Felszólalás adatai

PERLAKI JENŐ (Fidesz): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Annak ellenére, hogy késői órán vagyunk, mondjuk ki most is, hogy ennek a törvényjavaslatnak a célja az, hogy kevesebb baleset történjen, hogy kevesebb emberélet fogyjon amiatt, hogy gyorsan hajtanak, hogy szabálysértő módon közlekednek a járművezetők, és hogy társadalmi szinten több tízmilliárdot, számításaim szerint 30 milliárd forintot takarítsunk meg. Szeretnénk, ha kevesebb lenne a személyi sérüléssel járó baleset, és ennek a célnak az érdekében kell formálnunk a közlekedési morált, a viselkedést, ami bizony nagyon sok kívánnivalót hagy maga után, hiszen bevallják a járművezetők, hogy 80 százalékban áthajtanak a sárga jelzésen, a sebességhatárt a vezetők 70 százaléka túllépi, 15 százalékuk alkoholt fogyaszt, és úgy vezet.

Arra, hogy ezt a célt megvalósítsuk, az eszköz ma az ellenőrzés szigorítása és ez a bizonyos, én úgy hívom, figyelmeztető pontrendszer, mert ésszerű azt gondolni, hogy a járművezetők, ha gyűlnek a pontok, fegyelmezettebben fognak vezetni, hiszen el akarják kerülni akár azt, hogy utánképzésen kelljen részt venniük, akár elvegyék a jogosítványukat.

Elhangzott a korábbi vitákban néhány érv, hogy a pontrendszer nem lenne hatásos. Ellenkezőleg, a pontrendszer - újabb adatokat is gyűjtöttünk hozzá - akkor váltja be a hozzá fűzött reményeket, és akkor éri el a hatását, ha erős szankciórendszerrel működik együtt, és bizony erős ellenőrzéssel. Engedtessék meg, hogy néhány szót szóljak a lengyel példáról, mert a sajtóban is el-elhangzott, hogy Lengyelország volna a bizonyíték arra, hogy nem hatásos a rendszer.

Nagyon részletesen megvizsgáltuk, hogy Lengyelországban az adott időszakban 80 százalékkal nőtt a járművek száma, újabb, gyorsabb járműveket szereztek be, és 56 százalékkal nőtt a járművezetők száma; már 17 éves kortól kaphatnak vezetői engedélyt, és a balesetekben vétkes gépjárművezetők leggyakrabban a 17-24 éves korosztályból kerülnek ki. Tehát Lengyelországban azóta, amióta világossá és szigorúvá tették a feltételeket, és az ellenőrzést erősítették, újra csökkenő tendenciát mutatnak a balesetek.

Elhangzott az is, hogy Svédországban nincs pontrendszer, mégis mennyivel fegyelmezettebben közlekednek, és mennyivel kevesebb a baleset. A helyzet az, hogy az utak hosszúságára vetített autósűrűség igen-igen kicsi Svédországban, és nagyon-nagyon szigorúak a büntetések, egyébként pedig a svédek fegyelmezett emberek; de ez egy állapot, egy kultúra és egy adottság, tán még az időjárástól, a földrajzi fekvéstől is függ az ő helyzetük. Mindemellett Németországban, Angliában, Floridában, Franciaországban beváltotta a hozzá fűzött reményeket a rendszer.

A pontrendszerről, a pontok kiszabásáról szeretnék néhány mondatot mondani. A módosító indítványok arra irányulnak, hogy egy átmeneti időszakban 1-1 pont legyen a szabálysértés, hangsúlyozom, a veszélyes, kiemelt szabálysértések eredménye, amit a törvény 2. melléklete rögzít, hogy mely szabálysértésekhez tartozik pont. A bűncselekmények pedig 4-7 pontig terjedő nyilvántartást vonnak maguk után. Az is újszerű a módosítókban, hogy figyelmeztetés, megrovás, feddés esetén nem jár pont.

Úgy gondolom, jó, hogy egyetértésre lehetett jutni. Megmondom őszintén, hogy amikor Lezsák Sándor azt mondja, hogy a differenciálás helyesebb volna, akkor egyet tudok vele érteni, ámde a koalíciós szavazatok megléte érdekében azt is lehet mondani, hogy ez a mintegy egy és háromnegyed éves időszak, amíg csak alacsonyak lesznek ezek a pontszámok, egy átvezetést jelent, ami kisebb ellenállást válthat ki a járművezetőkből.

Bizonyítja ezt az is, hogy anélkül, hogy a pontszámokat tisztáztuk volna, a lakosság 68 százaléka nem utasította el, 51 százaléka pedig támogatta a pontrendszert, ami azt mutatja, hogy az embereknek él a lelkiismerete. Néha megállhatunk egy pillanatra, és elgondolkozhatunk azon, hogy az ismeretségi körünkben, a kollégáink közül hányan pusztultak el az utakon. Akkor egy kicsit másképpen gondolhatunk arra is, hogy vajon érdemes-e a biztonsági övet bekapcsolni, hogy vajon csak önmagáért felelős-e az, aki járművet vezet, hiszen különösen jól látszik, hogy a balesetekben sokszor a vétlen gyalogos, kerékpáros esik áldozatul, vagy az utas, akinek esetleg nincs hatása arra, hogy hogyan vezet a járművezető.

Szeretnék reagálni néhány eddig elhangzott érvre. Azt gondolom, hogy amikor a javaslat szerinti kormányrendelet életbe lép, akkor a differenciálást meg kell tenni. Ezt Lezsák úr gondolataira visszatérve mondom.

Zakó képviselő úr jelezte, hogy a családfenntartó, hivatásszerűen gépkocsit vezetőknek nagy érvágást jelent, vagy a családfenntartásban nehézséget jelent, ha összegyűlik a 18 pont. Szeretném, ha azt a gondolatmenetet kerülni tudnánk, hogy kötelező elérni a 18 pontot. Nem kötelező, nem gondolom, hogy olyan élethelyzetek vannak, ahol feltétlenül fel kell vállalni, hogy, mondjuk, üzemképtelen vagy a műszaki állapota miatt veszélyes járművet kellene folyamatosan vezetni, nem gondolom, hogy a 18 pont töredékénél nem lehet azt megoldani, hogy a jármű veszélytelen legyen. Egyébként pedig nem az a baj, hogy a 18 pontot eléri egy veszélyes járművel közlekedő, hanem az, hogy veszélyezteti a társadalmat, a közlekedőket.

Szeretném elmondani, hogy a szabályozás előkészítése során több érdekvédelmi szervezet hasonlóan nyilatkozott, a hivatásos gépjárművezetők cselekményeinek eltérő megítélését kívánva. Azonban a közlekedésbiztonság szempontjából irreleváns, hogy a járművezető milyen célból, milyen járművet és milyen gyakran vezet. Ha elfogadnánk azt az érvet, hogy aki többet vezet, többször is szabálytalankodik, az nemcsak a pontrendszer objektivitását, hanem a társadalom szervezett működését lehetővé tevő szabályrendszer hatályosulásához fűződő érdekeket is sértené, hiszen ezzel elismernénk a szabályok megsértésének létjogosultságát. Nem ismétlem meg, de szeretném aláhúzni, hogy a szabályok célszerűen és értelmesen befolyásolják a közlekedési viszonyokat, és ne tekintsük úgy, hogy kötelező megsérteni, jog megsérteni a szabályokat, hanem ismerjük el, hogy a közlekedésben részt vevők biztonságához fűződő érdek és jog sokkal erősebb, mint azok a jogok, amik a gépjárművezetéshez fűződnek.

Volt egy érvelés Zakó képviselő úr kétpercesében, amikor egy ellentmondás alakult ki. Jelezte, hogy a pénzbüntetés, mondjuk, egy 50 ezer forintos pénzbüntetés fegyelmező erővel bír. Szerintem is fegyelmező erővel bír, szerintem nem fog háromszor 50 ezer forintot senki a zsebébe rakni ahhoz, hogy aztán még egyszer szabályt sérthessen. Éppen ezért azt gondolom, azzal, hogy a pénzbüntetés mellé jár a pont is, a pontszerzést is csökkenti ez a fegyelmező erő, amit egyébként együtt érnek el, és ami csak akkor valósul meg, ha a szabálysértés tényét felderítették, és megállapították, hogy vétkes az elkövető.

(19.40)

Ilyenformán tehát épp azt bizonyította be Zakó úr, hogy hatásos mind a szigorú büntetés, mind pedig a pontrendszer.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)