Felszólalás adatai

DR. GÉMESI GYÖRGY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egységes hírközlésről megalkotandó törvény jelentősége több szempontból is rendkívül nagy, ennek érzékeltetésére engedjenek meg egy tájékoztató adatot. A hírközlési piac forgalma, amely magában foglalja a vezetékes, a mobiltávközlést, az adattovábbítást, a műsorszórást és a postai szolgáltatást, a 2000. évben elérte a 700 milliárd forint nagyságrendet. A hírközlés húzóágazat, amelybe az elmúlt öt évben a hazai és a külföldi befektetések értéke éves átlagban közel 200 milliárd forint volt. De ha azt tekintjük, hogy a hírközlés minden nemzetgazdasági ágazatot érint, és ha ehhez még hozzátesszük az információs társadalom kiépítésére vonatkozó kormányzati törekvéseket, beláthatjuk az ennek a piacnak a szabályozására irányuló törekvés rendkívül nagy jelentőségét. De hogyan is néz ki ma ez a kiemelt ágazat?

A hírközlésen belül az elmúlt években a legjelentősebb fejlődést a távközlés mutatta fel. Talán még sokan emlékeznek a '90-es évek elejének áldatlan telefonhelyzetére, amikor még voltak olyan többezres lélekszámú települések, ahol csupán néhány kézi kapcsolású telefon jelentette a távközlési csúcstechnikát, és a nemzeti büszkeségnek számító, monopolhelyzetben lévő távközlési szolgáltató több évre sem ígérte a helyzet javulását. A XXI. század küszöbén az európai rangsorban sikerült az utolsó előtti helyet biztosítani a telefonellátottság területén. A helyzet javítására az első lépések a monopóliumok lebontásán keresztül vezettek: 1992 és '94 között - nem kis mértékben az önkormányzatok rendkívüli érdeklődése és aktív szerepvállalásának következményeként - létrejöttek a vezetékes koncessziós társaságok, lehetővé vált az üzleti kommunikációs szolgáltatások versenye, és létrejöttek a mobilszolgáltatók. Mindennek következtében néhány év alatt 1000 milliárd forintos befektetés eredményeképpen mindenhol megépült az alapinfrastruktúra, az árakat hatósági előírások szabályozzák, fokozatosan kialakult a néhány éve még álmodni sem mert kínálati piac, a többéves várakozási időket felváltotta az akciós értékesítés kora.

(11.30)

Felvetődhet a kérdés az iránt, hogy vajon az önkormányzatok miért mutattak olyan intenzív érdeklődést egy talán szakmainak tűnő kérdésben. A válasz a rendszerváltás utáni idők közhangulatában keresendő, amikor a lakosság az önkormányzatokhoz mint a legfontosabb képviselőihez fordult a számára megoldhatatlannak tűnő kérdés megoldására. Az önkormányzati vezetők naponta szembesültek a többé vagy kevésbé, de türelmetlen, olykor erőszakos ügyfelekkel. A polgármesterek számára egyértelműen világos volt, hogy településük boldogulása, felemelkedése a távközlés kérdésének megoldása nélkül elképzelhetetlen.

A vezetékes piacon a mintegy 80 százalékot uraló domináns szolgáltató mellett a fennmaradó 20 százalékon a koncessziós és alternatív üzleti szolgáltatók osztoznak. A távközlés ma mindenki számára elérhetővé vált. A vezetékes piacon versenyről nem beszélhetünk, a lakosság számára alternatívát lényegében csak a mobilszolgáltatás jelent. Az üzleti felhasználók választási lehetősége nagyobb: bérelt vonalak, internet, protokoll alapú hívások terén több alternatív szolgáltató kínálja szolgáltatásait.

A mobilpiacot, bár három szereplő van jelen, a domináns szolgáltató 55-58 százalékban uralja. Jellemző a nagy szolgáltatók kétpólusú versenye, melyben előnyt biztosítva is nehéz versenyezni az erős dominancia miatt: a trend alapvetően nem változik, a verseny élénkítésére újszerű megoldások kellenének.

A további piacokon a kábeltévé-szolgáltatásban van több szereplő. Mára megindult a távközléssel versenyző hálózatok létesítése. A műsorszórás és a postai szolgáltatások terén versenyről nem beszélhetünk.

