Felszólalás adatai

PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Hozzászólásomat azzal kezdeném: nagyon örülök annak, hogy ennek az országgyűlési ciklusnak az elején is létre tudott jönni egy eseti bizottság. Ha valaki megnézi az eseti bizottság munkáját, azt tapasztalja, hogy a bizottság minden hónapban összeült, volt, amikor egy hónapban többször is tartottunk - akár kihelyezett - bizottsági ülést, ahogy ezt Winkfein Csaba elnök úr is mondta. Azt gondolom, fontos volt az, ha nem is főbizottságként, hanem eseti bizottságként a Magyar Országgyűlésben létre tudott jönni egy ilyen bizottság, és ebben a bizottságban olyan képviselők tudtak együtt dolgozni, akik bár politikailag nem értenek egyet a probléma különböző megoldási módozataival, de egy dologban egyetértettek, hogy a problémával foglalkozni kell, és a problémára megoldásokat kell találni.

Én magam a bizottság tagjaként ezért is szavaztam meg a bizottsági jelentést, mert a bizottsági jelentésben betűről betűre az található meg, amivel mi az elmúlt hónapokban foglalkoztunk. Természetesen a bizottsági jelentésnek vannak olyan részei, vannak olyan gondolatai, vannak olyan, a bizottsági ülésen elhangzott szakértői vagy civilszervezeti vélemények, álláspontok, amelyekkel teljes mértékben nem értek egyet, de, tisztelt képviselőtársaim, ezek a bizottsági ülésen elhangzottak. Márpedig, ha a bizottsági ülésen ilyen elhangzott bárki részéről, akkor helyes, ha azt tartalmazza az eseti bizottság jelentése. Hiszen az eseti bizottság jelentésének hiteles képet kell alkotnia azon képviselők számára, akik veszik a fáradságot, és elolvassák ezt a jelentést akár most, akár 1 év múlva, 3 év múlva vagy akár 20 év múlva, hogy a bizottság 2008 decembere és 2009 októbere között milyen témákkal foglalkozott, hol voltak ezek a bizottsági ülések, és ott mik voltak azok a legfontosabb gondolatok, amelyek elhangzottak.

A bizottsági jelentésben olyan is van, amikor, mondjuk, egy államtitkár azt mondja, hogy semmiféleképpen nem kíván hozzányúlni a mostani MSZP-s kormány a Btk.-hoz, nem szeretné módosítani. Ez is benne van, holott tudunk olyan MSZP-s politikusról, képviselőről, aki viszont szerette volna módosítani. De a bizottsági ülésen ez hangzott el felelős politikus szájából. Ez be is került a bizottsági jelentésbe.

Ezért javaslom a tisztelt képviselőtársaimnak és a Ház valamennyi tagjának, hogy ezt a jelentést fogadjuk el. Igaza van Béki Gabriella képviselő asszonynak, ha valaki a jelentés elejét nem is olvassa el, de ezt a 21 pontot elolvassa, akkor állítom, hogy a 21 pontból legalább 17-18-ra azt fogja mondani, hogy igen, én is így gondolkodom, igen, én is ezeket a megoldásokat szeretném. Száz százalékra nem lehet törekedni, hiszen egy többpárti bizottságban több gondolat, több elképzelés, több megvalósítási módszer merülhet fel.

Azt gondolom, köszönhetően Winkfein Csaba képviselő úrnak, aki a bizottság elnöke volt, minden párt szakértője részt vett a mínusz egyedik és a nulladik egyeztetésen, majd mindegyik képviselő számára, mindegyik bizottsági tag számára lehetőség volt az utolsó bizottsági ülésen, hogy a jelentéstervezethez a maga javaslatait ott megpróbálja a többséggel elfogadtatni. Jól emlékszem, hogy az utolsó pillanatokban is kerültek be a képviselők és a szakértők számára nagyon fontos mondatok. Azt tudom mondani, hogy nemcsak MSZP-s javaslatok, nemcsak volt MDF-es vagy független javaslatok, nemcsak a mi szakértőink által javasolt mondatok és gondolatok kerültek be, hanem a Fidesz vagy a KDNP szakértői által javasolt nagyon fontos mondatok és gondolatok is bekerültek ebbe a jelentésbe.

Ezért azt kérem, azt javaslom a Fidesz képviselőinek és a KDNP képviselőinek, hogy támogassák és fogadják el ezt a jelentést.

A másik anyaggal kapcsolatban viszont teljesen más az álláspontom és a véleményem, ezért lett volna jó külön tárgyalni a két anyagot. Hiszen ha megnézzük, azt tapasztaljuk, hogy a stratégia elkészítése kapcsán már eleve volt egy félreértés. Mi, bizottsági tagok azt gondoltuk, hogy mielőtt a kormány szétküldi köröztetésre a nemzeti stratégiát, azt ugyanúgy teszi, mint a nemzeti ifjúsági vagy a nyugdíjas-stratégiánál, hogy a politikusokkal, a pártok szakembereivel is elvégez egy egyeztetést. Sajnos, ennek a stratégiának az egyeztetése kapcsán azt kell elmondani, hogy a kormány az ellenzéki képviselőkel, az ellenzéki képviselők szakembereivel nem egyeztetett. Pedig volt számos egyeztetés. Például Visegrádon is volt egy kormány által támogatott kétnapos egyeztetés, ahol valójában ott volt a szakma, ez természetesen nem titok. Mi is tudtuk azt, hogy Visegrádon van egy ilyen egyeztetés, de oda minket nem hívtak meg.

Amikor megérkezett a bizottság elé - Winkfein Csaba elnök úr által is kérve - az anyag, az akkor már a kormány elé kerülő változat volt. Amikor a bizottsági ülésen ezt átbeszéltük, annyit tudtunk elérni, hogy a beterjesztendő anyagba körülbelül három-négy olyan gondolat tud bekerülni, ami a bizottsági ülésen elhangzott. Ezt a magam részéről azért köszönöm meg, mert legalább ezeket a gondolatokat nem kellett módosító formájában benyújtani. Mindannyian tudjuk, hogy 2000-ben, amikor Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter terjesztette be az előző drogstratégiát, azt az Országgyűlés szinte valamennyi képviselője megszavazta.

Államtitkár úr bevezetőjében beszélt arról, hogy külföldön, az Európai Unió számos más országában is van ilyen stratégia. Nos, ha valaki fölmegy az internetre, és összegyűjti ezeket a stratégiákat, azt tapasztalja, hogy azok a stratégiák általában 15-20 oldal terjedelműek. Azt gondolom, a magyar stratégia egy kicsikét hosszú lére lett engedve. Talán ha rövidebb lenne, akkor egyértelműbb lenne, jobban megfogható lenne. Ha valaki megnézi ezt a rengeteg mellékletet, abban sem vagyok biztos, hogy ennyi mellékletet kellene a stratégiának tartalmaznia. A bizottsági ülésen számtalanszor felmerült az, hogy ha elkészül egy stratégia, akkor abban mindenképpen kellene egy definíció-szótárnak is lenni, hiszen vannak olyan szavak, amelyeket bármelyik politikus vagy szakember sok esetben teljesen másképp értékel. Ezért kérték a bizottsági ülésen a szakemberek és a politikusok, hogy egy definíció-szótár készüljön el; sajnos erre nem került sor.

A Fidesz képviselője már beszélt arról, hogy a kormány a nemzeti stratégiának azt a címet adta, hogy a kábítószer-probléma kezelésére létrejövő nemzeti stratégia. Azt gondolom, és a televíziónézők vagy az interneten a vitát nézők, a rádióhallgatók meg fogják érteni, hogy mi az ellenzék és a kormánypárt közötti legfőbb különbség. Azt gondolom, a helyes cím az lenne, hogy a kábítószerkereslet-csökkentési és kábítószerkínálat-csökkentési nemzeti stratégia.

(17.10)

Ha megnézzük a két megközelítést, egyértelműen azt látjuk, hogy a kormány által elkészített nemzeti stratégia kicsit el van tolva abba az irányba, hogy nem a megelőzésre helyezi a hangsúlyt - Winkfein Csaba MSZP-s képviselőtársammal vitatkoznék -, hanem inkább már azzal kíván foglalkozni, hogy akik kábítószert fogyasztanak, azoknak milyen módon történjen meg a kezelése, meggyógyítása vagy leszoktatása. Én meg azt gondolom, hogy betegségpolitika helyett egészségpolitikában kell gondolkodni egy országban. A cél az, hogy az emberek egészségét megőrizzük. A cél az, hogy minél kevesebben nyúljanak mind az illegális, mind a legális szerekhez. Ezért azt gondolom, helytelen volt, hogy a kormány nem végeztetett vagy nem végzett olyanfajta egyeztetést, amit - mondjuk így - az ezen a területen másképp gondolkodók képviselnek, vagy ahogy a másképp gondolkodók a megoldásokat keresik, mert akkor talán egyszerűbb lett volna olyan konszenzusra jutni, amit egy nemzeti drogstratégiának tartalmaznia kellene.

Én magam 19 módosító csomagot adtam be. Ez a 19 módosító csomag körülbelül 150-200 ponton módosítja a nemzeti stratégiát. Nagyon kíváncsian várom, hogy ennek az egyeztetésére vagy ennek a vitájára bizottsági szinten miképpen fog sor kerülni. El kell mondjam, hogy elolvasva a stratégiát én nem találtam meg például az egészséges fiatalokat mint víziót, az egészséget mint célt, azt, hogy mindenki egészséges maradjon.

