Felszólalás adatai

Felszólalások:   47-82   83-120   121-152      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Most soron következik az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/9934. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Orbán Balázs államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének.

(13.40)

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A kormány kiemelt célkitűzése volt az elmúlt tíz évben a közigazgatási hatósági eljárások egyszerűsítése és az eljárások jelentős gyorsítása. Ez egyúttal egy paradigmaváltást is jelentett, ugyanis nem is olyan régen még azok az idők voltak, amikor a hatóságok és az ügyfelek között sem partneri viszonyról, hanem alá-fölé rendeltségi viszonyról beszélhettünk, és azt gondoljuk, hogy egy olyan közigazgatási rendszerünk volt Magyarországon, amely sokféle jelzővel lenne illethető, ettől most eltekintenék, de az ügyfélbarát szolgáltató közigazgatás jelzőjét nem lett volna helyénvaló alkalmazni. 2010-et követően a közigazgatási rendszer módszeres, szisztematikus, tervszerű megújítására és a szolgáltató közigazgatás peremfeltételeinek kiépítésére került sor. Ezek közül a legfontosabb változás a kormányablakrendszer kialakítása volt 2011-től. Ma már 300 fölött van országosan a kormányablakok száma. Ennek az a lényege, hogy egyablakos ügyintézést ügyfélbarát módon tudunk lebonyolítani. Jóval tízmillió fölött van az ügyszám, amelyet jelen pillanatban a kormányablakok bonyolítanak le. Ez az infrastrukturális része a közigazgatás megújításának.

De egyébként van egy eljárási oldala minden bürokráciacsökkentésnek is. Ennek a kulcspontját a 2014-ben induló kormányzati ciklus jelentette, ugyanis akkor fogadta el a kormány „A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020” című dokumentumot, amely hat évre határozta meg a menetrendet. Ezt követően több bürokráciacsökkentő és állami rezsicsökkentő jogszabálycsomagot fogadott el a parlament és a kormány. Végezetül ennek egyfajta sarokpontjaként az Országgyűlés az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt fogadta el, 2016. évi CL. a törvény száma, amely 2018. január 1-jei hatálybalépésével valóban új szemléletet és új közigazgatási hozzáállást hozott.

A kormány által most benyújtott törvénymódosítás elsődleges célja ezzel összefüggésben az úgynevezett függő hatályú döntés jogintézményének kivezetése. A függő hatályú döntés jogintézményét még korábban a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény vezette be a közigazgatási hatósági eljárásba, majd ezt a korábban általam is említett úgynevezett Ákr. átvette. Az intézkedés egyértelmű pozitív célja volt a hatósági eljárások gyorsítása, valamint a határidőn túli eljárások esetében jogkövetkezmények, a hatóságot terhelő jogkövetkezmények meghatározása.

Ezzel egy időben, tehát a függő hatályú döntéssel egy időben került a jogrendszerbe az úgynevezett sommás eljárás, egyszerűsített, gyors eljárás, amely megelőzi a függő hatályú döntést, s amelynek keretében lehetőség szerint 8 napon belül születik döntés az ügyfél által előterjesztett kérelmek tekintetében. Ilyen típusú sommás eljárásra akkor kerülhet sor, ha hiánytalan előterjesztett kérelemről beszélünk, ha a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, és ha nincs ellenérdekelt ügyfél. Amennyiben ezek a feltételek nem állnak fenn és a sommás eljárás keretében nem hozható döntés, akkor a hatóságnak a jelenleg hatályos szabályok szerint úgynevezett függő hatályú döntést kell hoznia. Ennek keretében rendelkeznie kell arról, hogy az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért és egyéb eljárásokért fizetendő díjnak megfelelő összeget, vagy ennek hiányában 10 ezer forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni, illetve hogy a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól, illetve hogy a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. Ennek a függő hatályú döntésnek a hatályosulására aztán persze akkor kerül sor, amikor az eljárás lefolytatására egyébként rendelkezésre álló határidő eltelik.

A függő hatályú döntés alkalmazására ennek megfelelően 2016. január 1-je óta kerül sor a jogrendszerben, összesen négy éve. Az eltelt időszak alapján megállapítható, hogy a hatósági eljárások felgyorsítása megvalósult azzal, hogy az eljárások jelentős többsége jelen pillanatban úgynevezett sommás eljárásokban zajlik. Ennek elérésére, tehát hogy a hatósági eljárásokat eltereljük a 8 napon belül befejeződő sommás eljárások alá, tovább már nincs szükség egy ilyen formalizált, munka- és költségtöbbletet eredményező, függő hatályú döntés meghozatalára.

Ráadásul a függő hatályú döntés intézménye ugyan valójában az ügyféloldal számára kedvező, illetve a hatóságot hozza cselekvéskényszerbe, de az ügyféloldalon is számos félreértésre adhat okot. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ha sommás eljárást nem lehet lefolytatni, akkor az ügyfél kap egy tájékoztatást, amelyben egyrészt tájékoztatják arról, hogy a meghatározott feltételek bekövetkezése esetében az általa kérelmezett jog gyakorolható, és meghatározott feltételek bekövetkezte esetén az általa megfizetett hatósági illeték vagy díj visszakövetelhető. Ezt követően, ezzel párhuzamosan még folyik az eljárás, amelynek a kimenetele egyáltalán nem látszik akkor, amikor az ügyfél ezt az értesítést már megkapta. Tehát nagyon sok esetben előfordul az, hogy végső soron a kérelmezett jog sem gyakorolható az ügyfél által, mert a hatóság ezzel ellentétes döntést hoz, illetve az illeték vagy a díj visszakövetelésére sem kerül sor, mert a hatóság az eljárási határidőkön belül meghozta döntését. Ez azért probléma, mert szándékon kívül ugyan, de a hatóság ezzel akár egy jogvégzett állampolgárt, egy jogvégzett ügyfelet is meg tud téveszteni. Én magam is kaptam ilyen függő hatályú döntést, én magam is jogvégzett vagyok, de azért nem volt könnyű értelmezni az abban foglaltakat még számomra sem.

Ráadásul a függő hatályú döntés meghozatala hatalmas adminisztratív terhet jelent a jogalkalmazó ügyintézők számára, akár kormányhivatali, akár önkormányzati ügyintézőkről beszélünk. Csak a fővárosi és a megyei kormányhivatalok éves szinten körülbelül másfél millió darab függő hatályú döntést hoznak. Másfél millió végzés, határozat, jellemzően három-négy oldalas határozatokban rendelkeznek egy olyan döntésről, amelyek többsége valójában sohasem hatályosul. Természetesen a hatályos kézbesítési szabályok alapján függő hatályú döntést is hivatalosan kézbesíteni kell az ügyfeleknek. Mindez csak a fővárosi és megyei kormányhivatalok esetében éves szinten majdnem félmilliárd forint terhet és többletköltséget eredményez. Itt arról van szó, hogy félmilliárd forintért az állam tájékoztatja az ügyfeleket, hogy jellemzően joghatást nem eredményező döntések álltak be az ügyük esetében. Ugyanez a tapasztalat egyébként az önkormányzati igazgatás szintjén.

