Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, a költségvetési vitának itt a lezáró szakaszában már tulajdonképpen túl vagyunk azon, hogy minden frakció, minden bizottság ismertette a saját álláspontját, itt már  már csak a szűkös időkeret miatt is  bizonyos lezáró gondolatokra és megfelelő következtetésre vagy bizonyos következtetések levonására van lehetőség.

(13.50)

Mi is kivettük a részünket a vitából, és én is elismerem, hogy államtitkár úr végig itt volt a vitában, és igyekezett korrekt szakmai válaszokat adni, de azért hozzáteszem, hogy számos olyan kérdés volt, amire viszont nem tudott vagy nem kívánt választ adni államtitkár úr. Én ezek közül egyet-kettőt megpróbálok ismét a mostani vitában föltenni.

Azért rendkívül fontos a költségvetési vita minden évben, mert itt derülnek ki a számok, itt derül ki a valóság, itt derül ki az, hogy mi a különbség aközött, amit a kormány mond, és amit valójában tesz. Ha tehát megnézzük a költségvetés számait, akkor látjuk, hogy a kormánynak mi a valós politikája, mi az, amire költ a kormány, és mi az, amire nem. Mi ezek alapján mondtuk már a vita elején, látva a benyújtott költségvetést, hogy ez a jövő felélésének a költségvetése. Azt gondolom, ez sok mindent elmond róla. Azt olvashatjuk ki ebből a költségvetésből és az elmúlt hetek vitájából, hogy a kormány nem kíván szembenézni sem a globális kihívásokkal, sem azokkal a problémákkal, amelyek nemzeti szinten a legfontosabbak, és a legnagyobb kihívást jelentik.

Ha globális problémákra gondolunk, az éghajlatváltozás, klímaváltozás kérdésére, egy adatot elég erről mondani. Ebben a jövő évi költségvetésben 25 százalékkal kevesebbet kíván költeni környezetvédelemre a kormány az idei évi költségvetéshez képest.

Ha azt nézzük, hogy nemzeti szinten mi a legnagyobb probléma, képviselőtársam már beszélt róla, ez bizony a kényszerű elvándorlás, és a költségvetés alapján nem derül ki, hogy a kormány készülne arra az alapvető gazdaságpolitikai változásra, amire szükség volna ahhoz, hogy megállítsuk ezt a kivándorlást, és középtávon lehetőséget adjunk azoknak, akik kényszerűségből elmentek, hogy végre visszatérhessenek Magyarországra. Valóban, én is meg tudom erősíteni, hogy az a fajta kormányzati kommunikáció, ami arról beszélt, hogy megváltozott volna a trend, és többen tértek volna vissza, az egész egyszerűen hazugság.

És engedjék meg, hogy vidéki képviselőként alapvetően a vidék problémáiról ejtsek még néhány szót ebben a rövid felszólalásban. Itt is láthatjuk, hogy a kormány gyakorlatilag lemondott a vidékről, elárulta a vidéki térségeket, és tulajdonképpen egy faluromboló politikát hajt végre. Vannak olyan intézkedések, amiket mi is üdvözöltünk, mi is megszavaztunk, amelyek kifejezetten a „Magyar falvak” programhoz kapcsolódnak. Ugyanakkor azt a vitában is elmondtuk, és most is meg tudom erősíteni, hogy ha nem biztosítják a megfelelő, az alapvető közszolgáltatásokat a vidéki térségek számára, akkor ezek az intézkedések kommunikációs eszközként maradnak meg a politikatudomány emlékezetében, és ezek nem lesznek majd alkalmasak arra, hogy érdemi hatást gyakoroljanak a rendkívül nehéz helyzetű vidéki térségekre nézve.

