Felszólalás adatai

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Európai Unió soros elnöksége valóban komoly lehetőséget nyit hazánk számára, hogy a legfontosabb, adott esetben társadalmunk fennmaradását veszélyeztető kérdést az Európai Unió tudomására hozzuk. A Jobbik és egyre több közgondolkodó véleménye szerint - amely megegyezik az általam már húsz éve hangoztatott véleménnyel - a magyar társadalom fennmaradását az a drasztikus etnikai váltás veszélyezteti a legjobban, amit a cigányság alsó, de egyben legnagyobb rétegében zajló évszázados népességrobbanás jellemez. Ezt súlyosbítja és gyorsítja föl a valójában már 1958 óta tartó születéscsökkenés a magyarság és a velünk együtt élő németek, szerbek, szlovákok, románok és egyéb nemzetiségek részéről.

Mint tudjuk, minden megoldási kísérletnek az alapja, hogy tisztázzuk a helyzetet, úgymond fehér lappal induljunk, enélkül csak rossz megoldásokat találunk. A cigányság helyzetének objektív megítélésében ezt nem lehet másképp elindítani, mint egy határozott felvilágosító kampánnyal, amelynek célja nem lehet más, mint a szélsőliberális tollforgatók magyarságot lejáratni próbáló hazugságainak tételes cáfolása. Húsz éven keresztül hallgattuk és hallgatták Nyugat-Európában, hogy a magyarság egy náci, fajgyűlölő, rasszista nemzet, és ennek a pártja is természetesen, adott esetben beleértve nemegyszer magát a Fideszt is.

Nos, elfogyott a levegő a cigányok nyomorából élő újságírók, politikusok körül, de elfogyott a levegő ma már Európában is, hiszen elegendő volt a 80 milliós Németországban néhány ezer közép-európai cigány embernek feltűnnie és adott esetben tábort vernie Berlin közparkjaiban, hogy átértékeljék a német polgárok azt a romantikus elképzelést, amit a cigányság életmódjával kapcsolatban gondoltak. Ugyanez zajlott le Európa számos országában. Nálunk sokkal nagyobb létszámú nemzetek néhány ezer közép-európai cigány ember megjelenése után döbbentek rá, hogy mi is zajlik Közép-Európában.

Mielőtt hozzányúlunk a problémához, a világ tudomására kell hozni igenis, hogy a magyarság és a velünk élő többi nemzetiség rendkívül toleráns a cigánysággal szemben. Egészen mostanáig némán tűrték az emberek Közép-Európában, Magyarországon, hogy húsz év alatt mintegy ezer magyar származású személyt cigány bűnözők öljenek meg országunkban. Szögi Lajos tanár úr, Marian Cozma, a szétdarabolt és megerőszakolt gadnai asszony, a Makó mellett megerőszakolt és felgyújtott Pénzes Henrietta, a Hétesen legyilkolt utolsó magyar asszony, mind-mind vég nélkül sorolható, hogy mi is történik, történt ebben az országban húsz év alatt.

Mindezt megfejelte az igazságszolgáltatásunk, mert ilyen esetekben nemegyszer - mint Kozák Rajmund esetében is, aki meggyilkolta osztálytársát - mindössze felfüggesztett vagy másfél éves börtönt szabott ki.

(17.00)

Nos, el kell mondani, hogy példának okáért a mindössze 40 év alatt etnikailag kicserélődött Tiszabőn hogyan zajlik manapság egy önkormányzati választás. Mi ígér egy velünk toleráns cigány ember a szavazatokért cserébe ezen a településen? Azt ígéri, hogy ha őt megválasztják azon a településen, ahol csak 10 százalék már a magyarság aránya, akkor ott megszűnik az agresszivitás, hogy a magyar emberek is kimehessenek az utcára. Gondoljuk át, hogyan élnek ott a magyar emberek!

Nos, úgy gondolom, hogy a toleranciából a magyarság réges-rég jelesre vizsgázott, de ezt igenis meg kell értetni más népekkel is, és csak ezekre az alapokra lehet lefektetni azt a politikát, amelynek gyakorlatilag egyetlenegy alapelve lehet: a határozott büntető és egyben határozott segítő kéz politikája. Igenis elérkezett a szigor ideje. A helyzet tisztázása után szilárd alapokra szilárd építményt kell húzni. Meg kell értetni az Európai Unióval, hogy a vég nélküli segélyezés politikája csődöt mondott, mert térségünkben mind a politikusok, mind a cigányság vezetőinek jelentős része ellopja az erre szánt pénzt - lásd az ÁSZ-jelentést -, ami pedig eljut a cigánysághoz, az a székelykeresztúri Ötvös Miklós cigányember szavaival élve így jellemezhető: segélyosztással az ország a cigányoknak is és magának is árt. Szó szerint ezt üzeni a szegény cigány ember. El kéne itt valahol gondolkozzanak, hogy nem adok pénzt, mert ha adok, annál több gyermeket csinálnak.

