Készült: 2024.03.28.16:49:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

164. ülésnap (2016.08.22.), 4. felszólalás
Felszólaló Dr. Völner Pál (Fidesz)
Beosztás Igazságügyi Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:09


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Bojkottal kezdte megszólalását. Én úgy látom, hogy az LMP 60 százaléka is bojkottálja a mai ülést (Dr. Szél Bernadett: És a Fidesznél ez hány százalék?), úgyhogy a szavakkal egy kicsit óvatosan bánjunk, és talán foglalkozzunk azokkal a technikai kérdésekkel, amelyekre valóban irányult maga a feltett kérdés. (Dr. Szél Bernadett: Megvan a határozatképesség?)

Magáról a szabályozásról mint alapkérdésről beszélve: a magyar szabályozás például a finn mintát követi az Unión belül. (Dr. Szél Bernadett közbeszól.) Én is meghallgattam, képviselő asszony. (Dr. Szél Bernadett: Csak én nem hazudoztam. - Közbeszólás a Jobbik soraiban: És nem dugta a zsebébe a kezét!) Tehát a finn mintát követi. Hogy Finnország ne lenne demokrácia és ne lenne megfelelő náluk a választójog, ilyen támadásokkal sem a sajtóban, sem szakmai berkekben eddig nem találkoztunk.

Maga a szabályozás egyébként nem a Fidesz szabályozása, hanem a korábbi szabályozással megegyező. Tehát ha olyan nagy antidemokratikus deficit (sic!) lenne ebben a dologban, akkor azt hiszem, hogy ezt korábban is szóvá tehették volna, és nem itt a nyár közepén politikai performance keretében kellene ezt kezdeményezniük, mint a legutóbbi esetben is, amikor még az előterjesztő személye sem volt jelen a teremben az ellenzék részéről - úgy nagyon nehéz a napirendet tárgyalni. Most hál’ istennek, ezzel a problémával nem kell küszködnünk.

A jelenlegi szabályozás egy tiszta, átlátható rendszert teremt, tehát nem teszi lehetővé, hogy egyesek esetleg hamis tartalmú nyilatkozatokkal visszaéljenek a választás idején. Emlékszünk a magyar történelem bizonyos korszakaiból - bár lehet, hogy némely párt az ellenzék soraiból nosztalgiával -, amikor úgynevezett kékcédulás választásokkal vagy akár a holtak mozgósításával próbálták - és sikeresen is - machinálni a választási eredményeket. Ez a szabályozás ezt kizárja. (Dr. Szakács László: Vedd ki a zsebedből a kezed, Pali!)

A Magyar Alkotmánybíróság ez év áprilisában a 3086/2016. Ab-határozatában foglalkozott ezzel a kérdéssel, és megállapította azt, hogy az önök által kifogásolt szabályozás nem korlátozza az aktív választójogot. Ez egy technikai eljárási szabály, amelynek - mint említettem - komoly átláthatósági okai vannak azzal, hogy a külképviseleten gyakorolhatja a szavazati jogát, vagy hazatérhet. Utalnék arra, hogy vannak olyan példák is Európában, ahol nemcsak hazatérhet, hanem haza is kell térnie a választópolgárnak, mert esetleg megbírságolják, ha aznap nem szavaz. Ehhez képest szerintem egy sokkal humánusabb szabályozás van Magyarországon, és egy objektív szemponton, a lakóhelyen nyugszik, amelyet az érintett személy maga is egy nyilatkozattal, amit a járási hivatalban vagy akár a külképviseleten tesz, meg tud változtatni, és onnantól kezdve kérheti a levélben szavazók listájára történő felvételét. Tehát ez a technikai lehetőség most is adott.

Az Alkotmánybíróság a döntésében arra is kitért, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Vámos és társa kontra Magyarország ügyben meghozott döntése sem találta megengedhetőnek azt a kérelmet, amelyben az Emberi Jogok Európai Egyezménye sérelmét állította a levélben szavazás lehetősége tekintetében. Tehát egy strasbourgi döntés is alátámasztja, hogy a magyar szabályozás semmilyen alapjogot nem sért.

Ugyancsak ki kell emelni azt, hogy amikor maga a szabályozás született, akkor az Európai Tanács alkotmányossági kérdésekkel foglalkozó tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság is foglalkozott ezzel a kérdéssel, és megállapította, hogy ez egy olyan pont, ami az állam diszkrecionális jogkörébe tartozik. Ez 2011-ben történt, tehát nem annyira régen.

(9.10)

A Velencei Bizottság arra jutott, hogy nem választási alapelvről, nem egy általános választási alapelvről van szó, amikor egy ilyen technikai kérdést szabályoznak, hanem egy tagállami hatáskörbe tartozó kérdésről. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból.)

Mint említettem, ha valaki személy szerint mégis ragaszkodik ehhez a jogához, akkor ezzel a címváltozási lehetőséggel ez megnyílik neki. Engedjük meg az állampolgároknak, hogy elsősorban ők dönthessék el, hogy ezt a jogot milyen formában akarják gyakorolni. Megállapítható tehát az, hogy ez egy olyan szervezési kérdés, amelynek a szabályozása nem aránytalan annak érdekében, hogy a választás egészének tisztasága megőrizhető legyen.

Utalnék arra, hogy ez valóban egy kétharmados kérdés. Az elmúlt években többször fel lehetett volna vetni ötpárti egyeztetéseken, vagy akár parlamenti bizottságokban szóba lehetett volna ezt a kérdéskört hozni, és nem ad hoc jelleggel, strandról berohanva kellene ezt a kérdést önöknek felvetniük. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.)

A másik pedig, hogy az ellenzék részéről ugyancsak egy olyan kérdésről beszélhetünk, amelynek a felvetését azért is indokolatlannak tartjuk, mert ilyen súlyú módosítást ilyen hirtelen véghez vinni, ez szerintünk (Dr. Harangozó Tamás: Sajnos lejárt az idő. Nagyon szívesen hallgatnánk… - Az elnök csenget.) nem átlátható. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai