Felszólalás adatai

IVÁDY GÁBOR (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Két tervezet van előttünk. Ha őszinte akarok lenni, akkor el kell hogy mondjam, hogy nekem Szili Katalin képviselőtársam tervezete jobban tetszik, többek között például a közvetlen elnökválasztás intézménye, illetve a kétkamarás parlamentnek szerintem igenis helye lenne az új alkotmányban, és módosíthatnánk a jelenlegi berendezkedést. Ez ellen nem érv az, hogy most csökkentették, csökkentettük le kétszáz főre 2014-től - valószínűleg 2014-től - a parlament létszámát, hiszen anyagilag semmiképpen nem jelent többet, hiszen ők napidíjat kapnának az üléseik alkalmával, viszont sokkal nagyobb mértékben megjelenhetne a különböző civil szervezetek, érdekvédelmi szövetségek álláspontja a törvényhozás keretén belül is, és ez legális és törvényben lefektetett módon történne.

Néhány módosító javaslatot benyújtottam máris, engedjék meg, hogy néhányról most szóljak. Az első, amit már többen említettek, Varga képviselőtársam is említést tett róla, az kettős dolog. Az egyik, hogy a 30. cikk átalakítja az ombudsmani rendszert. A jelenlegi rendszer jól működik, ebben nincs semmi nagyon komoly komplikáció. Ha valakinek van valami problémája, akkor nagyon jól tudja, hogy melyik ombudsmanhoz kell mennie. Annak, hogy egyetlenegy ombudsman legyen, és mondjuk, a jövő generációja ombudsman tulajdonképpen egy szinttel lejjebb kerüljön, ennek az értelmét nem igazán értem. Ez körülbelül ahhoz hasonlítható, mint ahogy önök lényegesen lecsökkentették a minisztériumok számát, viszont annyi államtitkár van - és most itt az államtitkárokat véletlenül sem szeretném megsérteni -, rengeteg államtitkár van, és ezért egy kicsit átláthatatlan, követhetetlen a rendszer. Az államtitkárok minisztériumi szintű államtitkárságok élén állnak.

Azzal együtt mondom egyébként azt, hogy az önök által beterjesztett alaptörvény-javaslat a jövő nemzedékéért jelentősen felelősséget vállal, és ezt meg is fogalmazzák nagyon sok helyen, Ágh Pétertől és Szájer képviselőtársamtól is ezt hallhattuk, és ezzel a törekvéssel nem áll összhangban az, hogy az ombudsmani rendszert pedig le akarják építeni vagy alacsonyabb szintre akarják hozni.

A másik nagyon fontos dolog pedig az egészséges környezethez való jog, ami tulajdonképpen érthetetlen, jelentős visszalépés a jelenlegi alkotmányhoz képest. Beadtam én is erre egy módosító javaslatot, én nagyon szépen kérem... (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból.) Akkor ezek szerint nyitott fülekre talált ez a javaslatom.

Amiről szó volt még, az az összeférhetetlenség, illetve hogy vajon egy országgyűlési képviselő lehessen-e például polgármester, vagy milyen olyan szakmákat említsünk meg, amelyeket nem vállalhat el egy képviselő. Én azt mondom, hogy az országgyűlési képviselői munka ellátása teljes embert igényel, és szerintem jogos elvárás az állampolgárok részéről egyrészt az, hogy az országgyűlési képviselő semmi mással ne foglalkozzon, hanem foglalkozzon csak a saját választókerületével, csak a saját választópolgárainak az érdekvédelmével és a törvényhozással, a másik jogos elvárás pedig az, hogy ne kaphasson sehonnét máshonnét pénzt, ne folytathasson keresőtevékenységet. Nyilván itt például a szerzői jogokkal kapcsolatos dolgokat én kivenném ebből. Hiszen bárhonnét is kap fizetést, bárhol is tevékenykedik, lehet tanár, szobafestő vagy bármi más, operaénekes - vagy miért szabad kőművesnek lennie például -, de ahonnét valaki pénzt kap, az azt jelenti, hogy az már elfogultságot jelent.

Ezért én beadtam egy törvénymódosító javaslatot mind a kettőhöz, Szili Katalinéhoz és az önökéhez is, amelyben azt mondom, hogy az országgyűlési képviselő más keresőfoglalkozást - a kormány tagja, államtitkár vagy kormánymegbízott kivételével - nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el. Én nagyon szépen kérem önöket, hogy támogassák ezt.

