Készült: 2024.03.29.05:55:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

240. ülésnap (2001.11.12.), 12. felszólalás
Felszólaló Varga Mihály (Fidesz)
Beosztás pénzügyminiszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:43


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Először is köszönöm a napirend előtti hozzászólását, mert így is van lehetőségem elmondani néhány olyan tényt, amely, azt gondolom, a ma délutáni szavazások tekintetében mindenképpen fontos.

Szeretnék először arra a felvetésére reagálni, hogy milyen módon tervezett más módon a kormány, alul- vagy felültervezés történt-e. Minden esztendőben a következő év költségvetésének elkészítése, azt gondolom, megfelelő mértékű konzervatív módon történik abban az értelemben, hogy minden költségvetés elkészítésekor azt próbáljuk megbecsülni, hogy melyek a várható folyamatok és tendenciák. Ettől persze az élet jó néhány alkalommal eltérhet, akár az infláció kérdésében, akár máshol is. Gondoljunk bele abba, hogy egy családnál is általában úgy tervezik meg a kiadásaikat, hogy mi az a legszükségesebb, amire költeni kell - fűtés, villany, élelmiszer, ruházkodás és így tovább -, de ettől függetlenül előfordulhatnak olyan rendkívüli helyzetek, amikor valaki, mondjuk, a lábát töri, autóját összetörik, vagy éppen olyan helyzet áll elő, amikor beteg lesz. Ezek rendkívüli helyzetek. Ez történt ebben az esztendőben is az állami költségvetéssel, hiszen voltak olyan tényezők, amelyek eltérítették az infláció mértékét a korábbi szintről. Ezt már elmondtuk elég sok alkalommal, a magasabb olajár, az energiaárak, az euró gyengélkedése, valamint az élelmiszerárak hazai és külföldi alakulása okozta, hogy ettől a tényezőtől eltértünk.

Így valóban ebben az esztendőben többletbevételei vannak a költségvetésnek. De ha már ez előfordult, azt gondolom, ezeknek a felhasználásáról érdemes vitát folytatni, és érdemes a lehető legfontosabb célokra ezeket a többletbevételeket elkölteni. Ez történt a zárszámadási törvény vitája kapcsán is, a parlament ezekről vitatkozhatott, és egyetértek a frakcióvezető úrral abban, hogy itt valóban olyan fontos, életminőséget, életszínvonalat javító célok kerültek előtérbe, amelyek támogatása, azt hiszem, indokolt. Két ilyen példát hadd említsek meg. A nyugdíjak emelésére ebben a zárszámadásban kerül sor, egy 46,1 milliárd forintos, valamint egy 22,3 milliárd forintos tételnek a kifizetésére. Ez teszi lehetővé, hogy az idei esztendőben a nyugdíjas polgártársaink 15,2 százalékos nyugdíjemelést élvezhessenek. Ez tehát mindenképpen fontos.

A másik ilyen terület a béremelések köre. Itt a közalkalmazottak és a köztisztviselők bérének rendezése kapcsán igen jelentős költségvetési kifizetésre kerül sor. De ezen túlmenően van két olyan ágazat, amelyben a bérfeszültségek oldása mindenképpen szükséges, így az egészségügyben. Ezért döntött úgy a kormány, hogy október 1-jével visszamenőleges hatállyal azokban a munkakörökben, ahol három műszakban dolgoznak - így például szülésznők, mentősök, ápolónők és a műtőssegédek körében - a bérpótlékot 60 százalékról 120 százalékra célszerű felemelni. Ezen túlmenően pedig a szociális gondozásban foglalkoztatottaknál szintén jelentős pótlékemelésre kerül sor, 120 százalékos mértékben fog növekedni az itteni bérpótlék.

Azt kérem tehát a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy amikor majd délután döntenek a zárszámadási törvényjavaslat ügyében, gondoljanak azokra, akiknek a nyugdíjemelése és a béremelése szintén ebben a törvényjavaslatban foglaltatik.

(12.40)

 

Ami pedig az európai uniós csatlakozást illeti, azt hiszem, azzal egyetérthetünk, hogy eddig minden országjelentés Magyarországot mint elsőkörös csatlakozót említette. Magyarország eddig 22 fejezet lezárásán van túl, ami, azt gondolom, mindenképpen igen jelentős tétel, és ebből a szempontból a magyar csatlakozást eddigi ismereteink szerint nem fenyegetik olyan tényezők, amelyek mondjuk, más csatlakozásra váró országokkal szemben felmerültek. Néhány napon belül kijön a legutolsó országjelentés, azt gondolom, ebben újra megméretődik Magyarország, és reményeink szerint azok a csatlakozási szempontjaink, amelyeket a csatlakozási tárgyalások során sikerült érvényesíteni, ebben az országjelentésben is hangsúlyt kapnak.

Így tehát azt gondolom, sem alul-, sem felültervezés igazából nincs. Reményeink szerint a magyar kormány objektíven tudja megtervezni nemcsak az államháztartás gazdálkodását, hanem azt az európai uniós forgatókönyvet is, amely a csatlakozási periódusban ránk vár.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai