Felszólalás adatai

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretném elmondani azt a véleményemet, hogy becsülöm Rétvári államtitkár urat azért, hogy a parlamenti vitában érvekkel is részt vesz, és szakít azzal a fideszes hagyománnyal - csak baja ne legyen belőle, hogy én ezt mondtam -, hogy itt ülnek, és nem mondanak véleményt a kormány tagjai, de nemcsak a kormány tagjai, hanem néhány törvénynél és néhány szenzitív ügynél még a képviselők sem. Szerintem a parlament plenáris ülésének az a dolga, hogy érdemben megvitassa a kormánnyal, a kormánypárti képviselőkkel a javaslatokat.

Hiller István képviselőtársam módosító indítványai, a 2., a 3. sorszám alatti módosító indítványok fedik azt a tartalmat egyébként, amelyről Hiller képviselő úr részletesen beszélt. Ő elmondta az elvi kritikáját is ezzel az intézményi integrációval kapcsolatban, én szeretnék néhány elvi és néhány praktikus dolgot is hozzátenni.

Szeretném azt előrebocsátani mint személyes álláspontomat, hogy önmagában azt nem tartom ördögtől valónak, hogyha egy kormány a közigazgatást széles értelemben fogja fel, és azt mondja, hogy a széles értelemben vett közigazgatásnak, államigazgatásnak része, mondjuk, a rendészeti igazgatás is, és hogy a rendészeti szerveknek a tevékenységükben a klasszikus rendészeti tevékenység és a közigazgatás azonos fundamentumú képzést kapjon a felsőoktatásban. Tehát önmagában ezt a gondolatot nem szabad szerintem - vagy ennek a helyességét, vagy legitim fölvetését nem szabad - tagadni, nem is ez történt.

Ugyanakkor az államtitkár úr érveiből kiderült az, mondhatnám azt is, elszólta magát, amikor hadseregről beszélt. Mi attól tartunk egyébként, én személyesen is, hogy ez az intézmény, ennek az intézménynek a karakterét az a fajta felfogás határozza majd meg, amelyet egyébként az ön miniszterelnöke előszeretettel alkalmaz, hogy az élet nem más, mint harcok, háborúk és küzdelmek sorozata, amit meg kell nyerni, vagy el lehet veszíteni, hiszen ez az elmúlt időszak összes programjából és megszólalásaiból kiderült.

Hogyha ilyenné teszik a közigazgatásnak az abszolút államigazgatási civil részét is, az szerintem nem hasznos. Itt most filozófiáról beszélünk. Tehát én azt gondolom, hogy azok az érvek, amelyeket Hiller István elmondott, amelyek egyébként a Nemzetvédelmi Egyetemet ebből az integrációból kivennék, ezek szerintem megfontolandó, értelmes, alapos érvek. Bár az iszonyú nagy elszánást látom már a másik oldalon, és az önök kormánya nem sokat szokott bíbelődni, hogy mások véleményét is megfontolja, meghallgassa, tehát nem akarok előítéletesnek látszani, csak az eddigi tapasztalatok nem támasztották alá azt, hogy a parlamenti vitában elmondott érvekből sokat befogadtak volna.

De mégis egy dolgot szeretnék hangsúlyozni annak reményében, hogy talán legalább néhányan, akik ezen a területen felelősséget viselnek, majd meggondolják. Egy ilyen integrációt, ha már egyszer ilyen formában határozták el, ennyi idő alatt, ilyen előkészítéssel egyszerűen nem lehet megcsinálni, nem lehet. Az eddigi példák az ilyen iszonyú tempóban végigvert integrációról - és most nemcsak a felsőoktatásról, sőt nem elsősorban arról beszélek, hanem a közigazgatás más területeinek példáiról - mind azt mutatták, hogy ez az előkészítetlen, és az előkészítés komoly megtervezésének idejét megspóroló integráció később mindig visszaüt. Tudnék erre példákat sorolni ennek a kormánynak az idejéből is, a 10 hónapos időből, és tudnék az előző kormányból is, ha úgy tetszik, még önkritikus érveket is előhozni. De legalább fontolják meg, gondolják végig, hogy az a cél, amit szeretnének ezzel elérni, és ebben minden bizonnyal benne van - a jó szándékot nem kérdőjelezem meg - a magas szintű képzettség biztosításának a szándéka, ezt nagyon rossz irányba befolyásolhatja.

Úgyhogy a mi hozzászólásaink, Hiller István képviselő úr és jómagam hozzászólása is, bizakodom abban, meggyőzte önöket arról, hogy jó szándékú kritikával élünk, és tényleg az vezet bennünket, hogy ha már egy ilyen lépésre elhatározták magukat, akkor ezt úgy hozzák létre, hogy sem az államigazgatási szakemberek - már a szűkebb értelemben vett államigazgatás -, sem a rendőrtisztek, sem a többi kiképzendő fiatal szakember, akit majd ebben az intézményben képeznek, ne igya meg a levét ennek a hamar-hamar döntésnek és hamar-hamar végrehajtásnak.

Köszönöm szépen. (Kovács Tibor és dr. Hiller István tapsol.)