Felszólalás adatai

Az Új Széchenyi-terv szakpolitikai stratégiákkal kiegészülve - úgymint Széll Kálmán-terv, magyar munkaterv - jelentette, jelentették azt a zsinórt, amelyre a kormányzati intézkedéseket fűzték fel. A 2010-es év két akciótervéből az elsőben, a 29 pontos akciótervben az új kormány hadat üzent a bürokráciának, megkezdte egy új gazdasági rendszer kialakítását. Ennek a már elhangzott adócsökkentések mellett mindenképpen része volt, hogy egyszerűsödött az alkalmi foglalkoztatás, egyszerűsödött a beruházások engedélyeztetése, kiszélesedett a Széchenyi-kártyaprogram, és az uniós pályázati rendszer is a kkv-k javára változott.

A második akcióterv továbbvitte ezt a változtatási folyamatot, és a Széchenyi-kártyát kiterjesztette az agráriumra is, közben a pályáztatásban a közreműködő szervezetek számát csökkentette. Az új kormány reagált az Európai Unió 2007-es álláspontjára, Günter Verheugen már akkor a gazdasági fejlődés, a kiegyensúlyozott vállalkozói működés első számú közellenségének a bürokráciát nevezte, minősítette.

A kormány reakciója azzal, hogy kidolgozta az "Egyszerű állam" programot, mintegy 500 milliárd forinttal csökkentette a vállalkozások bürokratikus terheit. Az új kormány olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb adminisztrációt akart, elősegítve munkahelyek teremtését, a vállalkozások fejlesztéseinek bővülését. Az intézkedések hatására a 2010-es örökölt 7 százalék fölötti költségvetési hiány a 2010-es év végére 4,2 százalékra csökkent.

A jelentés kitekintést tesz a 2011-2012-es foglalkoztatási adatokra is. 2011 végén 3,8 millió foglalkoztatott volt, amely 46 ezer fővel haladta meg a 2010-es adatot úgy, hogy a költségvetési szférában közel ennyi fővel kevesebben dolgoztak az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

Érdekes a helyzetelemzés is, államtitkár úr már néhányat ezek közül említett, ezeket nem ismételném meg, de feltétlenül fölhívnám a figyelmet a munkahelyteremtésben, a gazdálkodási formában, a fő tevékenységben, a regionális megközelítésben, az export és az innovációs adatok tekintetében a kkv-k szerepére.

Magyarországon a vizsgált időszakban 682 ezer működő vállalkozásból 99,9 százalék volt a kkv, és a működő vállalkozások több mint 95 százaléka volt mikrovállalkozás. A gazdálkodási formáknál megfigyelhetjük a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok előretörését. Főtevékenységben a kereskedelem, a gépjárműjavítás viszi a prímet, regionálisan pedig Közép-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld, majd Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, és végül Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl zárják a sort. A kis- és középvállalkozások, mikrovállalkozások és a középvállalkozások fogalmát is definiálja a jelentés, erre is szeretném mindenképpen fölhívni a figyelmet.

Nagyon érdekes kitétele a vállalkozások alakulásának a túlélési képesség elemzése. A kkv-k túlélését alapvetően befolyásoló tényezők között megtalálhatjuk a területi elhelyezkedést, a társasági formát és a tevékenység jellegét. Közép-Magyarország vezető szerepe a bruttó hozzáadott értéket és az árbevételből való részesedést tekintve egyaránt megfigyelhető. Egy 5 éves időszakot vizsgálva, a 2004-2009 közötti időszakra koncentrálva azt mondhatjuk, hogy a 2004-ben alakult kkv-k 58 százaléka szűnt meg 2009-re, pozitív megközelítésben ezt úgy is fogalmazhatjuk, hogy 42 százaléka működött a vizsgált időszak végén.

Ágazati megoszlásban több mint a fele a vállalkozóknak a kereskedelemben, a gépjárműjavításban, a szakmai és a műszaki tevékenységben végzi vállalkozását, az építőiparral és a feldolgozóiparral kiegészítve ezt az 52 százalékos statisztikát. Területi megoszlásban a vállalkozások, a működő vállalkozások 40 százaléka Budapest és Pest megyében található, a többi régió 8,6 és 11,6 százalék között osztozik. Exportról államtitkár úr szólt. Itt annyit jegyeznék meg, hogy az exportértékesítés alapvetően két ágazatban, a feldolgozóiparban és a kereskedelem, gépjárműjavítás területén markáns. Ezen belül a kkv-k részesedése az utóbbiban, a kereskedelemben és a gépjárműjavításban erős. Az innovációban a lemaradásunk tetemes, még mindig az EU sereghajtói között szerepelünk.

A kkv-politikák Magyarországon való érvényesülését illetően arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy az előző kormány ugyan stratégiát alkotott a kkv-k fejlesztéséről, azonban abból nem lett kormányzati szintű cselekvési terv. A stratégiából nem született kormányhatározat, és a stratégia végrehajtásának szabályozása is elmaradt. A szabályozás elmaradása okán a végrehajtó intézményrendszer, a feladatok, a felelősségi körök megállapítása sem történt meg. Egyébként ez egy jellegzetes szocialista hiba. Ha az előző két kormány tevékenységét megnézzük, akkor a helyzetelemzés, lehetőségek, feladatok és a szervezeti kérdéseknél rendszeresen elhibázták a szocialisták ezt a négy, egymásra épülő logikai láncszemet, rossz helyzetelemzés után, a lehetőségeket rosszul számba véve a feladatokat nem megfelelően állapították meg, és nem megfelelő szervezeti kereteket rendeltek hozzá, pedig ezt minden menedzsertankönyv alaptételei között tanítják Nyugat-Európában.

Az előző kormány kisebb súlyú adó- és adminisztrációcsökkentő intézkedései elmaradtak a kkv-stratégiában megjelölt céloktól is. A két akciótervről szóltam, ezeket külön nem szeretném megemlíteni. Viszont szeretnék még szólni a támogatások és a hitelezések kérdéséről nagyon röviden. Ha 2009-et megvizsgáljuk a jelentésben, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy közel félmillió kkv részére több mint 500 milliárd forint támogatás folyósítására került sor. A kkv-k száma az összes támogatottnak 85 százaléka volt, azonban a kifizetett összes támogatás a felét sem érte el a támogatási összegnek.

(21.50)

A 2010-es kifizetéseknél 312 ezer kkv 576 milliárd támogatást kapott, és a támogatások számát tekintve 83,6 százalék volt a kkv-k aránya.

Hitelfinanszírozás oldaláról arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a Széchenyi-hitelkártya jól teljesített, egy gyors, rugalmas és elérhető hitelkonstrukció volt.

Az átlagos hitelnagyság mutatja a vállalkozások teherbíró képességét is. 2009-ben a mikrovállalkozásoknál átlagosan 700 ezer, 2010-ben ennek a duplája, a kisvállalkozásoknál az egyik évben 4, majd a másik évben 5,5 millió, a középvállalkozásoknál pedig 11,9, illetőleg 15,3 millió volt.

A támogatott kkv-k hiteléről azt kell mondanunk, hogy a folyósított hitelek 10-12 százaléka került állami szerepvállalás mellett kihelyezésre. Ez még mindig nagyon kevésnek minősíthető, és ha a rendszerváltás óta eltelt huszonkét évet vesszük alapul, akkor azt kell mondanunk, hogy ezen a területen bizony még komoly adósságok találhatók.

Rövidséget ígértem, köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)