Mindez nincs összhangban a közpénzek hatékony és költségtakarékos felhasználásával és egyébként a józan ésszel sem. Egyébként a jelentős költségekkel szemben az ügyfelek pénzügyi visszatérítése minimális, miközben, ahogy mondtam, éves szinten félmilliárd forint kiadást jelent a függő hatályú döntésekkel kapcsolatos kézbesítési kötelezettség. Az ügyfelek részére minimális összeg kerül így visszafizetésre. Ez egyébként örömteli dolog, hiszen ez azt mutatja, hogy a hatóságok tartják a rendelkezésükre álló és a törvény által meghatározott eljárási kereteket. Csak a kormányhivatalok esetében 129 esetben került sor az illeték vagy az igazgatási szolgáltatási díj visszafizetésére. Ez nem tette ki a 10 millió forintot, és 1606 esetben került sor 10 ezer forintos összeg megfizetésére az ügyfeleknek. Így a visszafizetett, kifizetett összeg 16 millió forint volt összesen kormányhivatali oldalon. Tehát miközben a függő hatályú döntések, mely egy tájékoztató jellegű aktus, az ezzel összefüggő postaköltség majdnem félmilliárd forintot tett ki 2018-ban, az ügyfelekhez mindössze 25 millió forint  össze kell adni a 10 millió és a 16 millió forintot , 26 millió forint került megfizetésre, vagyis 18-szor annyiba kerül az államháztartásnak az intézkedés, mint amennyit az az érintett ügyfeleknek hoz.

A fentiek alapján azt remélem, hogy majdan arra a konszenzusra juthatunk, hogy bár számos pozitív következménye volt ennek az intézkedésnek, és természetesen fontos is az, hogy a hatóságokat valamilyen szankció terhelje, amennyiben nem hozzák meg időben a döntésüket, a függő hatályú döntés intézménye, tehát az a forma, amilyen módon ez a jogintézmény működik, felesleges többletterhet okoz a hatóságoknak, és ahogy említettem, az ügyfelek számára is nehezen értelmezhető. Mindezek alapján ebben a törvényjavaslatban arra teszünk javaslatot, hogy a függő hatályú döntés jogintézménye szűnjön meg azzal, hogy az abban foglalt joghatások továbbra is legyenek az általános hatósági eljárás részei, anélkül, hogy arról a hatóság előzetesen külön döntést hozzon.

(13.50)

Tehát továbbra is mindenkit és minden eljárást a sommás eljárások felé kívánunk terelni, illetve, amennyiben a sommás eljárás lefolytatásának feltételei nem állnak fenn, akkor is az eljárási határidőket a hatóságnak tartania kell, és ha ezeket az eljárási határidőket nem tartja a hatóság, akkor az illeték-, illetőleg igszolg-díj visszafizetési kötelezettsége továbbra is terheli a hatóságot, csak erről postai úton a normál menetben az ügyfél külön tájékoztatást nem kap. De emellett azt is rögzítenénk, hogy az ügyfél, amennyiben erre lehetőség van, elektronikusan, tehát e-mailes úton kapjon tájékoztatást a teljes eljárás ügyintézési határidejéről, a határidő-túllépés jogkövetkezményeiről, és arról, hogy a hatóság a továbbiakban nem a sommás eljárás, hanem a teljes eljárás szabályai szerint jár el.

(A jegyzői székben Földi Lászlót Gelencsér Attila váltja fel.)

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ennek a törvényjavaslatnak elsődleges és legfontosabb célja ennek a változtatásnak a kodifikációs célú leképeződése, de emellett számos más közigazgatási tárgyú kérdés rendezésére is javaslatot teszünk ebben a törvényjavaslatban. Az egyik, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításával a 400 négyzetméter vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre változtatása során az eljáró hatóság eddig a járásszékhely, települési önkormányzat, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője volt.

Itt most már az első pillanatban, a félreértések elkerülése végett aláhúzom, hogy ez azt jelenti, hogy államigazgatási hatósági jogkörben, nem önkormányzati hatósági jogkörben járt el ebben az eljárási formában a jegyző, és a törvényjavaslat, valamint azzal összefüggésben természetesen a kormányrendeleti szintű szabályozás alapján az építési hatósági eljárások 2020. március 1-jével történő átcsoportosításához hasonlóan itt is a rendeltetésmódosítási hatóságként, államigazgatási hatósági jogkörben nem a jegyzőt, hanem a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelölné ki a törvény.

Fontos eleme a törvényjavaslatnak: a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításával összefüggésben a mátraverebély-szentkúti és máriapócsi nemzeti kegyhelyünket nemzeti emlékhellyé nyilvánítjuk. Ezzel egyidejűleg a bányászatról szóló törvény is módosul, és a kegyhelyként működő nemzeti emlékhelyeknél szakrális események és egyéb szabadtéri programok zavartalanságának biztosítása érdekében a külfejtéses bányászati tevékenységet korlátozni kívánjuk.

Kiemelt célkitűzés, hogy a fővárosban megvalósuló nagy központi beruházások minél gyorsabban, a környezetet, valamint a helyben lakókat minél kevésbé terhelve valósulhassanak meg. Ennek érdekében módosítani kívánjuk a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló, a kulturális örökség védelméről szóló, valamint a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvényeket is. A kiemelten közérdekű beruházások esetén, ha a beépítést a szomszédos ingatlan építményének az ingatlan határvonalán túlnyúló része akadályozza, akkor ezen túl a szomszédos ingatlan tulajdonosa az adott építményrész elbontását, átalakítását köteles elvégezni.

A Városliget fejlesztése megvalósításának a biztosítása érdekében kiemelten közérdekű beruházássá minősítjük az egyébként a jogszabályok alapján eddig is kiemelten közérdekű beruházássá minősíthető városligeti projektet, és a törvény kimondja, hogy az érintett ingatlanok tekintetében a helyi önkormányzatok részéről változtatási tilalom nem alkalmazható, és ha az önkormányzati rendelet ezzel ellentétes előírást tartalmaz, akkor helyette a törvényi előírást kell alkalmazni.

A városligeti fejlesztések ügye nemcsak egy hatósági jogalkalmazási kérdés, hanem egy politikai kérdés is, és a kormány a 2018-as (sic!) önkormányzati választásokat követően politikai szempontból is állást foglalt, és azt rögzítette, hogy a Városligetben olyan épület megépítésére nem kerül sor, amelyet a Fővárosi Önkormányzat a Közfejlesztések Tanácsában nem támogat. Ez továbbra is fennáll, tehát nem fog megépülni az új nemzeti galéria, nem fog megépülni a magyar innováció háza, és nem fog megépülni a Városliget színháza, hacsak a Fővárosi Önkormányzat meg nem gondolja magát, vagy egészen addig, amíg meg nem gondolja magát. Azok az épületek, amelyek építése folyamatosan zajlik, tovább folytatódhatnak, ezzel kapcsolatban a politikai megállapodás megszületett. Ez a törvénymódosítás azért szükséges, mert a Fővárosi Közgyűlés által elrendelt változtatási tilalom nemcsak az építések, tehát nemcsak a három nem támogatott épület megépítését akadályozta meg, hanem a már folyamatban lévő fejlesztések zöldfelületi munkálatait is megakadályozta, amelyek már mostanra elkészülhettek volna.

Felsorolom ezeket a zöldfelületi fejlesztéseket: városligeti kis botanikus kert megújítása és bővítése, az Ötvenhatosok terén kialakítandó zöld promenád, multifunkcionális sportpályák megvalósítása, két kilométeres kivilágított futókör kialakítása, s egy újabb kutyás élménypark megvalósítása, illetve a Városligetben található  ez régi probléma  felesleges beton- és aszfaltfelületek feltörése és visszazöldítése. Ezekre a fejlesztésekre nem kerülhetne sor azért, mert a Fővárosi Közgyűlés változtatási tilalmat rendelt el. Mi azt gondoljuk, hogy a Fővárosi Közgyűlés változtatási tilalma nem erre vonatkozik, hanem az új épületek megépítésére, az általam már korábban említett három épületre, új nemzeti galéria, magyar innováció háza, Városliget színháza. Ezek az épületek, noha érvényes engedélyekkel rendelkeznek, nem fognak megépülni, amíg a Közfejlesztések Tanácsa egyhangúlag így nem dönt. De ezeket a zöldterületi fejlesztéseket viszont el kell végezni, és e tekintetben mint jogi eszköz, a változtatási tilalom ezeket a fejlesztéseket akadályozza. Ezért arra teszünk javaslatot, hogy ezeket ne kelljen alkalmazni.

Emellett a javaslat az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával rendez egy jelen pillanatban bizonytalan helyzetet a nemváltoztatás kérdésében. Ugye, jelen pillanatban egy bizonytalan hogy helyzet van a tekintetben, hogy lehete Magyarországon adminisztratív szempontból, közigazgatási hatósági nyilvántartási szempontból nemet változtatni. A javaslat azt az egyértelműsítést alkalmazza, hogy innentől kezdve magyar hatósági nyilvántartásban, tehát a magyar állam által nyilvántartott személyi adatok körében a születéskori biológiai nem adat kerüljön nyilvántartásra. Tehát egyetlen adatot tart nyilván innentől kezdve a magyar állam, hogy a születéskor az elsődleges nemi jelleg, illetőleg a kromoszómaszám alapján a megszületett gyermek biológiai értelemben milyen nemű.

Ezt követően, hogy ki milyen neműnek tartja magát, hogy ki milyen nemátalakító műtéteknek veti alá magát, ezzel a magyar államnak, a magyar hatóságoknak semmilyen dolga nincsen, a törvényjavaslat ezzel összefüggésben semmilyen korlátozást nem tartalmaz, tehát ilyen típusú beavatkozás vagy identitásfelvállalás szabadon történhet, a magyar hatóságok kifejezetten a születéskori nem adatát tartják nyilván. Ennek egyébként van jelentősége, egészségügyi és büntetés-végrehajtási, illetőleg egyéb szempontból is fontos az, hogy a magyar állam, illetőleg a hatóságok, valamint az egészségügyi intézetek, büntetés-végrehajtási intézetek tisztában legyenek azzal, hogy mi volt az érintettnek a születéskori nemadata. Ez adott esetben életet menthet, adott esetben a büntetés-végrehajtás rendjének fenntartásához járulhat hozzá.

Továbbá a törvényjavaslat kiemelt pontja az a vagyonjuttatás, amelyre a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány működését kívánja az Országgyűlés támogatása esetén elismerni. A közalapítványt 1999-ben a kormány alapította, tudományos kutatás, közművelődési, oktatási, kulturális javak védelmével kapcsolatos közfeladatra, számos emlékév lebonyolításában vettek részt. Jelenleg is vagyonkezelik, illetőleg használják ezeket az ingatlanokat.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Végezetül szeretnék szót emelni a katasztrófavédelemről szóló törvény módosításával összefüggésben is.

(14.00)

Az önök által olvasható és benyújtott törvényjavaslat jelenleg arra tesz javaslatot, hogy veszélyhelyzet esetén a katasztrófavédelemről szóló törvény a polgármestereket jogosítja fel a védekezés érdekében arra, hogy a képviselő-testületek jogaival éljenek.

Eredetileg arra tettünk volna javaslatot, hogy ilyen esetekben a polgármester, főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke döntéséhez a megyei, fővárosi védelmi bizottság jóváhagyása is kötve legyen. Ezzel kapcsolatban elindult egy közéleti vita, a politikai oldalak közötti purparlé, hogy bizonyos polgármesterek  amennyire a sajtót követem, meg amennyire az információk hozzám eljutnak, politikai oldalaktól függetlenül  ezekkel a jogokkal, amit a katasztrófavédelmi törvény egyébként évek óta biztosít, mennyire élnek vagy éppen visszaélnek. A javaslat ezt a helyzetet kívánta volna kezelni egy pluszszűrővel, egy most is meglévővel egyébként, mert törvényességi kontroll most is van ezen döntések felett, de egy további szűrővel, a védelmi bizottságok beépítésével. De tekintettel arra, hogy ez jól láthatóan nagyon komoly politikai turbulenciát okozott, és jelen pillanatban a veszélyhelyzeti jogalkotással összefüggésben a kormány a lehető legszélesebb körű nemzeti egység fenntartására tesz javaslatot (Dr. Vadai Ágnes: Hagyjuk ezt! Még csak azt se…), próbálkozunk, de nem mindig van fogadókészség minden oldalról, de a remény hal meg utoljára. Tehát ezzel összefüggésben ettől a módosítástól eltekintünk.

Tehát a vitában azt szeretném kérni önöktől, hogy úgy tekintsék, hogy ezt a törvényjavaslati pontot a kormány nem támogatja. De a többi törvényjavaslati pontot támogatja, és arra szeretném kérni önöket, hogy támogassák a most előttünk fekvő törvényjavaslat egészét. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Salacz Lászlónak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának, akit majd Varga-Damm Andrea, Vejkey Imre és Bangóné Borbély Ildikó fog követni. Öné a szó, képviselő úr.

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Ház előtt fekvő javaslat több célt foglal magában, melyek közül az egyik legfontosabb a közigazgatási bürokráciacsökkentést szolgáló szabályok megalkotása. A függő hatályú döntés jogintézménye 2015-ben született meg a jogalkotó akaratából. Az említett jogintézmény bevezetésének célja a közigazgatási hatósági eljárások egyszerűsítése és gyorsítása volt. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai megmutatták egyrészt, hogy a függő hatályú döntés jogintézménye jelentős bürokratikus terhet ró a hatósági jogalkalmazókra, másrészt pedig az esetek túlnyomó hányadában az ügyfelek számára is nehezen értelmezhető volt.

