Felszólalás adatai

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselő Asszony! Egész este arról próbáltam beszélni, hogy ugyan itt a jó szándék vezeti az orvosokat - és én ezt tudom -, amikor ezt a módszert alkalmazni kívánják, de olyan súlyos szociológiai, családszociológiai, pszichológiai károkat okoznak, amelyek körülbelül olyan képet festenének, próbálja megérteni, képviselő asszony, mintha a szociális munkás merő emberbaráti szeretetből vakbélműtéthez fogna. Körülbelül ugyanez történik, most ezt csinálják az orvosok! Csak éppen nem lehet nekik elmagyarázni, mert szentül meg vannak róla győződve, hogy ehhez a szakmához kizárólag ők értenek, és ez kizárólag orvosi természetű kérdés. Egész este erről próbáltam meggyőzni önöket, hogy ez nem így van!

(20.40)

Még egy: arra szeretne ön, Fodor képviselő úr, szerződést kötni, hogy egy anya előre mondja meg, hogy a terhessége végén hogyan fog viszonyulni ahhoz a magzathoz, akit megszül, ezt kéri. Vagyis, hogy a terhessége végén ezt a gyereket ő nem fogja megkívánni, nem fog szeretet ébredni benne és a gyermekben egymás iránt, ez nem fog megtörténni, hanem ezt a gyermeket majd utána könnyedén át fogja adni annak, aki a megrendelő. Ön tulajdonképpen azt mondja, hogy ez szerződésben előre rögzíthető. A pszichológia azt mondja, hogy ez megjósolhatatlan. Ezt nem lehet előre megjósolni, nem lehet megmondani, épp ezért ezeket a szerződéseket nem lehet kikényszeríteni.

Én pedig azt mondom, és csak nagyon erősen hiszem, hogy a magyar társadalom még nem az a társadalom, amely gond nélkül el tudja fogadni azt, hogy egyes nők könnyedén lemondjanak a gyermekeikről, azt viszont határozottan tudom állítani, hogy én nem szeretnék egy olyan társadalomban élni, ahol gond nélkül elfogadja azt a társadalom, hogy egyes nők egyszerűen lemondjanak a saját gyermekeikről.

Köszönöm szépen.