendőrségi, igazgatásrendészeti vagy határőrizeti szervekre vonatkozóan jogalkotói tevékenységgel rendezni kell az ehhez kapcsolódó, jelenleg nyitott kérdéseket.
A törvényjavaslat - mint ahogy már hivatkoztam rá - több vonatkozásban visszalépést jelent. A javaslat 73. §-a szerint ha a gyanúsítottal szemben a vádemelés elhalasztásának tartama alatt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt vádemelésre kerül sor, az ügyész az elhalasztott vád vonatkozásában is vádat emel. A vádemelés elhalasztása mint kedvezmény álláspontom szerint csak abban az esetben legyen megvonható, ha bebizonyosodott, hogy a bűncselekményt a vádemelés elhalasztásának időtartama alatt a gyanúsított elkövette, és ezért a bíróság őt jogerősen elmarasztalta. Amennyiben ez nem így történik, a büntetőeljárás sarkalatos elve sérülne. Ha az utóbb elkövetett bűncselekmény miatt a bíróság a vádlottat nem ítélné el, de az ügyész a vádemelést tekintve elhalasztott ügyben vádat emelhet, akkor méltánytalanul szenved hátrányt az eljárás alá vont.
(17.10)
(A jegyzői széket Németh Zsolt foglalja el.)
A javaslat 108. §-a rendelkezik a lemondás a tárgyalásról intézményről.
A tárgyaláshoz való jogról lemondás a terhelt számára kedvező büntetési kereteket teremtő eljárási módot biztosít. Amennyiben az alapos gyanú szerinti bűncselekmény törvényi fenyegetettsége erre alapot ad, a terheltnek biztosítani kell e lehetőséget. A terhelt kioktatása a Be. 4. § (3) bekezdése szerint kötelező. Ezzel összhangban áll a benyújtott javaslatom is. Ennek megfelelően a terheltet a tárgyalásról való lemondás lehetőségéről és annak következményeiről az ügyész a vádemelést megelőzően köteles tájékoztatni.
Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az általam említett témákban beadott módosító javaslataimat szíveskedjenek támogatni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak e vitaszakaszhoz kíván felszólalni Hankó Faragó Miklós képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Öné a szó.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 75. pontjában került rögzítésre az a javaslat, amelyet többek között a büntetőeljárási törvényhez, annak módosításához előterjesztettem. Ezt a javaslatot az alkotmányügyi bizottság nagy többséggel támogatta, annak ellenére, hogy a kormány jelen lévő tisztelt képviselője nem támogatta. Ezért szeretnék erre kitérni.
Meggyőződésem szerint ez a vita közöttünk egyelőre még folyamatban van. Igazából akkor lennék nyugodt, ha nemcsak a szakmai bizottság, hanem az Országgyűlés és esetleg a kormány is tudná támogatni. Ezeket az érveket egyáltalán nem szeretném most megismételni, mert az túl hosszú lenne - elég hosszú vitát folytattunk -, azokat csak részben ismételem meg.
Ez a szakasz a jelenlegi törvényjavaslat 69. §-a, egy vegyes megoldást hoz létre arra vonatkozóan, hogy a védő a gyanúsított és a tanú kihallgatásán milyen módon lehessen jelen. E javaslatnak egy része beemeli a tavaly elfogadott 1998. évi XIX. törvény, az új büntetőeljárási törvény bizonyos rendelkezéseit, és részben tartalmaz egy olyan mondatot, amely sem a hatályos szövegben, sem a korábbiban nem szerepel.
Meggyőződésem szerint a büntetőeljárási törvény módosításával kapcsolatban ez a legproblematikusabb rendelkezés, mert ez az, amely leginkább garanciális jogokat érint. Az a joga a védelemnek, hogy a védence és a tanúk kihallgatásán jelen legyen, jó néhány évvel került szerencsés módon - a gyanúsított meghallgatásán való jelenlét természetesen korábban - a büntetőeljárási törvénybe. Amennyire én tudom, az elmúlt években ezzel kapcsolatban soha semmilyen aggály vagy probléma nem merült fel az igazságszolgáltatás részéről. Ez egy nagyon fontos garanciális joga a védelemnek, hiszen a büntetőeljárásban a tanúk meghallgatása a nyomozati szakban ma még igen-igen nagy jelentőséggel bír. Helyes, ha a védelem a jelenlétével ellenőrizheti, hogy ez törvényes módon történjen, és a meghallgatás minden tekintetben törvényes és alkotmányos legyen.
Felvetődött a bizottság ülésén az is, hogy az indítványtételi jog, a kérdezés feltevésére való jog mennyiben bír jelentőséggel. Meggyőződésem szerint a jelenlét jogának még nagyobb a jelentősége, mint magának a kérdezés jogának, hiszen egy védő a jelenlétével is tudja demonstrálni, hogy más törvényességi szemszögből is vizsgálandó az eljárás ezen szakasza.
Azt gondolom, hogy ha az Országgyűlés a jelenleg tervezett változtatást szavazná meg, akkor ezzel nagyon sok kárt okozna. Nem látjuk, nem látom azt az előnyt, amelyet igazából ezzel nyerni lehet. Természetesen egyfajta előny egyértelműen kimutatható: a nyomozó hatóságok azon kényelmi szempontja, hogy nem kell értesíteni a védőt. Valljuk meg őszintén, erre vonatkozóan egyébként Magyarországon vizsgálódó nemzetközi szervezetek is tettek megjegyzéseket. 1996-ban a kínzás és embertelen vagy más megalázó bánásmód elleni bizottság ittjártakor bizony erre vonatkozóan is születtek nem túl hízelgő megjegyzések Magyarországgal kapcsolatban.
Szóval, ez a nyomozó hatóságok számára egy igen kényelmes dolog. Valljuk meg őszintén, bizonyos esetekben lehetőséget ad arra, hogy a tanú meghallgatása esetlegesen olyan módon történhessen, ahogy azt igazából a nyomozati érdek leginkább szeretné.
Úgy gondolom, hogy azzal lehet a legjobban kivédeni ezt az esetleges visszaélést - amelyre, még egyszer hangsúlyozom, hogy ha nem is nagy számú, de bizony számos példa előfordult az elmúlt években -, ha a védő ezen a meghallgatáson jelen lehet. Igazából semmiféle aggályt nem jelentene, ha az én indítványomnak megfelelően a jelenleg hatályos 134. § maradna életben - hogy így mondjam. Hiszen egyrészt e szakaszhoz egy rövid tagmondattal "ha e törvény eltérően nem rendelkezik" kiegészítés is bekerült régebben, amely a védett tanú meghallgatására vonatkozóan ebben a törvényben eltérő rendelkezéseket nyilvánvalóan megenged, tehát ezzel ki lehet védeni. Illetve a most hatályos szakasz (1) bekezdésének végén "az e jog gyakorlásával gyanúsított, illetőleg a tanú kihallgatását nem késleltetheti" szövegrész arra is biztosítékot nyújt, hogy ezzel ne lehessen visszaélnie a védelemnek, hiszen semmi másról nincs szó, mint arról, hogy a nyomozó hatóság értesíti a védőt, néha eredménytelenül, de az esetek döntő többségében eredményesen. A védő vagy részt vesz ezen, vagy nem.
Kétségtelen tény, hogy érheti vád a védelmet, a mai magyar ügyvédi gyakorlatot abban a tekintetben, hogy nem kellő arányban vesz részt a nyomozati eljárásban, de ez egy másik kérdés. A véleményem szerint nem az a megoldás erre, hogy ugyanakkor ezt a jogot egyben el is vegyük a védelemtől. Azt hiszem, hogy ha egy védő lelkiismeretesen látja el a munkáját, akkor megfelelően rendszeres kapcsolatot tart a védencével, akár előzetesben van az, akár szabadlábon, és részt vesz azokban a nyomozati cselekményekben, amelyekre a törvény lehetőséget nyújt számára. Hiszen ne felejtsük el, hogy a jelenlegi büntetőeljárásban a nyomozati szaknak a jelentősége jóval nagyobb, mint majd egyébként később lesz a hatályba lépendő új törvény alapján.
Ha abból kiragadjuk ezt a rendelkezést, és megpróbáljuk belehelyezni a mai büntetőeljárási törvénybe, akkor ezzel egy aránytalanságot és egy aránytévesztést is elkövetünk, hiszen más a súlya ma a nyomozati cselekményeknek, és valamelyest biztosan más lesz a súlya az új büntetőeljárási törvényben. Ez alapján sem lenne helyes, ha ezt megtennénk.
Még egy praktikus szempont: abban az esetben, ha ez a rendelkezés ilyen módon hatályba lépne, ahogy a kormány szándékai szerint van, akkor a védelem ezt nyilván azzal próbálná meg kivédeni, hogy abban a pillanatban, ahogy megkapta a meghatalmazást az ügyvéd, indítványozza a fellelhető összes szóba jöhető tanú meghallgatását.
