Készült: 2024.04.26.01:17:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

82. ülésnap (1999.09.06.), 67. felszólalás
Felszólaló Dr. Kökény Mihály (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Egészségügyi bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:03


Felszólalások:  Előző  67  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KÖKÉNY MIHÁLY, az egészségügyi és szociális bizottság elnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi és szociális bizottság csaknem két órán keresztül vitatta az adó- és járuléktörvények csomagját. Észrevételeket, hasonlóan az emberi jogi bizottsághoz, szerény kivételektől eltekintve, az ellenzéki képviselők tettek, s a legnagyobb kormánypárt részéről még méltatás sem hangzott el. El kell mondanom önöknek, hogy amit tisztelt képviselőtársam, Horváth Zsolt elmondott többségi véleményként, az zömmel az előterjesztő Pénzügyminisztérium részéről elhangzott érvanyagot tükrözte.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottság nyolc, nemmel szavazó, kisebbséget jelentő szocialista, szabaddemokrata tagja több okból nem tartotta a tervezetet általános vitára alkalmasnak. A formai kifogások ismertetésétől eltekintenék, néhány tartalmi elemet hoznék szóba, a teljesség igénye nélkül.

Először is arra utalnék vissza, ami itt már többször szóba került, hogy a személyi jövedelemadó törvény módosítására irányuló javaslat, mint ismeretes, 30 százalékkal kívánja emelni a gyermeket nevelő családok adókedvezményét. Az ellenzéknek a mi bizottságunkban az volt az alapvető problémája ezzel, és általában a családtámogatásnak az olyan filozófiájával, hogy csak az kapjon kedvezményt, támogatást, aki a jövedelmet megtermeli, hogy a családok 30 százaléka részben vagy egészben nem tudja ezt az adókedvezményt igénybe venni, mert nincs annyi adója, mint amennyit ez a kedvezmény jelent. Ez a 30 százalék - munkanélküliek, rokkantnyugdíjasok, és még sorolhatnék sok hátrányos helyzetű társadalmi csoportot - más, közvetlen családtámogatási formára utalt. Azt is hangsúlyoztuk a bizottsági vitában, hogy úgy tűnik, ezek a közvetlen családtámogatások, mint amilyen a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a hírek szerint nem őrzik meg a vásárlóerejüket. Azt tartjuk nagy bajnak, hogy ez egy újabb lépés a társadalom egyes csoportjai elszegényedésének az útján.

Egyebekben, tisztelt képviselőtársaim, a bizottság vitájában szóba került az önkéntes nyugdíjpénztárak kedvezményrendszerének a hátrányos módosítása. Úgy is fogalmaztunk, hogy ez a javaslat brutálisan megnyirbálja a kedvezményrendszert, azon a címen, hogy az eddig biztosított kedvezmények az intézményrendszer megszilárdulását szolgálták - ez a cél már teljesült, ezért már alacsonyabb szintű támogatással is elérhető az érdekeltség fenntartása. Ha ehhez társítjuk a magán-nyugdíjpénztárba befizetendő 6 százalékos járulékmérték befagyasztását, úgy levonható az a következtetés, hogy látványos beavatkozás nélkül ugyan, de erőteljesen rombolja a kormányzat az új nyugdíjrendszer érvényesülésének az esélyét és a feléje megnyilvánuló állampolgári bizalmat.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításával kapcsolatban észrevételeztük azt, hogy 40 naptári napnak megfelelő időtartamig a keresőképtelenség esetén járó táppénzt a munkáltatónak kell fizetnie. Ez a rendelkezés amellett, hogy megítélésünk szerint súlyosan aláássa a biztosítotti érdeket, értelmetlen is, hiszen az Egészségbiztosítási Alap táppénzkiadásai évek óta csökkenő tendenciát mutatnak. Különösen gondot okozhat ez a rendelkezés az önfoglalkoztató egyéni vállalkozóknak, akiknél véleményünk szerint fogalmilag kizárt, hogy keresőképtelenség esetén van annyi bevételük, hogy saját maguknak táppénzt tudnak fizetni.

Szóba került a biztosítási adó kérdése, alapvetően azért, mert éppen az ár- és belvízkárok után a magukat a vagyonbiztosításra végre rászánók számára jelenthet ez az új adónem visszatartó erőt.

Az ellenzék azért sem tudja támogatni az előterjesztést, mert az eddig megismert költségvetési összefüggések ismeretében nyilvánvaló, hogy a társadalombiztosítás, szorosabban véve az egészségbiztosítás bevételei messze nem fedezik a reális kiadási szükségleteket. Most nem a 41 milliárdos hiányt sokalljuk, hanem arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a tervezett bevételek alig számolnak átengedett adóforintokkal, így a kiadások az egészségbiztosításban még a prognosztizált inflációval sem tartanak lépést. Ennek a következményeit majd a költségvetési vitában fogjuk bemutatni.

Tehát mindezek alapján bizottságunk szocialista, szabaddemokrata képviselői egységesen elutasították ezt a javaslatot. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

 

(18.00)




Felszólalások:  Előző  67  Következő    Ülésnap adatai