Készült: 2024.03.28.10:46:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

100. ülésnap (1999.11.11.),  362-366. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 10:23


Felszólalások:   358-362   362-366   366      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bauer Tamás képviselő úr, Szabad Demokraták Szövetsége.

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A '70-es évek elején egy dél-alföldi városban súlyos gazdasági visszaélésekre került sor, és akkor a megyei pártbizottság - talán még emlékeznek erre az intézményre - határozatot hozott arról, hogy az adott esetben az érintettek beosztására való tekintet nélkül a rendőrségnek és az igazságszolgáltatásnak le kell folytatnia az eljárást. Akkor ugyanis Magyarországon nem volt hatalommegosztás, a párt, amely mindent ellenőrzött, arról is döntött, dönthetett, hogy mit csináljon a rendőrség, és arról is, hogy mit csináljanak a bíróságok.

A rendszerváltás óta Magyarországon jogállam van, érvényesül a hatalmi ágak elválasztása, a bírói függetlenség elve, a bíróságok a maguk döntéseiben csak a törvényekhez igazodnak. A bíróságok függetlenek a politikától, sőt a közhangulat hullámaitól is. Nem érheti a bíróságokat semmiféle beavatkozás.

Mint az Európa Tanács miniszteri bizottságának egy ajánlása fogalmaz, "Az ítélkezés során a bírák függetlenek, és biztosítani kell, hogy tevékenységüket akadályoztatástól mentesen és anélkül, hogy bárhonnan érkező, bármilyen indokból, közvetlen vagy közvetett indíttatásból, illetéktelen befolyástól, nyomásgyakorlástól, fenyegetéstől vagy beavatkozástól mentesen végezhessék. Törvényben kell előírni a bírákat bármely módon befolyásolni törekvő személyekkel szembeni szankciókat".

Sajnos, ez az elv Magyarországon nem érvényesül tökéletesen. Egy tragikus ügyben például, amikor a büntetés-végrehajtási bírók valamilyen döntést hoztak, maga a miniszterelnök fogalmazott úgy, hogy már-már felelőssé tette a büntetés-végrehajtási bírókat egy tragikus eseményért.

(24.00)

Egy másik ügyben az igazságügy-miniszter kifogásolta a tárgyalás kitűzésének ütemezését, és politikai motívumokat vélt emögött felfedezni. Odáig ment, hogy a bírói függetlenség paravánja mögé búvásról beszélt, vagy torzszülöttnek minősítette az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, azt az intézményt, amely Magyarországon függetlenítette a bíróságokat a végrehajtó hatalomnak való alárendelődéstől, és ezáltal a bírói függetlenség alkotmányos garanciájaként lép fel.

Azt gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy a törvényhozó és végrehajtó hatalomnak a bűnüldözésért, a közbiztonságért, az igazságszolgáltatásért viselt felelőssége abban áll, hogy megfelelő törvényeket kezdeményez és alkot, és az igazságszolgáltatás működésének költségvetési feltételeit biztosítja. Ezen túl azonban sem a törvényhozó hatalom - az országgyűlési képviselők -, sem a végrehajtó hatalom - a kormány tagjai - nyilatkozatokkal, kritikával sem gyakorolhatnak politikai nyomást a bíróságok ítélkezésére.

Ha ugyanis ezt teszik, akkor óhatatlanul megkérdőjelezik azt az elvet, hogy a bírók csakis a törvények alapján, saját belátásuk szerint hoznak ítéleteket, és ha egy ilyen folyamat beindul, akkor kérdésessé válik az, hogy a polgárok, akiknek ügyében a bíróságok ítéletet hoznak, számíthatnak-e arra, hogy ezek az ítéletek pártatlanul és függetlenül születnek, ezáltal pedig a jogbiztonságba, a jogállamba vetett bizalom inoghat meg Magyarországon.

Köszönöm a figyelmet. (Dr. Vojnik Mária és Béki Gabriella tapsol.)

ELNÖK: Megkérdezem a kormány képviselőjét, kíván-e válaszolni az elhangzottakra. Igen, megadom a szót Hende Csaba államtitkár úrnak.

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bauer Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kissé furcsának találom, hogy éppen a Szabad Demokraták Szövetsége képviselője szólal fel a bírói függetlenséget mintegy megvédendő az igazságügy-miniszterrel és a miniszterelnökkel szemben. Épp az önök részéről furcsa ez, akik az Orbán-kormány időszakában a mindeddig egyetlen súlyos és látványos támadást intézték az igazságszolgáltatás ellen.