A tapasztalatokat alapul véve és a bürokráciacsökkentés jegyében a függő hatályú döntés formális jogi aktusként megszüntetésre kerül, mégpedig azzal a kitétellel, hogy annak az állampolgárokra kiható pozitív joghatásai továbbra is megmaradnak. Ezek a joghatások automatikusan beállnak tehát formális döntés nélkül is, ily módon az ügyfél jogai nem csorbulnak.

De nézzük, miről is van szó! Ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi, az eljárás lefolytatásáért illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában 10 ezer forintot köteles megfizetni a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is, továbbá az ügyfél  amennyiben arra lehetőség van, elektronikusan, e-mailben tájékoztatást kap a teljes eljárás ügyintézési határidejéről, a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről, és arról, hogy a hatóság a továbbiakban a teljes eljárás szabályai szerint jár el. Mindezzel a jövőre nézve is biztosítottá válik, hogy az eljárásokat a hatóságok a mögöttünk hagyott esztendőkben megszokott gyorsasággal és szakszerűséggel láthassák el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kiemelném a benyújtott törvényjavaslat néhány egyéb fontos rendelkezését. A javaslat értelmében két állami tulajdonban lévő ingatlan ingyenesen a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány tulajdonába kerül. Emellett a közalapítvány a törvény erejénél fogva mentesül az MNV Zrt. felé fennálló vagyonkezelési díjtartozása és visszapótlási kötelezettsége teljesítése alól, továbbá a vagyonjuttatással megtérítési kötelezettsége nem keletkezik.

Az alapítvány tudományos kutatási, közművelődési, oktatási és a kulturális javak védelmével összefüggő közfeladatok ellátásával jön létre. Közhasznú céljaival összhangban több munkaszervezetet működtet, mint például a Terror Háza Múzeumot, a XXI. Század Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet vagy a Habsburg Történeti Intézetet. (Bangóné Borbély Ildikó folyamatosan közbeszól.)

Szükségessé vált az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítása is. A hatályos jogszabályok jelenleg nem tartalmazzák a nem fogalmát, ugyanis annak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) meghatározása biológiai alapokon nyugszik.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az anyakönyvbe bejegyzett nem tulajdonképp az orvos által megállapított tényen alapul, amelyet az anyakönyv deklarál, azzal ellenkező bizonyításig a bejegyzett tényeket, jogokat igazolja, tehát jogkeletkeztető hatása nincs. Az anyakönyv által deklarált nem alapján azonban már jogok, illetve kötelezettségek keletkezhetnek. Ennek megfelelően szükséges a születési nem fogalmának meghatározása. Tekintettel arra, hogy a biológiai nem megváltoztatása nem lehetséges teljesen, jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy ennek megváltoztatására az anyakönyvi nyilvántartásban sincs lehetőség. Vagyis az esetleges nemi átalakító műtéti beavatkozások után az anyakönyvi adatok változatlanok maradnak a nemre vonatkozóan.

Tisztelt Ház! Szeretném még megemlíteni, hogy milyen célt rejt magában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása. A 400 négyzetmétert vagy azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre változtatása során eljáró rendeltetésmódosítási hatóság eddig az építmény fekvése szerinti járás székhelyének települési önkormányzati jegyzője, a fővárosi kerületben a fővárosi kerület önkormányzati jegyzője, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző volt. A törvénytervezet javaslatot tesz arra, hogy rendeltetésmódosítási hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatal járjon el a jegyző helyett. Éppen ezért elengedhetetlenné válik a vonatkozó eljárásjogi szabályozás módosítása oly módon, hogy az eddigi szakhatósági állásfoglalás szakkérdésben tett nyilatkozattá válik.

Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy számomra szívet melengető azon döntés, miszerint a mátraverebély-szentkúti és a máriapócsi nemzeti kegyhelyeinket nemzeti emlékhellyé kívánja a javaslat nyilvánítani. A nemzeti emlékhelyek védelme, a jövő nemzedékek érdekében történő megóvása és zavartalan látogatása közérdek, amelyben a vallási közösségek és az egyházi jogi személyek is jelentős szerepet töltenek be. Nemzeti kegyhelyeink keresztény identitásunk hordozói és történelmi örökségünk fontos részei.

Tisztelt Országgyűlés! Nem áll szándékomban felsorolni valamennyi, a javaslat által érintett közigazgatási tárgyú törvényt. Meglátásom szerint a Ház asztalán fekvő javaslat kielégítő mértékben kívánja szabályozni a bürokráciacsökkentés, az eljárások hatékonyságának és gyorsaságának növelése, valamint a műemlékvédelem terén felmerült célkitűzéseket.

Az elhangzottakra tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja a benyújtott javaslatot támogatja. Köszönöm szépen. (Taps.  Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Bravó! Bravó!  Z. Kárpát Dániel: Engem meggyőzött!)

ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/9934. számú törvényjavaslat kapcsán Orbán Balázs előterjesztő szájából zene volt füleimnek hallani, amikor is előadta, hogy bizony a 2015-ös változtatás a függő hatályú határozatok vonatkozásában nem váltotta be a hozzáfűzött reményt. Mindig öröm ilyet hallani, mert ez egyben saját maguk kritikája is. Ugyanis ha megnézzük az akkori parlamenti üléseken a felszólalásokat, akkor láthatjuk, hogy az ellenzéki képviselők már akkor is figyelmeztették az előterjesztőt, hogy ez mennyi bonyodalmat fog okozni a közigazgatásban. Az ügyfelek nem fogják érteni ennek jelentőségét és hasznát, viszont óriási költséget fog jelenteni.

(14.10)

Most mit hallunk? Hogy félmilliárdjába került ez az adófizetőknek. Ilyenkor azért megkérdezném, hogy ki fogja ezt a kárt kifizetni, hiszen ezt egy felelős kormányzatnak már akkor látnia kellett volna, ha magától nem, legalább a figyelmeztetések során.

Újra egy salátatörvény fekszik előttünk. Megnéztem, az elmúlt egy év tíz hónapban, amióta ez a ciklus zajlik, ez közel a tizedik közigazgatási tárgyú salátatörvény-módosítás. Elgondoltam, hogy ha valaki egy szakdolgozatot vagy egy PhD-t írna a negyedik Orbán-kormány közigazgatási tárgyú törvényalkotásáról, akkor igen gazdag anyagot kapna arról, hogy a keszekuszaság és a követhetetlenség milyen uralkodó.

Azt is látjuk, hogy általában a salátatörvények azért kerülnek a Ház elé, mert valamifajta magasztos cél az általános indoklás, és aztán mindig az ördög a részletekben rejlik; természetesen ebben a javaslatban is találunk számtalant. Örülök annak, bár ezt nem mondta ki államtitkár úr, de szavaival kifejezte, hogy az Orbán-kormány se tévedhetetlen, sőt újra sikerült jó pár százmilliót feleslegesen elkölteni, és a közigazgatás rendszerében a függő hatályú döntések vonatkozásában zűrzavart kelteni. Én üdvözlöm mindig, ha valaki belátja a tévedését, most ezen ritka események részesei voltunk.

Ez a javaslat 49 törvényt módosít. 15 percben egyébként lehetetlen is ezeket részleteiben kommentálni, de azért megtaláltam itt is a részleteket, az ördög részleteit ebben a javaslatban is, és ezekről szeretnék egypár gondolatot megosztani.

Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezetről szóló jogszabály, ebben újra meglátjuk ezt az elképesztő, „ma sem tudom, ki találta ki” című intézményt: országos szinten a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal az, aki szakhatósági véleményt ad ki akkor, ha 400 négyzetméteren felüli kereskedelmi építmény esetében funkcióváltás történik, és ennek engedélyezése az ő diszkrecionális joguk. Persze látjuk egyébként, hogy Hajdú-Bihar megye olyan mértékben kormánypárti, hogy például a büntetőügyekben az összes politikailag érintett ügyet is a Debreceni Törvényszék tárgyalja. Tehát úgy tűnik, hogy Hajdú-Bihar megye kormányhoz való hűsége minden szakterületen olyan módon érvényesül, hogy tulajdonképpen egy ilyen „kormány kinyújtott keze” szerepet játszik.

De mi az, ami még ebben a javaslatban elfogadhatatlan? Az 57/C. § (2) bekezdése azt mondja, hogy úgy módosítja a hatóság szakhatósági állásfoglalásának kérdését, hogy 60 nap helyett 75 nap alatt adható ki, és újabb olyan könnyítéseket tesz a hatóság számára, hogy szinte korlátlan ideig húzni tudja az eljárást, mire döntést hoz, pedig az indoklás szerint itt a könnyítés volt a célja a kormánynak. El nem tudom képzelni, hogy ezekkel az új módosításokkal ez be fogja a hozzá fűzött reményt váltani.

Számomra továbbra is elfogadhatatlan  és azt kell mondanom, hogy a kormány komisszárjai azok, akik a kormányhivatalok útján az egész közigazgatási engedélyezési eljárást uralják , egyáltalán nem tudom elfogadni, hogy a jegyző kezéből ezt a jogkört ki kellene venni. Úgyhogy  ha egyébként a javaslatra igent szavaztunk volna  ez az egyik fontos módosítás, ami miatt biztosan nincs szüksége az önkormányzati hivataloknak arra, hogy kormányhivatali kézi vezérléssel legyenek működtetve. Egy jegyző is pontosan, tisztességesen, a jogszabályok, az életviszonyok és a méltányosság alapján ezeket a döntéseket meg tudta volna hozni.

Az is a javaslatban szerepel, az a bizonyos téma is, hogy hogyan történik a 400 négyzetméter feletti építmény rendeltetésének változtatása kereskedelmi rendeltetésre.

Eljutottunk oda, hogy egészen a miniszterig kerül föl például az, ha egy 420 négyzetméteres éttermet akar valaki kereskedelmi tevékenységben működtetni, egészen a miniszterig kell felmenni engedélyeztetésért, hogy az a funkcióváltás, az a funkciókialakítás megtörténhessen. Hát, elnézést kérek, itt mindig a demokráciáról beszél a kormányzat. Komolyan Orbán Viktor fogja eldönteni, hogy 400 négyzetméter felett egy kereskedelmi egységet lehessen működtetni?! Ez a javaslat ugyanis ezt tartalmazza. Miért kell ezért egy miniszterig felmenni? Tehát visszahozzuk a pártállami viszonyokat? Ráadásul egy miniszter által működtetett bizottságnak  tehát még egy bizottságot is hoznak létre, ez a nem tudom, hányadik gittegylet  az emberek mindennapjaiban, vagyis jelen esetben a gazdálkodó szervezetek mindennapjaiban uralmi pozíciót kívánnak adni.

A következő fontos kérdés a 2006. évi LIII. törvény, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások kérdése. Itt egy új 11/C. § új (5) bekezdése születik, ahol is azt mondja, hogy ha ilyen beruházás telkére átnyúlik a szomszédos ingatlanon álló építmény, akkor ezen építmény tulajdonosát bontásra kell kötelezni. Hát, azért én így elképzeltem ezt a szituációt! Mondjuk, 80 éve áll egy építmény, amely nem tudjuk, milyen okból, de átnyúlik egy másik területre, és akkor hirtelen így 80 év után azzal szembesül a tulajdonos, aki esetleg nem is vette ezt észre, mert nem tanulmányozta a telekkönyvi viszonyokat, nincsenek kerítések, nem történt meg soha egy olyan hatósági aktus, amellyel ezt ő felismerhette volna, majd egyszer érkezik egy követelés, hogy bontsd a házat. Hát, ez óriási!

(Dr. Lukács László Györgyöt a jegyzői székben dr. Varga László váltja fel.)

Nem értem: ha már azt mondta Orbán Balázs államtitkár úr, hogy a természetes életviszonyokhoz, a könnyítéshez kívánják a szabályokat igazítani, akkor ezt a szituációt nem szimulálták? Miért nincs benne a javaslatban alternatíva? Ugyanis tudjuk jól sokan, hogy vannak olyan telekhatárhelyzetek, hogy ha átnyúlik egy építmény, akkor az ahhoz illeszkedő földterületet telekrendezéssel hozzá lehet csatolni, így akkor tulajdonképpen nincsen közösen birtokolt terület, és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást is meg lehet valósítani, nem kell bontani, és a tulajdonos nem kerül ilyen iszonyatos helyzetbe. És azt hisszük, a javaslat könnyít, mert esetlegesen, ha erre nem kerül sor, akkor valamifajta egyszerűbb eljárás követi ezt a problémát, de nem, betereli a bírósági rendszerbe. Hát, elképzeljük, egy ilyen per meddig tart?! Ha én arra törekszem, hogy a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások minél hamarabb, hatékonyan meg tudjanak épülni, akkor bizonyára nem olyan helyzetet teremtek, hogy ha a felek nem tudnak megállapodni, akkor egy bírósági út legyen ennek a vége, mert akkor a gyorsítás és az eredeti cél teljesen elvész.

Ezért én már most kérem Orbán Balázs államtitkár urat, javasolja, hogy beszéljék ezt meg még egyszer, amíg ennek a szavazására nem kerül sor, hogy legyen alternatíva az, hogy ha a jogszabályok megengedik, és a teleknagyságok olyanok, akkor az átnyúló épülethez illeszkedő vagy ahhoz szükséges földterület hozzácsatolható legyen ahhoz a területhez, és ezáltal a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás telke annyi földterületet bír továbbra is, hogy az eredetileg szándékozott épület elhelyezhető; legyen meg legalább ez az alternatív javaslat. Higgyék el, én tényleg azt szeretném, hogy ha már ez a cél, akkor ez működjön is.

