Felszólalás adatai

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. augusztus 19-én került sor Sopron közelében a páneurópai piknikre, amely a XX. század végi magyar történelem egyik kiemelkedő eseményeként alakult határáttöréssé. A határáttörés része a berlini fal leomlása és az európai újraegyesítés történelmének; amint azt Kohl kancellár is megfogalmazta: itt verték ki az első téglát a berlini falból.

A 20. évfordulóra méltó emlékparkká alakította Sopron városa az esemény helyszínét. Ma már zarándokhellyé vált Sopronpuszta, ahol talán különböző szándékkal, de egy akarattal a korabeli politikai vezetés és a frissen szerveződő ellenzéki pártok, a civilek, de még a határőrség tagjai is a szabadság felé menekülők sorsát segítették, azokét, akiknek akkor itt életük egyetlen megoldása, életkérdése a kapun való átjutás volt.

(9.20)

Ismertek a megrázó erejű felvételek, a keletnémet nők, férfiak, apák és gyermekeiket karukon ölelő anyák, amint szabadságvágyuk minden félelmét legyőzve egy pillanat alatt szétfeszítették, áttörték a két világrendszert elválasztó kaput. Amint azt az egyik szervező megfogalmazta: ezzel a tettükkel a közeljövő európai történelem első mondatát írták le.

Tisztelt Ház! Körülmények, szándékok, lehetőségek konstellációja állt úgy '89 augusztusában, hogy egy, a vasfüggöny lebontását, a határok nélküli közös Európa-eszmét hirdető közösségi esemény, a páneurópai piknik, a szabadság beteljesítésének tettévé válhatott. Az akkori ellenzéki pártok, a debreceni és a soproni fiatalok "Bontsd és vidd" akciója több száz NDK-s állampolgár határáttörése révén a XX. század végi európai történelem egyik legjelentősebb eseményévé vált. Szervezői közül még ma is sokan köztünk vannak, akiknek ma is köszönetet kell mondanunk a szabadság melletti elszántságukért, bátorságukért, kiállásukért.

A határáttörés a vasfüggöny múlandóságán túl az emberek szabadságát, alapvető jogait korlátozó diktatúrák által emelt falak múlandóságára, a zárt határok, a posztsztálini korszak múlandóságára mutatott rá; az emberek szabadságvágyának elemi megnyilvánulása volt a nagypolitika taktikus lépései, olykor kényszercselekvései sorában és az egyre jobban recsegő-ropogó, tarthatatlan rendszerben. A csak néhány órára megnyitott határt az esemény után újból lezárták, de az évtizedekig ránk kényszerített kommunizmus embertelen rendszeréből való megszabadulás lehetőségének, a szabadságjogok érvényesíthetőségének élménye visszafordíthatatlan teret nyert, és a beteljesedett szabadságélmény erejéből tovább táplálkozott. Ezért is mondhatjuk, hogy az esemény történelmi jelentősége '56-hoz mérhető.

A páneurópai piknik és határáttörés felgyorsította az azt követő folyamatokat. Az NDK-soknak hamarosan megnyíltak a határai - mert nem ugyanakkor nyíltak meg, tisztelt képviselőtársaim -, és mindez a német újraegyesítéshez, Európa egyesüléséhez, majd a határok végleges eltűnéséhez vezetett. Sopron, a leghűségesebb város így lett aztán a szabadság városává.

Tisztelt Képviselőtársaim! A történelmet egyes emberek bátor lépései írják, mondta Angela Merkel a 20. évfordulón a helyszínen tartott ünnepi beszédében. Az idei 25. évforduló erősítsen meg minket, magyarokat minden olyan bátor ország- és nemzeterősítő lépésünkben, amely további megerősödésünket és felemelkedésünket szolgálja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy megtisztelik Sopront, a leghűségesebb várost és a szabadság városát azzal, hogy a 25 éves évfordulón részt vesznek. És, tisztelt Ház, bízom abban is, hogy a kormány maga is magas szinten képviselteti magát a 25 éves évfordulón.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Ismét Szijjártó Péter államtitkár úrnak adom meg a szót.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vasfüggöny lehullásának 25. évfordulója jó alkalmat ad arra, hogy megemlékezzünk arról, hogy a szabadságszerető magyar és közép-európai emberek milyen fontos szerepet játszottak a modern Európa történelmében. A közép-európai emberek, köztük a magyarok hosszú szabadságharcai végül is a kommunista diktatúrák bukásához vezettek, és ez valóban megnyitotta az utat Európa újraegyesítése előtt.

Azt gondolom, itt helye van az egyenes mondatoknak, tisztelt képviselő úr, ezért itt, a Magyar Országgyűlés ülésén is le kell szögeznünk, hogy ha a közép-európai emberek és köztük a magyar emberek nem harcoltak volna olyan kitartóan a kommunizmus és a kommunisták ellen, mint ahogyan azt tették, akkor ma nem beszélhetnénk újraegyesült Európáról. És főleg azoknak a nemzedékeknek kell hálásnak lenniük, amely nemzedékek tagjai már 1989 után hagyták el az általános iskolát, akik számára a szabadság, a demokrácia és a béke olyan alapvető értékek, amelyek természetesnek tűnnek, azonban pont ezeknek a nemzedékeknek a figyelmét kell felhívnunk arra, hogy ezek az értékek nem voltak mindig természetesek, sok embernek évtizedekig kellett harcolni ezekért az értékekért úgy, hogy voltak, akik aztán ezeket meg sem tudták élni.

Tisztelt Képviselő Úr! A vasfüggöny ugyan fizikailag elválasztotta Magyarországot és a magyarokat a szabad világtól, a szabad Európától, azonban mi, magyarok és mi, közép-európaiak akkor is európaiak voltunk, a kommunisták bármennyire is próbálták, nem tudták megszüntetni a nagy európai családhoz való tartozás érzését, egy elektromos vezeték azért kevés lett volna mindehhez.

Tisztelt Képviselő Úr! Mi, magyarok valóban élen jártunk a kommunisták elleni harcban - 1956 történetét az egész világ ismeri -, és bebizonyítottuk, hogy a magyar nép bátor nép, amely nem tűri a megszállást, és bátran fellép, felszólal az olyan kormányok ellen, amelyek megszállókat és idegen érdekeket képviselnek. (Novák Előd: És államtitkárnak neveznek ki III/II-es embereket.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar emberek kitartó szabadságharca végül is Magyarországon is a kommunista diktatúra bukásához vezetett. 1989 eseményei világosan mutatták, hogy a folyamat megfordíthatatlan, és a rendszer bukását sem tudják megúszni. (Novák Előd: Tasnádi László próbálja.)

ELNÖK: Novák képviselő úr, duguljon már el, és próbáljon meg uralkodni magán! Parancsoljon, államtitkár úr!

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: 1989-nek azonban volt egy másik fontos üzenete is, mégpedig a szolidaritás és az együttműködés üzenete. 1989-ben ugyanis egész Közép-Európa érezte a változás szelét, csehek, szlovákok, lengyelek, magyarok, osztrákok együtt ünnepelték a közös szabadságot.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ma is komoly kihívások állnak Európa előtt, még ha nem is olyan jellegű kihívások, mint abban az időszakban, amiről képviselő úr volt kedves itt a Magyar Országgyűlésben megemlékezni. Most másfajta kihívások feszítik a kontinenst és az Európai Uniót, gazdasági, versenyképességi, demográfiai jellegű kihívások, az európai pozícióvesztés a világgazdaságban, illetve a világkereskedelemben. S Közép-Európának itt újra eljön a szerepe, tisztelt képviselő úr, ahogy a közép-európai országoknak, a közép-európai népeknek élen kellett járniuk a szabadság kivívásában és Európa újraegyesítésében, úgy most élen kell járnunk Európa megerősítésében és versenyképességének visszaszerzésében. Közép-Európa azonban akkor lehet erős, ha a minket összekötő kapcsok, a minket összekötő együttműködések erősek lesznek. A jövőben úgy könnyen az európai kontinens, az Európai Unió növekedési motorjává válhatunk, és újra főszerepet játszhatunk Európa megerősítésében.

Tisztelt Képviselő Úr! Nincs erős Európa erős Magyarország és erős Közép-Európa nélkül, mint ahogy nem lett volna egységes Európa a szabadságszerető és a kommunisták elleni harcot felvállaló közép-európai emberek nélkül sem.

Köszönöm szépen, hogy minderre napirend előtti felszólalásában felhívta a figyelmet, és biztosíthatom önt, hogy a magyar kormány megfelelően magas szinten fogja képviseltetni magát az ön által hivatkozott rendezvényen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1-4   5-10   11-14      Ülésnap adatai