Készült: 2024.03.28.17:11:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

47. ülésnap (1999.02.09.),  159-166. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 10:10


Felszólalások:   153-158   159-166   167-172      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az önkormányzatok megalakulását követően, az Antall-Boross-kormányok aktív támogató kormányzati munkájának is köszönhetően, a települések óriási fejlődésnek indultak. Közismertek az ivóvízhálózat, a telefonhálózat és a gázhálózat bővülésének adatai.

Az évtized közepén a kormányzati prioritások változása miatt a megkezdett beruházások befejezése és az újak megkezdése érdekében az önkormányzatok egyre nagyobb összegű saját forrást voltak kénytelenek igénybe venni, nagyon sok esetben hitel formájában. Nem tehettek mást, hisz a lakosság jogos igényét kénytelenek voltak kielégíteni.

A gázhálózat bővítését illetően azonban nem csupán a lakossági oldalról kerültek kényszerpályára. Magyarországon, mint köztudott, az esetek nagy részében a gázvezetékek, gázfogadó és -átadó állomások üzemeltetője a Mol Rt. A műtárgyak üzemeltetését és így a fogyasztók gázzal való ellátását azonban csak akkor vállalják, ha azok tulajdonukba kerülnek. Az önkormányzatok - más választásuk nem lévén -, úgymond, önként adják el a szolgáltatóknak a gázvezetéket és a kapcsolódó berendezéseket. Kénytelenek ezt tenni, méghozzá úgy, hogy az ellenértéket részletekben kapják vissza, azaz több évtizedre hiteleznek kamatmentesen a szolgáltatóknak. Biztos vagyok benne, hogy sehol nem lehet fellelni olyan dokumentumot, amely bizonyítaná, hogy erőfölénnyel való visszaélésről van szó, azaz indirekt módon kényszerítik ki ezeket a szerződéseket. Mindezenközben az érintett önkormányzatok intézményeiket is alig tudják működtetni, hisz az infrastrukturális beruházáshoz felvett hitelek kamatainak visszafizetése elvonja forrásaikat.

Közel hasonló konstrukcióval történnek a villamos hálózati beruházások is. Ebben az esetben például a tanyasi trafóállomások és a korábban tsz-kezelésben lévő villanyvezetékek átépítése, felújítása során jelentős önkormányzati pénzeket fordítanak a beruházásokra. Központi támogatással megvalósuló beruházás esetén pedig áttételesen az állam nyújt kamatmentes hitelt a részvénytársaságoknak. Megítélésem szerint - bár a kilátások kedvezőek - nem áll úgy a magyar gazdaság, nincsenek olyan helyzetben az önkormányzatok, hogy ezt megengedhessék maguknak.

Többen figyelmeztettek, hogy ha szóvá teszem ezt a nyilvánvaló igazságtalanságot, két dolgot érhetek el: vagy leállnak az ilyen jellegű beruházások, vagy megemelik a gáz és a villany árát. Igaz - tették hozzá cinikusan -, ez utóbbi esetében legalább tudnánk, hogy miért. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.)

Itt még beszélni lehetne az eszközarányos...

ELNÖK: Képviselő úr, már nem lehetne beszélni!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Igen, már nem lehetne beszélni... Befejezésül: úgy gondolom, hogy ez nagyon igazságtalan metódusa a beruházásoknak (Az elnök ismét csenget.), és kíváncsian várom a kormányzat véleményét a problémával kapcsolatban. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Az interpellációra Bogár László államtitkár úr válaszol.

DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön is kicsit kifutott az időből, mert valóban egy nagyon hosszú és bonyolult kérdésről van szó. Remélem, ez engem nem fenyeget, legalábbis igyekszem majd rövidre fogni, bár nagyon nehéz ebben a rövid négy percben összefoglalni mindazt, amit ezzel a valóban bonyolult históriával kapcsolatban el kellene mondani.

Azzal kezdeném - mivel ez a súlyosabb probléma, elsősorban nyilván a gázközművek ügyére szeretnék kitérni -, hogy a nagynyomású gázlétesítményeket a törvény értelmében csak a gázellátási engedéllyel rendelkező Mol Rt. üzemeltetheti. A korábban megindult gázhálózati fejlesztések önkormányzati kezdeményezések voltak, ahogy ön is említette, és meglehetősen bizonytalan forrásokkal rendelkeztek. Ez annyit jelent, hogy a tervezett teljes bekerülési költség a beruházás indulásakor általában nem állt rendelkezésre.

(14.50)

A beruházás részét képezte nyilván minden esetben a gázátadó állomás is, amelyet elkészülte után a törvényi szabályozás miatt az önkormányzatok - ahogyan ön is említi - kénytelenek voltak eladni a Mol Rt.-nek. A Mol Rt. ekkor minden esetben gazdasági alapon vizsgálta meg, hogy mi az aktuális gázátadó állomásnak az üzleti értéke, azaz a várható 15 éves gázforgalomból származó haszonból számította vissza a gázátadóra megajánlott összeget. Ezt az adásvételi szerződésben aztán rögzítették, amelyet mind az önkormányzatok, mind a Mol Rt. aláírtak.

A megajánlott ár esetében a megtérülés volt a Mol Rt. elsődleges szempontja nyilvánvalóan, az így kiszámított összeg a legtöbb esetben valóban, érthető okokból kisebb volt, mint a tényleges bekerülési költség, ám ez csak azt jelenti, hogy a Mol saját maga a beruházás egészét nem finanszírozhatta volna meg, hiszen a várható gázforgalom alapján a tényleges bekerülési költségek nyilvánvalóan azt mutatták, hogy a beruházás egésze, legalábbis a Mol számára üzleti szempontból szemlélve nem rentábilis. Abban az időben a Mol Rt. ezekbe a beruházásokba nem folyt bele, azok gazdasági konstrukcióit, bekerülési költségeit nem is tudta ellenőrizni. Az önkormányzatok így sajnos eleve deficites beruházásokba ölték a pénzüket. Azt azonban nehéz volna elvárni, hogy az így megépített létesítményeket a későbbi vevő a dificittel együtt vásárolja meg.

A Mol Rt. annyit ajánlott, ami számára minimális megtérülést biztosít, és azt az önkormányzatok - igaz, alapvetően kényszerűségből - elfogadták. A fizetési konstrukció kiválasztásának minden esetben valójában üzleti alapja volt.

Mindezekre tekintettel a képviselő úr kérdéseire röviden az alábbiakat tudom válaszolni. A kormány határozatot hozott arról, hogy fel kell mérni a gázszolgáltatók átalakulási vagyonmérlegéből kiindulva az önkormányzatokat 1990. szeptember 30-án és 1992 decemberében megillető közművagyont, és meg kell állapítani annak értékét. A közművagyon felmérését nyílt közbeszerzési pályázat útján kiválasztott szakértői szervezettel kell elvégeztetni. Határidő: 1999. július 31.

A kormány úgy döntött továbbá, hogy az önkormányzati igények rendezésére a felmérést és értékelést követően törvényt kell alkotni, amelyben meg kell határozni az önkormányzati igények pénzbeli kielégítésének módját és ütemezését. A törvényjavaslat Országgyűléshez való benyújtásának határideje: 1999. október 30. A privatizációs szerződésekben foglaltak teljesülését az ÁPV Rt. folyamatosan ellenőrzi, s e téren végzett tevékenységét rendszeresen ellenőrzi az ÁSZ, amelynek legutóbb az Országgyűlés részére készített részletes megállapításokat és ajánlásokat tartalmazó J/57. számú jelentését nyilván a képviselő úr is ismeri. (Az elnök a csengőt megkocogtatva jelzi az idő leteltét.)

Sajnos én is éppen kifutottam az időből, itt akkor befejezném, és mindezek alapján kérem tisztelt képviselő urat válaszom elfogadására. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem az interpelláló képviselőt, elfogadja-e az államtitkár úr válaszát.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Államtitkár Úr! Megmondom őszintén, hogy roppant kínos helyzetben vagyok. Valóban elszámítottam az időt, de tulajdonképpen az ön által adott válasznak a második fele nem a kérdéshez kapcsolódott. A másik, hogy a beruházások nemcsak a '90-es évek elején, hanem azóta is ebben a konstrukcióban folynak. A harmadik pedig, hogy az önkormányzatok kártalanításának egyéb formája is, úgy gondolom, lehetséges lett volna részvénytársaság révén vagy tulajdonhányad adása, vagy egyéb formában. Számos dokumentum van a birtokomban, ami egyértelműen egy diktátum jellegű szerződésre utal.

Úgyhogy nagyon-nagyon kínos helyzetben vagyok, de azt kell mondanom, hogy nem tudom elfogadni az ön válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

ELNÖK: Az interpelláló képviselő a választ nem fogadta el. Megkérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 109 igen, 81 nem, 10 tartózkodással az államtitkár válaszát elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Szekeres Imre, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be dr. Boros Imre tárca nélküli miniszterhez és a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez: "Megvalósul-e a Tisza-tavi környezetvédelmi euro-mintaprogram?" címmel.

Az interpellációra Manninger Jenő közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár fog válaszolni. Megadom a szót képviselő úrnak.




Felszólalások:   153-158   159-166   167-172      Ülésnap adatai