A következő téma az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról szóló 2008. évi XCIX. törvény. Hát, ez elfogadhatatlan! Ugye, napi vita Eszenyi Enikő és társai problémái, az önkormányzattól államhoz kerülő színház finanszírozása, az elmúlt időszaknak ez egy komoly kérdése. Na de attól, hogy állami költségvetésből történik a támogatás, és esetleg az állam működteti tovább, el tetszenének mondani, hogy a felügyelőbizottságban öt főből miért kell hogy három valamifajta miniszteri küldött legyen? Ne tessenek haragudni, azért ez a művészvilág!

Én elhiszem, hogy azt szeretné a kormány, hogy a pénzköltésekben legyen keze, szeme, füle, ezt elfogadom. Mondja azt, hogy egy embernek, a kormányzat által delegált személynek kell lennie egy felügyelőbizottságban. De három? Csak nem arról van szó, hogy van egypár ember, akinek pozíciót kell adni, mert még nem kapott eleget, amit elvárt? Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ez másként történik, ugyanis, ha a felügyelőbizottságban bármikor is akár egyetlen személy is szabálytalanságot észlel  nem kell hozzá három, elég egy , akkor ő kezdeményezi a vizsgálatot, ő kezdeményezi a megállapítást, és egyetlenegy felügyelőbizottsági tag is jelezhet a fenntartónak vagy a finanszírozónak, hogy gyerekek, ez nem jól működik, és nem kell ahhoz három.

(14.20)

Úgyhogy nagy tisztelettel én tényleg nem gondolom, hogy ilyen pórázon kellene tartani ezeket az intézményeket csak azért, mert az állami költségvetésből történik a finanszírozásuknak egy jelentős része.

És különösen a jelen szituációban, amikor a színházak iszonyatos bevételtől esnek el, színészek tömege bevétel nélkül maradt. Tehát pont most, a koronavírus-járvány kellős közepén egy ilyen szabályt idehozni, nem mondom azt, hogy túlzó, de nem elegáns. Most pont arra kellene törekedni, hogy a nagyvonalúság működjön. Tehát amiben eddig a kormányzat túlzottan szigorú volt vagy túlzottan a saját érdekeit akarta érvényesíteni, most abból adjon le. Én arra kérem a jogalkotásban résztvevőket, hogy a mai bejelentésekhez illeszkedve, ami elkezdett valamerre elmozdulni az emberek érdekében, pont ezzel a szellemiséggel kezeljük kifejezetten ezeket az ügyeket, mert érzékeny társadalmi csoportról van szó, fontos társadalmi csoportról van szó, Magyarország kulturális, társadalmi életében fontos tényezőkről van szó, és semmiképpen ne éreztessük velük azt, hogy a bizalmatlanság az uralkodó.

Aztán jön a Városliget. 2013. évi CCXLII. törvény, 42. § ebben a törvénycsomagban. Ennek a törvénynek a 12. §-át úgy módosítja, hogy ha változtatási tilalom van, az a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknál nem működik. Egy vicc jutott eszembe, ami arról szól, hogy az első pont az, hogy a férjnek mindig igaza van. A második pont pedig: ha a férjnek még sincs igaza, akkor az első pont érvényesül. Tehát ez a három bekezdés, ahogy ezt megfogalmazták, ez gyakorlatilag a klasszikus vicc leképezése.

Én azt gondolom, bár való igaz, hogy Orbán Balázs államtitkár úr az előterjesztésében hangsúlyosan kiemelte, hogy miket nem szeretnének megépíteni, és inkább a zöldfelületek biztosítása, illetőleg a diverzifikált természeti környezet kialakítása érdekében tették meg a javaslatukat a Városliget további fejlesztése érdekében  én megmondom őszintén, szoktam hinni Orbán Balázs államtitkár úrnak (Bangóné Borbély Ildikó: Én nem!), és el akarom most is hinni, amit mondott. És meg kell hogy mondjam, ha nem így lesz, hát, számonkérem. Tehát erről tudnám biztosítani. (Z. Kárpát Dániel: Nem lennék a helyében!) Nem biztos, hogy annyira megijed tőle, de hátha számít.

Aztán érkezik ennek a javaslatnak az 50-54. §-a. Ez a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány részére a vagyonjuttatás. Megmondom őszintén, fontosak ezek az intézmények, Terror Háza, XX. Század, XXI. Század, Kommunizmuskutató Intézet, Habsburg Történeti Intézet, minden, tehát mindent kutatunk, mindenünk van ennek az alapítványnak az égisze alatt. Egy fontos kérdés az, hogy ebből megtudtam, hogy van neki díjtartozása. Tehát egy törvény kellett ahhoz, hogy megtudjuk, ez az alapítvány nem fizet díjat rendesen, sőt van valamifajta feltöltési kötelezettsége, azt sem. Úgyhogy milyen érdemes volt bejönni ebbe a parlamentbe, és ezt a javaslatot elolvasni, mert ilyen fontos kérdésre választ kaptunk, hogy tartozása van, méghozzá az állami költségvetés felé.

Megmondom őszintén, ha ezeknek az intézményeknek, intézeteknek az elmúlt időszakbeli szakmai és társadalmunk számára fontos feladata nem torkollott volna bele mindennapi politizálásba, azt mondom, hogy adjunk nekik mindent, de nem tudom ezt mondani, mert ők sajnos az utóbbi években nem a rendeltetésük szerint végzik a munkájukat. Úgyhogy nagy tisztelettel köszönöm a figyelmüket. És alig csúsztam át a 15. percen.

További szép napot kívánok! (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! (Z. Kárpát Dániel: Nehéz helyzet erre reagálni. Azért meg kell próbálni.)

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes közigazgatási törvények módosításáról, valamint egyes ingyenes vagyonjutatásról szóló T/9934. számú törvényjavaslat kapcsán nem kívánom megismételni Orbán Balázs államtitkár úr expozéjában már elmondottakat, azonban hangsúlyozottan, kifejezetten az ellenzéki felszólalókra, a főbb tartalmi elemeket mégis szeretném ismertetni. Elsőként a függő hatályú döntések kivezetése tekintetében. Függő hatályú döntés a magyar jogban a közigazgatási eljárási törvény módosításával 2016. január 1-jétől került új jogintézményként bevezetésre. A jelen törvényjavaslat alapján a függő hatályú döntés formális jogi aktusként megszűnik, azonban az állampolgárokra kiható pozitív hatásai, így az eljárási díj és az egyes eljárási költségek alóli mentesülés megmaradnak. Ezen joghatások a tényállások alapján sui generis beállnak, formális döntés nélkül.

A jelen törvényjavaslattal az ügyféli jogok nem csorbulnak, mert amennyiben a hatóság az ügyintézési határidőt túllépné, úgy az eljárás lefolytatásáért az illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, illetve ennek hiányában 10 ezer forintot meg kell fizetni a kérelmező ügyfélnek, továbbá az ügyfél tájékoztatást kap a teljes eljárás ügyintézési határidőről, a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről, és arról, hogy a hatóság a továbbiakban a teljes eljárás szabályai szerint jár el.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a törvényjavaslatnak a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló módosítását. Mint önök előtt is ismeretes, a Karácsony Gergely által vezetett főváros 2020 végén beakasztott a Liget-projektnek azzal (Közbeszólások az ellenzék soraiból.  Dr. Vadai Ágnes: Ejnye-bejnye!), hogy csapatával együtt a Városligetet érintő változási tilalomról döntött. A fenti beakasztás következtében (Derültség az ellenzéki padsorokban.  Az elnök csenget.) le kellett állítani a Városliget zöldfelületi fejlesztéseit. (Dr. Vadai Ágnes: Jaj, jaj, jaj!  Z. Kárpát Dániel: Liget mint zöldfejlesztés, ne már!) A jelen törvényjavaslat célja kifejezetten az, hogy amennyiben a tisztelt Ház elfogadja, úgy zavartalanul folytatódhat a park zöldfelületének fejlesztése, melynek következtében rövid időn belül a ligetlátogatók több ezer négyzetméter új zöldfelületet vehetnek majd birtokba. (Z. Kárpát Dániel: Betont!) Ne feledjék, a Liget-projekt Magyarország történelmének egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb mértékű park- és tájépítészeti munkája, a millenniumi idők óta nem látott kulturális intézményfejlesztésekkel együtt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a törvényjavaslatnak a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány részére történő ingyenes vagyonjuttatását. A törvényjavaslat szerint a Terror Háza Múzeumot, a XX. Század Intézetet, a XXI. Század Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet, a Kertész Imre Intézetet és a Habsburg Történeti Intézetet működtető közalapítvány tulajdonába kerülne a Budapest XII. kerület Határőr út 35. szám alatti, továbbá Istenhegyi út 92. szám alatti állami tulajdonban lévő ingatlan abból a célból, hogy a közalapítvány tudományos kutatással kapcsolatos közművelődésügyi, oktatási és kulturális javak védelmével kapcsolatos közfeladatainak ellátását a magyar állam elősegítse.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a törvényjavaslatnak az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló módosítását. A hazai előadó-művészeti szcéna legjelentősebb alapértéke az állandó társulatra épülő kőszínházi struktúra, melynek bázisa az állami intézmények mellett az országos, teljes lefedettséget biztosító vidéki, helyi önkormányzati előadó-művészeti hálózat is. Ennek megőrzése nemzeti érték és nemzeti érdek. A nemzeti érdek védelme érdekében pedig az szükséges, hogy amennyiben a közös állami-önkormányzati működtetésű színház éves működésének pénzügyi feltételeit teljes egészében a magyar központi költségvetés biztosítja, úgy a színház felügyelőbizottságának ötfős létszámából három főt a kultúráért felelős miniszter legyen jogosult megbízni, illetve megbízásából visszahívni.

(14.30)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a törvényjavaslatnak az anyakönyvi eljárás módosításáról szóló részét. A törvényjavaslat azt a tényt rögzíti, hogy a születési nem a születéskor fennálló elsődleges nemi jelleg, illetve a születéskor fennálló kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem. A személyazonosító adatoknak pedig ezt a születési nemet kell tartalmazniuk. Mivel pedig az ember születési időpontjában lévő neme utólagos műtéttel a személy születésére visszamenőleges időpontra kizárt, hogy megváltoztatható legyen, ezért a törvényjavaslat kizárja a személyazonosítóban a születési nem megváltoztathatóságát. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az esetleges (Zaj.  Az elnök csenget.) nemi átalakító műtétek beavatkozása után az anyakönyvi adatok változatlanok maradnak a születési nemre vonatkozóan.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a törvényjavaslatnak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló módosítását.

A törvényjavaslat szerint nem lenne szükség tulajdonosi hozzájárulást kérni a kiemelten közérdekű beruházás megvalósításával összefüggésben közterületre rámpa, közterületre lépcső vagy közterületre egyéb szintemelés építéséhez, ha az az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát így biztosítja. Továbbá a törvényjavaslat szerint a kiemelten közérdekű beruházás esetén, amennyiben a beépített szomszédos ingatlan határvonalán túlnyúló rész akadályozza, úgy a szomszédos ingatlan tulajdonosa az adott építményrész elbontását, átalakítását köteles lenne elvégezni. Tehát nem arról szól ez a törvénymódosítás, amit jobbikos képviselő, Varga-Damm Andrea képviselőtársunk vezérszónoklatában mondott, hogy csak úgy ott van, és majd megállapodnak, hanem arról van szó, hogyha kiemelten közérdekű beruházás esetén a szomszéd a túlépítése miatt akadályozza a kiemelt közérdekű beruházás megvalósítását.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a törvényjavaslatnak a kulturális örökség védelméről szóló módosítását. A törvényjavaslat szerint, amennyiben a nyilvántartott műemléki érték a vele szomszédos ingatlan törvényes beépítését vagy használatát akadályozza, úgy a hatóság elrendelheti a műemlékkel bíró épület, építmény, építményrész felújítását vagy átalakítását. A törvényjavaslat azt is tartalmazza, hogy amennyiben a kötelezett a hatósági elrendelésnek nem tenne eleget, úgy a hatóság a munkákat a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére elvégeztetheti.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a törvényjavaslatnak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosítását. A törvényjavaslat akként rendelkezik, hogy a 400 méter vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű, korábban lakásként funkcionáló építmény kereskedelmi rendeltetésre változtatása esetén a jövőben ne a jegyzőnek, hanem az építmény fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak legyen hatáskörük majd eljárni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végül nézzük a törvényjavaslat utolsó főbb rendelkezését, mely a mátraverebély-szentkúti és máriapócsi nemzeti kegyhelyünket nemzeti emlékhellyé nyilvánító törvényt módosítja annyiban, hogy fokozottabban védi a nemzeti emlékhely szakrális eseményeit, továbbá egyéb szabadtéri programjait.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP parlamenti frakciója az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló T/9934. számú törvényjavaslatot támogatja. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Öné a szó.

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy szóviccel hadd kezdjem. Mivelhogy az előttem fölszólaló Vejkey Imre képviselő úr a Liget-projekttel kapcsolatban azt mondta, hogy Karácsony Gergely beakasztott a kormánynak, akkor hadd kezdjem azzal, mivel nagyon hiányolom ennek a törvénynek a beadóját, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes urat, igaz, hogy biztos, hogy akkor éjszaka nagyon sokat dolgozott ezzel a salátatörvénnyel, de ő ezt a törvénymódosítást beadta, majd Gulyás Gergely beakasztott neki másnap (Derültség az ellenzéki sorokból.), mert az egyik legfontosabb részét azonnal kivették, és módosítani kellett, és a kormánynak azonnal visszakoznia kellett. Szóval, a beakasztás önökre is vonatkozik, ha már ezt a szófordulatot használta.Na, de ez a salátatörvény egy kicsit komolyabb annál, mint hogy elvicceljük. Elég komoly módosítások vannak benne. Megvallom őszintén, beszélni kell arról is, hogy milyen időpontban módosítjuk ezeket a nagyon fontos dolgokat.

