Felszólalás adatai

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügy, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A kormány azért dolgozik, hogy Magyarország ne csak szabad, de igazságosabb és biztonságosabb is legyen. Baloldalinak lenni ma azt jelenti, hogy az ember nem törődik bele a társadalmi igazságtalanságokba, nem fogadja el, hogy egy gyermek jövője ne a tehetségén és a szorgalmán, hanem azon múljon, hogy milyen családba született.

2003-ban 85, 2004-ben 88 milliárd forinttal többet fordítottunk a gyermekek közvetlen támogatására. Két év alatt a gyermekes családokhoz 173 milliárd forinttal több támogatás jutott: 2006-ban 338 milliárd forintra emelkedik a gyermekek támogatására fordított összeg nagysága.

Közelítsünk a gyermekekről való gondoskodáshoz úgy, hogy a felelős szülők először arról gondolkodnak, hova fog születni a gyermekük, az alapvető körülmények első eleme ezért a lakás, illetve a lakhatás. Az elmúlt években az állami támogatások legdinamikusabban növekvő elemének a lakástámogatásra fordított kiadások tekinthetők. 2003-ban 87 milliárd, 2004-ben 144 milliárd forinttal több volt e kiadások összege, mint előtte; két év alatt több mint 200 milliárd forinttal több támogatást kaptak a lakásépítők. Intézkedések sora szolgál arra, hogy a közpénzekből végre azok kapjanak segítséget, a gyermeket nevelő családok, a fiatal párok, akik e nélkül nem is gondolhatnának otthonteremtésre.

A kamattámogatások igazságosabbá tétele mellett ezt szolgálja a szociálpolitikai támogatás kétszeresére növelése és megelőlegezése is. 2002 decemberében egy gyermek után 500 ezerre, második és harmadik gyermek után 1,1 millióra emelkedett a lakásépítési kedvezmény összege, amit két gyermek után az állam megelőlegez. 2004 áprilisától egy gyermek után már 800 ezerre, a második és harmadik gyermek után 1,2 millióra emelkedett a támogatás mértéke. 2005. február 1-jétől a szocpoltámogatás összege egy gyermek után 900 ezer, két gyermek után 2,4 millió, három gyermek után 3,8 millió forint, a további gyermekek kedvezménye pedig 200 ezer forint gyermekenként.

Bevezetésre került az úgynevezett félszocpol-támogatás, amelyet használt lakás vásárlása esetén vehetnek igénybe a 35 év alatti fiatal házaspárok, élettársak, valamint a gyermeküket egyedül nevelők: egy gyermek esetén 450 ezer, két gyermek esetén 1,2 millió, három gyerek esetén 1,9 millió forint, minden további gyermek után 100–100 ezer forint jár. Gondolnunk kell azonban azokra is, akik akár anyagi, akár más okból bérelt lakásban élnek; számukra az állam, rászorultsági alapon, a lakbér 30 százalékáig, legfeljebb 7 ezer forintig támogatást nyújt.

(9.20)

Az alacsonyabb jövedelmű, gyermeket nevelő családok esetében ez az összeg havi 14 ezer forint. Az önkormányzatnak legalább ennyit kell a támogatáshoz hozzáadnia, de magasabb összeget is megállapíthat.

A lakhatás biztonságának megőrzése érdekében 2004-ben bevezettük a normatív lakásfenntartási támogatást, amely a legalacsonyabb jövedelműeknél garantálja a lakásfenntartási kiadásokhoz való állami hozzájárulást. A lakhatással összefüggő költségek növekedésének, elsősorban a lakossági gázárak emelkedésének ellensúlyozására 2005. január 1-jétől a lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit kedvezőbbé tettük, illetve a támogatás összegét is emeltük. A támogatásra való jogosultság feltételeként az állam által elismert lakáskiadások jövedelmen belüli meghatározásának aránya 25 százalékról 20 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy ha az összes kiadott, rezsire fordított összegek kapcsán ez az arány alacsonyabban kerül megállapításra, akkor természetesen többen részesülnek ebben a támogatásban.