Elmondtam én is személyesen nagyon sokszor ebben a hosszú, több hetes vitában, hogy alapvető rendszerproblémákkal nem kíván a kormány szembenézni. Nem kíván szembenézni azzal és nem kíván cselekedni, hogy a legfontosabb közszolgáltatások kerültek az összeomlás szélére. Néhány példát említve: a vidéki közlekedési infrastruktúra. Több körben vitatkoztunk erről államtitkár úrral. Látható, hogy a jövő évi költségvetésben mindössze 50 milliárdot kívánnak költeni a mellékutak felújítására, és ez kiolvasható, hogy 430 kilométer mellékút felújítására lesz mindössze elegendő. Ezzel szembe kell állítani azt a számot, ami 16 ezer kilométer, tehát ma Magyarországon 16 ezer kilométernyi mellékút van rendkívül rossz állapotban, és 16 ezer kilométernyi út várná az azonnali beavatkozást. Ezzel szemben jövő évben mindössze 430 kilométerre biztosít forrást a kormány. És szerintem abban egyetértünk, hogy ha az alapvető infrastruktúra, a közlekedés alapvető infrastruktúrája nem biztosított, akkor semmilyen érdemi vidékfejlesztésről nem lehet beszélni.

De említeni szeretném a vízi közművek rendszerét. Az is rengeteg szakmai jelzésből tudható, hogy több ezer milliárd forintra lenne szükség, hogy rendbe rakjuk a magyar vízi közműveknek, a legfontosabb közszolgáltatásnak az infrastruktúráját. Ehhez képest az idei költségvetéshez hasonlóan a jövő évi költségvetésbe is mindössze másfél milliárd forintos rekonstrukciós keretet tervezett be a kormány, ami gyakorlatilag semmire nem elegendő; hozzátéve, hogy a legnagyobb vidéki közszolgáltató cégek és vízszolgáltató cégek is az összeomlás szélére kerültek.

Képviselőtársaim konkrét példákat hoztak, alapvetően nyilvánvalóan a saját választókerületükből, ami önmagában nem probléma; Gelencsér képviselő úr is beszélt egy zeneiskoláról, és ez önmagában rendkívül pozitív. De akkor engedjék meg, hogy én is egy konkrét példát említsek, amivel alátámasztom azt, hogy óriási eltérés van a kormányzati sikerpropaganda és a magyar valóság között.

Én baranyai képviselő vagyok, de szándékosan nem egy baranyai, nem egy ormánsági példát hozok; ugye, az Ormánság az ország egyik legszegényebb térsége. Mondok önöknek egy, a magyar valóság alátámasztására egy másik példát, egy Tolna megyei kisváros, Tamási példáját. Ennek a városnak van egy olyan belterületi lakórésze, ahol a legalapvetőbb közszolgáltatást sem tudják biztosítani: nincs útnak nevezhető infrastruktúra. Akinek, néhány embernek van autója, az is tönkremegy az egészen borzalmas állapotú utak miatt. Nincs szemétszállítás. Idős embereknek adott esetben több kilométeren keresztül kell cipelniük a szemetüket, hogy a gyűjtőedényekig elvigyék. És ami a legnagyobb tragédia: itt, Tamásiban, konkrétan az Adorján-újtelepi részen nincs vezetékes ivóvízellátás 2019-ben, sőt az ivóvíz szállítása is rendkívül komoly kihívásokat jelent az illetékeseknek. Előfordult az elmúlt hetekben, hogy a legnagyobb kánikula közepette egy héten mindössze egyszer vittek egészséges ivóvizet, tiszta ivóvizet az ott élőknek. Ez egészen elképesztő.

És én azt gondolom, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, amíg ilyen helyzet van Magyarországon, ha még egy vidéki kisvárosban a legalapvetőbb infrastruktúrát sem tudják biztosítani, addig az önök kommunikációja a virtuális valóságban értelmezhető csak.

Utalva képviselőtársamra: el tudom mondani, hogy az ellenzék nem véletlenül nyújtott be 800 módosító javaslatot, és egészen elképesztő, hogy ezek közül önök semmit nem fogadtak el. Igenis meglenne a forrás a költségvetésben, hogy ezeket a módosításokat elvégezzék. Gondolhatunk itt a paksi bővítés több ezer milliárdos projektjére, ami a jövő évi költségvetésben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) már 70 milliárddal jelenik meg, vagy éppen a teljesen felesleges, önök által is már elismerten felesleges Budapest-Belgrád-vasútvonal ezermilliárdos projektjére, amit…

ELNÖK: Köszönöm szépen.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): … egy az egyben el kéne felejteni. Az LMP természetesen nemmel fog szavazni a költségvetésre. Köszönöm szépen, elnök úr.