Készült: 2024.03.29.08:22:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

69. ülésnap (1999.05.06.),  71-96. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 48:29


Felszólalások:  Előző   71-96  Előző      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. A módosító javaslatokról következő ülésünkön határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/996. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/996/64. számon kapták kézhez.

Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, kívánnak-e előadót állítani. (Nem érkezik jelzés.) Nem kívánnak előadót állítani.

Tisztelt Országgyűlés! Kezdeményezem, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatokat négy szakaszban tárgyalja meg. Az egyes vitaszakaszok ismertetésére felkérem Herényi Károly jegyző urat.

HERÉNYI KÁROLY jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az ajánlás 48. pontjában szereplő indítvány az ügyrendi bizottság 1/1998-2002. állásfoglalása szerint nem felel meg a Házszabály rendelkezéseinek, így ehhez a javaslathoz kapcsolódóan nem lehet hozzászólni.

Az első vitaszakaszban az ajánlás 1-18. pontjainak megvitatására kerül sor, amelyek a hatályos törvény alapelveit, a betegjogokat és a népegészségügyet érintő rendelkezéseit kívánja módosítani. Az összefüggésekre tekintettel e szakaszban szerepelnek az ajánlás 41. és 42. pontjai is.

A második vitaszakasz az egészségügyi ellátási rendszer és az abban dolgozókra vonatkozó követelményrendszer szabályainak módosítására beadott indítványokat tartalmazza az ajánlás 19-31. és az ehhez kapcsolódó 39. pont szerint.

Ezután az embereken végzett kutatásokat és az egyéb beavatkozásokat szabályozó rendelkezések módosításait tartalmazó javaslatok megvitatására kerül sor az ajánlás 32-38. pontjai szerint.

Az utolsó vitaszakasz pedig a záró- és a hatályba léptető rendelkezésekhez kapcsolódóan tartalmazza az ajánlás 40-47. pontjaiban szereplő javaslatokat.

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a részletes vita szerkezetére tett indítványomat elfogadta.

Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1-18. és a 41., 42. pontjai szerint. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Megadom a szót Vojnik Mária képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt.

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás szerinti első harmadban képviselőtársaimmal több módosító indítványt nyújtottunk be, ezek elsősorban a betegjogokhoz, az adatokhoz való hozzáférés jogaihoz kapcsolódnak. Ezekre szeretnék röviden kitérni.

Az ajánlás második szakaszában ezt megelőzően a definíciókban tettünk egy módosító indítványra vonatkozó javaslatot, mégpedig szerettük volna, ha a törvény módosító szövegében megfogalmazott kezelőorvos definícióját valamilyen módon megváltoztathatjuk.

Engedelmükkel vissza kell utalnom az általános vitára, mert abban már részletesen ütköztettük az álláspontokat arra vonatkozóan, hogy a kezelőorvos fogalma hogyan értelmezhető azokban az egyáltalán nem ritkán előforduló esetekben, amikor egy betegnek egyidejűleg több olyan kompetens orvosa van, akik a beteg egészségi állapotának javításában érdemben, tevőlegesen, teljes szakmai felelősséggel vesznek részt; hogyan alakul a közöttük lévő jogi viszony, a felelősség kérdése, illetve ki az, akit ez ügyben a beteg kezelőorvosának megnevezhetünk.

 

(A jegyzői széket Kocsi László foglalja el.)

A vita lényegét tekintve két ponton volt közöttünk érdemi eltérés: abban, hogy egy adott időben, egy adott betegség kezelésében részt vevő orvosteamből mindegyik szereplő kezelőorvosnak tekinthető-e, avagy a mi álláspontunk szerint a beteg kezelőorvosa az az egy orvos, aki a beteg terápiás és vizsgálati stratégiájának kidolgozásáért, annak elrendeléséért felel.

(14.00)

Míg a többiek a maguk szakmai kompetenciáján és felelősségi körén belül önállóan teljes jogosítvánnyal tevékenykednek, ám mégsem tekinthetők a beteg kezelőorvosának. A bizottsági vitában az álláspontok nem közeledtek egymáshoz, ezért újra csak el szeretném mondani, hogy az ajánlás többi pontjában és a betegek adataihoz való hozzáférés kapcsán benyújtott módosító indítványokban - melyek a beteg, a hozzátartozó, és az adatszolgáltató kezelőorvosa tekintetében meg fognak fogalmazódni - ebben az esetben félreértések keletkeznek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A betegek korlátozására, illetve a korlátozások elrendelésére vonatkozóan is fogalmaztunk meg módosító indítványt az ajánlás 8. pontjában. Ennek az a lényege, hogy "a korlátozó intézkedések alkalmazásának befejezését követően" megfogalmazás helyett "a korlátozó intézkedés megkezdése után haladéktalanul, külön jogszabályban rögzített korlátozó módszerekkel lehessen élni", és ezt dokumentálni, az intézkedés megkezdése után rögzíteni kell. Javasoljuk továbbá módosító indítványunkban, hogy abban az esetben, ha egy adott intézményben állandó orvosi felügyelet nem biztosítható, a korlátozást kivitelező szakdolgozó a kezelőorvost haladéktalanul értesítse, és javasoljuk kivenni a szabálytervezet azon további részét, hogy 16 órán belül kell a kezelőorvosnak ezt az intézkedést jóváhagynia.

