Készült: 2024.03.29.16:33:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

68. ülésnap (2019.05.28.), 134. felszólalás
Felszólaló Czerván György (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:15


Felszólalások:  Előző  134  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány és a gazdák közös erőfeszítéseinek eredményeként a magyar mezőgazdaságban 2010 után kedvező folyamatok indultak el. A mezőgazdaság kibocsátása dinamikus növekedésnek indult, Európa élvonalába került, ennek révén pedig az agrárium több éven keresztül is hozzájárult a GDP növekedéséhez. Évről évre nőtt az agrárexportunk, annak egyenlege pedig szintén folyamatosan javult. Kedvezőbbé vált a mezőgazdaság kibocsátásának szerkezete is, hiszen azon belül, ha kismértékben is, de nőtt az állattenyésztés aránya. Ez utóbbi tény azért is nagyra értékelendő, mert a világban zajló gazdasági folyamatok nem kímélték a hazai állattenyésztést sem. Egymást érték a piaci válságok, ezeket pedig eredményesen átvészelte az ágazat. Az állattenyésztés nehéziparának mondott szarvasmarha-tenyésztésben például különösen figyelemreméltóak a hazai adatok. A szarvasmarhák, azon belül pedig a tehenek állománya 2010 óta folyamatosan növekszik, holott a húsmarhatenyésztők dolgát a végletesen ingadozó piaci kereslet, a tejesgazdák életét pedig az éveken át tartó tejpiaci válság nehezítette.

Hadd hívjam föl tisztelt képviselőtársaim figyelmét az állattenyésztés foglalkoztatásban betöltött szerepére is! A legutóbbi gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint csaknem 3 ezer gazdasági szervezet és mintegy 260 ezer egyéni gazdaság foglalkozott állattartással vagy -tenyésztéssel.

Ezek a gazdaságok félmillió embernek, családnak adtak fő vagy kiegészítő keresetet. Egy nemzetgazdasági szempontból fontos, gyarapodó, az európai fejlődéssel lépést tartó hazai állattenyésztésről tudunk beszélni.

Egy modern ágazat működése pedig korszerű jogi kereteket kíván. A 26 éve megalkotott állattenyésztési törvény és azok végrehajtási rendeletei mára már megértek a megújításra. Ennek kereteit természetesen az európai uniós rendelet szabja meg, amelyhez a jogszabályi harmonizációval igazodnunk kell.

(15.30)

De meg kell alkotni azokat a jogi kereteket is, amelyek a közösségi jog által nem szabályozott állatfajták tenyésztésszervezési szabályait tartalmazzák, hiszen az EU-s jog csak a szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, ló, szamár- és sertésfajok fajtáinak tenyésztését szabályozza.

Ezért az egyéb közösségi jog által nem szabályozott állatfajtákra teljes nemzeti szabályozást szükséges kialakítani, amely természetesen nem ütközhet az EU egyéb szabályaival, főként a versenyjogi előírásaival.

Kiemelt figyelmet kell fordítanunk hazánk állatgenetikai erőforrásainak, valamint a kiemelt genetikai értéket képviselő védett, őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták védelmére is. Lehetőséget kell adnunk a határon átnyúló tenyésztőszervezeti tevékenységekre is, de ez terveink szerint csak szabályozott keretek között, a hazai tenyésztési hatóság kontrollja mellett lesz lehetséges. A hazai tenyésztésszervezés és a hazai tenyésztők érdekei megvédésének kormányzati szándéka szintén ott van a törvénytervezetben.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő javaslat mindazonáltal egy újszerű, a modern jogalkotás elvárásainak is megfelelő dokumentum. A dereguláció jegyében született, azaz csak azok a tárgykörök kerültek be a törvénytervezetbe, amelyeket jogi, szakmai szempontból nem lehetett alacsonyabb szintű jogszabályokban szabályozni.

A korszerű állattenyésztés kereteit biztosító modern törvénytervezet született tehát, amelynek támogatását természetesen én is javaslom, és a frakciónk is fogja támogatni. Ehhez kérjük az önök támogatását is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  134  Következő    Ülésnap adatai