Készült: 2024.03.29.06:11:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

145. ülésnap (2016.04.26.), 253. felszólalás
Felszólaló Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Európai ügyek bizottsága
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 15:21


Felszólalások:  Előző  253  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az Európai ügyek bi­zott­ságának elnöke, a napirendi pont előterjesztője: Kö­szönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Állam­titkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés plenáris ülésén harmadik alkalommal folytatunk le ilyen szubszidiaritásvizsgálatot, ami egy olyan külön­leges parlamenti eljárás, aminek a célja, hogy a nemzeti parlamentek kifejthessék véleményüket az uniós jogszabálytervezetről és együttes fellépéssel megakadályozzák, hogy azok az uniós intézmények átruházott hatásköreit túllépjék.

Emlékeztetem arra is képviselőtársaimat, hogy első alkalommal 2013 októberében az Európai Ügyész­ségről szóló tanácsi rendelettervezettől foly­tat­tunk le itt a Házban ilyen típusú vizsgálatot, és akkor nemcsak a Magyar Országgyűlés, hanem össze­sen 14 európai uniós nemzeti parlamenti ka­ma­ra állapította meg a szubszidiaritás elvének sérelmét. Ez azt is jelentette, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kamarák által képviselt összesen 18 szavazat mű­kö­dés­be hozta az úgynevezett sárga lapos eljárást, amely­nek eredményeképpen az Európai Bizott­ság­nak meg kellett indokolnia, hogy a javaslatát a) módosítja, b) visszavonja vagy c) fenntartja. Az in­dok­lási kötelezettségnek eleget tett ugyan az Európai Bizottság, de számomra is azt az érthetetlen döntést hozta, hogy az eredeti javaslatát változtatás nélkül ismét fenntartotta. Ezzel, úgy vélem, teljes egészében figyelmen kívül hagyta a nemzeti parlamentekben megfogalmazott aggályokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A napirenden lévő ügy azért is érdemel ennyi figyelmet, mivel a tavalyi év­ben az Európai Bizottság által előterjesztett mint­egy 40 jogalkotási javaslat kapcsán információim szerint csupán 8 indokolt vélemény született. Tehát úgy látom, hogy visszafogottabbá váltak a nemzeti parlamentek a szubszidiaritás elvének vizsgálata tekintetében. Az említett 8 indokolt vélemény közül pedig a menekültek áthelyezési válságmecha­niz­mu­sával, magyarán: a kötelező kvóták szerinti elosz­tá­sá­val kapcsolatos rendelettervezet-módosítás vonat­ko­zásában összesen öt parlamenti kamara, köztük a mi Országgyűlésünk is fogadott el a szubszidiaritás sérelmét megállapító indokolt véleményt.

(21.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb említett két példa is jól jelzi, hogy indokolt véleményt csak kiemelkedően fontos ügyekben érdemes elfogadni. Azt látjuk, hogy az első esetben az államszervezet alapvető működése, míg a kötelező kvótákról szóló javaslat kapcsán a javaslat lehetséges társadalmi és politikai következményei indokolták a parlamenti vizsgálat lefolytatását. A mai szubszidiaritásvizsgálat tárgya az úgynevezett kiküldött munkavállalók jogállásával kapcsolatos irányelvtervezet. Ez a javaslat szintén az előzőekhez mérhető jelentőséggel bír annak lehetséges gazdasági, és hozzáteszem, a hazai munkaerő­piaci következményei miatt elsősorban a hazai, de külföldön szolgáltatást nyújtó vállalkozások miatt. Egyes becslések szerint mintegy 70 ezer olyan magyar munkavállalót érinthet ez a javaslat, akik kiküldetés keretében, tehát ideiglenes alapon valamelyik vállalkozás alkalmazottjaként végeznek munkát egy másik európai uniós tagállamban. Megjegyzem, hogy e foglalkoztatási forma elsősorban az építőiparban, illetve a feldolgozóiparban jellemző, és a magyarországi vállalkozások fő célországai Németország és Ausztria.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek az irányelvtervezetnek a fő célkitűzése, hogy a kiküldött munkavállalók esetén az ugyanazon a helyen végzett ugyanazon munkát ugyanúgy javadalmazzák. Ennek érdekében a helyi munkavállalókra vonatkozó jogszabályból vagy kollektív megállapodásból eredő javadalmazási szabályokat tehát kiterjesztené a kiküldött munkavállalókra is. Mindez azt jelentené, tisztelt képviselőtársaim, hogy a jelenleg hatályos 96/71/EK irányelv alapján a kiküldött munkavállalókat megillető „minimálbér” helyére az „átlagbér”, a „javadalmazás” fogalma lépne.

Itt van a kutya elásva. Egy lassan húsz éve hatályos szabályozást kíván most az Európai Bizottság egyetlen tollvonással felrúgni, mindezt az állítólagos egyenlő elbánás jegyében. De kérdezem én, tisztelt képviselőtársaim, miként lehet a helyi munkavállalót és a kiküldött munkavállalót egy lapon említeni. Szerintem a két jogintézmény sajátosságai, például az alkalmazás időpontja, feltétele, aztán a munkavégzés jellege alapvetően eltérnek egymástól. A kiküldött munkavállalót foglalkoztató vállalkozást a munkabéren felül például terheli az utazás, aztán a szállás költségeinek a biztosítása is. Éppen ezért csak a bérköltségek esetében előírni egyfajta uniós harmonizációt szerintem nagyon álságos dolog, hiszen a kiküldötti jogállás csupán egyetlen elemét érinti. Továbbá uniós szinten a foglalkoztatottak alig 0,6‑0,7 százaléka dolgozik úgynevezett kiküldötti jogviszony keretében. Tehát egy nagyon szűk piaci szegmenst akar az Európai Bizottság szép jogelvek köntösében lényegében újraosztani. És megjegyzem: mégpedig nem a később csatlakozott tagországok előnyeire.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a következőkben az Európai ügyek bizottságában lefolytatott úgynevezett szubszidiaritásvizsgálat menetét, illetve ennek a tapasztalatait a késői órára tekintettel röviden összefoglaljam.

A lisszaboni szerződés alapján a vizsgálatra az adott uniós javaslat kibocsátásától számított nyolc héten belül lehet sort keríteni, ami jelen esetben május 10-én jár le, azaz addig kell az Országgyűlésnek indokolt véleményt megformálnia. Lassan négy hete, március 30-án tűzte az Európai ügyek bizottsága napirendjére az irányelvtervezetet, és a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője többek között arra hívta fel bizottságunk tagjainak a figyelmét, hogy a javaslat aránytalan beavatkozást jelentene az eddigi, piaci alapon kialakult versenyfeltételekbe.

Valóban, magam is egyetértek azzal, hogy ez a rendelkezés nemcsak a magyar, hanem a többi közép‑európai tagállami kiküldött munkavállalókat foglalkoztató társaságokat is hátrányosan érintené, mert ezek a társaságok egyszerűen nem jutnának megrendeléshez a régebbi tagállamokban. Tehát azt is mondhatnám, hogy lassan, lépésről lépésre ki akarnak bennünket szorítani a nyugat‑európai piacról. Számunkra a szolgáltatásnyújtás eddigi szabadsága csorbát szenvedne vagy akár meg is szűnne.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szubszidiaritásvizsgálat esetében a kiindulópontot a fentiek alapján 1. a hatályos irányelv, 2. a szóban forgó irányelvtervezet összehasonlítása, együttes értékelése jelentette. Ezen vizsgálati módszer alapja tehát a jogalkotási javaslat alapos, és úgy érzem, többszöri elolvasása, értelmezése és elemzése. Fontos leszögeznem azt is, hogy a hatályos irányelv alapvetően minimumfeltételeket határoz meg, és rugalmas szabályokat tartalmaz, ami alapján a kiküldött munkavállaló javára el lehet térni, azaz például a minimálbér helyett magasabb jövedelmet is kaphat. Amint az a Bizottság által előterjesztett jelentésből is kitűnik, a vizsgálat során a jogalkotási javaslat elfogadásának alapjául szolgáló szerződéses cikket is vizsgálni kellett, továbbá az Európai Unió Bírósága vonatkozó esetjogának áttekintése is szükséges volt, különösen a minimálbér meghatározásával összefüggésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! A megvizsgált jogesetek azt mutatták, hogy a még transzparensnek és egyértelműnek mondható „minimálbér” fogalom kapcsán is számos értelmezési kérdés merült fel. Gondoljunk csak bele, hogy a minimálbérnél sokkal bizonytalanabb fogalom, a „javadalmazás” mennyi jogvitát fog felvetni a későbbiekben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai ügyek bizottsága az irányelvtervezetet április 12-i ülésén is napirendre tűzte, majd az április 18-i ülésén egyhangúlag nyújtotta be határozati javaslatát, amely megállapítja, hogy a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelvtervezet sérti a szubszidiaritás elvét. Az Európai ügyek bizottsága az irányelvtervezetet az alábbi indokok miatt tartja a szubszidiaritás elvével ellentétesnek. Öt ilyen pontot fogalmaztunk meg. Engedjék meg, hogy nagyon röviden ismertessem ezeket.