Ezeknek az embereknek nem segély, hanem munka, oktatás kell. A Jobbik javaslata, hogy a kormány tegyen indítványt arra, hogy az Európai Unió indítson közvetlen támogatással munkahelyteremtő programokat a hátrányos térségekben, adjon extra támogatást szigorú felügyelet mellett - ezt nem tudom elégszer hangsúlyozni - azoknak a cégeknek, gazdálkodóknak, akik munkahelyeket teremtenek ezekben a térségekben. Indítsák el a bentlakásos iskolák rendszerét! Régen ez a nemesek kiváltsága volt. Most vajon a cigányságnak ez a kiváltság miért nem felelne meg?

Ugyanakkor viszont figyelmeztetni kell az Európai Uniót, hogy csak akkor vágjon bele ebbe a rendkívül komoly és óriási áldozatokat jelentő munkába, ha valóban határozottan véghezviszi a programokat, ha legalább az ott lévő lakosság 70 százalékának biztosítja a tartós munkalehetőséget. Mert ha ez nem így sikerül, ha lagymatag módon, programokat félbeszakítva folyik le ez az idézőjelbe tett közép-európai mentőakció, akkor minden egyes eurócent felesleges volt, amit kidobtak erre a területre, mert látjuk jól, hogy a többségében munkanélküli, hátrányos helyzetű emberek gyakorlatilag azt a keveset is visszahúzzák a saját életszínvonalukra, akik megpróbálnának kitörni ebből a körből.

A másik fontos tanács, hogy ne etnikai alapon támogassák a hátrányos helyzetű térségek lakóit, hanem csakis szociális alapon. Ezt azért hangsúlyozom, mert bár Nyugat-Európában ez nem is szokás, de az elmúlt nyolc évben erre igenis nagyon sokszor volt példa, és ez rendkívül irritálta az ugyancsak ott lakó, más nemzetiségű lakosokat.

Végezetül el kell mondani, mi vár a közép-európai nemzetekre és Nyugat-Európára, ha nem lép az Unió, vagy rosszul lép. Ehhez támpontot nyújt Pokol Béla minapi írása a Magyar Nemzetben, amelyből idézek, és egyben mindenki figyelmébe ajánlom az egész írást. "A drámai helyzet abban áll - és ezért ketyeg a cigányságot érintő demográfiai bomba -, hogy az elöregedett többségi társadalom már nyugdíjas tömegei nem tudják majd eltartani a cigányságot, akik részére a létfenntartásuk költségvetési segélyei és családi pótlékai megszűnhetnek, miközben az egykori többségi társadalom nyugdíjasainak számára is bizonytalanná válhat a nyugdíj biztosítása. Legrosszabb helyzetben Bulgária lesz, ahol a 2050-es ötmilliós, elöregedett lakosságon belül 1,6-2 millió között lesz a cigányság létszáma, amely akkor már messze a munkaképes korú lakosság többségét adná, de a 90 százalékos mai munkanélküliség ezen a körön belül szinte semmivel nem csökkenthető az integrálatlanságuk kétségbeejtő állapota miatt."

Nos, mindehhez annyit tennék hozzá, hogy a közép-európai országok közül a pusztulási sorrendben Magyarország a negyedik helyen áll. Itt 2050-re a prognosztizált 7,5 millió lakosságon belül az elöregedett többségi társadalomra 1,5-2 millió cigányság jut majd.

Végezetül meg kell értetni, hogy csak akkor nem fog problémát okozni a cigányság Nyugat-Európában, ha felhagynak a magyarság kizsákmányolásával, a gyarmati sorba taszításunkkal, ha elegendő magyar, német, ruszin, szlovák, szerb, horvát gyermek fog születni hazánkban, akik el tudják tartani a remélhetőleg majd lassan felzárkózó cigányságot.

Tisztelt Ház! Tisztelt Kormány! A tiszta beszédhez a Jobbik részéről minden támogatást meg fognak kapni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

(Dr. Lenhardt Balázst a jegyzői székben
Göndör István váltja fel.)