Készült: 2024.03.29.01:44:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

249. ülésnap (2017.10.19.), 22. felszólalás
Felszólaló László Tamás (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:30


Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

LÁSZLÓ TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Eltelt egy újabb év, és visszatekintve az elmúlt esztendőre, egy olyan időszakról adhatunk számot, amelyre minden magyar ember büszke lehet, hiszen minden magyar ember munkája benne van az előző, a 2016. év jó teljesítményében. Ebben az esztendőben a kormány folytatta fegyelmezett költségvetési politikáját, így az államháztartás helyzete mindvégig stabil volt. Sőt, sok tekintetben az előrejelzéseknél még kedvezőbb makrogazdasági mutatók jellemezték a 2016. évet a zárszámadási törvényjavaslat szerint. Elmondhatjuk például, hogy a GDP 2,2 százalékos növekedésével a magyar gazdaság az EU átlagos szintje felett teljesített.

A kormány fiskális politikájának és a kedvező makrogazdasági folyamatoknak köszönhetően 2016-ban az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya 1,9 százalékra teljesült, miközben a GDP-arányos bruttó államadósság a 2015. évi 74,7 százalékos szintről 73,9 százalékra csökkent. A magyar államadósság-kezelés fő stratégiai célja az adósságráta csökkentése a lakossági állampapírok állományának növelésével, illetve a devizaadósság arányának mérséklésével párhuzamosan. A devizaarány ezzel összhangban a 2011. év végi 52 százalékról 29 százalékról, a külföldi hitelezők aránya pedig 65 százalékról 42 százalékra esett. Ez nagyban hozzájárult az ország devizakitettségének és külső sérülékenységének mérséklődéséhez.

Ezeket a kedvező eredményeket igazolja, hogy tavaly már mindhárom nagy hitelminősítő ismét befektetésre ajánlott kategóriába emelte hazánkat, amelynek köszönhetően még stabilabb lett az adósságfinanszírozás. Az államháztartás stabilitását jól mutatja, hogy a költségvetés módosítására mindösszesen egy alkalommal került sor a tavalyi esztendőben, ami a jelentős költségvetési megtakarítások miatt volt indokolt. Ennek keretében 2016 tavaszán a kormány javaslatára 420 milliárd forint többletforrás került biztosításra többek között az oktatásra, a családok támogatására, gazdaság- és vidékfejlesztésre, agrártámogatásra, valamint a tömeges migráció kezelésére.

Hadd emlékeztessem tisztelt képviselőtársaimat arra a tényre, hogy a szocialista kormányok idején a költségvetés módosítása mindig adóemeléssel és megszorítással volt egyenlő, és ehhez még pénzügyi válságra sem volt szükségük, ugyanis a 2008-2009-es pénzügyi válság előtti években sem volt rendben az államkassza. Tényleg csak emlékeztetésképpen mondanék néhány hiányadatot a szocialista kormányok válság előtti időszakából. 2004-ben mínusz 6,5 százalék, 2005-ben mínusz 7,9 százalék, 2006-ban mínusz 9,3 százalék. Ezeket a számokat azért tartom fontosnak időről időre felidézni, hogy lássuk, honnan indultunk.

Ma már a polgári kormányzásnak köszönhetően a magyar gazdaság minden maastrichti kritériumnak megfelel. Közgazdászkörökben most már arról folyik a vita, hogy bevezessük-e az eurót vagy sem, s ha igen, akkor mikor. 2010 előtt is folytak ilyen diskurzusok, de azoknak semmilyen alapja nem volt, hiszen az euró bevezetéséhez szükséges feltételek közül maximum egyet, ha tudtunk teljesíteni. Sőt, a szocialista kormányok elkövették azt a történelmi hibát is, hogy mind a magyar embereket, mind a piaci szereplőket hitegették az euró mihamarabbi bevezetésével, és tetszik, nem tetszik, de az euró bevezetésének lebegtetésével is hozzájárultak a devizahitelezés nagymértékű elterjedéséhez, ami tudjuk, hová vezetett.

