Felszólalás adatai

DR. SALAMON LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Némi meglepetést okozott számunkra a kormány előttünk fekvő alkotmánymódosító javaslata, mivel - mint arról már itt több hozzászóló is említést tett - a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója a Fidesz képviselőcsoportjával együtt még 2006-ban előterjesztette ugyanezt a tartalmú alkotmánymódosítást.

Már csaknem három éve az önök asztalán fekszik a javaslatunk, amelyben szorgalmazzuk, hogy az alkotmányban 200 főben rögzítsük az országgyűlési képviselők létszámát. Nem számoltam össze egészen pontosan, hogy hányszor kíséreltük meg az elmúlt három év alatt napirendre vetetni a javaslatot. Azt hiszem, nem állunk messze az igazságtól, ha nagyjából 60-70 körülire becsüljük a próbálkozások számát. Répássy képviselő úr biztosan pontosan megszámolta (Dr. Répássy Róbert: Hetvenkettő!), 72-őt számolt. Tehát mondjuk úgy, hogy nagyon sokszor eredménytelenül kíséreltük meg napirendre vétetni a javaslatunkat, mert mindahányszor leszavazták a napirendrevételt.

Végül aztán két év kísérletezés után sikerrel jártunk, és túl vagyunk annak általános vitáján. Ami itt még nem hangzott el, hogy előterjesztésünkhöz egyébként szocialista képviselőtársaink módosító javaslatokat is benyújtottak, amelyekből az egyikben 300 főben, a másikban pedig 240 főben javasolták a létszám megállapítását. Nem tudom, mit jelent akkor most a kormány alkotmánymódosító javaslatában foglalt 200-as létszám, melyik az igazi. Talán sikerült a kormánynak egyetértésre jutni a szocialista frakcióval, és elfogadtatni vele a 200-as létszámot? Ha viszont így van, akkor nem értem, hogy miért nem a mi javaslatunkat tárgyalják, amelyben már csak a részletes vita van hátra, amit a szocialista frakció némi külső segédlettel már hónapok óta ugyancsak sikeresen blokkol. Sőt, még a részletes vitát sem kellene lefolytatni, mert ha a szocialisták elfogadják a 200 főt, a kormány javaslatában szereplő számot, akkor a legegyszerűbb visszavonni a 300 főre és 240 főre vonatkozó módosító javaslataikat, és akkor a Házszabály értelmében részletes vitára nem is kerül sor, így akár már a jövő héten lehetne szavazni a mi javaslatunkról, és meg lehetne tartani a zárószavazást is.

(12.30)

Talán nem lepi meg képviselőtársaimat, ha ezek után én is némi gyanúperrel élek a kormány, illetve a szocialista frakció létszámcsökkentési szándékainak őszinteségét illetően.

Az alkotmánymódosítás hatásaihoz fűzött várakozásokat illetően szeretném hangsúlyozni, hogy véleményem szerint a kisebb parlament létrehozásának igazi hozadéka nem az Országgyűléssel kapcsolatos költségek csökkentése lenne. A felszabaduló - egyébként az össz állami költségvetéshez képest nem igazán jelentős - pénzösszegeket ugyanis a parlamenti működési színvonalára kellene fordítani. Ki kellene bővíteni a szakértői bázist, hogy ezzel a törvényhozó hatalom autonómiáját a végrehajtó hatalommal szemben erősíteni tudjuk, hogy végre elérjük azt a célkitűzést, miszerint nem a kormánynak van parlamentje, hanem fordítva, a parlamentnek van kormánya. Tudom, hogy ezt a célt több eszközzel és a több eszköz együttes alkalmazásával lehet elérni, de ezek között nem lebecsülendő a szakértői bázis megerősítése.

Ami pedig a parlamenti választási törvényjavaslatot illeti, ami a kormány alkotmánymódosító javaslatához külön előterjesztésben hozzákapcsolódik, ezt a Kereszténydemokrata Néppárt nem tudja támogatni. Álláspontunknak két rövid indoka van. Egyfelől a kormány által javasolt tiszta listás rendszer az arányos választási rendszerek azon közismert hátrányával jár, hogy annak eredményeként túlzottan polarizált parlament jönne létre. Ennek pedig az a következménye, hogy sokkal nagyobb az esélye a kormányzás labilissá válásának, annak, hogy adott kedvezőtlen helyzetben az ország kormányválságról kormányválságra bukdácsoljon. A stabil kormányzás, a megbízható kormányozhatóság alapvetően fontos követelmény.

A másik problémát pedig az jelenti, hogy a tiszta listás rendszer mind a parlament, mind az egész politikai rendszer pártokrata jellegét erősíti. A képviselői jelöltállítást centralizálja, és kizárólagossá válik a listás képviselőkre általában jellemző helyzet, nevezetesen, hogy megnő a távolság a választók és a képviselők között. Közismert tapasztalat, hogy a listáról megválasztott képviselő nem köthető olyan földrajzi térségekhez, konkrét településekhez, mint az egyéni választókerületi képviselő, lévén, hogy a listás választókerületek megyényi méretű közigazgatási területekhez kapcsolódnak. A választókkal való kapcsolattartás megnehezedik, és az, hogy egy nagyobb térségnek több képviselője is van, a képviselő választó felé fennálló informális felelősségét nagyban csökkenti.

A listás képviseletre a pártok ráhatása az egyéni országgyűlési képviselők helyzetéhez képest sokkal erőteljesebb, és ez a parlamentben a pártok dominanciáját a jelenlegi viszonyokhoz képest még tovább erősíti. Ezeket a hátrányokat még hangsúlyozottabbá teszik a parlamentáris demokrácia működésének jelenlegi gyengeségei, amelyek a politikát az emberektől amúgy is fényévnyi távolságra helyezték. Tudjuk jól, hogy az alkotmányjog és a politológia művelői mind a listás, mind a többségi rendszerrel szemben egyaránt hivatkoznak hátrányokra, és mivel mind a két rendszernek természetesen megvannak a maga előnyei is, hivatkoznak azok előnyeire is. Mi úgy gondoljuk, hogy a tiszta listás rendszer hátrányai, különösen jelenlegi helyzetünkben, sokkal többet nyomnának a latban, mint az előnyei.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt változatlanul a vegyes rendszert preferálja. Meggyőződésünk, hogy 200-as parlamenti létszám mellett kialakítható olyan vegyes választási rendszer, amelynek mandátumszerző hatása megegyezik a jelenlegi választási rendszerrel. Számunkra elvi kérdés, hogy a kisebb parlament létrehozása ne szolgáljon ürügyül olyan törekvéseknek, amelyeknek valójában nincs más céljuk, mint a jelenlegi választási rendszernek az adott politikai párt érdekeinek megfelelő átalakítása.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.