Készült: 2024.03.28.20:53:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

205. ülésnap (2005.03.08.), 84. felszólalás
Felszólaló Dr. Karsai József (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:51


Felszólalások:  Előző  84  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy nagyon hasznos és jó a vita, még annak ellenére is, ha egy-egy részletben kissé elveszünk, de azt hiszem, ez sem értelmetlen, tehát nem akarom ezt cáfolni. Néhány olyan gyakorlati dologról, hiszen olyan körzetből jöttem, ahol szinte mindenki egyéni gazdálkodó vagy integrált termelő, azért nem ártana beszélni, hogy amikor egy agrárgazdaság fejlesztéséről beszélünk és csak kisgazdaságokról Nyugat-Európában, kérem, hatvan ember területét integrálom, a kéthektáros gazdának is nyereséges, mert az is nagy kombájnnal van learatva, váltva forgató ekével van felszántva a földje, modern permetezőgéppel, pontos dozírozás mellett van elvégezve a munka, és igenis lehet nyereséges, ha az integrációt megvalósítjuk.

Talán többet kellett volna és kell foglalkoznunk most az integráció kiterjesztésével, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kis, tízhektáros gazdálkodó, akinek van egy darab olyan földje is, amelyiken az általa vásárolt, 18 métert szóró műtrágyaszóró túlszórja a földjén a műtrágyát, nem tudja elzárni a felét. Tehát tulajdonképpen vásárol traktort, megvásárolja a munkagépeket, és akkor döbben rá, hogy nem tudott kötni piaci szerződést sem, hiszen nincs lekötve annak az öt vagy tizenöt hektárnak a területe; és következnek a banki fizetések, a kamat, és akkor döbben meg, hogy tulajdonképpen nem tudja finanszírozni. Tehát gondoskodnunk kellene és segítenünk kellene azokat az integrátorokat, akár szövetkezeti, akár egyéni gazdálkodó, akinek megvan a gépi felszereltsége, hogy szerződje le a gazdákkal együtt minden egyes terményét.

Kérem, szerződési fegyelem! Nyolc éve minden általam integrált - hatvan - gazdának búzája, kukoricája, napraforgója, máriatövise vagy sörárpája le van szerződve, átvételi pontos fizetésre. Tehát meg kellene próbálnunk, hogy szerződjük le, és lehetőleg olyan növényt vessünk el, amire kapunk megbízható szerződést, amellyel meghatározott helyre be is lehet vinni a terményt, át lehet adni, és ezt fizessék is ki.

Azt hiszem, hogy nagyon fontos volna, amit az előbbi öt-hat kétperces hozzászólás is mondott, és én ezt a felszólalásomban is terveztem elmondani, ez az agrár-környezetvédelmi vita, illetve hogy milyen területen milyen törvényt termesszünk: azt hiszem, harmincöt éve kimutatták már Gödöllőn egy tanulmányban, hogy Magyarország szinte minden egyes, nem azt mondom, táblájára, de minden egyes talajára megvan az a megfelelő növényszerkezet, hogy ott mit lehet termelni. Kis Zoltánnal beszélve - itt ül most is a teremben - abban egyeztünk meg, és az a nézetem nekem már harminc éve, nem biztos az, hogy a tizennégy vagy tizenhét aranykoronás földön feltétlenül búzát kell termelni. Kinek jó, kinek rossz ez? Nézzük meg! Kérem szépen, ezt kellene egyszer megértetnünk, a kormánypártnak és ellenzéknek, hogy amikor egyszer legelő művelési ágba tetetnénk át azt a tizenhét aranykorona alatti földet, és olyan támogatást adnánk, állítom, hogy lemondana a búzatermelő a 35 ezer forint területalapú támogatásról, csak ne nyomja az ő piacát, olyan, aki nem a maga hibája miatt, a talajhiba miatt húsz vagy huszonöt mázsa, két-három tonna búzát termel. Az nem lehet nyereséges! Tisztelt Képviselőtársaim! Aki mezőgazdaságban van, az tudja, hogy nem lehet nyereséges! Ha megnézem a saját környezetünkben, a belvizes és egyéb területeken - pedig Békés megye löszhát -, ott is megvan, még a huszonnégy aranykoronásnak is, hogy melyik az a legmegfelelőbb növény.

Azt hiszem, amikor azt mondanánk ebben a támogatásban, hogy kérem szépen, itt van a homokterület, erdősíts, de kapsz érte ennyit, ez ne azt jelentse, hogy el kell hagyja a vidéket, ez azt jelentse, hogy azt a biztos megélhetést tudjuk adni. Ez egy évig lenne nehéz, abban az első egy évben lenne nehéz, amíg megértetnénk vele, hogy igenis megkapja hektáronként azt a megfelelő akár területalapú támogatást, akár környezeti támogatást, mert ezt vehetjük úgy. Mert bizonyára vannak itt képviselőtársaim közül is sokan, aki benne volt, amikor beindult határozottan az az irányzat, hogy a mi környezetünkben is több ezer hektár gyepet kellett felszántani, holott az őseink több száz éven át ősgyepként alkalmazták, és úgy művelték, hogy ez gyep. Feltörették velünk a gyepet, és ma ott kínlódik vele a gazdálkodó, és természetes, hogy termeli a veszteséget, termeli saját magának, termeli nekünk, és elveszi a másik elől. Holott, azt hiszem, úgy volna jó, hogy mindkettő jól járna: aki nagyon jó földön termel, az termeljen gabonát, akinek olyan a földje, segítve, nem elhagyva, fogva a kezét rávenni olyan növények termelésére - és nem pontosan energiafű, amilyen növény ott a legalkalmasabb, hiszen mondtam, ez a tanulmány megvan, ma is él, hogy akár a Nyírségben, akár az Ormánságban, akár az Őrségben, akár a somogyi homokon vagy éppen a kötöttebb agyagterületeken milyen növényt lehet termeszteni -, és erre adjuk meg, hogy ott maradjon, és a vidék megtartó képességét tudjuk növelni. Azt hiszem, hogy ennek a legfontosabb feltétele ez kell legyen.

Ha ezt vennénk figyelembe, hogy amikor a nagy szántóföldi növényekről beszélünk, a kukoricáról, búzáról, hogy miért van túltermelés, bizony, ha megnézzük, két-hárommillió hektár olyan területen termelnek ma gabonafélét, amelyik sehol a világon - az irodalom és szerintünk, gazdálkodók szerint sem - nem alkalmas arra, hiszen féltermést hoz egy jó löszháton megtermelt terményhez képest.

(11.50)

Engedjék meg, hogy nagyon röviden - éppen a vidék megtartása mindennap felmerül a parlamentben napirend előtt és egyéb vonalakon - a szociális földprogramról néhány szót szóljak, hisz egy olyan fontos lépés ez, ami a kormányprogramban benne van, a megvalósítására a miniszterelnök úr meghatalmazást adott. És átnézve a területeket, megnézve, hogy a vidéki településeinken mit lehetne tenni azoknak az embereknek az ott tartására... - és ez a legérdekesebb ebben, hogy az egyik képviselőnek azért van igaza, mert mondja, hogy nehezen lehet vidéken termelni, az egyik azt mondja, hogy menjen a városba, hallom, Győr-Sopron megyében. Nem az a helyes, én azt hiszem, hanem az, ha a vidéken a lakosságot megtartjuk, azokat a szegény embereket, akik képtelenek albérletet fizetni vagy éppen Budapesten, vagy éppen egy másik városban házat venni.

Tehát a szociális földprogramnak a megvalósításáról csak annyi tájékoztatást - és én remélem, hogy ennek a segítése mindenkinek a közös érdeke -, hogy ott is hatféle variációt kell megtennünk, mint ami eddig is működik a szociális földprogramban, hogy mind a gyepművelésben, mind az erdőművelésben valóban részt tudjanak venni azok az emberek, akik a nyugdíjasoktól az életjáradékért visszamaradt földet, a jelenlegi... - hadd mondjam ezt a rossz kifejezést itt a parlament előtt, kóbor földek bevonása, hisz nem hiszem, hogy van olyan képviselő itt, a teremben, aki utánanézne, és nem találna olyan földet a faluja vagy a kisvárosa határában, amelyiknek a mai napig sem tisztázott a tulajdonviszonya és annak a hasznosítása.

Ezt mindezeken a területeken meg lehetne valósítani, hisz jómagam évek óta csinálom 20, 40, az idén 120 családnak a szociális földprogramját. Ez nagyon fontos, hisz nemcsak abból áll egy földprogram - én azt hiszem, sokat ismerünk itt a szociális földprogram variációi közül -, hogy pontosan a földet művelje, hisz arra megvannak már a modern gépek, hanem igenis meg kell valósítanunk ettől az évtől kezdődően, hogy az itt keletkezett földbérleti díjnak a terményben történő fizetésével igenis tudjanak otthon azok a nagycsaládosok, azok a három-, négy-, ötgyerekes családok 50-100 baromfit tartani, egy vagy két sertést felnevelni a saját fogyasztásukra.

És én azt hiszem, hogy ez az egyik legfontosabb, amikor ideértem ehhez a ponthoz, amikor azt mondjuk, hogy ezek nem árutermelők, nem a piacra termelnének, hanem az ötgyerekes családoknál a maguk fejenkénti 30 kiló, 20 kiló éves húsfogyasztásuk javítása érdekében el lehetne azt érni, hogy ez fölmehessen 50-60 kilóra, hisz ez nem érintené a piacot, nem rontaná a többi gazdálkodónak a piaci érvényesülését, mert ezt ott a család, a családon belül az emberek, a családtagok tudnák elfogyasztani. Én bízom benne, hogy ennek a sikeres átvitele kormányokon átívelő lesz, nem függ semmilyen politikától. Bízom abban, hogy ezeknek a vidéki embereknek a megsegítése pártsemleges lesz és politikasemleges, és mindenki segíteni fogja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  84  Következő    Ülésnap adatai