Felszólalás adatai

DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előttünk fekszik a 2007. évi költségvetés tervezete. A számokat mindenki elolvashatja, de ennél fontosabb, mit üzennek azok, milyen célokat szolgálnak.

A 2007-es költségvetés a változás költségvetése, különösen az egészségügy területén, mert fő üzenete a változás lehetősége és kényszere. Két fő elvre épül a költségvetés egészségügyi része. Az első: biztosítsuk az elindult, megkezdődött egészségügyi reform megvalósulását. A másik: teljesítsük a konvergenciaprogram követelményeit. Jövőre több pénzből gazdálkodhat tehát az egészségügy, mint az idén, de ez nem jelenti azt, hogy ugyanúgy működhet tovább, mint eddig.

Az elmúlt időszak gazdálkodását évek óta egyszerre jellemezte a források szűkössége és a nagyvonalú pazarlás helyenként. Ezért érezte mindenki azt, hogy miközben az egészségügyi rendszer fenntartása egyre nehezebben kezelhető terhet jelent, az ellátás színvonala folyamatosan csökkent. Tényszerű. 2006-ban a minisztérium kezelésében 144,6 milliárd forint volt, míg 2007-ben 152,3 milliárd forint lesz. 2006-ban 1536 milliárd forintot terveztek az Egészségbiztosítási Pénztár költségvetésébe, jövőre ez lényegesen több: 1669 milliárd forint. Való igaz, jövőre szigorúbb feltételekkel lehet támogatáshoz, pénzhez jutni, és az is igaz, hogy jobban megnézzük, tisztelt képviselőtársaim, hova és mire fordítódik az adófizetők, a járulékfizetők pénze. De az is igaz, hogy az átalakulásra, a hatékonyabb és igazságosabb működésre, a betegek magasabb szintű ellátására az előttünk fekvő költségvetés tartalmazza a forrásokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányzat úgy döntött, amikor takarékoskodik, először magával kezdi. A megtakarítás elsősorban a minisztériumi, illetve az igazgatási jellegű tevékenységet végző háttérintézmények költségvetésénél mutatható jól ki. A minisztérium tehát magán kezdi a takarékoskodást, az igazgatási funkciók ésszerű, regionális átcsoportosításával, amelyek révén jobb minőségű szolgáltatást tudunk nyújtani, kisebb kiadással.

Mitől nő akkor mégis a minisztériumi fejezet összege? Elsősorban a szakmai programok támogatása az, ami meghaladja a korábbi lehetőségeket. A költségvetés e célokra 2007-ben 7,6 milliárd forintot tartalmaz. Ez 28,8 százalékos növekedés az ez évihez képest. Röviden tekintsük át, melyek azok a szakmai programok, és mennyi pénzt szánunk ezekre a következő évben.

Először is szeretnénk folytatni a már megkezdett fejlesztéseket. Ezek közül két területet hadd említsek. A betegek ellátásában jelentős minőségi javulást eredményez, hogy az elavult aneszteziológiai géppark megújítására 109 egészségügyi intézmény kapott 2006-ban új altatógépet, lélegeztetőgépet és intenzívmonitort. A tárca a bérleti díj fedezetét biztosítja az idén is a költségvetésben. 800 millió forintot szánunk további fejlesztésre a légi mentés területén, azonban a már futó programok mellett 2007-ben újakat is indítunk. A sürgősségi betegellátás fejlesztése keretében további 30 darab rohamkocsit és 60 darab mentőgépkocsit kívánunk beszerezni, több mint 1 milliárd forint értékben, és folytatjuk a mentőállomások felújításának programját is.