A hazai viszonyok lényegesen eltérnek az uniós helyzettől, mivel a liberalizáció bevezetésekor az Unióban a mobil- és a vezetékes telefonok aránya 1:4 volt, és nem jellemző a távközlési piacon a koncesszió. A hazai viszonyok között ez az arány várhatóan 1:1 lesz, és számottevő koncessziós szolgáltatás jöhet létre.

További jelentős különbséget lehet felfedezni a helyi hálózatok megtérülésében, hiszen a liberalizáció idejére ezek a beruházások már valószínűleg megtérülnek, de különbség van a fizetőképes keresletben is, aminek következménye Magyarországon a csökkenő igény és az előfizetői díj aránytalan drágulása, ami ismét visszahat a keresletre, és ugyancsak tapasztalható eltérés a hazainál kedvezőbb árú helyközi és nemzetközi beszélgetéseknél.

A helyzet áttekintése után gondoljuk végig, hogy mit várunk a hírközlési törvénytől. A Magyar Demokrata Fórum nézete szerint a hírközlési törvény célja a piacnyitás, a Magyarországról induló és az Európai Unióba érkező távközlési piac kialakítása, amelynek keretében, ahol lehet, biztosítja a verseny lehetőségének megnyitását, ahol kell, biztosítja a verseny hiányzó hatásainak pótlását, és felelősséget vállal a verseny által nem biztosítható társadalmi és nemzeti érdekek teljesítése iránt.

Fontos megjegyezni, hogy a szabályozás nem igényel mentességet az uniós csatlakozásnál, hiszen az Európai Unió elfogadja a jelenlegi belső szabályozást. A hírközlési törvény alapján felvázolható jövőkép a fogyasztók érdekeit tartósan szolgáló, európai viszonyokhoz illeszkedő, a hazai távközlési helyzetre épülő, a verseny pozitív hatásait tartósító piaci helyzet kialakítása, megteremtve az információs társadalom hátterét. A cél elérése érdekében biztosítani kell a szolgáltatások közötti technológiasemleges, infrastruktúra alapú versenyt, ösztönözni kell a befektetést, biztosítani kell a befektetések megtérülésének lehetőségét, ami folyamatos műszaki fejlesztést, folyamatosan megújuló szolgáltatásokat, végső soron a polgárok elégedettségét eredményezi. Az árak kialakításánál fontos a szolgáltatók közötti költség alapú árak, a fogyasztók számára a verseny alapú árak kialakításának elősegítése. Az előfizetők reális igénye a folyamatosság és a folytonosság, a szolgáltatók jogainak és kötelezettségeinek egységessége és átláthatósága; ugyancsak fontos az egységes feltételek biztosítása. Mindezt olyan, az előfizető számára is biztonságos környezetben kell biztosítani, amelynek elengedhetetlen feltétele a szakszerűen működő, erős jogosítványokkal rendelkező, elszámoltatható hatóság jelenléte.

Mindezek megvalósítása után kialakul a teljes szolgáltatási csomagokkal rendelkező szolgáltatók országos piaci versenye, kisebb szereplők megjelenése és versenye a szolgáltatási és területi részpiacokon finanszírozható és megfizethető egyetemes szolgáltatás összességében, egy tartós trend az árak csökkenésében és a szolgáltatások korszerűsítésében.

A Magyar Demokrata Fórum üdvözli a törvénytervezet tárgyalásának megkezdését, és nagyon fontosnak tartja a nyári szünet előtti elfogadását. A tervezet a szabályozni kívánt helyzetnek megfelelően nagyon bonyolult, számos kapcsolódó törvény módosítását igényli, és nagyon sok alacsonyabb szintű jogszabály megalkotása szükséges. Mindez nagyon feszes munkatempót igényel, nagy szükség van a tényszerű vitára, a konstruktív, szakmai hozzászólásokra, alaposan indokolt és világosan megfogalmazott indítványokra.

