Felszólalás adatai

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor tavasszal a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáról szóló törvényjavaslatot vitattuk, akkor is jeleztem, hogy valamikor az ősz folyamán a fogyasztóvédelemmel foglalkozóan külön szabályozást fog a kormány benyújtani. Abban az időben alapvetően a szervezeti hátteret és a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó szabályokat vettük elő működés szempontjából, meghatároztuk a tárgyi hatályát és a tájékoztatás minimumkövetelményét, erre vonatkozóan én most már igaziból csak egy gondolatfrissítést szerettem volna tenni.

Akkor is azt mondtam, hogy a bázeli bankfelügyelet második egyezményét tőlünk nyugatabbra azért alkalmazzák önállóan és mindenféle kényszer és törvény nélkül, mert ebben a felügyeleti ajánlásban megjelennek azok a sajátosságok, amelyek a bankrendszer, a fogyasztási vagy a jelzáloghitelek, egyáltalában a tőke működésére, prudenciális banki működésre vonatkoznak.

Nézzünk vissza egy pillanatra a három alappillérre vonatkozóan! A minimális tőkekövetelményt tavasszal rendeztük, a felügyeleti hatáskör és a nyilvánosság szabályozó ereje az, amivel most foglalkozunk. A másik törvénytervezet, amelyet holnap fogunk tárgyalni, a felügyeleti tevékenységet és a felügyelet hatásköriségét fogja érinteni. Ez most sokkal inkább a nyilvánosság, a tájékoztatás azokról az ügyekről, amelyek most éppen a fogyasztóvédelmi törvény keretében, de ugyanígy a jelzálogfedezet mellett nyújtott hitelekre is értendők - ezeknek a kiterjesztése a későbbiekben a hitelintézeti törvényben valósul meg még ezen kívül.

Itt a nyilvánosságra hozandó információk köre lefedi a banki működés lényeges elemeit. Fontosnak tartom, hogy a bankok közzétételi kötelezettségének pontos előírását és a piaci fegyelem súlyának erősítését célozza a kockázatmentesség mérséklésére vonatkozóan. Amit itt már több képviselőtársam is elmondott, az a tájékoztatási kötelem. A tájékoztatásra vonatkozóan a bázeli felügyeletnek van egy nagyon fontos és szerintem definiálható és definiált mondata, amely így szól: lényegesnek minősül az az információ, amelynek hiánya vagy téves közvetítése megváltoztatja vagy befolyásolja a piaci szereplők döntését; ezek szerint minden lényeges információt közzé kell tenni.

Mi nem tudjuk - ahogy Dancsó képviselőtársam is elmondta -, hogy hogyan szocializálódtak az ügyfelek, hogyan kerül hozzá az információ, egyáltalában mi alapján fog dönteni. Abból kell kiindulni, hogy semmit nem tud a termékről, abból kell kiindulni, hogy ha a hitelező oldaláról nézzük, nekünk kell megnézni azt, hogy mennyire hitelképes az általános feltételeket megvizsgálva, és ehhez a törvényi szabályozás kereteit viszont erről a helyről kell megtenni.

Kiről is beszélünk? Az alanyiság kérdése mindig egy izgalmas kérdés, hiszen pontosan az Európai Unió alapcikkelyei között közös fogalomként jelenik meg a fogyasztó és a kereskedő. Én hozzátettem tegnap is, ma is olyan fogalmat, amit viszont az Európai Unió nem ismer, ez az egyéni vállalkozó és az egyéni cég, mert hiszen a mi definíciónk szerint ez a kiemelt szolgáltatás vagy ez a kiemelt védelem csak a természetes személyek részére nyújt lehetőséget, azaz ez a fogyasztási kölcsön - amely döntően rövid lejáratú, néhány példa: személyi hitel, folyószámlahitel, hitelkártya, vásárlási, kereskedelmi egységben történő gyors vásárlások -, ezek az ügyek ugyan önszorgalomból, de kiegészítésre és bővítésre kerültek. A jelzálog típusú hitelekre vonatkozóan is beemelésre került egykor nemcsak a tájékoztatást illetően, hiszen azzal korábban is egyetértettünk, hanem egy olyan példát fölvetve, amikor a magánvállalkozó, mondjuk, Molnár László fölvesz egy hitelt úgy, hogy a saját, Molnár László nevén lévő ingatlant teszi föl fedezetként. Ez jogilag két személy. Nem is a hitelcél határozza meg, hogy milyen tevékenység van, hanem az, hogy egy szerződést biztosító mellékkötelmet állítok a főszolgáltatás mellé. Ebben az esetben ugyanez a szituáció van a fogyasztó és a kereskedő fogalma tekintetében az irányelvi javaslatban. Tehát én e tekintetben javasolom - és persze folynak is az egyeztetések -, hogy ezt a kérdéskört egész pontosan vegyük végig.

