Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, majd az annak végrehajtására kiadott kormány- és miniszteri rendeletek új alapokra helyezték a magyar köznevelési rendszert. Számos új jogintézmény került bevezetésre és olyan intézkedések, amelyek az elmúlt három esztendőben biztosítják a magyar iskolarendszer számára, hogy képes Magyarország bármely településén az iskolába járó gyermek számára esélyteremtővé válni.

A korábbi szegregált, széles társadalmi csoportokat a boldogulási esélyektől elzáró közoktatási rendszert hivatott az új szabályozási környezet felváltani. Átalakult a köznevelés: az általános iskolákat és a kötelező óvodáztatást beleértve olyan szabályozási környezet alakult ki, amely már kisgyermekkortól az állami felelősségvállalással az intézményrendszeren keresztül biztosítja a gyermek számára a továbblépés lehetőségét. Az állami fenntartásba vétel is azt jelentette, hogy az önkormányzati fenntartásból az iskolák az állami fenntartóhoz kerüléssel azt az esélyt és jogbiztonságot teremtik meg az intézmények számára, amelyben a gyerekek, a tanulók egyenlő esélyekkel tudnak továbblépni, és jelenti ugyanakkor azt a felelősségvállalást is, amelyet az állam a gyermekek, az iskola fenntartása irányába e tekintetben képvisel.

Bevezettük a pedagógusok számára az új foglalkoztatási szabályokat, ami a pedagógus-életpálya­modell keretében jelentős és korábban évtizedekig nem tapasztalt illetményemeléssel járó életpályarendszert jelent. A kormány elfogadta 1603/2014. számú kormányhatározatával a két, közvetlenül is köznevelést érintő stratégiát, a köznevelés-fejlesztési stratégiát és a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégiát, kijelölve ezekkel egyben a nemzeti köznevelés továbbfejlesztésének és továbblépésének, kormányzati intézkedéseknek a kereteit az elkövetkezendő esztendőkre.

Az új köznevelési rendszer működése során szerzett tapasztalatok alapján a további hatékonyság és működőképesség fokozása érdekében szükséges az eredeti, a 2011. évi jogalkotói szándéknak megfelelő gyakorlat megerősítése céljából néhány ponton módosítani, pontosítani a törvény rendelkezéseit. Valamint több lényegi változtatást is bevezetünk ezzel a törvényjavaslattal.

A törvényjavaslat elsődleges célja a kormánynak már a 2012 és 2013 szeptemberében bevezetett új intézkedéseket megalapozó szabályozás tökéletesítése, kiegészítése. Célunk továbbá az is, hogy a törvény keretjellegéhez igazodóan terjedelmében egyszerűsödjön, ezért számos törvényi rendelkezés deregulációja történik meg a kerettörvényi jelleg erősítésével és egyes, jelenleg törvényi szinten szabályozott területek alacsonyabb jogszabályi szintre történő helyezése érdekében.

A törvénybe a javaslatunk alapján beépül, és ezt követően jelentős európai uniós forrásokkal támogatott lesz a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia egyik eleme, az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató intézkedés és annak központi eleme, az iskolai jelző- és pedagógiai támogatórendszer. A módosítás célja, hogy elősegítse a stratégia megvalósításához illeszkedő, az EU 2020-as vonatkozó célkitűzéséhez tett hazai vállalás teljesítését. A jelző- és pedagógiai támogatórendszer működtetésének, részletszabályainak megállapításával és az iskolai lemorzsolódással érintett tanulói kör jellemzőinek pontos meghatározásával kormányrendeleti szinten az erre vonatkozó felhatalmazó rendelkezést építjük be a törvényjavaslatba.

Ezen lemorzsolódást csökkentő intézkedéshez kapcsolódik a tankötelezettség megszűnésére vonatkozó szabályozás módosítása, ami a jelenlegi hatályos 16. életév betöltésének napja helyett a tanév végéig határozná meg a tankötelezettséget. A köznevelési intézmények által ellátható feladatok körének bővítését, többcélú intézményekre vonatkozó szabályozás kiegészítését is indokoltnak tartottuk, így a javaslat alapján a gyógytestnevelés, a konduktív pedagógiai ellátás és a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók ellátása ? mint pedagógiai szakszolgálati feladat ? ne csak a pedagógiai szakszolgálati intézményben, hanem a nevelési, oktatási intézményben is ellátható feladat legyen a jövőben; ezzel rugalmasabbá válik a feladat szervezése, és még közelebb kerül majd a tanulókhoz.

(16.40)

Lényeges pontja a törvényjavaslatnak a pedagógiai szakmai szolgáltatások és egyes más, jelenleg kormányhivatali feladat- és hatáskörök Oktatási Hivatalhoz történő telepítése. A feladat hatékony és szakszerű megvalósítása érdekében indokolt az állami köznevelés feladatellátás körében az Oktatási Hivatalt kijelölni a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására, ugyanis a hivatal jelenleg is szervez több uniós projekt gazdájaként olyan pedagógus-továbbképzéseket és olyan szakmai tevékenységeket ? pedagógusok minősítése, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésre történő felkészülés -, amely során a felhalmozott szakmai kompetenciát és gyakorlati tapasztalatot ennél a szakmai szolgáltatásnál is tudja biztosítani és háttérként alkalmazni.