Egy kicsit álszent dolognak érzem azt, hogy az lenne a legnagyobb probléma, hogy mondjuk, egy polgármester túlzott módon tudja-e az önkormányzatok érdekeit képviselni itt a parlamenten belül. Egészségesebb lenne az, ha akkor semmiféle más munkát sem végezhetne. Ha ugyanis polgármester nem lehet országgyűlési képviselő, az nagyjából azt jelenti, hogy ha egyetlenegy olyan ember van itt a parlamentben, aki mondjuk, cipész, akkor a cipészek érdekvédelme jobban van képviselve a parlamentben, mint a polgármestereké. Egyébként hozzáteszem, hogy a polgármesterség és az önkormányzati munka az, amelyik soha nem lesz szétválasztható az itteni munkától, és a leginkább befolyásolja az önkormányzatokat, a képviselő-testületeket és a polgármestereket az, hogy itt milyen döntések szülessenek.

Én kinyilvánítottam azon véleményemet, hogy vagy szabályozzuk le úgy, hogy senki ne végezhessen más keresőtevékenységet, vagy ne diszkrimináljuk ebből kizárólag a polgármestereket és az önkormányzati képviselőket. Akkor persze remélem, ha a polgármesterek nem lehetnek országgyűlési képviselők, előbb-utóbb előállnak majd egy olyan javaslattal is, amelyben arról szólnak, hogy az önkormányzati képviselők között hogy lehetnek olyanok, akik egyébként önkormányzati intézményben alkalmazottak.

Amiről beszélni szeretnék még, az a XXIV. cikk, amely arról szól, hogy az új műszaki megoldások és a tudomány eredményei alkalmazására oda kell figyelni. Én beadtam egy módosító javaslatot, szeretném, ha ezt is támogatnák, ugyanis a XXI. században szinte elképzelhetetlen az, hogy kifejezetten ne szóljunk az alaptörvényben az informatikáról és az internetről, hiszen egyébként hazánk fejlődése is nagymértékben függ ettől. A módosítás egyébként jelentős lépést tesz az esélyegyenlőség érdekében, ami azt jelenti, hogy az ügyfélkapurendszert - vagy hívjuk akárhogy - belevennénk, akár kapjanak alanyi jogon e-mail-címet az emberek, segítsék azt, hogy az e-közigazgatás minél erősebb legyen. Talán nem túl részletesen, hiszen az alkotmánynak nem ez a feladata, de én mégis javaslom azt, hogy az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos dolgokat az alkotmányba, ha megtisztelnek vele, akkor támogatják, és bele fogjuk venni. Hozzáteszem, hogy ezzel kiegészítve ugyancsak a javaslatban szerepel az is, hogy az adatok védelmét is ezzel párhuzamosan meg kell erősíteni.

Végezetül pedig engedjék meg, hogy az utolsó módosító javaslatomról is szóljak egypár szót. Ugyanis önök azt írták a zárórendelkezések utáni passzusban, hogy önök büszkék arra, hogy ezt az alaptörvényt meg fogják szavazni, és azt szeretnék, hogy az igennel szavazó képviselők nevei odakerüljenek az alkotmány végére. Engedjék meg, hogy kiegészítsem ezt egy javaslattal: minden képviselőnek kerüljön oda a neve, azzal, hogy igennel vagy nemmel szavazott. Hagyjuk az utókorra, hagyjuk a történelemre és a jövő generációira azt, hogy eldöntsék utána, hogy kik azok, akikkel ők egyetértenek, akik igennel szavaztak, vagy akik nemmel szavaztak. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból.)

Egyébként annyit azért hozzáteszek, hogy az önök javaslatával is, ha az eszmét, az értékeket nézem, akkor tökéletesen egyet tudok érteni, viszont van benne egy-két olyan pont -, amit már nem fogok tudni kifejteni, mert 30 másodpercem van -, amely engem mint demokratát sért, aggályosnak tartom, és elfogadhatatlannak tartom. Ha ezek a passzusok benne maradnak, akkor én büszkén akarom vállalni azt, hogy erre az alkotmányra nemmel szavazok, hogyha kikerülnek belőle, akkor büszke leszek arra, ha igennel szavazok.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

(16.00)