Felszólalás adatai

DR. VASTAGH PÁL, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottság vitájában határozott és markáns ellenvélemények és kisebbségi vélemények fogalmazódtak meg. A bizottság abból indult ki, hogy az Országgyűlésnek ez a döntése, amelyet a hódmezővásárhelyi önkormányzat kapcsán meg kíván hozni a közeljövőben, nagy súlyú és nagy politikai felelősséggel járó döntés. Az Országgyűlésnek azt megállapítani, hogy egy önkormányzat alkotmányellenesen működik, nem tartozik a mindennapi feladatai közé, és természetesen ez a képviselők felelősségét is hasonlóképpen még nagyobbá teszi.

Nem lehet analógiát találni. Korábban - hála istennek, azt mondhatjuk - ilyen egyetlenegy alkalommal fordult elő, ami 1992-ben Tiszaderzsen történt. Ez az Alkotmánybíróság álláspontja szerint sem minősülhet analógiának, hiszen lényegét tekintve egészen másról van szó, ott ugyanis egyszerűen nem működött az önkormányzat, tehát a következtetések levonása ebben az esetben viszonylag egyszerű volt.

Azért is nagy az Országgyűlés felelőssége, tisztelt képviselőtársaim, mert a döntés precedens értékű lehet, megmutathatja a jövőre vonatkozóan azt, hogy a Magyar Országgyűlés milyen feltételek és milyen körülmények esetében állapítja meg valamely önkormányzat működésének alkotmányellenességét. Tehát ebből a szempontból is szeretném még egyszer felhívni a saját felelősségünkre és a kormányzati többség felelősségére a figyelmet.

A vita során elhangzott a ténybeli megalapozatlanság, amely ott nagyon sok kérdést váltott ki a képviselőkből; maga a határozati javaslat, amelyet a kormány beterjesztett, nyilvánvalóan ténybelileg nem adott teljes értékű eligazítást, mert különben nem kellett volna ott ténykérdésekben a minisztérium képviselőjének nyilatkoznia. Tehát ami a határozatban van, a kisebbségi álláspont szerint ténybelileg nem volt megalapozott, ezt egészítette ki a vita.

Másodsorban elhangzott az is, hogy a határozat indokolása támaszkodik ugyan az Alkotmánybíróság döntésére, de az Alkotmánybíróság döntéséből elsősorban azokat az elemeket veszi ki, amelyek a határozat rendelkező részének alátámasztására szolgálnak, vagyis egyszerűbben fogalmazva: a határozat tendenciózus, és elsősorban csak azt kívánja alátámasztani, amit a rendelkező rész tartalmaz, más elemekre, amelyek hasonló fontosságúak lehetnek az Alkotmánybíróság határozatából, az érvelés nem terjed ki.

Harmadsorban: az alkotmányellenesség megítélésében a javaslat elsősorban abból indul ki, hogy a testület és a polgármester között konfliktus alakult ki. Ugyanakkor nem veszi figyelembe a határozati javaslat az Alkotmánybíróságnak azon álláspontját, és ezt megerősítette az előterjesztő képviselője is a bizottság ülésén, hogy az önkormányzat jelenleg is jogszerűen működik. Ezt egy kérdésre válaszolta az előterjesztő képviselője. Ezzel kapcsolatosan kell hivatkozni az Alkotmánybíróságnak arra az állásfoglalására, hogy amíg a testület az önkormányzati alapjogokat folyamatosan jogszerűen gyakorolja és ez bizonyítható, addig működése alkotmányellenesnek nem minősíthető. Tehát ebből az következik, tisztelt képviselőtársaim, hogy az alkotmányellenességnek többféle szempontját vázolta fel az Alkotmánybíróság, a határozati javaslat pedig csak a polgármester és a testület viszonyára reagál, és figyelmen kívül hagyja azt, hogy az önkormányzat jogszerűen működik.

Azt is kimondta az Alkotmánybíróság, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Országgyűlésnek mindaddig nem indokolt döntési jogával élni, amíg a konfliktuskezelésre rendelt más jogintézmények is rendelkezésre állnak. Márpedig e tekintetben van jogintézmény, amely rendelkezésre áll.

Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, az is elhangzott az ellenzéki képviselők tolmácsolásában, hogy a közelmúltban az Országgyűlés a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó legfőbb ügyészi indítványt elutasította, ezzel lényegében az igazságszolgáltatási eljárás alól kivonta képviselőtársunkat. Ha ennek a döntésnek az Országgyűlés támogatást ad, az önkormányzat feloszlik, ennek következménye az lesz, hogy az Országgyűlés döntésével másodszorra is ki fogja vonni az igazságszolgáltatás alól. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ez pedig nyilván egy ismételten mérlegelést kívánó szempont.

Mindezek alapján a kisebbségi álláspont az, hogy a határozati javaslat nem megalapozott (Az elnök a csengő ismételt megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és nem alkalmas általános vitára. (Taps az MSZP soraiból.)