Az új stratégia hibáját ellenzéki képviselőtársaim már bírálták, ez az önálló ártalomcsökkentési politika. Azt gondolom, ezt egy az egyben nem kell kihúzni, de hogy vissza kell venni abból, ami a mostani stratégiában benne van, abban teljes mértékben biztos vagyok, mert ha ez nem így történik, akkor az, hogy van-e belövőszoba vagy nincs belövőszoba, vagy történik-e bármi más olyan, amit az ellenzéki képviselők nem támogatnak ezen a területen, a stratégiából azért kiolvasható.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontosnak tartom, hogy az ENSZ megjelenjen már az első két oldalon is, hiszen az ENSZ egy olyan fontos intézmény, hogy a mi stratégiánknak az ENSZ-egyezményekkel stimmelni kell.

Fontosnak tartom, és felhívom államtitkár úr figyelmét arra, hogy a benyújtott javaslat elején a hosszabb rész egy függelék, míg az első három rész maga a határozat. Ott a kormány beterjesztett két vagy három bizottságot. Én azt gondolom, hogy nemcsak ezeknek a bizottságoknak, tehát nemcsak az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának és egészségügyi bizottságának, hanem az ellenzéki gondolkodásból, és ha az ellenzék kerül kormányra, akkor kormánypárti gondolkodásból adódóan az oktatási és tudományos bizottságnak is kellene tárgyalnia azt a kétévenkénti anyagot, amit a kormányzat elkészít, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottságnak is, hiszen a droggal foglalkozó területek így válnak teljessé. Ide én magam betettem még egy merész javaslatot, betettem a kábítószerügyi eseti bizottságot. Azt gondolom, arra nincs mód, hogy a következő ciklusban ez főbizottságként működjön, de ha ezt sikerülne így elfogadtatni, akkor a következő ciklusban ezt az eseti bizottságot létre kellene hoznia az Országgyűlésnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt javaslom mindenkinek, hogy a stratégiát többször olvassa el, és azokat a módosító javaslatokat, amelyeket ellenzéki vagy kormánypárti képviselők nyújtanak be, próbáljuk megvizsgálni, hiszen ezek a javaslatok azért kerültek benyújtásra, hogy a stratégia jobb és pontosabb legyen.

És szeretném államtitkár úr figyelmét felhívni a VII. szakasz egy-két olyan mondatára is, amelyekről azt gondolom, hogy egy felelős kormányzatnak nem lett volna szabad benyújtani, még akkor sem, ha valamilyen szinten elképzelhető, hogy ez így van. Mégpedig azt, hogy "ma a leghatékonyabb prevenciós beavatkozásoktól sem várható el, hogy önmagukban megakadályozzák a szerfogyasztást, ugyanakkor az elvárható, hogy a felnövekvő generációk tájékozottsága, személyes hatékonysága a jól megtervezett beavatkozások eredményeképpen növekedjen". Lehet, hogy ez így van, de ezzel azt ismerjük el, hogy a prevenciónak semmi értelme nincs. Azt gondolom, hogy ezt a szakaszt mindenképpen szükséges lenne átfogalmazni.

Azt is gondolom, hogy az anyagot azért is szükséges több ponton módosítani, mert az a szemlélet, hogy az egészségre helyezzük a hangsúlyt, nem jelenik meg a benyújtott javaslatban. Egyébként több helyen szóismétléseket, apróbb helyesírási hibákat is lehet benne találni.

Nagyon fontos kérdés, hogy például a stratégia az egész társadalmat akarja-e megcélozni, vagy az ifjúságra fókuszál. Mindannyian tudjuk, akik ezzel a témával foglalkozunk, hogy a kábítószert sajnos egyre fiatalabb korban próbálják ki a fiatalok. Amíg ez évekkel ezelőtt 17, 18 vagy 16 volt, ma már nagyon sokszor 12 éves korra csúszik le. Ezért mondom, hogy a fiatalokkal kell foglalkozni. S azt is tudjuk, hogy akik 25 éves korukig nem próbálják ki az illegális kábítószereket, azoknak a 95 százaléka valószínűleg már nem is fogja kipróbálni.

Fontosnak tartom még elmondani az általános vitában: én azt gondolom, hogy a családot sokkal jobban ki kell emelni, hiszen minden probléma megoldására a család a lehető legjobb hely, a családokban tudjuk a legjobban kezelni ezt a problémát.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslataimat fontolják meg, és tegyük jobbá ezt a stratégiát annak érdekében, hogy valamennyi képviselő az igen gombot tudja majd megnyomni.

Köszönöm a figyelmet.