Azt gondoljuk ugyanis, ha az előterjesztő, aki egy előző módosító indítványban a korlátozás elrendelésének megkezdését követően a legrövidebb időn belül elfogadja a dokumentációban való rögzítést és indoklást, nem adhat egy nem orvos szakdolgozónak 16 órányi időt arra, hogy ezt a korlátozó intézkedést fenntarthassa és a betegjogokat csorbíthassa anélkül, hogy ezt ne követné azonnali orvosi vizsgálat, intézkedés, melyet követően a dokumentációban haladéktalanul meg kellene ezt jeleníteni. Sajnos, ebben sem volt közöttünk lényegi egyetértés, az álláspontok ezt a 16 órás időintervallumot illetően nem közeledtek.

Kapcsolódó módosító indítványok még várhatók ebben a kérdésben, ezért azt gondolom, hogy az előterjesztőnek és kormánypárti képviselőtársainknak módjuk lesz, vagy ha akaratuk is van hozzá, akkor természetesen lehetőségük is lesz, hogy ezt az idézett passzust megfelelő módon jobbá tegyék.

Az ajánlás 12. pontjában javaslatot teszünk arra, hogy az adatokhoz való hozzáférésre... - itt most vissza kell idéznem, arról van szó, hogy egy adott beteg orvosi dokumentációját megszerezze a hozzátartozó, ha ebben az esetben igazolni tudja, hogy az adatokhoz való hozzáférés múlhatatlanul szükséges ahhoz, hogy az ő egészségét veszélyeztető információhoz hozzájuthasson. Ebben az esetben azt vitattuk, hogy az az adathoz való hozzáférés, amivel a jog elsősorban a beteget, az adat elsődleges tulajdonosát illeti, milyen mértékben korlátozható, illetve milyen mértékben szükséges vagy lehetséges az adatok kiszolgáltatása. Ebben az esetben mi azt javasoltuk, hogy a kezelőorvosok által megítélt mértékű, elengedhetetlenül szükséges adatok kiszolgáltatására kerüljön csak sor, és most jutunk oda, amit az első pontban idéztem, hogy ha egy betegnek nem egy kezelőorvosa van, akkor a probléma rögtön előáll, mert vajon mely kezelőorvosok, minden kezelőorvos, a kezelőorvosok valamelyike, közös megegyezés alapján egy kezelőorvos lehet az, aki megítéli, hogy mely adat kiszolgáltatása vagy kiadása lesz engedélyezett.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági vitában sajnos világossá vált, hogy az ellenzéki képviselők javaslatai - érvelés ide vagy oda - nemigen találnak meghallgatásra. Ezért azt gondolom, hogy bár vitám lehetne a további módosító indítványok kapcsán még a kormánypárti képviselők által benyújtott módosító indítványokkal is, ennek azonban túlságosan sok értelme nem lenne, mert nem találtam készséget, hogy ezek megértésre találjanak. Itt szeretném megemlíteni, hogy azok az általános vitában elhangzott ígérvények, amelyeket az emberi jogi bizottság előadója közvetített, hogy az előterjesztő megfontolja az aggályok jogosságát, a bizottsági részletes vita során nem igazolódtak be. Ezt őszintén sajnáljuk, de tudomásul vesszük, mert azt gondolom, hogy a szavazatok egyébként magukért beszélnek.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Arra szeretném kérni a vitában részt vevő képviselőket, hogy ahhoz a vitaszakaszhoz szóljanak csak hozzá, aminek a vitája éppen zajlik, mert végül is ezt fogadta el az Országgyűlés az imént. Van mód és lehetőség természetesen minden egyes esetben elmondani a véleményt a megfelelő vitaszakaszhelyen.

Most megadom a szót Horváth Zsolt képviselő úrnak, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Őszintén sajnálom, hogy a képviselő asszony az előbb úgy zárta le, hogy nem voltunk készek fogadni az ő álláspontjukat, mert teljes lelki nyugalommal arra készültem, arról számolhatok be, hogy ez végre egy olyan törvényjavaslat, amelyben szakmai megfontolás alapján kompromisszumokra jutottunk. Gondolom, lesz még a vita szakaszában lehetőség arra, hogy az előbbi álláspontját felülvizsgálja a most elmondottak fényében is.

Hozzászólni a vita e szakaszában az 5., illetve a 7. ponthoz szeretnék. Ez pedig az, amit a kényszerítő eszközökről elmondott a képviselő asszony, hogy korlátozó eszközök alkalmazására az egészségügyben - az általános vita során is elmondtam - szükség van. A törvényalkotó itt azt tette meg... - az eredeti szöveg úgy hangzott, hogy az alkalmazás befejezését követően haladéktalanul kell írásban rögzíteni. Nyilvánvalóan félreértésen alapulhatott, hogy ez a szöveg került be, hiszen egy-egy kényszerítő intézkedéssorozat vagy korlátozó intézkedés egy hosszabb lefolyású betegség esetén eltarthat akár egy hétig is. Nyilvánvaló, hogy a megkezdését követően haladéktalanul írásban kell rögzíteni, erre irányult a módosító javaslatunk. Béki Gabriella képviselőtársunk fogalmazott meg egy másik gondolatot, hogy rögzítenünk kellene azt, hogy a megkezdését követően, ha elrendel valaki egy ilyen kényszerítést - és vannak olyan intézetek, ahol nincs állandóan orvos jelen, ott szakápoló kezdi meg -, akkor a korlátozó intézkedés alá vont beteg esetében ennek az ellenőrzését, rendszeres ellenőrzését, írásbeli dokumentálását követeljük meg. Erre vonatkozik a módosító javaslatunk, amely ebben még nincs benne, de kapcsolódó módosító javaslatban benyújtottuk a Ház elé, megfogadva ellenzéki képviselőtársunk gondolatát.

Természetesen azt is megfogadtuk - ami szintén elhangzott a vitában, és Vojnik Mária mondta el, ha jól emlékszem -, hogy a szakmai szabályokat a törvényben nem lehet tételesen, időpontszerűen definiálni, hanem csak azt a megállapítást lehet behozni, hogy a szakma mindenkori szabályainak megfelelően. Ezt is tettük.

(14.10)

Úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben megfelelően kompromisszumkészek voltunk. Tagadhatatlan, hogy az elsőként említett vitában - kezelőorvos vagy kezelőorvosok - valóban nem tudtunk megegyezni; ez egy nagyon régi, hosszú vita volt, amit kinyitottunk. Itt ismét csak arra utalnék, hogy mi úgy gondoljuk, az általunk benyújtott változat a jó, a helyes. Erre igaz az, amit ön az előbb elmondott, hogy nem minden kérdésben tudtunk megegyezni.

Nézve tovább az ajánlást, a 13. pontban a betegre vonatkozó adatok megismeréséről beszéltünk. Itt felmerültek olyan kételyek, amelyek azt fogalmazták meg, hogy milyen esetben és hogyan van lehetősége betekinteni a hozzátartozónak, ha a beteg ezt megtiltotta. Ezeken a pontosításokat végrehajtottuk, részben tételesen felsoroltuk, hogy az eredeti javaslathoz képest a módosító javaslatunkban kik azok, akik betekinthetnek, de itt is jelezni kívánom, hogy további kompromisszumot kötöttünk. Schvarcz képviselő úr volt, aki fölvetette, illetve Vojnik Mária; az egyik a genetikai vonal, amely egy kapcsolódó módosító javaslatban megfogalmazásra kerül, pontosítva, mert hiszen a "vér szerinti" kifejezést a jog nem ismeri, ezért egy más megfogalmazást, az "egyenes ági leszármazott"-at választottuk.

De ez ugyanazt takarja, ugyanazt a problémát oldja meg, amit Vojnik Mária elmondott, illetve azt a gondolatot befogadva, hogy a beteg, illetve a hozzátartozó, aki kéri az adatot, sokszor nincs birtokában annak a tudásnak, amivel meg tudja ítélni, mi az az adat, ami kell, ezért beépítettük, hogy egyfelől a beteg kezelőorvosa - amely betegre vonatkozó adatot a hozzátartozó meg akar ismerni -, másfelől pedig egy másik orvos, a hozzátartozó orvosa ítéli meg azt, hogy az az adat valóban vonatkozik-e a betegre. Itt nagyon fontos, hogy szükség esetén két orvos konzultációja dönt, mind a kettejüket köti az orvosi titoktartás, ez egyfajta garanciát jelenthet arra, hogy a beteg adata, illetéktelen adata, amelyre tényleg nincs szüksége a hozzátartozónak, nem kerülhet ki.

Úgy érzékeltem a bizottsági vitában, hogy ebben az irányban kompromisszum alakult ki közöttünk, ezért egy ilyen irányú kapcsolódót fogunk majd ehhez a módosító javaslathoz benyújtani.