Meggyőződésem szerint ezt követően a nyomozó hatóság már nem mondhatja azt, hogy nem ad helyt. Ez pedig egy látszólagos, egy mondvacsinált eljárási cselekmény, komolytalanná tesszük az eljárás ezen szakaszát, ha egyrészt erre kényszerítjük a védelmet, másrészt pedig azt mondjuk, hogy kérem szépen, egy ilyen felsorolás alapján bárkit kiválaszt a hatóság a listáról, akkor a védelmet meg kell idéznie.
Úgy gondolom, hogy sokkal komolyabban kellene vennünk az eljárás résztvevőit annál, mint hogy ilyesmibe kényszerítsük őket. Meggyőződésem szerint minden aggálytól mentesen lehetne alkalmazni a továbbiakban is a jelenleg hatályos 134. §-t, és ezért szeretném kérni a tisztelt kormányzatot, hogy bár kétségtelen tény, hogy, mondjuk, a nyomozó hatóságok részéről jelentős nyomás nehezedhet esetleg az Igazságügyi Minisztériumra, mégis próbáljon ennek ellenállni. Hangsúlyozni szeretném, semmilyen politikai motívuma nem volt az indítványomnak, kizárólag szakmai szempontok alapján, az eljárás szereplői fegyveregyenlőségének jegyében fogalmaztam ezt meg, és szeretném, ha a kormány - belátván a bizottsági ülésen is elhangzottak súlyát, és figyelembe véve a szavazási arányt - esetlegesen megváltoztatná az álláspontját, és hajlandó lenne a támogatott csomagba ezt bevenni - és ezt nagyon nagy örömmel tapasztalhatnám.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Csákabonyi Balázs képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. A 75. pontban foglalt, és Hankó Faragó Miklós által most részletesen indokolt módosító indítvány garanciális jellegű. Nagyon fontos védői jogot tartalmaz, és visszalépést jelentene a hatályos büntetőeljárási kódexszel szemben.
(17.20)
Tudjuk jól, hogy a már elfogadott, de még hatályba nem lépett új büntetőeljárás előkészítése kapcsán is jelentős vitát váltott ki ez a kérdés. Akkor az előterjesztők, az igazságügyi kormányzat legnagyobb érve az volt a védői jogok nyomozati eljárásban történő ilyetén szűkítése mellett, hogy a felek által történő meghallgatás, tehát a kvázi kontradiktórius eljárás majd feleslegessé fogja tenni ezt az intézményt, és amit a védő elmulaszt a nyomozati szakban, illetőleg lehetőségként nem kap meg, azt majd a tárgyalási szakban bőven pótolni tudja, hiszen nem a bíró lesz az, aki elsődlegesen kérdezni fog, hanem a felek a kontradikció szabályai szerint.
Tudjuk jól, hogy ennek a törvénynek a hatálybalépése a messze jövőre tolódott el, nem is tudjuk, hogy mikorra. Ugyanakkor pedig éppen a büntető anyagi jog büntetési tételeinek szigorítása, az egyensúly megteremtése, a védői jogok biztosítása egyre inkább szükségessé teszi, hogy igenis ott lehessen a védő a nyomozati eljárás során, és azt hiszem, hogy ez nem eredményezné sem az eljárás elhúzódását, sem a védői jogokkal történő visszaélést, hanem egy olyan lehetőséget adna - amivel nem minden esetben él egyébként sem a védelem, hiszen a gyakorlatból ezt tudjuk -, amely szükséges, jó, a tényállás felderítése érdekében sem szükségtelen, és megalapozottabb vádiratot tud az ügyész is benyújtani akkor, ha a szakszerű védői kérdések is elhangzottak a tanúkihallgatások során.
Köszönöm. (Taps.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tekintettel arra, hogy több képviselőtársam nem jelezte ehhez a vitaszakaszhoz hozzászólási szándékát, a részletes vita e szakaszát lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt, amely az ajánlás 100-110. pontjait és a 121., 128. pontjait tartalmazza. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Figyelemmel arra, hogy ehhez a vitaszakaszhoz nincs felszólalási igény, a részletes vita e vitaszakaszát lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt, amely az ajánlás 111., 112. és 113. pontjait tartalmazza. Elsőként megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid tudok lenni, ugyanis az e pontokkal kapcsolatos módosító javaslatainkat az alkotmányügyi bizottság három módosító javaslattal a bizottsági ülésen kiváltotta, amit a bizottság egyhangúlag elfogadott, és amit az előterjesztő képviselője is támogatott. Ezzel megteremtette annak a lehetőségét - amennyiben a Ház ezt majd a következő ülésnapon be fogja szavazni -, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló, ugyancsak kétharmados törvény is elfogadásra kerülhessen, és ugyancsak elfogadásra kerülhessen a módosító indítványnak megfelelően a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosítása.