Igen, képviselő úr, az önök pártjának tagjai és szimpatizánsai fütyültek és hurrogtak akkor, amikor az ismert bankár, Kunos Péter ügyében a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletet hirdetett Kunos bűnösségét megállapítva. (Bauer Tamás: Ez nem igaz!) Az önöket rendszeresen méltató cikkírók sercegtették tollaikat, és az önökhöz közel álló "szakértők" - idézőjelben - nyilatkoztak és kérdőjelezték meg a jogerős bírói ítéletet. (Bauer Tamás: Ez nem igaz!) Nem baj, nem dőlt össze a világ, de az ámuló néző és olvasó bizony kapkodhatja a fejét: ki támadja tehát a független igazságszolgáltatást?

A bíróságok igazgatásának teendőit a több mint kétharmad részben bírákból álló Országos Igazságszolgáltatási Tanács látja el hazánkban. Ez a szervezet Európában egyedülálló formában jött létre, egy nem vitásan rosszabb megoldást messze nem a legjobbal felváltva. Talán ez okozhat önben olyan téves képzetet, hogy a bírói önigazgatást, az ítélkező munkát és annak időszerűségét illetően egyesek számára a jog minden, a kötelezettség semmi. Ez azonban súlyos tévedés!

A kormány ugyanis felelős az alkotmányos rend és az állampolgárok jogainak védelméért, a törvények végrehajtásáért. E felelősségi körében a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság előtt Magyarországot a kormány, és ráadásul épp az Igazságügyi Minisztérium képviseli azokban a perekben, amelyeket állampolgáraink a bírósági eljárások visszásságai miatt indítanak. A magyar bírósági eljárások rendkívüli elhúzódása miatt a magyar állam már több esetben nagy összegű kártérítés fizetésére kényszerült a bíróság ítélete alapján. A kártérítéseket persze nem az OIT költségvetéséből, hanem a kormány pénzeszközeiből, végső soron tehát az adófizetők pénzéből kell megfizetni.

Ezért tehát az igazságügyi miniszter, akinek az OIT tagjaként kötelessége mindent megtenni az eljárások gyorsítása érdekében, semmilyen szempontból nem szolgáltatott okot arra, hogy ön őt a bíróságok függetlensége iránt érzett aggódás hangjába burkolva alaptalan vádakkal illesse. A miniszter asszonynak az OIT tagjaként a Kovács Mihály ügyének soron kívüli tárgyalása érdekében előterjesztett indítványát a testület vita nélkül, egyhangúlag megszavazta. Az ítélkezés lassúságának kritikája sohasem az ítéletek tartalmának bírálata, mert az valóban megengedhetetlen volna.

Meggyőződésem, hogy csak a bírói kar maga lehet képes arra, hogy feloldja a bírósági szervezet működésében rejlő ellentmondásokat. A miniszter asszony éppen ennek érdekében javasolta ez év november 3-án, a testület e havi ülésén, hogy az OIT a két évnél régebbi bírósági ügyek elhúzódásának okát vizsgáltassa meg. Ezt a javaslatát is egyhangúlag fogadta el a testület. Az pedig hogyan is lenne elvitatható az igazságügy-minisztertől, hogy akár a nyilvánosság előtt is kifejthesse a bíróságok működését érintő olyan bíráló véleményét, amely hangsúlyozottan nem a bíróság érdemi ítélkező tevékenységét érinti?

Képviselő Úr! Solt Pál elnök úr az 1999. október 12-én, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága előtt tartott meghallgatáson maga jelentette ki, hogy a bíróságok nem bírálhatatlanok. Engedje meg, hogy néhány szó szerinti idézettel éljek ebből a jegyzőkönyvből; egyébként, ha jól emlékszem, ön is részt vett ezen a meghallgatáson. (Bauer Tamás bólint.)

Az elnök úr szó szerint a következőket mondta: "Ami már most azt a kérdést illeti, hogy a bíróságok bírálhatók-e, az a válaszom, hogy természetesen igen. Nyitottak vagyunk, várjuk a bírálatokat. A bírói kar nem tévedhetetlen, tárgyszerű, higgadt bírálatra mindenkor fogékony." - mondta a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke.

Úgy vélem, ő eddigi tevékenységével már bizonyította, hogy nincs nála harcosabb és elkötelezettebb védelmezője a bírói függetlenségnek. Képviselő úr, kérem, ne legyen pápább a pápánál!

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A tegnap megkezdett munkánk végére értünk, úgyhogy a tegnap megkezdett ülésnapunkat ma berekesztem, és ma reggel 8 órakor folytatjuk a munkát.

Mindenkinek jó éjszakát kívánok! Viszontlátásra!

(Az ülésnap 0 óra 07 perckor ért véget.)

 




Felszólalások:   358-362   362-366   366      Ülésnap adatai