Itt térnék ki arra, amit Csáky András képviselőtársam szorgalmazott, az írásbeliség megjelenésére, hogy ezeket a betekintéseket csak írásban megfogalmazott kérésre teljesítse az orvos. Ennek technikai oka az, hogy a későbbiekben a visszakereshetőség jogi következményekkel járhat, hogy ez az adat hogyan került ki, ki kérte, és azt hiszem, ez nagyban fokozza az adatkezelés biztonságát.

Köszönöm szépen, a vitának e szakaszában többet nem kívánok elmondani.

ELNÖK: Megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, Szabad Demokraták Szövetsége.

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Én nagyon rövid és tárgyszerű kívánok lenni. A vitának ebben a szakaszában két témához nyújtottam be módosító indítványokat, az adatvédelmi kérdéshez és a korlátozás kérdéséhez. Ezzel kapcsolatban előttem sok mindent elmondott Horváth Zsolt, amivel nagymértékben egyetértek.

A magam részéről a kodifikáción dolgozó jogászok részéről éreztem egyfajta törekvést a kompromisszumra, hogy keresik azokat a szakmai megoldásokat, amelyeket megnyugtatóan mindkét oldalon el tudunk fogadni, éppen ezért történt, hogy az egyik módosító indítványom az ajánlásban már nem is szerepel, mert azt ott visszavontam. És igazából nem zavar, ha történetesen kormánypárti képviselő neve alatt futó módosításra mondja az előterjesztő az igent és nem az én javaslatomra, a lényeg az, hogy a szövegben azok az átvezetések megtörténjenek, amelyektől valóban jobb lesz, amelyek valóban fontosak. Az egyik ilyen, ha úgy tetszik, a legkritikusabb kérdés a szövegnek az a része volt, hogy az írásbeliséget a korlátozó intézkedés alkalmazásának befejezését követően kell biztosítani. Elmondta Horváth Zsolt, hogy ezt a szövegrészt megnyugtatóan kiigazították.

Az ajánlás 9. pontjában szerepel az a javaslatom, amely viszont ezen túlmutatóan további elemet is tartalmazna a beteg védelme érdekében, a beteg szabadságjogainak garantálása érdekében, és ezt szeretném egy picit megindokolni, jóllehet Horváth Zsolt is utalt rá, hogy kapcsolódó módosító indítvány formájában még további kompromisszumkeresés történik, de a kapcsolódó még nincs a kezünkben, következésképp értelmét látom, hogy elmondjam. Az okoz itt igen nagy problémát nekem - ami egyébként Vojnik Máriának is, csak ő egy kicsit másképp közelítette, sokallva azt a bizonyos 16 órát -, hogy van egy csomó intézmény, ahol nincs jelen orvos. A szociális otthonok java része, ahol pszichiátriai betegeket látnak el, úgy működik, hogy nincs jelen orvos, például nincs jelen orvos éjszakai ügyeletben. Következésképp rendkívül fontos, hogy a jogalkotó körültekintően próbálja megfogalmazni a szöveget, hogy ne állhasson elő olyan helyzet, hogy, mondjuk, egy indokolt korlátozó intézkedést követően órákra, fél napra úgy lehet felejteni a beteget kikötve vagy lenyugtatva s a többi.

Ezért az a szövegbetoldás, ami az ajánlás 9. pontjában található, hogy "amennyiben a korlátozó módszerek és eljárások alkalmazása a két órát meghaladja, kétóránként ellenőrizni kell a beteg állapotát és testi szükségleteit, és ezt a beteg egészségügyi dokumentációjában fel kell tüntetni", ez egy nagyon fontos kiegészítés és egy garancia a beteg védelme érdekében. Bízom benne, hogy a kapcsolódó módosító indítvány olyan lesz, hogy tudjuk támogatni a végső szövegváltozatot.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Megkérdezem, hogy ebben a vitaszakaszban kíván-e még valaki felszólalni. Kétperces hozzászólásra jelentkezett Horváth Zsolt képviselő úr, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselő Asszony! Természetesnek tartom, hogy elmondja az álláspontját, és köszönöm is, mert elfeledkeztem ennek pontos indokolásáról a felszólalásomban. Teljes mértékben egyetértünk azzal az elvvel, amit ön a kiegészítésben javasolt. Tehát ha egy kényszerítő intézkedés alkalmazását megkezdik, akkor a beteget rendszeresen ellenőrizni kell. A kétórás időtartam tételes megjelölése az, amit én a kapcsolódóban módosítani kívánok, mégpedig azért, mert egy ilyen alkalmazás megkezdését követően az esetek többségében túl tág a két óra. Tehát ennél rövidebb időtartamon belül kell megkezdeni, ezért én egy olyan szöveget javasoltam később elfogadni, illetve az a javaslatom, hogy a beteg állapotát és testi szükségleteit rendszeresen, a szakmai szabályoknak megfelelően kötelesek ellenőrizni, és ezt írásban dokumentálni.

Az összes többit elfogadom, de egy kezelés megkezdését követően olykor bizony van olyan, amikor tízpercenként, negyedóránként, félóránként, tehát növekvő időtartamban megy a kontroll. Tehát ha az első negyedórában nem történt baj, utána elég fél óra, majd egy óra. Kérem, hogy ezt majd fontolja meg. De az elv, amit ön itt szóvá tett, az valóban nagyon fontos, és azzal egyetértek.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e még valaki ebben a vitaszakaszban felszólalni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván senki sem. A részletes vita e szakaszát lezárom, és egyúttal átadom az elnöklést Szili Katalin alelnök asszonynak, aki majd természetesen meg fogja nyitni a következő vitaszakaszt.

(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszöntöm önöket. Megnyitom a következő vitaszakaszt, amelyben az ajánlás 19-31. pontjai, valamint a 39. pont szerepel. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Béki Gabriella képviselő asszony kíván ehhez a vitaszakaszhoz szólni. Képviselő asszony, önt illeti a szó.

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Ebben a vitaszakaszban egy módosító indítványom szerepel, a 30. számon.

(14.20)

Itt esik szó arról, hogy kórházi felügyelőtanácsot, illetve kórházi etikai bizottságot kötelezően létre kell-e hozni, illetve csak a lehetőségét rögzítse a törvény. Ezek azok a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények, amelyek magántulajdonban vannak, amelyekkel kapcsolatban a törvény feltételes módot alkalmazott, én pedig ebben a 30. számú javaslatomban megpróbáltam legalább az etikai bizottság vonatkozásában ezt kötelező előírásként szerepeltetni a szövegben. Úgy fogalmaztam, hogy "kórházi felügyelőtanácsot hozhat létre, valamint kórházi etikai bizottságot működtet" - tehát jelen időben és kötelező érvénnyel.

Sajnos az előterjesztő nem támogatta ezt a megoldást, ezért már elkészítettem egy kapcsolódó módosító indítványt, amely oda teszi a hangsúlyt, hogy a vonatkozó érintett intézmény közszolgálati feladatot ellát-e vagy nem, s ha ellát, akkor jelen idő ez a típusú kötelezettség, hogy tudniillik kórházi felügyelőtanácsnak és kórházi etikai bizottságnak működnie kell. Azt gondolom, itt van az érdemi és lényegi különbség, hogy ha közszolgálatról van szó, akkor az egészségügyi törvényben ezt a kötelezettséget nem feltételes módban, hanem kötelezettségként elő kell írni.

Ajánlom szíves figyelmébe a képviselőtársaimnak és a kodifikátoroknak ezt a szövegváltozatot, abban a reményben, hogy majd a bizottsági ülésen támogatni fogják.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Horváth Zsolt képviselő úr kért kétperces hozzászólásra lehetőséget.

Képviselő úr, öné a szó.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Képviselő asszony, az előbb elmondott reakciójára azt tudom mondani, hogy teljesen más okból, egy egyszerű technikai elírás miatt egy kapcsolódó módosító javaslatot készítettünk ehhez a paragrafushoz, de a módosító javaslatban már az ön által megfogalmazott verzió szerepel szó szerint. Ebből én arra következtetek, hogy ezt támogatni fogjuk, úgy, ahogy a bizottságban is mondtuk. Ugyanis egyetértünk azzal a véleménnyel, hogy az etikai bizottságok kötelező jelleggel létrehozásra kerüljenek minden ilyen intézményben, míg a felügyelőbizottságok pedig feltételes módban - amennyiben kíván ilyet működtetni, akkor működtetheti.

Tehát a képviselő asszony javaslatát elfogadjuk és támogatjuk.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ismét megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a következő vitaszakaszt az ajánlás 32-38. pontjai alapján. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Dr. Csáky András jelentkezik.) Igen.

Csáky András képviselő úrnak adom meg a szót, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök asszony. Az ajánlás 35. pontjában - egy korábbi bizottsági döntés alapján lehetőséget látva - igyekszem a transzplantációval kapcsolatos kérdéskört életszerűbbé, illetve elfogadhatóbbá tenni.

Mint jól tudjuk, a hatályos egészségügyi törvény a halált követően a hozzátartozók beleegyezését teszi kötelezővé, hogy donorból szervet távolítsanak el. Ennek kapcsán eszembe jut - idézem Vojnik képviselő asszonynak a hatályos szöveget - a 211. § (2) bekezdése: "A kezelőorvos a szerv, illetve szövet átültetésére rendelkezésre álló időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a beteg életében tett-e tiltakozó nyilatkozatot. Ilyen nyilatkozat hiányában a kezelőorvos köteles a 16. § (2) bekezdése szerinti személy nyilatkozatát beszerezni az elhunytnak a szerv, szövet eltávolítására vonatkozó feltehető szándékáról." Erről van szó - lehet, hogy rosszul fogalmaztam.

Visszatérve: eszembe jut, amikor tavaly vagy tavalyelőtt volt a miskolci kórháznak az a szövettel kapcsolatos polémiája - nem akarom azt mondani, hogy botránya -, akkor a kórház igazgatója azt nyilatkozta, hogy ilyen esetekben mindenki fel van háborodva, csak akkor, amikor saját maga érintett egy ilyen ügyben, természetesen rögtön az egészségügyi személyzettel kapcsolatosan az az elvárás fogalmazódik meg, hogy őt nem érdekli, milyen módon, de azonnal oldják meg a problémáját. Ez az egyik része a dolognak.

Úgy gondolom, semmi nem akadályozná azt, hogy az általam benyújtott módosító javaslat - amely tulajdonképpen teljesen megegyezik a Magyar Szervátültetettek Szövetségének javaslatával - keresztülmenjen, és semmiféle olyan személyiségi jogi aggályokat nem vet fel, amilyenek ezzel kapcsolatban felmerülnek. Maga ez a javaslat nem helyezi lehetőségen kívül azt, hogy valaki tiltakozzon a szerv kivétele ellen, de nem teszi kötelezővé ennek a beszerzését, hisz egy olyan procedúráról van szó, ami tulajdonképpen - a vesetranszplantáció kivételével - csak néhány órát engedélyez arra, hogy ezek a nyilatkozatok beszerezhetők legyenek.

Engedjék meg, hogy a Magyar Személyiségközpontú Pszichoterápiás és Mentálhigiénés Egyesület elnökének, Török Iván pszichológusnak a témával kapcsolatos szakvéleményéből egy rövid részt idézzek. Ez azt bizonyítja - szakember bizonyítja azt -, hogy önmagában ez a kérés adott pillanatban egy olyan pszichológiai állapotban éri a hozzátartozót, amikor tulajdonképpen egy beszűkült tudatállapotban van. Azt írja, hogy "A sorscsapások, súlyos veszteségek, nagyon rossz hírek emocionális szindrómákkal is járhatnak, s igen sokszor szorongásos reakciómódot váltanak ki. Az elvesztett hozzátartozóval szembeni önvád, önmarcangolás kínos élményét érezheti az életben maradt személy. Ilyenkor valódi vagy vélt mulasztásai miatti lelkiismereti feszültségét túlkompenzálással próbálja csökkenteni. Azt gondolhatja, hogy legalább most kell mindent megtennie az elhunyt hozzátartozó érdekében, megvédve őt a szervkivétellel járó projiciált szenvedéstől és megaláztatástól. A projíció következménye az is, hogy a szervkivételről előzőleg egyáltalán nem nyilatkozó hozzátartozónak utólag elutasító véleményt tulajdonít az élő családtag". Lejjebb azt írja, hogy "Feltételezhetjük, hogy egy követő kutatás keretében a szervkivételt elutasító vizsgálati csoport tagjait a haláleset időpontja után több hónappal újra megkérdezve már beleegyező választ kapnánk".

Úgy gondolom, hogy ez nagyon jól jellemzi a helyzetet. Nagyon-nagyon kérem az itt ülő, ezzel a témával foglalkozó képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok szavazásánál mindenféleképpen támogassák ezt a módosító javaslatot, hiszen, mondom, nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy nyilatkozatot tegyenek az emberek. A sajtóból tudjuk nagyon jól, dacára annak, hogy ilyen jellegű felhívások jelentek meg a sajtóban, tizenhat ilyen, ezzel kapcsolatos nyilatkozat született, ami regisztrálásra került; de azt is nagyon jól tudjuk, hogy amikor Sydneyben volt a transzplantáltak világtalálkozója, akkor iszonyatos költségekkel, különböző szórólapokkal és formanyomtatványokkal próbálták rávenni a lakosságot arra, hogy nyilatkozzanak és regisztráltassák magukat, és ha jól emlékszem, olyan 5 százalék körüli eredmény született - tehát az az út sem jó. Nem akarom, mert ez számomra nem anyagi kérdés, részletezni azt - akik itt ülnek, nagyon jól tudják -, hogy egy kellő időpontban elvégzett transzplantációnak a gyógyítás költséghatékonyságát illetően is, és nemcsak az életminőséget javítóan, milyen jelentősége van.

Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem képviselőtársaimat, ki kíván még ebben a vitaszakaszban felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nincs jelentkező.

(14.30)

Tekintettel arra, hogy több felszólaló nem jelentkezett, e vitaszakaszt lezárom.

Megnyitom az utolsó vitaszakaszt a 40-47. pontok szerint, a 41. és 42. pontok kivételével. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Dr. Vojnik Mária jelentkezik.)

Vojnik Mária képviselő asszony jelezte kétperces hozzászólási szándékát. Képviselő asszony, öné a szó.

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Elnézését kérem az elnök asszonynak, valószínűleg későn nyomtam meg a gombot...

ELNÖK: Rendben van, akkor rendes hozzászólásra...

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Nem, a kétpercest Csáky képviselő úr hozzászólásához kértem. Tudomásul veszem, hogy a vitaszakasz lezárult, ezért rendes időkeretben szeretnék majd hozzászólni. (Dr. Horváth Zsolt: Mondd el most!)

ELNÖK: Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó!

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 47. pontjában arra tettünk javaslatot a képviselőtársaimmal, hogy a közismertebb nevén kapacitásszabályozási törvénynek ez a beterjesztett módosítása kerüljön ki a jelenlegi törvényjavaslatból.

Hosszasan is lehetne ezt indokolni, hogy miért tartjuk fontosnak, én azonban arra szeretnék utalni, amit a kormány bizottságban jelen lévő tisztelt képviselőihez kérdésként intéztem a részletes bizottsági vita során: hogy tudniillik van-e kormánynak tudomása arról, hogy a területi ellátási egyenetlenségek miatt, az ellátási hiánnyal bizonyítottan küszködő régiókban, az eredeti törvény szerint rendelkezésre álló járóbetegkapacitás- vagy gondozóhálózatikapacitás-növelési lehetőséggel tudtak-e élni a szolgáltatók, illetve a tulajdonosok? Vannak-e olyan területek, ahol ellátási hiány van még mindig, vagy a szakmai indokok alapján szükséges, hogy további szolgáltatók további óraszámban álljanak a betegek rendelkezésére? A bizottsági vita során erre pontos adatot nem tudtunk.

A bizottsági vitában hivatkoztam arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol nagyon alacsonyak voltak a járóbeteg- és a gondozói óraszámok, különösen olyan szakmai területeken, mint a pszichiátriai gondozóhálózat, a tüdőgondozói hálózat, illetve járóbeteg-rendelések, ott nemcsak hogy az országos norma alatt vagyunk, hanem a lehetőségünk szerinti kapacitásokkal sem tudtunk még élni. Ha ezek a kapacitások az 1997. évi vagy a '98-as szinten maradnak, akkor a szükségletektől elmaradt szolgáltatói kapacitások merevednek be, és azt gondolom, nem kell hosszasan bizonygatni, hogy a betegek ellátására, a hiányzó kapacitások pótlására még szükség van.

Az előterjesztők azt mondták, hogy ez a módosított törvényszöveg nem zárja ki, hogy kapacitásokra ajánlat kerülhessen, illetve azok befogadást nyerjenek. Ezért tehát újra elővettem a '96-os LXIII. törvényt, és pontról pontra végignéztem, hogy valóban hol vannak az egészségügyi miniszter jogosítványai, jobban mondva hogyan lehet ilyen törvényi szabályozás mellett ilyen szövegben megtalálni a szolgálatoktatóknak és tulajdonosoknak a lehetőséget. Őszinte sajnálatomra nem találtam meg.

A kapacitásszabályozási törvényben ugyanis az van leírva, hogy a hiányzó ellátásokra szolgáltatónként vagy tulajdonosonként, vagy egy adott megyében a megyei egyeztető fórum egységesen, az adott területre ajánlatot tehet. Ezt az ajánlatot, ha beszerzi a tisztifőorvos egyetértését, a megyei egészségbiztosítási pénztárhoz teheti meg, fellebbezhet az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz - és ezzel kész.

Az egészségügyi miniszternek a saját hatáskörébe utalt, annak a bizonyos paragrafusnak a 2. pontja szerinti szolgáltatókra nézve van jogosítványa a többletkapacitások befogadására, ezek az országos intézetek azonban nem az ellátási hiánnyal küszködő területeken működnek túlnyomó többségükben.

Ezért tehát újra szeretném kérni az előterjesztőt, hogy ha ragaszkodik is a meglévő kapacitások szinten tartásához, a már elégséges ellátással rendelkező szolgáltatók esetében pontosítsa ezt a szöveget úgy, hogy törvényi garanciája legyen annak, hogy az ellátási hiánnyal küszködő területek esetében megmaradjon a törvényesen járható út és lehetőség a hiányzó kapacitások megszerzésére.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Megköszönöm a képviselő asszony hozzászólását. Hozzászólásra következik Béki Gabriella képviselő asszony, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Öné a szó!

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitában kifogásoltam, hogy az előterjesztő a zárórendelkezések közé tartalmi, érdemi kérdés módosítását is bedugta. A zárórendelkezésekbe ugyanis, azt gondolom, igazából csak egészen technikai jellegű, apró pontosításokat szabad együvé sűríteni. Itt is van egy oldalnyi felsorolás a zárórendelkezésekben egyes szakaszok módosításáról, és bizony elég nehéz munka végigbogarászni, hogy az ember megtalálja benne, hogy van-e tartalmi jelentőségű pont.

Nos, én találtam ilyet, és ezt kifogásoltam az általános vitában, amire az államtitkár asszony úgy válaszolt, hogy nem érti, miről beszélünk, hiszen nem csináltak ilyet. Éppen ezért benyújtottam egy módosító indítványt ennek a vonatkozó pontnak az elhagyására. Ezt megtalálják a képviselőtársaim az ajánlás 44. sorszáma alatt. Engedjék meg, hogy felolvassam, bár igazán fárasztó szöveg, de kénytelen vagyok ezzel az eszközzel élni, hogy érthető legyen, miről beszélek.

A javaslat azt tartalmazza, hogy a 148. § (2) bekezdésének a) pontjában az "és az ezzel összefüggő döntések meghozatalában" szövegrész, továbbá a 148. § (2) bekezdése b) pontjában "az ellenőrző" szó kerüljön törlésre. Megnéztem, hogy mi is a tartalma ennek az eléggé nehezen értelmezhető szövegnek, és az derült ki, hogy a 148. § a Nemzeti Egészségügyi Tanácsról szól. Az (1) bekezdésben így határozza meg a jelenleg hatályos törvény ennek a tanácsnak a lényegét: "A kormány egészségügyi szervezéssel és irányítással kapcsolatos feladatainak ellátását a Nemzeti Egészségügyi Tanács segíti." A (2) bekezdés, amiből ezek a bizonyos törlésre szánt részletek az előbb kerültek idézetre, a tanács feladat- és hatáskörét tartalmazza. Tehát a (2) bekezdés úgy szól, hogy "a tanács a) a kormányzati egészségpolitika kialakításában és az ezzel összefüggő döntések meghozatalában kezdeményező, javaslattevő, véleményező és tanácsadó, b) a kormányzati egészségpolitikai döntések végrehajtásának folyamatában ellenőrző, elemző és értékelő tevékenységet végez".

(14.40)

Gondolják végig, képviselőtársaim, valóban nem érdemi változás, ha például az "ellenőrző" szót kivesszük, merthogy az a továbbiakban nem lesz feladata a Nemzeti Egészségügyi Tanácsnak, vagy ha kitöröljük azt a fél mondatot, hogy az egészségpolitika kialakításával összefüggő döntések meghozatalában van feladata ennek a tanácsnak?

Azt gondolom, nem kell tovább bizonyítanom, hogy ez nagyon lényeges tartalmi változtatás a Nemzeti Egészségügyi Tanács munkájának folytatása tekintetében. Ezt a módosítást, ha van ilyen szándék, nem lett volna szabad eldugni a zárórendelkezések közé, hanem módosító indítványként valahol a törvény megfelelő szakaszában vitára kellett volna bocsátani, és akkor talán nem egyedül tiltakoztam volna ez ellen a módosítás ellen. Éppen ezért nagyon csalódott vagyok, hogy arra a törlésre, amire javaslatot tettem - hogy tudniillik a zárórendelkezésekből maradjon el ez a kivétel -, nemet mondott az előterjesztő. Őszintén remélem, hogy a hátralévő időszakban még újra lehet gondolni, újra lehet tárgyalni ezt a kérdést, mert meggondolja magát az előterjesztő tárca, és komolyabban veszi a kormány egészségügyi szervezéssel és irányítással kapcsolatos feladatainak ellátását segítő nagyon fontos nemzeti egészségügyi tanácsot.

Köszönöm a figyelmet. Az egyetlen bánatom, hogy mindezt államtitkár asszony nem hallgatta végig, mert csak jelen van, de nem figyelt az érvelésemre. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megkérdezem képviselőtársaimat, ki kíván még ehhez a vitaszakaszhoz hozzászólni. (Nem jelentkezik senki.) Nincs jelentkező.

Figyelemmel arra, hogy több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom.

Megkérdezem Pusztai Erzsébet egészségügyi minisztériumi politikai államtitkár asszonyt, hogy most vagy a határozathozatalt megelőzően kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Pusztai Erzsébet: A határozathozatal előtt.) Államtitkár asszony jelzi, hogy a vitában elhangzottakra a későbbiekben kívánnak reagálni.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról a következő ülésén dönt a tisztelt Ház.

Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm mai munkájukat és együttműködésüket. Mai ülésnapunkat bezárom.

Pénteken, azaz holnap reggel 9 órakor folytatjuk munkánkat, addig is kívánok mindannyiuknak rendkívül jó pihenést. Viszontlátásra!

(Az ülésnap 14 óra 43 perckor ért véget.)

 




Felszólalások:  Előző   71-96  Előző      Ülésnap adatai