Ez év decemberében - mint tudjuk - lejárnak a Matáv Rt. koncessziós szerződése bizonyos elemeinek határidői, és egy esetlegesen kialakuló exlex állapot nagyon rossz fényt vetne a törvényhozás munkájára. A törvénytervezet komoly eredményeket mutat fel, a feladat nagyobb részét jól oldja meg, ugyanakkor vannak még módosítható és kiegészíthető részek.

A tervezet mai állapotának általános hatása nem biztosítja a kitűzött cél elérését, általánosságban kinyilvánítja ugyan a monopolhelyzet oldását, de két területen deklarálja az állami monopólium fennmaradását, ami a postai szolgáltatásoknál rendjén való, a műsorszórásnál talán kevésbé.

A nagyobbik gond azonban az, hogy a mobiltávközlési piacot figyelmen kívül hagyja, veszélyeztetve ezzel a vezetékes piac versenysemleges, a fogyasztók igazi érdekeit szolgáló versenyét, nem tesz különbséget a domináns szolgáltató és a koncessziós és más szolgáltatók között, ami végső soron a dominancia megmaradását eredményezheti.

A törvénytervezet jelenlegi állapotában lehetővé teszi további vezetékes versenyzők belépését a szolgáltatók közé, de továbbra sem szünteti meg a domináns szolgáltató túlerejét a további fogyasztóipiac-bővülés meghatározó részét kitevő mobilszolgáltatásokban. Jelenlegi állapotában az EU normáinak megfelelően, de versenyelőnyt biztosít az újonnan piacra belépőknek a domináns szolgáltatóval és koncessziós szolgáltatókkal szemben. De alig érzékelhető megkülönböztetést tesz az ország nagyvárosainak és területének döntő részén működő domináns és további helyi szolgáltatók között, valamint nem nyitja meg a fogyasztás 50 százalékát kitevő mobilpiacrészt.

Jelenlegi állapotában lehetővé teszi az új szolgáltatók azonnali szolgáltatásindítását, de nem ösztönzi a beruházásokat, amelyek a hálózatok közötti tartós árcsökkenéshez vezető versenyt teremtik meg és serkentik a további hazai beszállítók működését és munkahely-teremtését.

Jelenlegi állapotában megteremti a lakosság széles tömegei számára elérhető árú egyetemes távközlési szolgáltatásokat, de az állam nem vállalja fel annak legalább részleges, korrekt finanszírozását.

Jelenlegi állapotában szabadversenyes árversenyt szeretne elérni, de ezt nem a verseny minél teljesebb ösztönzésével, hanem a jelentős, részben továbbra is hatósági árkontrollal biztosítja.

Jelenlegi állapotában megteremti a szám hordozhatóságának lehetőségét a szolgáltatók között, de csak a vezetékes viszonylatban.

Jelenlegi állapotában lehetővé teszi a távolsági, a nemzetközi és a helyi hívások esetén is a szolgáltatók közötti - akár hívásonkénti - választást, de belföldi hívás esetén ezt csak vezetékes viszonylatban teszi meg; a fogyasztók választási szabadsága korlátozódik.

Összességében a 2001-et követő három-négy évben a vezetékes iparágban jelentős részben, a mobilpiacon alig módosítja a domináns szolgáltató dominanciáját, a távközlés pedig ebben az időszakban elsősorban a mobilpiac felé fog bővülni. A tervezet nem hangsúlyozza kellőképpen az előfizetők, kiemelten a lakosság érdekeinek védelmét, nem használja ki az önkormányzatok korábban tapasztalható nagyfokú aktivitását, érdekérvényesítő képességét és képviseleti jogosultságát. Mindezek alapján a polgár jogosan érezheti magát kiszolgáltatott helyzetben, az önkormányzat pedig tehetetlennek.

A törvénytervezetet a Magyar Demokrata Fórum alapvetően jónak tartja, általános vitára alkalmasnak tartja, támogatja, de a részletes vita során a vázolt problémák megoldására, kiemelten a monopolhelyzet oldására és a dominancia csökkentésére, a lakosság biztonságérzetének növelése és az önkormányzat érdekérvényesítő képességének kihasználása érdekében módosító javaslatokat fog benyújtani, melyek elfogadása vagy részbeni elfogadása esetén természetesen támogatja a törvénytervezet elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és az SZDSZ padsoraiban.)