Az adósságkezelési szolgáltatás szabályozása 2003. január 1-jével került bevezetésre a szociális törvényben. A jelenlegi szabályozás szerint a települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot, akinek az adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hathavi. A közüzemi számlát megfizetni nem tudók számára kiépül a szolgáltatás megvonásának megelőlegezésére szolgáló jelzőrendszer. A nehéz jövedelmi helyzetű családok számára korlátozott, de folyamatos villamosenergia-fogyasztás biztosítására 2005. január 1-jétől felszerelésre kerülnek az úgynevezett előre fizetős fogyasztásmérő készülékek. A fogyasztási támogatás havi 110 kWh a térítésmentes, ez egy államilag finanszírozott támogatás, ezen belül a család igénye szerint saját költségére vételezhető.

Ha már megvan a lakás, akkor népesítsük be gyerekkel! A gyermekvállalás anyagi terheinek csökkentésére a szülést megelőzően az édesanya gyermekágyi segélyre jogosult, amely a szülési szabadság időtartamára jár. Az ellátás jövedelem alapján kerül meghatározásra, havi átlagos összege 2002-ben még 25 436 forint volt, 2003-ban ez 27 427 forintra emelkedett. Az anyasági támogatás 2003-ban 50 százalékkal nőtt, a nyugdíjminimum 150 százalékában állapították meg, ezt követően 225 százalékra emelkedett. És természetesen a kormány intézkedése volt az is, hogy ikerszülés esetén az eddigi nyugdíjminimum duplájára emelte az ikrek után járó támogatást. A gyes összege 2003-ban 8,4 százalékkal emelkedett, három év alatt összesen 4600 forinttal. 2003-tól pedig már a nagyszülők is jogosulttá váltak arra, hogy a nyugdíjuk mellett, gyermekük helyett ők vegyék igénybe a gyest, lehetővé téve így, hogy a fiatal szülő munkába állhasson.

A kormány a száz lépés program részeként vezeti be a fiatalok életkezdését segítő babakötvényt. A babakötvény már nem csupán a jelen, de a jövő lehetőségeit is javítja. Minden 2005. december 31. után született gyermek számára születése évében az állam 40 ezer forintot utal a gyermek számára nyitott Start-számlára. A rászorultak 7 és 14 éves korukban további 30-30 ezer forint támogatást kapnak. A számlára lehetőségeikhez mérten, de évenként legfeljebb 120 ezer forintot a szülők maguk is elhelyezhetnek. A szülői pluszhozzájárulást a megtakarítás összegéhez igazodó közvetlen támogatás ösztönzi. A támogatás a gyermek számlájára befizetett összeg 10 százaléka, de legfeljebb évi 6 ezer forint. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, alacsony jövedelmű családok gyermekeit emelt összegű támogatás illeti meg. Mértéke a szülői befizetés 20 százaléka, legfeljebb évi 12 ezer forint. Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek kincstári számlájára, akik egyáltalán nem számíthatnak szüleik támogatására, az állam évente 12 ezer forint támogatást utal át.

A gyerekek nevelésének megkönnyítése érdekében a Medgyessy-kormány első intézkedései között 2002-ben, négy év mulasztását pótolva összesen 20 százalékkal emelte a családi pótlék összegét, a pótlék összege mára közel 40 százalékkal haladja meg a kormányváltás előtti összeget. 2002. július 1-jétől, a szeptemberi iskolakezdés terheinek enyhítésére bevezetésre került a 13. havi családi pótlék. Az ellátás jogosultsági korhatára 2002. szeptember 1. és 2004. szeptember 1. között évente egy-egy évvel kiterjedve, fokozatosan emelkedett 23 évre.

2003-tól ismét létezik a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, amely egy emelt összegű rendszeres támogatási formát jelent a gyámnak kijelölt hozzátartozók részére. Három év alatt havi 4200 forintról gyermekenként 5430 forintra nőtt a rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege. A 2003-as évben bevezetésre került az emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás az adóköteles jövedelemmel nem rendelkező, nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásában vagy időskorúak járadékában részesülő, gyámnak kijelölt hozzátartozók részére, az emelt összegű támogatás mértéke pedig 10 800 forint havonta és természetesen gyermekenként.

A szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelemben nagy hangsúlyt kap a napközbeni kisgyermekellátás fejlesztése. A gyermekvédelmi törvény a települési önkormányzatok jogkörévé és kötelező alapfeladatává tette a napközbeni ellátások biztosítását minden gyermek számára. 2005. július 1-jétől kötelező bölcsőde működtetése a 10 ezer főt meghaladó lakosságszámú, gyermekek átmeneti otthonának működtetése a 20 ezer főt meghaladó lakosságszámú, családok átmeneti otthonának működtetése a 30 ezer főt meghaladó lakosságszámú, gyermekjóléti központok működtetése a 40 ezer főt meghaladó lakosságszámú településeken.

A bölcsődei normatíva 2005-ben 25 százalékkal emelkedett. A családi napközik működtetéséhez a 2003. évből biztosított állami költségvetési normatíva hozzájárulása, mely a 2005. évben jelentősen, 50 százalékkal emelkedett, erre az évre ez az összeg 154 ezer forint/ellátott.

A gyermekek nevelésének, a gyermeket nevelő családoknak a támogatása mellett sajnos egy nem ennyire örömteli dologgal is foglalkoznunk kellett az elmúlt három év során, ez pedig a családon belüli erőszak kérdése. Kormányunk komoly lépéseket tett a probléma kezelésére. 2005. január 1-jétől törvény tiltja a gyermekek testi fenyítését, valamint kiterjesztettük a bántalmazott gyerekek és szülők átmeneti gondozási lehetőségeit.

Az Országgyűlés 2003. április 16-án fogadta el a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló határozatot. 2005. április 1-jétől működik az országos kríziskezelő és információs telefonszolgálat. A telefonos szolgálat munkatársai, akik mentálhigiénés szakemberek, jogászok, pszichológusok, szociális munkások, szociálpedagógusok és szociálpolitikusok, azonnali intézkedéseket kezdeményeznek az áldozatok megsegítése érdekében, és szükség esetén gondoskodnak elhelyezésükről is. 2005. november 30-áig a szolgálat megközelítőleg 15 ezer hívást kapott. A működés eddigi szakaszában számos esetben sikerült elhúzódó krízisállapotot megszüntetni, életvezetési problémák esetén segítséget nyújtani, prevencióra irányuló kérdéseket megválaszolni. Ezen túlmenően megvásárlásra került egy, a bántalmazottak befogadására alkalmas titkos, zárt menedékház, melynek működése várhatóan 2006 elején kezdődik meg.

Tisztelt Ház! Sokat tettünk, de mi nem érjük be ennyivel. 2006. január 1-jével kerül bevezetésre, szintén a kormány száz lépés programjának részeként az új családtámogatási rendszer. 1998-2000 között 14 százalékkal csökkent az alacsony jövedelmű, kétgyermekes családok családtámogatása összességében, ugyanebben az időszakban a magas jövedelmű, kétgyermekes családok támogatása 33 százalékkal nőtt. Konkrétan: az alacsony jövedelmű, kétgyermekes családok 15 ezer forintot vesztettek, ehhez képest a magas jövedelműek 34 ezer forinttal jártak jobban. Az a családpolitika, amely az adókedvezményekre épül, a szegényektől elvett, hogy adjon a gazdagoknak, ez a politika számunkra nem követhető.

(9.30)

A kormány e téren határozott lépésekre szánta el magát, amelyek alapvetően változtatják meg a családtámogatás mai rendszerét, átláthatóbbá és igazságosabbá téve azt. Olyan országot akarunk, ahol a társadalom minden családnak egyenlően és igazságosan nyújt támogatást gyermekei felneveléséhez, ahol nem a gazdagok, hanem a nehéz helyzetben lévők kapnak többet a közös kasszából. Olyan országot akarunk, ahol a gyermekvállalás a nők számára nem jelenti munkájuk végleges feladását.

Kialakítottuk a családi segélyezés új rendszerét is, amely biztonságosabb, az eltartottak számát is figyelembe vevő, magasabb ellátást biztosít. Első lépésként közel kétszeresére emeljük a családi pótlék összegét. Az intézkedés révén 1,2 millió gyermekes család több mint 90 százalékánál közel kétszeresére nő a családi pótlék összege. Második lépés, hogy a gyermekeiket egyedül nevelő szülők és a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelők emelt összegű családi pótlékot kapnak. 425 ezer gyermek nevelkedik egyedülálló szülőnél, az ő ellátásuk a jelenlegi 6 ezer forintról 12 ezer forintra emelkedik. A 20 ezer súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló szülő pedig a jelenlegi 15 700 forinttal szemben 2006. január 1-jétől 23 ezer forint családi pótlékot kap havonta.

Az egy- és kétgyermekes családoknál megszűnik ugyan a családi adókedvezmény, de az új, egységes családi pótlék számukra magasabb összegű ellátást biztosít, mint amennyi a családi pótlékuk és az adókedvezmény együttes összege volt. Az új családi pótlék számukra 3600 forinttal, gyermekenként 1800 forinttal többet, összesen 24 ezer forintot fog biztosítani.

Az egygyermekes családoknál az új családi pótlék havi 2900 forinttal több támogatást biztosít, mint a jelenlegi 5100 forintos családi pótlék és 3000 forintos adókedvezmény együttes összege. A változás közel másfél millió gyermeket érint kedvezően.

Nagyon sokszor a nagycsaládok támogatása képezi a vita tárgyát. A háromgyermekes családoknál a '98-2002 közötti kép még rosszabb volt, mint az alacsony jövedelmű, kétgyermekes családok esetében. '98-2002 között az alacsony jövedelmű, háromgyermekes családok támogatása reálértéken 16 százalékával csökkent, míg a magas jövedelműeké ezzel szemben 94 százalékkal nőtt. Mi ezt a hibát nem akarjuk elkövetni, éppen ezért a Nagycsaládosok Országos Egyesületével kötött megállapodás alapján, az új családtámogatási rendszer bevezetésével az adókedvezmény megszűnése a három- és többgyermekeseket nem érinti, ők a jövőben is havi 4000 forint adókedvezményt érvényesíthetnek, ha jövedelmük nem haladja meg az évi 6 millió forintot - ez azt jelenti, hogy havi 500 ezer forint. Ez az intézkedés mintegy 535 ezer gyermeket érint.

A rendszeres gyermekvédelmi támogatás a pénzbeli ellátásnak a családi pótlékkal történő enyhítése ellenére sem szűnik meg, hanem a nehéz helyzetben élő gyermekek támogatásának átfogó rendszerévé alakul. A gyermekvédelmi kedvezmény új rendszerében továbbra is jogosultak lesznek az alacsony jövedelmű családok gyermekei az ingyentankönyvre, a kedvezményes és ingyenes étkezésre. Az intézkedés várhatóan mintegy 700 ezer főt érint. Azok a szegényebb családok, amelyeknél a korábbi rendszerben a családi pótlék összege mellett a rendszeres gyermekvédelmi támogatás és esetleg szerény adókedvezmény is járt, csak kivételes jövedelmi viszonyok mellett kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatás és a mai családi pótlék összege kedvezőbb, mint az új családtámogatás összege. Ezen családok számára a törvény átmenetileg biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi támogatás és a családi pótlék igénylésével a továbbfolyósítást. Az ellátási jogosultságot a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.

A leginkább rászorultak felzárkóztatását a szociális segélyezési rendszer átalakításával szolgáljuk. Az új családi segélyezés egyaránt és egységesen támogatja majd a legsúlyosabb anyagi gondokkal küzdő családok felnőtt és gyermek tagjait, és járul hozzá a lakhatás költségeihez. Ennek keretében az eltartott gyerekek után külön célzott, a mainál nagyobb anyagi támogatást kaphatnak majd a leginkább rászoruló családok. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők ezenkívül évi egyszeri támogatásra lesznek jogosultak.

A gyermek egyéves korától az édesanya a gyes százszázalékos összegének megtartása mellett is teljes munkaidős állást vállalhat. A gyes melletti munkavállalás lehetőségének megteremtése nagy jelentőségű lépés, nem avul el az anya szaktudása, megmarad a munkahelye, nem esik ki hosszabb időre a munkából, és ha akarja, természetesen maradhat gyesen is. Ezzel az intézkedéssel megszüntetjük azt a mai méltatlan helyzetet, amelyben a kisgyerekes anyák csak feketén vagy szürkén vállalhatnak munkát.

Olyan országot szeretnénk, amelyben érdemes dolgozni, és érdemes munka mellett gyermeket is vállalni. Mintegy 25 ezer főre tehető az ellátástól eddig eleső édesanyák száma. A teljes munkaidőben munkát vállaló édesanyák munkajövedelmének adóztatása során a gyest - a mai szabályoknak megfelelően - adóterhet nem viselő járandóságként kell figyelembe venni. Azoknál, akik minimálbérért mennek el dolgozni, nem keletkezik adóbefizetési kötelezettség a gyes után, így annak teljes összegét megkapják.

Tisztelt Ház! Talán mindenki, aki itt most engem hallgat, ismeri Ferge Zsuzsát. A Heti Válasz az ez év június 9-ei számában a következő mondattal nyitja a professzor asszonnyal készült interjút: “A Bokros-csomag családpolitikáját élesen bírálta; a mostani, vagyis a kormány 2006. január 1-jével bevezetésre kerülő új családtámogatási rendszerében megfogalmazott elképzeléseket viszont mintha élete műve megkoronázásának tekintené Ferge Zsuzsa.ö

Tisztelt Ház! Szólnom kell még a fogyatékossággal élő gyermekek érdekében tett intézkedésekről is. Az idő rövidsége miatt csak néhány utalást teszek a kormány ez irányú intézkedéseire. A 2006. január 1-jével bevezetésre kerülő új családtámogatási rendszerben a fogyatékos gyermekeket nevelő szülők magasabb támogatásban részesülnek, így a családi pótlék 21 ezer forintra, egyedülálló szülők esetén 23 ezer forintra emelkedik. 2003. január 1-jétől a méltányossági ápolási díj összege 20 százalékkal emelkedett. 2005. szeptember 1-jétől bevezetésre került a fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személyt gondozók emelt összegű ellátása, melynek összege a mindenkori minimálnyugdíj 130 százaléka.

Az esélyegyenlőség a fogyatékos személyek számára című PHARE-program keretében összesen 49 iskola, egyetem és sportintézmény akadálymentesítésére került sor. A társadalmi integrációt segítő művészeti foglalkozások támogatása pályázattal pedig sokat tettünk a fogyatékos gyermekek társadalmi integrációjának, valamint a fogyatékos és ép gyerekek közös szabadidős művészeti tevékenységének elősegítése érdekében.

Tisztelt Ház! A fogyatékossággal élő gyerekek támogatására, de nem kizárólag számukra nyújtott segítséget az ingyenes tankönyvellátás, az ingyenes és kedvezményes étkezés biztosítása. A kormány már 2002-ben az Országimázs Központ megszüntetésével felszabaduló 4,7 milliárd forintot az iskolai étkeztetés támogatására csoportosította át.

A gyermekéhezés megszüntetése érdekében fokozatosan vált kedvezményessé, illetve egyre szélesedő körben ingyenessé a gyermekétkeztetés. 2003. szeptember 1-jével az óvodai étkezésben részt vevők és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők számára ingyenes étkezést kell biztosítani. 2004. január 1-jétől már a bölcsődében ellátott és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyerekek után is igénybe vehető a további 50 százalékos normatív kedvezmény, vagyis számukra is ingyenes az étkezés. Ez a kedvezmény több százezer gyerek szociális biztonságát erősítette. A normatív étkezési támogatásra fordított összeg 2002-ben 20 milliárd forint volt, 2005-ben ez már 25 milliárd forintra tehető.

Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy még két perc erejéig beszéljek arról, hogy a jogszabályok szerint térítésmentesen kell biztosítani a tankönyvet a tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, három- vagy többgyermekes családban élő, az egyedülálló szülő által nevelt, a nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő nappali tagozatos 1-13. évfolyamos diákok számára. 2002-ben 3,5 milliárd forinttal támogatta az állam a tankönyvvásárlást. Összesen 1 millió 256 ezer 399 tanuló részesült tankönyvtámogatásban.

(9.40)

Engedjék meg, hogy felszólalásom végén arra kérjem önöket, hogy Teleki László államtitkár urat a roma gyerekek felzárkóztatására, integrációjára és a romatelep-felszámolásra szánt összegekről, programokról, a közösségi terek, az ifjúsággal kapcsolatos programjainkról pedig Mesterházy Attila államtitkár urat hallgassák meg.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)