Népegészségügyi feladatokra, azokon az összegeken túl, amit az egészségbiztosító finanszíroz, 350 millió forintot szán a tárca. Bővítjük a kisforgalmú gyógyszertárak működőképességéhez szükséges támogatást, 1,2 milliárd forintra, ebből 800 millió forint az állami támogatás, és 400 millió forintra számítunk a reményeink szerint még az idén elfogadandó és jövőre életbe lépő gyógyszer-gazdaságossági törvény azon előírásából, amelynek alapján a nagy forgalmú gyógyszertárak szolidaritási befizetéseiből képzett alapból kaphatnak a kisforgalmú gyógyszertárak. Ugyanakkor átszervezzük a koraszülöttmentést, feladatait a továbbiakban az Országos Mentőszolgálat koordinálja, de erre a célra 287 millió forintot továbbra is elkülönítünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Térjünk át a nagyobb kassza, a legnagyobb összeg, az Egészségbiztosítási Pénztár jövő évi költségvetési számaira. Milyen szempontok érvényesítésére voltunk tekintettel a költségvetési keretszámok kialakításánál? Az ésszerű gazdálkodásra, a biztosítási elv fokozott érvényesülésére, a hatékonyság növelésére és a területi egyenlőtlenségek, a méltánytalanságok mérséklésére.

Az ésszerű gazdálkodás azt jelenti, hogy az egészségügyi pénztár nagyobb hatékonysággal és ellenőrizhetőbben költi el a járulékfizetők pénzét. Megszűnnek a kontroll nélkül elfogadott árak, a verseny nélküli bekerülések, a teljesítés nélküli elszámolások lehetőségei. Ezt biztosítják azok a reformtörvények, amelyeknek tárgyalása és elfogadása itt a Házban már az idén megtörténik. Megszűnik a pazarlás és megszűnik a túlköltekezés lehetősége is. Megszűnik a túlköltekezés lehetősége azért is, mert a végszavazás előtt álló gyógyszer-gazdaságossági törvénnyel lezárjuk a gyógyszerkasszát.

(11.40)

Ezt a rendszert úgy kell felépíteni, és ezt tervezi a törvény, hogy a rendelkezésre álló összegekből biztonságosabban szolgáltasson, és a támogatási keret megtartásának felelősségét igazságosan ossza el a gyógyszerpiac szereplői között. Szemben az ellenzéki retorikával, ez azt jelenti, hogy az esetleges túllépést - vagy hiányt, ahogy korábban emlegették - nem a betegekre fogjuk hárítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mondhatnám azt, hogy a takarékosságra a konvergenciaprogram miatt van szükség. Bizonyos szempontból ez igaz is. Valóban nincs lehetőség további források bővítésére. Mégsem ez a legfontosabb ok. Ésszerű gazdálkodásra akkor is szükség volna, ha a költségvetésnek egyetlen forint hiánya sem lenne. A szemléletváltásnak az a lényege, hogy a kormány a továbbiakban fejleszteni és bőven támogatni kívánja azokat a szolgáltatásokat, amelyek jók és hasznosak, szükségesek, de szigorúan vigyáz, hogy fölösleges kiadások ne legyenek megalapozatlan igények teljesítésével teljesíthetők. Mert felesleges kiadások bőven vannak. A kórházi ágyak kihasználtsága rossz, 20-25 százalékuk üresen áll, de költséget okoz. Minden ötödik beteg annak ellenére fekszik kórházban, hogy a járóbeteg-ellátásban számára kényelmesebben, gyorsabban és pénzügyileg is hatékonyabban meg lehetne gyógyítani. Míg az európai országok többségében már az 50 százalékot eléri vagy meghaladja az egynapos beavatkozások aránya, Magyarországon ez a szám csak néhány százalék.

A kormány döntött az európai színvonalú és igazságos ellátórendszer kialakításáról és a pazarlás megszüntetéséről. Az erről szóló kórházfejlesztési törvényt éppen ma nyújtja be a kormány a parlamentnek. A törvény annak a példája és egyben garanciája, hogyan lehet ugyanannyi pénzből jobb egészségügyet csinálni. A felesleges aktív ágyak számának csökkentésével sok milliárd forint takarítható meg. De ez a pénz az egészségügyben marad. Ebből javítható a kórházi ellátás általános minősége, és ebből fejleszthető a járóbeteg-szakellátás is. Szorosan kapcsolódik az előző elvhez a területi egyenlőtlenségek csökkentésének programja. Mindannyian tudjuk, mi magunk is elmondtuk, hogy az egészségügyi szolgáltatások és szolgáltató rendszer eloszlása torz, megengedhetetlen aránytalanságok tapasztalhatók benne. A reformtörvények határozott intézkedéseket jelentenek az igazságtalanságok mérséklésére. Ehhez az átalakuláshoz az egészségbiztosító kasszájában 27,5 milliárd forintot különítünk el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük a bevételi oldal fő számait! Az egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek előirányzata 1636 milliárd forint. Ez az Állami Számvevőszék megállapítása szerint is megalapozott, a realitásokat tükröző keretszám. Ennek közel 64 százalékát, 1043 milliárdot a munkáltatói és biztosítotti járulékok adják. Ezt további járulékok még 140 milliárd forinttal egészítik ki. Fokozatosan kiszűrjük a potyautasokat, azokat, akik bár megtehetnék, mégsem fizetnek járulékot. Ezt kívánja az igazságosság. Láthatják tehát, tisztelt képviselőtársaim, nem igaz az a vád, hogy az állam kivonul az egészségügyből, és nem igaz azért sem, mert az egészségbiztosítási kassza második legnagyobb forrása az állami hozzájárulás, amelynek összege meghaladja a 369 milliárd forintot 2007-ben.

Felhívnám a figyelmet az új jogcímként megjelenő, a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek előirányzatára, ami a gyógyszer-gazdaságossági törvény szerint gyártói, gyógyszergyártói és gyógyszer-forgalmazói befizetésekből és licencdíjakból folyik be.

Új tételként jelenik meg az orvos-beteg találkozóhoz kapcsolódóan az igénybe vevő által fizetendő vizitdíj és kórházi napidíj. Ennek összege megjelenik ugyan a biztosító bevételi oldalán, ugyanakkor a kiadási oldalon is, bizonyítva ezzel, hogy a kormány - ígéretének megfelelően - ezt a pénzt a szolgáltatóknál hagyja. Ez komoly forrásbővülést jelent a reform keretében elsősorban kiemelten támogatott háziorvosi és járóbeteg-ellátásban, szakellátásban.

Nézzük a bevételek mellett a kiadások alakulását! A 2007. évi természetbeni ellátások kiadásainak összege 1133 milliárd, szemben az ez évi 1025 milliárd forinttal. Ezen belül a gyógyító-megelőző ellátások tervezett előirányzata 717 milliárd forint, ami 55 milliárd forinttal haladja meg az idei keretet, és amely - mint említettem - egy 27,5 milliárd forintos elkülönített keretet tartalmaz a tervezett struktúraátalakítási program támogatására. A gyógyító-megelőző ellátásokon belül az alapellátás több mint 100 millió forinttal részesül. A szakellátásra 511,8 milliárd forintot szánunk, ami 79 milliárd forinttal több az idei összegnél.

A kiadási oldal másik kiemelten fontos területe a gyógyszerkassza. Ennek kiadási keretszáma 364 milliárd forint, ami 60 milliárd forinttal több az idén tervezettnél. A minisztériumnak eltökélt szándéka, hogy a gyógyszerfogyasztási szokások megváltoztatásával és a gyógyszerkassza bezárásával, a gyógyszer-gazdaságossági törvény elfogadásával reális mértékűvé tegye a gyógyszerkiadásokat.

Tisztelt Ház! Az elején azt mondtam, hogy ebben a költségvetésben benne van a változás kényszere, de a lehetősége is. A kényszer alapvetően nem pénzügyi természetű, látható, hogy a racionális működésre, az ésszerű átalakításra és a színvonalas ellátásra nagyobb összegek állnak majd rendelkezésre, mint az előző években bármikor. A célok világosak, az eszközök megvannak, a megvalósítás törvényei, nemcsak a költségvetési törvény, hanem a reformtörvények, önök előtt fekszenek. A 2007. év ezek alapján fontos időszaka lesz a magyar egészségügynek, amelynek során megőrzi az értékeit, emeli a szakmai színvonalat, de működési módján változtatva és feltételein javítva egy új, igazságosabb, a betegek számára jobb, méltányos és nem utolsósorban hatékonyabb egészségügyi rendszer jön létre.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)