1. Az irányelvtervezet indoklása a lisszaboni szerződés második jegyzőkönyv 5. cikkelyével ellentétes módon egyáltalán nem utal a szubszidiaritás elvével való összhangra.

2. Az irányelvtervezet olyan mértékű beavatkozást eredményez a szolgáltatásnyújtás szabadságába, a kialakult versenyfeltételeket mesterségesen és olyan mértékben torzítaná, amit nem indokolhat a munkabérköltségek kiegyenlítése.

3. Az irányelvtervezet hozzáadott értéket nem teremt a hatályos irányelv által biztosított minimális bérszint helyett javasolt javadalmazás fogalmának bevezetésével, mivel a javadalmazás fogalma kevésbé egyértelmű és bizonytalan. Tehát olyan fogalom bevezetése, amely minden érdekelt számára nem egyértelmű, véleményem szerint is ellentétes a jogbiztonság és a szubszidiaritás elvével.

4. Az irányelvtervezet előterjesztését a második jegyzőkönyv 2. cikkével ellentétes módon nem előzte meg széles körű konzultáció. És igenis az Európai Bizottság nem vette figyelembe a tervezett intézkedés regionális és helyi vonatkozásait.

5. Az irányelvtervezet szociálpolitikai vonatkozásai kapcsán pedig ki kell emelnünk, hogy a javadalmazás fogalmának bevezetése a tagállamok közötti gazdasági fejlettségbeli különbségekből fakad, és nem a versenykorlátozó bérszintkülönbségek mesterséges kiegyenlítésére törekszik, ami úgy érzem, hogy igenis ellentétes az Unió számára a szociálpolitikai kérdések területén biztosított támogató, kiegészítő hatáskörrel.

(21.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy utaltam rá a felszólalásom elején, a szubszidiaritásvizsgálatnak akkor lehet igazán politikai súlya, ha ugyanazon jogalkotási javaslat kapcsán több nemzeti parlament fogad el hasonlóan indokolt véleményt. Jelen esetben arról tudom tájékoztatni tisztelt képviselőtársaimat, hogy az első indokolt vélemény elfogadása március 31-én megtörtént a cseh parlament felsőházában, április 13-án pedig a lengyel szejm és a román képviselőház hasonlóan döntött. Információim szerint ezen a héten várható, hogy a cseh szenátus és a lengyel szenátus is hasonlóan indokolt véleményt fog elfogadni, valamint az észt és a litván parlament is hasonló álláspontra helyezkedik. Információnk van arról is, hogy számos további parlamenti kamara szintén vizsgálja a szubszidiaritás elvének érvényesülését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni, hogy az eljárás során mind a Nemzetgazdasági Minisztérium, mind a Miniszterelnökség illetékes államtitkársága szorosan együttműködött az Európai ügyek bizottságával, így álláspontom szerint a szükséges információkkal felvértezve világos, egyértelmű indokok alapján és megalapozottan jutott bizottságunk arra a következtetésre, hogy az irányelvtervezet sérti a szubszidiaritás elvét.

Végül megköszönöm a bizottság munkatársainak, főtanácsadójának, tanácsadóinak, hogy ezt kidolgozták. Éppen ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a H/10291. számú határozati javaslat mielőbbi elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  253  Következő    Ülésnap adatai