Mindezeken túl az országos pedagógiai szakmai szolgáltatásként szervezett szaktanácsadási feladatokat is indokolt az Oktatási Hivatalhoz telepíteni, továbbá a kormányhivataloktól is indokolt egyes köznevelési feladatokat ? pedagógusok minősítési eljárása ? az Oktatási Hivatalhoz telepíteni.

A köznevelési intézmények vezetői esetében a kötelező órák számának a meghatározására vonatkozó szabályokon a gyakorlat alapján igazítani szükséges. A hatályos szabályok szerint problémát okoz, ha az adott tantárgy tanítására jogosító szakképzettséggel rendelkező igazgatók vagy más vezetők nemzeti köznevelési törvényben rögzített heti óraszáma alacsonyabb, mint az adott iskolatípusban az igazgató által tanított szaktantárgy heti kötelező óraszáma. A javasolt új rendelkezés az iskolákban alkalmazott kötelező kerettantervek heti óraszámát is beépíti a szabályozásba, meghatározva azt, hogy a nemzeti köznevelési törvény 5. mellékletében nevesített, heti minimálisan tanítható órák száma növelhető az adott iskolatípus kötelező kerettantervében, illetve annak alapján az iskola helyi tantervében meghatározott tantárgyi óraszám mértékéig.

Több olyan kérdést is rendez jelen törvényjavaslat, amelyek a foglalkoztatás előmozdítását, a szakképzettségek pontosabb lehatárolását támogatják. Így az óvoda-, iskolapszichológus képesítési követelményeinek módosítása a jobb foglalkoztathatóság érdekében, továbbá egyes vezetők kötelező óraszámának csökkentése, illetve a középiskolai magasabb vezetői megbízás feltételeinek vagy az egyházi jogi személy által az általa fenntartott intézményben, továbbá a hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő foglalkoztatottakra vonatkozó végzettségi, szakképzettségi szabály pontosítása ilyen területek.

Mivel a köznevelési intézmények vezetőinek megbízása a tanítási év végét követő időszakban ? nyá­ron ? járna le, de számos esetben, például lemondás vagy egyéb rendkívüli okok miatt az nem mindig így teljesül a gyakorlatban, szükséges a Kjt.-beli törvényi előírásoktól szintén ágazati szaktörvényi szintű speciális szabályozás útján eltérni, és törvényi szintre emelni a köznevelési ágazat sajátosságaiból következő ezen szabályozási elemet. Egyértelművé és pontossá szeretnénk tenni néhány szabályt, így a közösségi szolgálat elvégzésének véghatárideje vagy a köznevelési intézmény azonnali megszüntetésének, nyilvántartásból törlésének a lehetősége.

Kifejezetten nevelési, pedagógiai vonatkozású azon javaslatok köre, amelyek alapján az első évfolyamnál magasabb, eredményesen elvégzett évfolyamok megismétlését nem tennénk a későbbiekben lehetővé. Nem is élnek ezzel a lehetőséggel jellemzően a szülők, ugyanakkor egyes esetekben visszaélésre adhat alapot, okot, hiszen a jelenlegi szabályozás alkalmas lehet lefékezni a tanuló előrehaladását a szülő kérésére adott évfolyamokon, ugyanakkor mindez nem garantálja a magasabb tudásszint elérését a gyermek számára, ám közben ehhez egyes fenntartók többlettámogatást szereznek.

A Nemzeti Pedagógus Kar létrejöttével lehetőség nyílt a pedagógushivatás presztízsének emelésére, növelésére, a szakma szakmai véleményének a befogadására, a pedagógus hivatás szakmai, etikai normái fejlődésének az elősegítésére.

Ez utóbbinak a megjelenési formája az etikai kódex. A Nemzeti Pedagógus Kar által elkészülő etikai kódex alapelveit a javaslattal ki kívánjuk terjeszteni a magánfenntartású intézményekben foglalkoztatott pedagógusokra is, ezzel is elősegítve, hogy minden pedagógus részére követhető és világos erkölcsi, etikai értékmérő legyen nyilvánosságra hozva.

A fenti érdemi módosításokon túl egyes, törvényi szintű szabályozást nem igénylő rendelkezések deregulációja történik meg a törvényjavaslat által, ezek azonban nem vesznek el, nem vesznek ki a szabályozásból, hanem a működtetés, a gyakorlat, a gyorsabb, hatékonyabb oktatásszervezés szempontjainak figyelembevétele mellett alacsonyabb szintű jogszabályokban kerülnek meghatározásra.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az önök által ismert törvényjavaslatot, a köznevelési törvény módosítását ? a rendszer működtetésének, a tartalmi keretek meghatározásának, jobbításának szándékával előterjesztve ? támogassák annak érdekében, hogy a köznevelési intézményrendszerek tartalmi és esélyteremtő lehetőségeit még jobban tudjuk érvényesíteni a jövőben.

Köszönöm figyelmüket. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)