Egy picit zavarónak tűnik számomra, hogy a törvénytervezet együtt kezel fogyasztói és jelzáloghitelre vonatkozó szabályokat, az egyik szakaszra ráírom, hogy vonatkozik rá, a következő háromra ráírom, hogy nem, és megyünk végig. Földi halandó nagyon nehezen tud ebben eligazodni, én azt gondolom.

Engedjenek meg néhány értelmező rendelkezést a 2008/48-as irányelv átültetése kapcsán; remélem, hogy a fordítások pontosak. Mindarról, ami itt elhangzott részben a költségvetési bizottság előadói részéről, részben pedig a gazdasági bizottság vonatkozásában, én azt gondolom, hogy a részletekben van a kutya eltemetve. Amikor arról beszélünk, hogy milyen visszafizetési kötelezettségünk van, most már mint, mondjuk, devizaadósnak, ahol a költség, a díj és az egyéb, különböző, éppen be nem jelentett banki levonás miatt nem meghatározható törvényileg az, hogy mi a levonás, ezért mi olyan javaslatot tettünk a szocialista képviselőcsoport részéről a kormánynak, hogy általánosan és mégis pontosan körülírtan, de határozzuk meg úgy, hogy ne lehessen ez alól kibújni.

Teljesen világos az, hogy a szerződési kötelmek - ahogy Dancsó képviselő úr említette - mindkét félre kötelező érvényűek, és ha lehet, akkor ne módosítsunk. De bizony lehetnek olyan helyzetek, amikor módosítani kell, ez az előre nem látható külső ok kategória - világgazdasági válság, máskor is beszéltünk róla, hogy ezt sem szabad csak a fogyasztóra hárítani -, éppen ezért itt a szigorításoknak szerintem helye van.

Ami a banki oldalon előzetes, közbülső és az egész hitel kezelése, a futamidő alatti kelezést jelenti, én azt hiszem, hogy nagyon fontos szerepük van a hitelközvetítőknek. Ma Magyarországon mintegy 340 A típusú közvetítő van, és közel 35 ezer úgynevezett B típusú, akiknek semmilyen végzettségük nincs, akik alapvetően a jutalékfelvételben érintettek, és ezek az ügynökök - nem bántva őket, hiszen nehéz kenyér az az oldal, ahol vannak - mindent megtesznek annak érdekében, hogy az általuk felkínált és menedzselt fedezet elnyerje a méltónak nem mondható, magas értéket. Tehát szükségesnek tartjuk a tervezetben szereplő hitelközvetítőkre vonatkozó szabály lényeges kiterjesztését, lényeges szigorítását, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél történő képzést és utána regisztrálást, illetve azt a felelősségi helyzetet szabályozni, ami a bank és az egyéni hitelközvetítő között megjelenik.

(16.20)

Ami a fogyasztó által fizetendő összegre és a hitel teljes díjára vonatkozik, ez definiáltan megjelenik, ebben képviselőcsoportunk módosító javaslatot tett. Azt gondolom, hogy egy arányszámmal nem szerencsés kifejezni ezt a bizonyos teljes hiteldíjmutatót. Ennek több elemét objektíven meg kell vizsgálni, hiszen amiről mi beszélünk, az alaptételében egy viszonylag rövid, éven belüli hitel, és nem túl magas összeg, 50-100 ezer forint körüli értékről beszélünk, ha tipizálni akarjuk. Viszont heti törlesztések vannak bizonyos esetekben és olyan magas egyéb költségek, amelyek többszörösét tehetik ki az éppen fizetendő hitelnek. Van olyan is, ahol mondjuk, hitelbírálati díj nélkül történő folyósítást írnak le, ugyanakkor az egyéb tételei többszörösek, mint a fizetendő kamat egésze.

Azt gondolom, hogy időszerű volt, hogy elénk kerüljön ez a törvényjavaslat, támogatjuk a kormányt abban, hogy a bázeli bankfelügyelet teljes idevonatkozó pénzügyi és személyi, szervezeti rendszerét Magyarország területén szabályozza. Támogatjuk természetesen a felügyelet és a vonatkozó társszervi együttműködések kiemelt tevékenységét is, és abban a vonatkozásban, ami a jelzálogtörvény, illetve a jelzáloghitel, a jelzáloglevéllel finanszírozott hitel vonatkozásában az előtörlesztési jogot vagy más olyan eseteket illet, amelyek a hosszú távú értékpapíros finanszírozást gátolják, természetszerűen partnerek vagyunk, hogy ez változzék.

Ami a végére tartozik, ez egy olyan teljes szabályozás, amelytől eltérni csak pozitívan lehet. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a lakosság érdekeinek megfelelően, amennyiben lehetséges, a hitelt nyújtó felé a lakosság érdekeit közvetítsük, és a prudenciális feltételeket biztosítsuk, illetve a megfelelő tájékoztatási kötelmet előírjuk a bankok és a közvetítők részére.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)