De térjünk vissza a 2016-os esztendőre, egészen pontosan az év végére, amikor a kedvező költségvetési folyamatok lehetővé tették a kormány számára további jelentős többletjuttatások biztosítását. Ezek között szerepeltek egyrészt gazdaságfejlesztő intézkedések ‑ ilyenek voltak például az ipari parkokat és autóipari fejlesztéseket szolgáló autóipari próbapálya-fejlesztések ‑, másrészt az életkörülmények javítását szolgáló döntések; ilyen volt például a nyugdíjasoknak biztosított Erzsébet-utalvány, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények, határon túli és civil szervezetek részére juttatott pluszforrások. Többletforráshoz juthattak a szükséges beruházásaikhoz az egyházak is.

Itt szeretném elismerni és megköszönni azt a minisztériumi gondos tervezőmunkát, amit minden évben végbevisz, ugyanis az utóbbi években mindig tavasszal került benyújtásra és elfogadásra a költségvetés, amikor még tényleg kevesebb tényadat áll rendelkezésre, de ez a tervezés eredményességét és minőségét láthatóan egyáltalán nem befolyásolta. Meggyőződésem, hogy ez a korai tervezés is hozzájárul a gazdaság teljesítőképességéhez, hiszen minden gazdasági szereplő már jó előre tudja, mire számíthat az adott évben.

Itt jegyezném meg, hogy immáron négy-öt éve mindig azzal a helyzettel kell szembesülnünk, hogy mértékadónak tartott, komoly baloldali közgazdászok, elemzők megjósolják a magyar gazdaság és a költségvetés fenntarthatatlanságát vagy túlzott optimizmusát. Ezzel szemben a tény az, hogy az elmúlt években ezen jóslatok egyike sem jött be, a magyar gazdaság jól teljesített, a számok nemhogy túlzóak nem voltak, hanem jellemzően sikerült azokat felülteljesíteni. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy ezen szakértők egyszer sem mondták, hogy elnézést, tévedtünk.

Magyarország ma már jó úton jár, hiszen a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált. A növekedést egyszerre több tényező is segíti. A háztartások javuló jövedelmi helyzete növeli a fogyasztást, ami 4,2 százalékos volt 2016-ban. Ez annak köszönhető, hogy egyre több embernek van munkája. A foglalkoztatottak száma 3,4 százalékkal bővült tavaly, az aktivitási ráta pedig elérte a 70 százalékot. Az export továbbra is meghatározó, amit az is mutat, hogy az előző esztendőben rekordszintet ért el a külkereskedelmi többlet. Az árak átlagosan mindösszesen 0,4 százalékkal nőttek, ami szintén a tervezettnél alacsonyabb volt. Itt természetesen megint nem valami tudatos alultervezésről van szó, hanem olyan külső körülményre kell gondolni, mint az alacsony olajár.

(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, annak, hogy ilyen jó évet zárt a költségvetés, van egy másik oka is, és erről talán keveset beszélünk, mégpedig az, hogy a kormány igen sokat tett a szürke- és feketegazdaság visszaszorításáért, az adóbevételek hatékony beszedéséért. Az elmúlt hét évben a kormány számos intézkedést tett annak érdekében, hogy az adócsalók mozgásterét szűkítse, valamint olyan adózási feltételeket teremtsen, ami nem teszi érdekeltté az adózót az ügyeskedésben. Az egyik legfontosabb ilyen intézkedés a pénztárgéppel történő nyugtakibocsátás online adóhatósági felügyelete volt, de az EKÁER rendszer felállítása, a több szektorban is bevezetett fordított áfa, bizonyos termékkörök esetében az áfakulcs csökkentése vagy az automatapiac rendbetétele szintén hozzájárult ahhoz, hogy az adóbeszedés rendszere hatékonyabb legyen.

(11.00)

Ennek köszönhetően teremtődött meg a forrás a különböző fejlesztésekre, béremelésekre, adócsökkentésekre.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A makrogazdasági folyamatok és a tényadatok tükrében összességében megállapítható, hogy 2016-ban a magyar gazdaság különböző szektorai erősödtek, mindemellett az egyensúlyi mutatók is kiválóak maradtak. A magam részéről soha rosszabb esztendőt nem kívánok a magyar embereknek és a költségvetésnek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai