Készült: 2024.03.28.14:47:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

190. ülésnap (2001.03.05.), 32. felszólalás
Felszólaló Dr. Hack Péter (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó Nemzetbiztonsági bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:22


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HACK PÉTER, a nemzetbiztonsági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bizottságban valóban csak a kormánypártok és a MIÉP képviselője támogatta a javaslatot, a többi képviselő ellenezte. Ellenvélemények fogalmazódtak meg azokban a kérdésekben, amiket az alelnök úr az imént ismertetett, és amikre még szeretnék visszatérni, de ezen felül is ellenvélemény fogalmazódott meg annak ésszerűsége kapcsán, hogy célszerű-e a pártállami titkosszolgálati iratokat és a demokratikus jogállami titkosszolgálati iratokat egyként kezelve, ezáltal jogfolytonosságot megteremteni a pártállami titkosszolgálatok és a mai titkosszolgálatok között.

Határozott ellenvélemények fogalmazódtak meg a 150 éves kutatási moratóriummal vagy titkosítással kapcsolatban. A kormány képviselője nem tudott nemzetközi példát mondani arra, hogy valaha is a világon volt-e, van-e olyan rendelkezés, ami 150 évre titkosítja ügynökök nevét. Utalnom kell a napirend előtt lefolyó vitára. Azok a képviselők, akik most a kommunista múlt tisztázását szeretnék, ennek a kommunista múltnak fontos ügynökeit 150 évre szeretnék titkosítani. El kellene dönteni, hogy a feltárás vagy az elfelejtés a cél ebben az ügyben.

Vita bontakozott ki annak ésszerűsége kapcsán is, hogy a Történeti Hivatalt, azt a hivatalt, amely speciálisan az úgynevezett lusztrációs feladatra jött létre, és intézményi kereteiben is és felszereltségében is erre a célra szerveződött, célszerű-e szaklevéltárrá tenni. Ebben a tekintetben vitatta az ellenzék annak az ésszerűségét is, hogy vajon a költségeiben ez az adófizetők pénzével ésszerűen gazdálkodó intézmény-e.

Ha ez az intézmény belép a szaklevéltárak sorába, akkor a szaklevéltárak normáit kell erre az intézményre figyelembe venni. Rövid számítások után úgy tűnik, hogy miközben egy levéltárban egy folyóméter irat kezelésének átlagköltsége 6500 forint, aközben a Történeti Hivatalban ez 150 ezer forint, tehát nagyságrendekkel, igazolhatatlanul több költséget fordítanak az adófizetők pénzéből ezeknek az iratoknak a kezelésére. Ebben az összefüggésben nem ésszerű érv az, hogy különleges adatokról van szó, mert a Hadtörténeti Levéltárban is különleges adatokat kezelnek.

Vita volt - ahogyan az alelnök úr az imént a többségi vélemény keretében ismertette - a jogelődök pontos meghatározásának kérdéséről. A törvényjavaslat a BM III/III-as csoportfőnökség elődeit tisztázza. Tehát tisztázza azt, hogy melyik az a pont, ami a múltban visszamegy, tehát melyik az az utolsó szervezet, amelyet jogelődnek tekint. Ugyanezt a BM III-as főcsoportfőnökség többi szervezeténél, valamint a HM MVK felderítő csoportfőnökség elődeinél nem tisztázza, tehát a törvény szövegéből, a benyújtott törvényjavaslatból nem derül ki, hogy melyik az a pont, ameddig az adatgyűjtés visszanyúlik, tehát melyik az a pont, amíg a jogfolytonosságot ez a törvény megteremti.

Vita volt a törvényben az újonnan létrehozandó szaklevéltár vezetőjének tisztségéről is. Az az érvelés, amelyet Kovács képviselő úr az imént is ismertetett, hogy azért kell ennek a szaklevéltárnak államtitkár vezetőt kijelölni, mert ez az Országgyűlés alá tartozik, ez az érv teljes mértékben nonszensz. Ilyen alapon az Országgyűlési Könyvtár vezetőjének miniszternek kellene lennie, hiszen az közvetlenebbül az Országgyűlés keretébe tartozik, mint ez a szaklevéltár.

Ha szaklevéltárat akar a többség mindenáron csinálni ebből a szervezetből, akkor a többi levéltár vezetőjéhez képest főigazgatónak és főigazgató-helyettesnek kell a vezetőjének lenni, ha speciális státust akar megőrizni, nem akar szaklevéltári pozíciót adni, akkor ésszerű meggondolni, hogy kell-e államtitkári fizetéssel, juttatásokkal egy néhány tucat fős szervezet élére, gépkocsihasználattal és minden más kiváltsággal államtitkárt és államtitkár-helyettest állítani. Egyszerre a kettőt nem lehet tenni, hiszen a szervezet a magyar jogban ismeretlen öszvérré válna, annak vezetőjével együtt.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai