Felszólalás adatai

Mint önök előtt pontosan ismert, képviselőtársaim, az Országgyűlés 2011 decemberében fogadta el a választási törvényt - ez a 2011. évi CCIII. törvényünk -, amely tartalmi értelemben minden nyitott kérdést rendez, ami a mostani vitát illeti. Nem árt, ha tisztában vagyunk vele, hogy az anyagi jogi kérdések eldöntik nyilvánvalóan az eljárással kapcsolatos fő vonalakat is. A jogalkotónak, a törvényhozásnak fontos kötelezettsége, hogy megalkossa a választási eljárásról szóló törvényt, de ezt annak tudatában kell tennie, hogy a választási törvény már lényegében minden érdemi kérdést eldöntött. Meghatározta azt, hogy Magyarországon a legalapvetőbb jogok egyikével, a választáshoz való joggal hogyan élhetnek a választópolgárok, milyen választási rendszere lesz az országnak. Abból pedig, hogy milyen választási rendszere lesz az országnak, következik nagyjából, hogy milyen eljárási megoldások alkalmazhatók.

Érdekes volt az előbbi vita abból a szempontból - ha megengedi, elnök úr, időnként visszahivatkozok az elhangzottakra, érdekes volt a vita abból a szempontból -, hogy én az új típusú megoldások kapcsán valódi, akár nemzetközi példákkal vagy nemzetközi egyezményekkel megtámasztott jogi ellenérvet arra nézve, hogy miért ne lehetne új típusú megoldásokat alkalmazni az általános, egyenlő és titkos választójog alkalmazása kapcsán, érdemi érvet nem hallottam. Sok mindent hallottunk, a magyarországi cigányság választójogának egészen megdöbbentő korlátozásától kezdve az állampolgári felelősségről folytatott politikai vitán át, de hogy jogi értelemben az itt fölvázolt választási eljárási törvényben az előterjesztő által javasolt - hangsúlyozom, javasolt - megoldások miért ne állnák ki akár az eddigi hazai joggyakorlat vagy a nemzetközi példákat is figyelembe véve a jövőben a jogalkalmazás próbáját, erre érdemi válasz nem érkezett. Nyilván majd a részletes vitában és a módosító indítványok kapcsán ismerjük meg ezeket az érveket.

Nyomatékkal idézném az önök figyelmébe, hogy Magyarországon politikai konszenzus alakult ki az Országgyűlés létszámának a csökkentésében. 199 főre csökkentette a Magyar Országgyűlés a parlamenti képviselők létszámát, megtartva a vegyes választási rendszert, a képviselők egy része egyéni választókerületből, másik része pedig országos listáról fog a parlamentbe bekerülni. Jóval egyszerűbb választási rendszerünk lesz, hiszen egyfordulós lesz a választási rendszer, és bizonyos értelemben átrendeztük a választási rendszert. Nyomatékosan hívom fel a figyelmüket, hogy a választási eljárást ehhez kell igazítani. 199 főből 106 egyéni képviselő, 93 listás képviselő, és legalább 27 egyéni választókörzetben kell jelöltet állítani ahhoz, hogy valaki országos listát állíthasson. Annak idején, a választási törvény vitája kapcsán a listaállítás tartalmi, elvi föltételeit tisztáztuk, a képviselő-választás elvi föltételeit tisztáztuk. A választási eljárási törvény az ajánlószelvény és az ajánlás, a jelöltté válás rendszerében változtat, ami az anyagi jogi részt illeti, de alapvetően természetszerűen tiszteletben tartja a korábbi döntéseket.

Fontos, az eddig elhangzottakban nem kapott kellő hangsúlyt és figyelmet, hogy - a lényegre térve - a választási eljárási törvény új elemei mennyiben újak. Ha most ennek az egészen hosszú törvénynek minden szakaszával foglakoznánk, akkor megállapíthatnánk azt, hogy az előterjesztésnek két-három olyan jogintézménye van: a feliratkozás, az új választási szervezeti rendszer, adott esetben a szavazás levélben való módja, amely politikai következményekkel járó vitákhoz vezet, de az összes többi részben, a jogszabálytervezet négyötödében érdemi kritikát eddig még nem hallottam. Tekintettel arra, hogy ott, azt hiszem, a vita technikai jellegű kérdésekre korlátozódhat csak, és ezt kétségtelenül nekünk is el kell ismernünk, hogy a 199 képviselő választásának meghatározott keretek között zajló eljárási módjaiban vannak a), b), c) variációk, amelyeknek mindegyiknek van létjogosultsága. Mint ahogy az aláírásgyűjtéssel jelöltté vagy ajánlószelvénnyel jelöltté válni, az önkéntes választói névjegyzéknek vagy az állami választói névjegyzéknek mindenhol a világban van a), b), c) megoldási variációja - vagy még lehet éppen 12 -, azt senki nem vitathatja, hogy ezek legitim jogintézmények. Számos nemzetközi intézménnyel megtámasztható, hogy akár a feliratkozás intézménye, a választói névjegyzék intézménye természetesen jó néhány országban bevett joggyakorlat.

Az, hogy ezt hogyan bonyolítják technikailag, nagyon fontos kérdés, a Velencei Bizottság világosan állást foglal ebben, sőt nemzetközi szerződések és különböző nemzetközi szervezetek alapdokumentumai is állást foglalnak, hogy a regisztráció - vagy magyarul: önkéntes föliratkozás - egy legitim jogintézmény, bevezethető, alkalmazható. Azonban meg kell indokolnia a mindenkori jogalkotónak, hogy a választói jog mint alapjog korlátozása mennyiben arányos és mennyiben szükséges. Arányos-e a korlátozás és szükséges-e a korlátozás, illetve a regisztráció abban az esetben alkalmazható, ha hosszú időn keresztül szélesre tárja annak a kapuját, hogy a választópolgárok választói aktivitással kerüljenek be a választói névjegyzékbe.

(17.30)

Az egy nagyon fontos kérdés, hogy vajon a magyar joggyakorlat mit mond erről. Csodálkozom, hogy egyébként nagy tudású, felkészült politikustársaink az ellenzéki sorokban nem ismerik azt az alapvető tényt és információt, hogy választói önkéntes feliratkozás, regisztráció ma van Magyarországon. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Az teljesen más...) Akkor hogyan mondhatják önök azt, hogy az antidemokratikus? Hogyan mondhatják önök azt, hogy narancsdiktatúra épül? Hogyan mondhatják azt, hogy ez diszkriminatív? Hát ezek szerint 20 éve diszkriminálunk embereket Magyarországon? Önöknek most jut eszébe tiltakozni a diszkriminációval szemben, miközben 20 éve diszkrimináció zajlik? Hát milyen demokrácia volt ez az elmúlt 20 évben, hogyha tombol a diszkrimináció? A cigányokat lehet diszkriminálni? Milyen LMP-s álláspont ez?

A kisebbségi választásokon csak önkéntes regisztrációval lehet szavazni. Ez önöket nem sérti. Magyarországon egy cigányember nemzetiségi identitásának megvallását csak önkéntes regisztrációval valósíthatja meg. Ez önöknek nem fáj. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) Ez önöknek nem fáj! Magyarországon nem fáj önöknek az...(Az elnök csenget.) Magyarországon a Jobbik kiesik ebből a beszélgetésből, Karácsony képviselőtársamnak mondom, mert a Jobbik szerint, és ezt önök az elmúlt két órában szó nélkül tűrték, ott ültek, és szó nélkül tűrték, a Jobbik nem kevesebbet akar, mint hogy minden magyar cigányt zárjunk ki a választásból. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból, többek között: Jaj! - Nem igaz! - Igazmondás! - Az elnök csenget.) És aki Gyüre Csaba képviselőtársunk felszólalását a jegyzőkönyvből 20 év múlva visszaolvassa, ezt fogja kihallani, és az szégyen és gyalázat, hogy a magyar parlamentben 2012-ben ilyen egyáltalán elhangozhat. (Szávay István: Szégyen és gyalázat, hogy valaki tudatosan hazudik! - Szilágyi György: Igen, az a szégyen és gyalázat!)

Amikor Gyüre képviselő úr azt mondta, hogy az érettségihez kötött választói joggyakorlás (Az elnök csenget.) döntően a magyar cigányságot érinti, majd részletezte a cigányság vélelmezett manipulációját (Novák Előd: Ez a szakmai beszéd?), azzal 500 ezer, 800 ezer vagy 1 millió magyar honfitársunkat gyalázta meg. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ne legyen analfabéta...) És a magyar parlament ezt szó nélkül hallgatja, tisztelt képviselőtársaim! (Szilágyi György: Szemenszedett hazugság! - Az elnök csenget.) Ez azért nem akármilyen jellegű produktum.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztázzunk valamit! Magyarországon, ha valaki kisebbséghez tartozik, önkéntes regisztrációra volt szükség ahhoz, hogy a demokratikus alapjogát, mert a kisebbségi választás is ugyanolyan választás, mint (Szilágyi György közbeszól.) a parlamenti választás, érvényesíteni tudja. De képviselőtársaim, önök nem tudják azt, hogy Magyarországon minden magyar állampolgártársunk számára, a jobbikos bömbölő képviselők számára is létezik a regisztráció intézménye?

A választói névjegyzék kifüggesztése, tudják önök, hogy mit jelent? Ön, aki jegyző volt, ön ne tudná azt, képviselő úr, hogy a választói névjegyzéket ki kell függeszteni? És nekem, ha azon változtatni akarok, be kell mennem a jegyzőhöz, aki a helyi választási iroda vezetője, és a választási irodában kérnem kell önként, hogy regisztráljanak? Hát önök ne tudnák, akik között jegyzők, polgármesterek, tapasztalt önkormányzati emberek ülnek? Pont úgy tesznek, mintha a választásokkal kapcsolatos önkéntes regisztráció intézménye egy új jogintézmény lenne.

Természetesen azon, hogy ez mennyiben van jelen a magyar joggyakorlatban, és mennyiben nincs jelen, érdemi vitát lehet folytatni. Szeretném azonban a parttalannak induló vita kapcsán - már látom, hogy érzelmeket váltott ki a felszólalásom, nem ez volt a szándékom, elnök úr, ezért elnézést kérek a házvezetéstől - (Hangok a Jobbik padsoraiból: Jaj!) visszaterelni a szót néhány megfontolás tárgyává teendő kérdéshez.

Az első kérdés az, tisztelt képviselőtársaim, hogy ebben a Házban még a jobb lelkiismeretű magyar szocialista párti képviselők is megszavazták a kettős állampolgárság intézményét. Aki komoly ember, komolyan veszi a parlamenti esküjét, és komolyan veszi a szavazatát, ami kapcsán felelősséggel tartozik, pontosan tudta, hogy a határon túli állampolgárok esetében, akik Magyarországon állandó lakcímmel nem rendelkeznek, Magyarországon csak tartózkodhatnak, de nincs állandó lakcímük, a választójog semmilyen más formában nem érvényesíthető, nem gyakorolható, csak hogyha ők maguk valamilyen formában felvetetik magukat a választói névjegyzékbe.

Ez azért nagyon súlyos dolog, képviselőtársaim, mert óva intenék attól, hogy a magyar állam, LMP-s és szocialista javaslatra - ez egy régi szocialista, bevett módszer, lehetne beszélni egyébként az állami regisztráció történelmi hagyományairól - nyilvántartsa őket, pontos, lakcímre lebontott nyilvántartást vezessen a Magyarországon állandó lakcímmel nem rendelkező, választójoggal azonban rendelkező kettős állampolgárokról. Nemzetbiztonsági kockázat és emberi kockázat ezeknek a választópolgároknak néhány szomszédos országban, ha őket egy listán regisztrálja bármelyik állam, és létrehoz egy olyan listát, ami hozzáférhető más országok és más államok számára is.

Képviselőtársaim, jól gondolják meg, hogy a szomszédos országokban élő magyar honfitársainkat minek teszik ki a komolytalan felszólalásaikkal és a komolytalan javaslataikkal. A magyar állam nincs abban a helyzetben, történelmi okoknál fogva, hogy a határon túl élő magyar állampolgárokról nyilvántartást vezessen. Olyan magyar nyilvántartás, amely pontosan meg tudná mondani, hogy a határainkon túl hány magyar állampolgár van, nem létezik.

Van önök közül valaki a teremben, aki meg tudja nekem azt mondani, hogy ma hány magyar állampolgár van a világban? Hány magyar állampolgár van? Honnan tudják önök... (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Kubatov Gábor! - De nincs bent! - Az elnök csenget.) Képviselőtársaim! Honnan tudják önök azt, hogy a magyar állampolgársági törvényből következőleg, ami vérségi alapon állapítja meg az állampolgárságot, Dél-Amerikában, Észak-Amerikában, Ausztráliában hány magyar állampolgár van? Hány magyar állampolgár van? Honnan tudják önök ezt? Honnan lehet ezt megállapítani? Ilyen nyilvántartás, lajstrom, vélelem sem létezik.

Amikor önök ragaszkodnak az állami regisztrációhoz... - egy liberális pártnak nem az állami regisztráció mellett kellene érvelnie, az állami adatnyilvántartás a személyes jogokat, a személyes adathoz való jogomat sérti a leginkább. Egy liberális pártnak ahhoz kellene ragaszkodnia, hogy szűküljön az állam adatnyilvántartása; minél kevesebb adata legyen a magyar államnak, és minél több önkéntes választás alapján alakuljon ki. Minél több személyes adat legyen a személyes tulajdonom, és minél több adatról dönthessek én.

Egy liberális párt, egy emberi jogokat, szabadságjogokat komolyan vevő, és nem kurzusliberális párt ezt állítaná, ezt követelné, önök azonban állami regisztrációhoz ragaszkodnak olyan emberek esetében, akik egyszerűen nem kerülhetnek be, olyan emberek esetében a világban, akikről nincs semmiféle nyilvántartás, fogalmuk sincs, hogy hányan fognak élni a választójogukkal. Halvány elképzelésünk nincs, hogy hányan fognak jelentkezni, hogy egyáltalán szavazni akarnak. Nem tudjuk megmondani. Soha nem volt még olyan választás, mint ami lesz 2014-ben, már ami a részvételi számokat illeti. Nem tudjuk, hogy 9 millió lesz, 10 millió lesz, 8,5 millió lesz vagy 9,5 millió lesz, ezt senki nem tudja megmondani. És ehhez képest van ilyen a magyar államnak történelmi jogon. Hogy a szocialisták ehhez ragaszkodnak, azt megértem, de hogy az LMP ehhez ragaszkodik?!

Magyarországon kialakult a második világháború után egy brutális mennyiséget tartalmazó adatbázis. Brutális személyes adatokat tart nyilván a magyar adatnyilvántartás, és önök ezzel akarnak sáfárkodni, LMP-s képviselőtársaim, ahelyett, hogy közreműködnének ennek a lebontásában. Mert az igazi világnézeti vita, ha már a feliratkozásról és az adatnyilvántartásról beszélünk, abban van, és ha az önök oldalán ülnénk mi, akkor mi azt támadnánk, hogy vajon állami nyilvántartás és önkéntes nyilvántartás párhuzamosan meddig tartható fenn. Mert olyan országok vannak, ahol a regisztráció intézménye működik, de természetesen ez azt jelenti, hogy az állam jóval kevesebb adattal rendelkezik. Tehát én az előterjesztésemet úgy tettem meg, hogy az a célunk, legalábbis nekem előterjesztőként az a célom, hogy az állam által nyilvántartott, rólam, rólunk vagy bármelyikünkről nyilvántartott adat mennyisége jelentős mértékben csökkenjen. És ezzel együtt élhet meg, lehet életképes és maradhat talpon jogi és igazságossági szempontból is az, hogy önkéntes regisztráció van. Egy liberális pártnak szerintem érdemes volna ezt megfontolni.

A következő fontos szempont a határon túliakon túl, ami ismert dolog, hiszen négyötödös többséggel kapta meg a magyar állampolgárok választójoga és kettős állampolgársága itt a parlamentben a többséget, a következő nagyon fontos szempont, hogy önök elfelejtik, hogy a választási törvényhez nem jókedvéből nyúlt a Magyar Országgyűlés. Világos társadalmi igény volt, hogy kisebb legyen a parlament, mindenki ezzel kampányolt. Nincs olyan szórólap, amelyiken ezt ne olvastam volna, hogy a politikus álláshalmozók számát csökkentsük. (Novák Előd: Úgy van! - Derültség.) Látja, képviselő úr, igyekszem pontosan hivatkozni. De azért, képviselőtársaim, önök pontosan tudják, hogy az Alkotmánybíróság először is arra kötelezte az Országgyűlést, hogy a választókerületek számát és a földrajzi viszonyokat, hogy melyik választókerület mekkora, az aránytalanságok felszámolásával szabályozza újra. Erről ritkán beszélünk, de nekünk nem lehetőségünk volt az új választókerületi rendszer kialakítása, hanem kötelezettségünk volt, az Alkotmánybíróság okán mi mulasztásos törvénysértésben voltunk, amíg ez el nem készült. (Novák Előd közbeszól.)

És még valami, képviselőtársaim: 22 éve megoldatlan azoknak a szavazati joggyakorlása, akik Magyarországon állandó lakcímmel rendelkeznek, de nem tartózkodnak Magyarországon. Aki külföldön dolgozik, mi úgy becsüljük, azt gondoljuk, hogy 250 ezer magyar dolgozik külföldön - 250 ezer ember -, ez persze szintén becslés, mert senki nem tudja megmondani, hogy hányan vannak. Az ő esetükben alkotmánybírósági döntések szólnak amellett, hogy a szavazati joguk nem korlátozható. Amennyiben a Magyar Országgyűlés nem vezeti be a feliratkozás intézményét, diszkriminálja azokat a magyar állampolgárokat, akik Magyarországon állandó lakcímmel nem rendelkeznek.

(17.40)

Nagyon csodálkoznék azon, hogy hogyan lehet állampolgár és állampolgár között jogszerűen különbséget tenni. Hogyan akarnak önök különbséget tenni állampolgár és állampolgár között? Magyarul, nem vitatják a kettős állampolgárságot, arra nézvést nem mondanak semmit se, hogy a határon túl hogyan lehet az állampolgári jogot gyakorolni, elfogadják ugyan a diszkrimináció tilalmát, mert arról mindenki szónokol, hogy nem lehet diszkriminálni - de akkor Bécsben másképp szavazok, mint a határtól két kilométerre? Akkor kétfajta állampolgár van? Két rendű-rangú állampolgár van? A magyar társadalom azt talán elfogadná, hogy az új választójoggal, új állampolgársággal rendelkezők között bármilyen ilyen differenciát tegyünk, de azt, hogy valaki külföldön dolgozik, és nem szavazhat vagy nem velem egyformán szavazhat, aki itthon tartózkodom Magyarországon, azt nincs ember, aki elfogadja. Miért akarják önök korlátozni azoknak a jogait, akik külföldön munkát vállalnak? A jogok korlátozása alatt azt értem - ha fordítva gondolkodnak -, hogy nem lehet különbséget tenni a Londonban szavazó és a Budapesten szavazó között, sőt nem lehet különbséget tenni a Kolozsváron szavazók között sem. Ez tehát azt jelenti, hogy azoknak, akik a határon kívül szavaznak, mindegyiküknek egyforma szavazási hozzáférést és szavazási módot kell biztosítani.

Az önök javaslata diszkriminatív, amikor azt mondják, hogy a határon túl kell feliratkozás, a határon belül meg nem kell feliratkozás. Nincs a világnak olyan alkotmánybírósága, amely ne mondaná azt, hogy ez alkotmányellenes, mert különbséget tesz ember és ember között. Önök meg akarják különböztetni a határon túl tartózkodó és a határon túl élő állampolgárokat azoktól, akik éppen a határon belül tartózkodnak. Ha én itt vagyok Magyarországon, akkor nem kell feliratkoznom, de ha éppenséggel Kolozsváron tartózkodom vagy Bécsben dolgozom, akkor fel kell iratkoznom. Milyen diszkrimináció ez? Miért akarnak önök különbséget tenni állampolgár és állampolgár között? Egyébként lehet, hogy azok a képviselőtársaim ennek függvényében nem jól döntöttek, akik most nem fogják megszavazni, lelkiismereti problémát okoz számukra, és ebben a politikai családban is kiváltott vitát adott esetben az előzetes feliratkozás. De akkor nem kellett volna megszavazni a kettős állampolgárság intézményét! Ilyen egyszerű!

Akik megszavazták a kettős állampolgárság intézményét, azok ezt a vitát kényszerpályára helyezték. Nincs más megoldás! Önök azt mondják, hogy hogyan nem lehet. De tegyenek egy ésszerű javaslatot arra nekünk most ebben a vitában a választási eljárási törvényhez kapcsolódva, hogy a határon túli honfitársaink választási önkéntes feliratkozás hiányában milyen formában tudnak élni a választói jogukkal, és amikor megtették a javaslatukat, tegyék meg arra vonatkozóan is a javaslatukat, hogy hogyan nem lesz különbség az ő választójoguk és az önök, a Magyarországon tartózkodók választójoga között! Hogy nem lesz különbség? Önök akarnak diszkriminálni, akik baloldali pártként a diszkrimináció tilalmát hirdetik? Fel sem tételezem, hogy az önök történelmi lelkiismerete nincs rendben, és esetleg a kettős állampolgárokkal szembeni korábbi politikai magatartásuk köszön vissza időnként. Amikor azt hallom, hogy a feliratkozás ellen tiltakozik az MSZP, akkor 2004 decemberére gondolok, amikor szintén manipulálni próbálták a határon túli magyarokat, és megakadályozták az állampolgársági vitában való részvételüket.

Szeretném azt is elmondani önöknek, tisztelt képviselőtársaim, hogy a vita nem pártpolitikai természetű. A magyar jogrend most is ismeri a regisztráció fogalmát, a kisebbségi önkormányzati választásokon regisztrálni kell, tehát be kell jelentkezni kisebbségként, és utána lehet részt venni a választáson. A magyar jogrendben ez benne van. Én azt hiszem, hogy ez a regisztráció tulajdonképpen nem sért semmilyen jogot, tehát nem sérti az általános, egyenlő, közvetlen és titkos alapelveket sem. Egyszerűen egy személyes hozzájárulást kér az állampolgártól, azt mondja, hogy ha komolyan gondolod, hogy élni akarsz a jogoddal, jelentkezz itt, ott, majd erre kitérünk egy későbbi vitában, mondja az általam idézett személy. Ez tulajdonképpen semmi más, mint amikor bemegyek egy kórházba vérvételre. Nekem ezt jogom van igénybe venni, mert állampolgári jogon jár az orvosi ellátás, de be kell jelentkeznem a kórházban egy recepciós ablaknál, mondja Gerő András. Gerő András, aki végigtanácsolta az elmúlt tíz év összes szocialista, SZDSZ-es, összes liberális-szocialista kormányát, akinek a szellemi termékeiből táplálkozott időnként Medgyessy Pétertől kezdve elég széles horizonton az összes baloldali miniszterelnök, aki, azt gondolom, az egyik legjelentősebb liberális véleményformáló ma Magyarországon. Vitathatjuk általánosságban mondandójának az érvényességét, de hogy komoly embernek számít, komoly tudományos munkával és reputációval rendelkezik, antidemokratikus elfogultsággal, netán narancsos múlttal vádolni legkevésbé sem lehet; ha egy ilyen liberális embernek, aki köztudomásúan vállalja is a liberális nézeteit, ez eszébe jut, ezt elmondja, 2008-2009-ben leírja, akkor azt gondolom, ezzel bizonyíthatjuk azt, hogy az egy legitim társadalmi vita, hogy elvárhatunk-e bármilyen társadalmi aktivitást.

Önök azt mondják, hogy kevesebb választó lesz, ha a határon belül a feliratkozás intézményét érvényesíteni fogjuk. Kérdezem azt, amit tisztáznunk kell majd ebben a vitában, hogy honnan veszik ezt. Miért nézik le a magyar embereket? Miért gondolják azt, hogy önök, szocialisták vagy LMP-sek helyettük jobban tudnak dönteni? Ez a választópolgárok alábecsülése, lenézése, amit minden magyar választópolgár kikérhet magának. Tételezzék fel már a magyar választópolgárokról, hogy képesek eldönteni, akarnak-e szavazni vagy nem akarnak szavazni, mint ahogy egyébként a magyar választópolgárok 22 éve következetesen döntenek, mert ha átlagot vonunk a részvételből 1990 tavasza óta, akkor látjuk azt, hogy 40 százalék - persze nem tudjuk, hogy ugyanaz a 40 százalék-e - otthon marad, 60 százalék pedig elmegy szavazni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Aki az én politikai munkámat az elmúlt tíz évben megismerte, bármelyik választási beszédemet visszaidézheti: nekünk az a személyes meggyőződésünk és az az alapvető társadalompolitikai érdekünk, hogy minél több ember menjen el választani, szavazni. Erről szól a demokrácia. Nekünk az az alapvető érdekünk, hogy minél több ember menjen el szavazni. És az a meggyőződésünk, hogy a választási kampánynak nem csak önmagában pártpolitikai programokról, vitákról kell szólnia; egy tisztességes politikai erőnek arra kell felszólítani minden magyar választópolgárt, hogy menjen el szavazni. Minden választási gyűlés első mondata ez kellene hogy legyen, és egy modern, jól működő demokráciában ez is: tessék elmenni szavazni!

Önöknek miért fáj az, hogy terveink szerint jövő augusztustól egészen a választásokat megelőző két hétig lesz egy részvételre buzdító kampány? Mert minden normális politikai erő a rendszer alakította keretek miatt kénytelen lesz, még ha nem akar is, amellett kampányolni, hogy mindenki menjen el szavazni. Nem értem meg, hogy egy demokratikus elkötelezettségű embernek - én önöket, akik itt ülnek, és akik nincsenek itt, kivétel nélkül, bármelyik politikai párthoz tartoznak is, annak gondolom - miért fáj ez a változtatás. Mi 22 évvel a régi választási rendszer kialakítása után úgy gondoljuk, hogy ennek korrekcióként van létjogosultsága.

Egyébként jól mondta Schiffer András, hogy a választásoknak elsősorban a részvételről kellene szólni. Ha van egy augusztustól vélelmezhetően március közepéig terjedő kampány arra nézve, hogy mindenki menjen el szavazni, az nem gyengíti a demokráciát, hanem erősíti. Azzal pedig, nagyon kérem, ne sértegessék a magyar választópolgárokat, hogy leitathatók, manipulálhatók! Nézzék vissza a ma délutáni vita felvételeit: önök folyamatosan sértegetnek embereket. 40 százalékot, aki otthon marad, és azok jó részét is, aki elmegy szavazni. Demokráciában sok minden megengedhető, de az, hogy önök alkoholistának, megvásárolhatónak, pár ezer forintért megvehetőnek neveznek embereket... (Zaj a Jobbik soraiban.) Én végighallgattam önöket, amikor itt voltam, és a jövőben is megteszem ezt. Ha nem bírják idegrendszerrel, akkor ki lehet menni, de egyébként érdemes végighallgatni. (Derültség, zaj.) Így szoktuk, legalábbis azok, akibe otthon ezt nevelik bele vagy ezt tanítják neki.

Azt tudom mondani önöknek, képviselőtársaim, hogy amikor elhangzik az, kedves Lamperth képviselőtársam, hogy a választások előtt három nappal berúgatják a választókat - itt, ebben a teremben hangzott el másfél órával ezelőtt -, és ez befolyásolja a választások eredményét, hát ez milyen hozzáállás?! Egy parlamentben elhangozhat ilyen? Önök nyíltan tűrik, az MSZP és az LMP demokratikus pártként nyíltan tűri, hogy ember és ember között parlamenti vitában különbséget tesznek? Az önök füle hallatára egy-, másfél-, kétmillió választópolgár van porig alázva és megsértve azért, mert adott esetben nem él a választójogával, vagy azért, mert - igen, ilyen a tömegdemokrácia, mint tudjuk, 1945 óta - adott esetben megtévesztik a politikai pártok? Azokat szidják, akiket megtévesztenek? Hát szidják azokat, akik megtévesztik őket! Ne azok ellen kampányoljanak egy választási eljárási vitában, akiket megtévesztenek! Álljanak az oldalukra, és védjék meg őket! De ez egy morálisan tarthatatlan álláspont!

Nekünk az megrendíthetetlen meggyőződésünk, hogy egy választói aktivitást feltételező lépéssel nem gyengül, hanem erősödik a demokrácia. Ráadásul, ha azt az álláspontot nézem, hogy sokak számára zaklató mennyiségű és minőségű a kampány, akkor mondhatom, hogy ez a lépéssor lerövidíti a kampányt. Ki lehet számolni, ha a választások előtt a jelölés folyamata 30 vagy 50 nappal véget ér, akkor jóval rövidebb lesz a választási kampány, mint volt eddig, és az emberek szempontjából sokkal inkább tolerálható, s döntő mértékben nemcsak a politikai pártprogramokról, hanem azokról az elképzelésekről szól, amelyek a választási aktivitásra szólítanak fel.

(17.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök ehhez képest Fidesz-diktatúrát vizionálnak, csak azért, mert - Schiffer András mondta itt a vitában - jogilag nem megkérdőjelezhető, teszem hozzá, nincs olyan jogi érv. Vissza kell keresni a jegyzőkönyvben! Azt mondta a beszédének utolsó szakaszában, az utolsó három percben, hogy nehezen lehetne jogilag megkérdőjelezni ennek a létjogosultságát, hogy egyáltalán működik, mert vannak országok, ahol bírságolnak is ezért, ha valaki nem megy el szavazni. Akkor ott mi a helyzet, képviselőtársaim? Vagy ahol más országban, európai uniós országban föliratkozás van, ott mi a helyzet? Nincs demokrácia? Azt akarják mondani, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a Fidesz-diktatúra tombol? (Derültség a kormánypártok soraiban.) Ugye, ezzel nem viccelnek? Fidesz-diktatúra van az Amerikai Egyesült Államokban? Tudják, ott mihez nézik a választási részvétel arányát? Azokhoz, akik beregisztráltak. És mi van azokkal a tízmilliókkal, akik nem vesznek részt a választáson? Tehát az Amerikai Egyesült Államok az önök logikája szerint egy diktatúra. Ezt majd közöljék az amerikai barátaikkal, amikor esetleg a miniszterelnök-jelöltjeiknek pénzt kunyerálnak, hogy egyébként diktatúrának tartják az Amerikai Egyesült Államok társadalompolitikai berendezkedését, hátha ennek a diktatúraépítésnek a finanszírozását esetleg fölülbírálják. Tehát létező nemzetközi gyakorlatokkal szemben megfogalmaznak, azt gondolom, minősíthetetlen vádakat, ami a fideszes képviselők személyes meggyőződését illeti.

Higgyék el, képviselőtársaim, mi nem vonjuk kétségbe azt, hogy önöknek más a választási eljárással kapcsolatos elképzelésük, önök a választási eljárási törvényt másképp alkotnák meg. Ehhez képest bennünket diktatúrával, antidemokratikus lépéssorozattal és érzelmekkel vádolnak meg, holott, azt gondolom, magát a választási eljárási törvényt, a törvény mögött álló jogi rendszert Magyarországon nagyon kevesen ismerik jól, és kevesen vesznek részt a jogászvilágból is ennek a szakmai vitájában.

Szeretném figyelmükbe ajánlani azt, hogy a föliratkozás rendszerében egy csoportot szeretnénk megcélozni. Azt gondolom, talán ebben nem lesz közöttünk vita, és a választási eljárásnak azokat a részeit képesek lesznek támogatni, amelyek a Magyarországon fogyatékkal élők vagy akár a határon túl fogyatékkal élők szavazásban való részvételét támogatják. Önök pontosan tudják, hogy több európai parlamenti képviselő, akik fogyatékosszervezetekben is tagsággal rendelkeznek, kezdeményezték, hogy három-négy témában, például a látássérültek, mozgáskorlátozottak vagy akár az értelmi fogyatékkal élők szempontjából vizsgáljuk felül a választójogot. Az egy legitim ideológiai és egy komoly intellektuális vita lenne, hogy egyébként az értelmi fogyatékkal élők számára a magyar jogrendszer hogyan biztosítja a választói akarat kifejtését és egy alapjognak a gyakorlását. Ez egy valós vita lenne, de sajnos erről ez idáig még keveset hallottunk, mert igenis, észre kell venni, hogy az értelmi fogyatékosokat tömörítő érdekvédő szervezetek egyre erősebben és egyre hangosabban kérik azt, hogy a magyar jogalkotás az elmúlt negyvenéves töretlen, egyébként sajnálatos módon töretlen jogi hagyományokat bírálja fölül, és a fogyatékkal élők számára, például az értelmi fogyatékkal élők számára alkalmazzon egy új rendszert, amely teljesen más filozófiai alapon áll.

Ez a törvényjavaslat minden egyéni választókerületben, minden helyi választási irodában biztosítani fogja a látáskorlátozottak, mozgáskorlátozottak, fogyatékkal élők számára - 600 ezer ilyen honfitársunk van a saját érdek-képviseleti szervezeteik szerint -, mindannyiuk számára szeretnénk biztosítani azt, hogy világosabb és egyértelműbb legyen a rendszer, hozzáférhető legyen, legyen akadálymentesített a szavazás, a szó átvitt és szoros értelmében is, minden szavazókörre vonatkozzon ez, minden választókörben legyenek olyan szavazókörök, ahol ez fokozottan áll rendelkezésre, és már egyébként az esetlegesen bevezetendő feliratkozás életbe lépésétől folyamatos állami aktivitást igényelnek, tehát pozitív diszkriminációt igényelnek a fogyatékkal élők, hogy többletinformációhoz, többlettájékoztatáshoz és minőségi tájékoztatáshoz jussanak véleményük megfogalmazásához. Ha megnézik, ez 600 ezres csoport; a külföldön dolgozók 250 ezres csoport; azok, akik fölveszik a magyar állampolgárságot és a Kárpát-medencében vannak, nagyságrendileg 500 ezres csoport; azokról, akik állampolgárok, csak erről nem vagy korlátozottan rendelkeznek dokumentumokkal, és a nyugati világban élnek, például a '45-ös emigráció, akik közül, azt gondolom, jó néhányan fontosak néhány ellenzéki párt számára, különböző okoknál fogva, a '45-ös emigrációról fogalmunk sincs, hogy hányan vannak, akik élni kívánnak a választójogukkal. Ezek az ügyek és ezek a számok, azt gondolom, azt mutatják, hogy egy olyan választás előtt állunk, és olyan helyzetbe kerültünk a saját döntéseink következtében, ahol igenis fontos annak az elvnek érvényt szerezni, hogy minél többen szavazhassanak - ez meg fog valósulni, 8 millió helyett legalább 9 millió választásra jogosult lesz az önkéntesen létrehozandó választási névjegyzék vélelme szerint -, és egyébként minél nagyobb felelősséggel döntsenek, akárhol is élnek a világban, felelősséggel vegyenek részt a magyar közügyek alakításában.

Szeretném még azt is elmondani, hogy a választási eljárási törvény tartalmaz néhány új pontot, ami a választási eljárási intézményre vonatkozik. Ezeket az elveket kidolgoztuk, javasoljuk az Országgyűlésnek megfontolásra, mint ahogyan azt is, hogy a jelöltté válás folyamatában az ajánlószelvény szűnjön meg, egy sokkal egyszerűbb rendszer legyen, aláírásgyűjtéssel sokkal egyszerűbben, az ellenzéki pártok némelyikének a véleményét is megfontolva javasoljuk a jelöltté válás föltételeinek a biztosítását. Azt gondolom, legalább olyan mértékben megállna egy vita az ajánlószelvények ügyében a magyar választójogban, a politikai pártok bekerülésének vagy az új politikai szervezetek bekerülési esélyét illetően az elmúlt 22 év tapasztalatai alapján ugyanilyen legitim lenne egy vita, ugyanilyen jogos lenne egy vita, mint ahogyan most a föliratkozás kapcsán néhányan megpróbálnak színvonalas vitát folytatni. Arra gondolok, hogy a magyar politikai rendszer 1990-től 2010-ig zárt volt. Zárt politikai rendszer volt, amelybe bejutni új pártként, új politikai elemként, netán független jelöltként lényegében lehetetlenné vált. És ezt nem a politikai erők változtatták meg, hanem a választópolgárok változtatták meg, amikor új politikai pártokat juttattak 2010-ben mandátumhoz. De egyébként a magyar politikai rendszer, a választójogi rendszer minden új politikai párttal szemben állt, minden új politikai párt bejutását nehezebbé tette. A '90-es leosztás állapotait konzerválta, egy státuskonzervatív választási rendszer volt, amely a függetlenek számára, az egyéni választókerületben induló függetlenek számára, az egyéni választókerületben induló kis pártok számára, a területi vagy az országos listaállítási szándékkal induló pártok számára lényegében lehetetlenné tette, hogy új politikai mozgalom képviselőjeként vagy új eszmék képviselőjeként bejusson a parlamentbe.

Az a fajta nyitottság, ami Angliában a regisztráció vagy részleges regisztráció mellett, csupán egyéni választókerületi rendszerben elképzelhető, hogy David Cameron miniszterelnök mellett képviselőjelöltként tizenöten állnak, köztük indián, kertész, sámán és egyébféle sajátos világnézetet vallók, akiket megmér a helyi társadalom, ez a fajta nyitottság, ez a fajta demokratikus hozzáállás Magyarországon az elmúlt 22 esztendőben elképzelhetetlen volt. Leszűkült a politikai elit. Nekünk pedig az a célunk, hogy minél több magyar választópolgár számára nemcsak a választójogot, hanem a választhatóság jogát is biztosítani képesek legyünk, ezért mondjuk azt, hogy az egy forduló előtt könnyen lehessen jelöltté válni, és szándékaink szerint a kampányfinanszírozás rendszerét is megfelelő törvényi garanciák mellett ehhez szeretnénk igazítani.

Kidolgoztuk az Alkotmánybíróság észrevételei alapján a választási eljárási rendszerben részt vevő szervezetek megújítására vonatkozó javaslatainkat. Ez a választási irodát és a választási bizottságot jelenti. Szintén kidolgoztuk az igazolással szavazók intézményét, amelyet megfontolásra javasolunk, az igazolás újraszabályozását, amely szintén egy 22 éves adósság; jó néhány alkotmánybírósági határozat és bírósági határozat marasztalt el bennünket az elmúlt időszakban törvényhozóként. Szintén kidolgozásra került a szankciórendszer, amelyet az Alkotmánybíróság jó néhány alkalommal tett szóvá, és úgy gondolom, megfontolásra, szakmai vitára is érdemes az előterjesztésünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mi meggyőződésünk szerint az általános, egyenlő és titkos választás elve nem sérül a feliratkozás bevezetésével és az új jogintézmények meghonosításával, növelni fogja a választói aktivitást. Ha mérleget vonunk majd néhány választás tapasztalata alapján, ez a 40:60 átlagszám jóval magasabb lehet. Tehát én azt gondolom, hogy jelentősen megváltozhat az arány, a végén sokkal többen fognak részt venni a választásokon már 2014-ben, mint ahogyan azt önök gondolják, és a következő években vagy évtizedekben is sokkal többen fognak élni a választójoggal. Ráadásul meggyőződésünk szerint ennek a lépésnek a bevezetése szükséges, az új magyar jogintézmények, a kettős állampolgársághoz kapcsolódó választójog érvényesítése miatt megkerülhetetlen, és nem jelent aránytalanságot. Nem jelenti aránytalanul az alapjog korlátozását, amelyet szükséges és arányos mértékben az európai joggyakorlat és minden jogelv megenged.

Én azt szeretném kérni képviselőtársaimtól, hogy az alaptörvényhez kapcsolódó intenzív politikai vita mellett a választási eljárási törvény vitájában szakmai vitát is képesek legyünk folytatni. Ezt kérem és javasolom, tekintettel arra, hogy komoly az Országgyűlés felelőssége, egymillió ember van, legalább egymillió ember, aki korábban nem vehetett részt a választásokon, most állampolgár, új állampolgár vagy régi állampolgár, de jobban, tágabban, jobb föltételek mellett szeretne részt venni a választásban. Önöknek, amikor a választási eljárásról szóló törvényről döntenek, hogy támogatják vagy elutasítják, ezt is mérlegelniük kell, hogy nemcsak arról a 8 millió emberről beszélünk, akik korábban is benne voltak a választási eljárási rendszerben, hanem legalább 1 vagy 1,5 millió új választási jogosult is megjelenhet a rendszerben, vagy olyan jogkorlátozott, olyan korlátozás alá eső ember, aki korábban nem tudta ezt az alapjogát érdemben gyakorolni.

(18.00)

Végezetül: senki nem tudja megmondani, nincs élő ember Magyarországon - nem hiszek a sámánoknak és a politikai jósoknak, bármennyi fizetést is vesznek fel, és bárkinek a megrendelésére is gyártják a tanulmányaikat -, nincs élő ember, aki meg tudja mondani, hogy az új választási rendszernek milyen pártpolitikai következményei lesznek, és olyan élő ember sincs, aki meg tudja mondani, hogy egy előzetes feliratkozás befolyásolja-e, és ha befolyásolja, milyen módon fogja a pártstruktúrát Magyarországon befolyásolni. Nekünk az a hitünk, és ezt kérem, tartsák tiszteletben, hogy sokkal többen fognak szavazni, többen fognak választani, és nagyobb felelősséggel.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)