Felszólalás adatai

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Vendégek! Az ajánlás 45. pontjában meghatározottakhoz szeretnék alapvetően hozzászólni, ami összecseng a Németh Zsolt által, a Mesterházy államtitkár úr által korábban hivatkozott nyilatkozat egyes elemeivel.

Miről is van szó? A nyilatkozatban, amit valóban szinte minden kisebbségi önkormányzat aláírt, ez az egyetlenegy mondat szerepel, hogy rendkívül aggályosnak tartjuk, hogy a települési önkormányzati testületekbe való bejutás lehetősége lényegesen nehezebbé vált és aránytalanul hátrányos helyzetbe hozza a kisebb településen élő közösségeket. Nem tudom, hogy az önkormányzatok nevében aláírók vajon végeztek-e valamilyen próbaszámítást, megnéztek-e konkrét választási eredményeket, mert ha ezt megtették volna, akkor attól tartok, hogy ez az aggály, ez az érv nem kerül bele ebbe a nyilatkozatba. Miről is van szó?

A jelenleg hatályos önkormányzati törvény 21/A. §-a az ajánlás szerinti kiegészítés során úgy módosul - és ez módosítást jelent az eredeti javaslathoz képest is -, hogy nemcsak a 10 ezer fő fölötti települések kerülnek megbontásra, hanem javaslatunkra a 10 ezer fős vagy annál kisebb lakosú településeken a következő három csoport kerül kialakításra: 600 vagy annál kevesebb lakosú település, az 5 ezer vagy annál kevesebb lakosú település és az 5-10 ezer közötti lakosú települések.

Amikor a kormányzati szakemberekkel, szakértőkkel egyeztettünk, és próbáltuk a lehető legjobbat a politikai kompromisszum mentén - szakmai kompromisszumokat is keresve - kialakítani, akkor itt valóban végeztünk konkrét, településsel kapcsolatos számításokat, és valóban szükség volt, különösen a kistelepülések érdekében ezeknek a bontásoknak a kialakítására.

Így tehát úgy vélem, hogy ez is olyan jó eleme a szabályozásnak, a jogszabálynak, ami nemhogy hátráltatja, nemhogy csökkenti, nemhogy elnehezíti, hanem inkább nagyobb lehetőséget teremt arra, hogy tényleg a kistelepüléseken történjenek ezek a módosulások. Hiszen ha belegondolunk, az egész vita folyamán sorozatosan felmerültek azok az aggályok, hogy vajon a módosítással ki tudjuk-e küszöbölni, gátat tudunk-e szabni a nagyon csúnya és egyáltalán nem magyar szóval jelzett etnobiznisz problémájának.

Úgy vélem, a kistelepüléseken soha nem volt jellemző az ilyen típusú álságos és a jogszabály szellemiségét kikacagó mód és eszköz, egy kistelepülésen meg kell nézni - jómagam is voltam egy 500 lelkes település polgármestere -, hogy ebben nem partner sem a többségi, sem a kisebbségi lakosság. Éppen ezért egy kicsit talán markánsan fogalmazva, de igaztalannak tartom ezt a vádat a nyilatkozatban.

Itt hadd térjek ki a megyei önkormányzattal történő együttműködésre. Bevallom őszintén, hogy amikor azt a módosítást javasoltam, amivel az önkormányzati törvény 62. § (9) bekezdése, illetőleg a 70. § (5) bekezdése egészülne ki, akkor egy saját példámmal, egy megélt példámmal éltem, hiszen jómagam 12 évig a Somogy megyei önkormányzat képviselője voltam, és ebben az önkormányzatban a megalakulástól kezdve működött a kisebbségi bizottság. Ez a bizottság nemcsak egyszerűen teret adott a kisebbségi ügyekkel történő foglalatoskodásnak, hanem egyúttal egy kiképzőhelye volt azoknak a kisebbségek ügyeit felvállaló kisebbségi politikusoknak, helyi, megyei politikusoknak, akik így tudtak belépni, így tudtak szakmai rutint szerezni abban, hogy most valamennyi, a parlamentben ülő és a parlamenten kívüli pártok segítségére tudjanak sietni, és értelmes, életszerű javaslatokat tudjanak számunkra biztosítani.

Államtitkár úr talán megerősít, amikor azt mondom, hogy a Somogy megyében élő cigány kisebbségi önkormányzatok - legyen az települési, illetőleg legyen az megyei önkormányzat - mind ebből a lehetőségből éltek, és gondoljanak bele, hogy itt nem egyszerűen arról van szó, hogy ebben a megyei vagy fővárosi önkormányzatban a kisebbségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt, hiszen ez is nagyszerű dolog az előzőekhez képest. De gondoljanak bele, hogy az Ötv. hatályos rendelkezései szerint, és megnéztem, nincs olyan önkormányzat, ahol kilenc főnél kisebb legyen egy bizottság, a kisebbségi bizottságban a külső tagok minden bizonnyal - és ez legalább négy fő - a megyében, illetőleg a fővárosban élő kisebbségek részéről kerülnek ki. Természetesen ez nincs deklarálva jogszabályilag, de nincs olyan politikai szervezet, amelyik ezeket a helyeket ne a kisebbségek képviselői részére adná meg. Tehát úgy vélem, hogy ez a két eredmény, részben a településnagyság ilyen bőséges, széles körű bontása és a megyei önkormányzati lehetőségek, illetőleg a fővárosi önkormányzati lehetőségek nem a kisebbségek javára változott volna.

A kisebbségi választói névjegyzékkel kapcsolatban magam is úgy vélem, hogy amennyiben ez a kompromisszum eredményeképpen ilyen módon kerül szabályozásra, mindenképpen biztosítani kell, hogy képviselőtársam korábban elmondott aggályai ne oly módon csapódjanak le, hogy bizalmatlanság keletkezzen a névjegyzékek sorsával kapcsolatban. Nem véletlenül vitatkoztunk nagyon sokat, hogy a jogszabályba milyen kifejezéssel kerüljön meghatározásra a megsemmisítés idejének kötelezettsége.

Hadd reagáljak egy félmondatnyit talán még a személyi hatály kérdésére. Itt valóban vitának, érveknek, évrendszereknek vagyunk tanúi, de úgy vélem, hogy ezek az érvek a személyi hatály kiterjesztése, szűkítése tekintetében valóban egy egységes egészet képeznek, és emiatt tulajdonképpen az érvrendszerek egészével kell hogy vitatkozzunk, nem egyes szövegelemekkel.

Úgy vélem, hogy ez a jogszabály nem az európai uniós állampolgárok többletlehetőségeinek biztosítására van hivatva, ez a jogszabálytervezet attól erősebb… - és itt természetesen az alapelvi kérdésekben, koncepcionális kérdésekben lehet különbség azok között, akik mást mondanak e tekintetben, úgy vélem, hogy így teljes egész és így tudunk egy plusz lehetőséget biztosítani a magyarországi magyar állampolgároknak, akik kisebbséghez tartozónak vallják magukat.

(16.00)

Természetesen ennek a kérdésnek van egy másik vetülete is: hogy vajon a jövőben a kisebbségek milyen módon tudnak majd részt venni, milyen erős önkormányzatokat tudnak létrehozni. Nos, ebben nekik is van felelősségük. Munka és felelősség az ő részük is: szervezni és felelősséget kell vállalni a választások előkészítésében, megnyerésében. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki oldalon.)