Ezzel a törvényhozó eléri azt a célját, azt a szándékát, hogy nem egy lyukas törvény fog megszületni, mert a Szocialista Párt és tudomásom szerint a szabad demokraták is ebben az esetben hajlandóak megszavazni a törvény kétharmados részeit. Ez a megállapodás, amely a hatpártin született, így most már a megvalósítás stádiumába került, és reméljük, hogy ez egy olyan folyamatot indít el, amelyben gyakorlattá tudjuk tenni azt az elképzelésünket, hogy mi az egyharmados többségünkkel élni kívánunk adott esetben, de soha nem visszaélni azzal. Tehát a nemes cél érdekében hajlandóak vagyunk ilyen jellegű megegyezésekre.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps. - Dr. Hende Csaba tapsol.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Figyelemmel arra, hogy több képviselőtársam nem jelezte hozzászólási igényét, a részletes vita e szakaszát is lezárom.
Megnyitom az utolsó vitaszakaszt a 130. pont alapján. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. ((Senki sem jelentkezik.) Nem jelezte egyetlen képviselőtársam sem felszólalási szándékát. Mivel nincs több felszólaló, a részletes vita e szakaszát is lezárom.
A kapcsolódó módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a részletes vita egészét a mai ülésnap befejezésének hatályával zárom le. Kérdezem közben Hende Csaba igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár urat, hogy a határozathozatalt megelőzően vagy pedig most kíván válaszolni. (Dr. Hende Csaba: Később.) Majd a határozathozatalt megelőzően, jelzi a államtitkár úr.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatokról a következő ülésünkön határozunk.
Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Országos Ítélőtábla és a fellebbviteli feladatokat ellátó ügyészi szervek felállításával, valamint az igazságszolgáltatási reform folytatásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája. Az előterjesztést H/1473. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig H/1473/5. számon kapták kézhez.
Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a házbizottsági ajánlásban leírási hiba történt, a H/1473/4. számú módosító javaslat sorszáma helyesen 3-as, nem pedig 1-es.
Megkérdezem az alkotmányügyi bizottságot, kíván-e előadót állítani. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván előadót állítani.
Tisztelt Országgyűlés! Kezdeményezem, hogy a módosító javaslatokat az összefüggésekre figyelemmel összevontan tárgyaljuk. Aki egyetért a javaslattal, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.
Tisztelt Képviselőtársaim! Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta. Megnyitom a részletes vitát az ajánlás három pontja értelmében.
Megkérdezem képviselőtársaimat, ki kíván felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Egyetlen képviselőtársam sem jelezte felszólalási igényét, így a részletes vitát lezárom.
A kapcsolódó módosító javaslatok házszabályszerű benyújtására mai ülésnapunk végéig van lehetőség.
Megkérdezem Hende Csaba igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár urat, hogy most vagy a határozathozatalt megelőzően kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Hende Csaba: Később.) Államtitkár úr jelzi, hogy a határozathozatalt megelőzően.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról következő ülésünkön határozunk.
Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a 2001. évi népszámlálásról, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/1511. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/1511/13. számon kapták kézhez.
Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, így többek között az önkormányzati, emberi jogi, alkotmányügyi vagy a költségvetési bizottságot, hogy kívánnak-e előadót állítani. (Senki sem jelentkezik.) Nem kívánnak előadót állítani.
Tisztelt Országgyűlés! Kezdeményezem, hogy a módosító javaslatokat az összefüggésekre figyelemmel összevontan tárgyaljuk meg.
Aki egyetért ezzel a kezdeményezésemmel, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége javaslatomat elfogadta.
Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-6. pontjai alapján.
Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Egyetlen képviselőtársam sem jelezte felszólalási igényét, így a részletes vitát lezárom.
A kapcsolódó módosító javaslatok házszabályszerű benyújtására mai ülésnapunk végéig van lehetőség. Egyben megkérdezem Hende Csaba igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár urat, hogy most vagy a határozathozatalt megelőzően kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Hende Csaba: Később.) Államtitkár úr jelzi, hogy majd a határozathozatalt megelőzően.
Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatokról a következő ülésünkön határozunk.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Latorcai János képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából: "Emlékezés és néhány gondolat az utolsó magyar gulag felszabadulásáról" címmel. Megadom a szót a képviselő úrnak, a Házszabály értelmében ötperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.
Felszólalások: Előző 45-59 Előző Ülésnap adatai