Ugyebár nemcsak Magyarországot, hanem az egész világot megrengette a koronavírus-járvány, és láss csodát, önök nem azzal foglalkoznak, hogy hogyan kellene ezt a járványt lelassítani, hanem most ennek kapcsán, hogy ilyen vészhelyzet van, idetárnak elénk ilyen salátatörvényt. De nem ez az egyetlenegy salátatörvény van, amit most önök a parlament elé terjesztettek.

Tényleg meg kell kérdeznünk az ellenzék részéről, hogy tényleg eze a legfontosabb most. Tényleg ez a legfontosabb, az önök hatalmát még jobban bebetonozni, az önökhöz közel álló alapítványokat, vállalkozásokat még jobban kistafírungozni, tényleg ez a legfontosabb, és nem azzal foglalkozni, hogy hogyan kellene a magyar emberek életét megkönnyíteni? Ezt a kérdést fel kell tenni.

Na, de akkor lássuk részletesen, hogy mivel állunk szemben!

Az előttem szólók is elmondták már, hogy az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló törvénymódosítás van előttünk, az anyakönyvi eljárás módosítása, a bányászatról szóló 1993. évi törvény módosítása, a katasztrófavédelemről és a hozzákapcsolódó egyes törvények módosítása és a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi törvény módosításáról beszélünk.

A javaslat 50. alcíme állapít meg új törvényi tartalmat azzal, hogy a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány részére ingyenesen átadja az általa használt XII. kerületi ingatlant. A vagyontörvénytől eltérően nem 15 évre, hanem határozatlan időre elidegenítési és terhelési tilalom lesz bejegyezve az állam javára. A vagyontörvénytől való eltérés sarkalatos rendelkezésnek minősül.

A javaslat 1-49. alcíme közigazgatási tárgyú törvénymódosítást tartalmaz, én erre külön most nem térnék ki.

Politikai tekintetben az igazán fontos módosításokat az alábbi módosítások rejtik, amikről említést sem tesznek az előterjesztő részéről az általános indokolásban.

A sarkalatos törvényi helyeket módosító rendelkezések: a 36. § a katasztrófavédelemről és a hozzákapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása, rövidítve a Kat., majd erről egy kicsit részletesebben.

A javaslat a polgármester, főpolgármester fent jelölt hatáskörgyakorlását a megyei, fővárosi védelmi bizottság előzetes jóváhagyásához köti. Ezt módosították utána a Gulyás miniszter úr által beadott módosítóval. (Schanda Tamás János: Még nincs is bent.)

A 42. § a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szól. Ugyebár ezt már elmondtuk, hogy a 2019. évi önkormányzati választások után egészen más helyzet alakult ki Budapesten, és a kormány nem igazán viseli jól, hogyha valaki más döntést hoz, mint amit ő eltervezett. De erről majd részletesebben fogok még beszélni.

A 15. § a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi törvény módosítása. A műemléki érték tulajdonosát kötelezni lehet felújításra vagy átalakításra, ha az állapota a szomszédos ingatlanon megvalósuló közérdekű beruházást akadályozza.

Itt mondta el előttem képviselő úr, a javaslat nemzeti kegyhellyé nyilvánítja a Mátraverebély-Szentkút-kegyhelyet és a máriapócsi kegyhelyet.

(14.40)

A 4. § a bányászatról szóló ’93. évi törvény módosítása. A részletes indoklása is utal arra, hogy a Btv. módosítása az előző pontban ismertetett új nemzeti kegyhelyekre tekintettel szükséges. A javaslat a kormányhivatal engedélyével teszi lehetővé a nemzeti kegyhelyen és annak 5 kilométeres sugarú körében a külszíni bányászatot. A rendelkezést a folyamatban lévő eljárások esetében is alkalmazni kell.

A 10. § az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló ’97. évi törvény módosítása. 2020. január 1-jétől elvonták a jegyzők maradék építéshatósági jogköreit. Ezt többször megvitattuk már itt a parlamentben. Az ezzel összefüggő korrekciókat hajtja végre a javaslat az Étv.-ben, tartalmi módosítás nélkül.

A 2. § a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló ’92. évi törvény módosítása. A javaslat megszünteti a jegyző személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetése során hozott döntéseivel szembeni fellebbezés lehetőségét. A kormányhivatal esetében ugyanerről már korábban rendelkezett az Országgyűlés, így a módosítás az eljárásrendet egységesíti.

A 14. § a szerzői jogról szóló ’99. évi LXXVI. törvény módosítása. A törvény 2019. december 31-i napja óta hatályos rendelkezése lényegében közhitelesként kezeli az építészeti szerzői jogi adatbázist. Ennek azonban számos feltétele nem adott, ezért a javaslat korrigálja ezt a jogalkotói hibát, és hatályon kívül helyezi a rendelkezéseket. A javaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba, kivéve a függő hatályú döntés jogintézménye megszüntetésével összefüggő rendelkezéseket, amelyek hatálybalépésének napja 2020. július 1-je.

A legnagyobb botrány…  vagyis maga az egész salátatörvény elég nagy botrányt váltott ki múlt héten, és persze megint éjszaka nyújtották be, megint egyetlenegy kormánypárti képviselő tette ezt meg, aki persze ma nem mert bejönni a parlamentbe. Az egyik sarkalatos pontja volt ennek a törvénymódosításnak az önkormányzati jogkörök, a polgármesterek és a fővárosi főpolgármester jogkörének az úgymond csorbítása. Meg kell jegyezni, hogy amúgy egy 2011. évi törvényről beszélünk, amit már önök módosítottak. Láttuk azt is, hogy a vészhelyzet kihirdetése után sorra jelentek meg azok a hírek, hogy hogyan vonták a fideszes polgármesterek azonnal saját hatáskörük alá az önkormányzatiságot. Volt olyan fideszes polgármester, aki még az ellenzéki képviselők tiszteletdíját is azonnal befagyasztotta, és azonnal elrendelte, hogy minden fontos kérdésben csak ő dönthet.

Most önök arra hivatkoznak, a saját törvényükre, a saját törvénymódosításukra, hogy lényegében a katasztrófavédelmi törvény kimondja, hogy hogyan kell vészhelyzetben egy polgármesternek eljárnia. Önök ezt a helyzetet kihasználva úgy akarták ezt a törvényt módosítani, hogy egyáltalán ne tudjanak a polgármesterek, és kimondottan arra hegyezték ki, hogy az ellenzéki polgármesterek ne tudjanak semmilyen lépést tenni. Mondom, ez a salátatörvény is arra utal, hogy önök semmilyen olyan döntést nem hajlandóak elfogadni  ez a Liget-projektnél is így van , amely arról szól, hogy mondjuk, az ellenzéki vezetésű kerületek vagy városok nem értenek önökkel egyet  a Liget-projekt is ilyen , és akkor önök próbálják a törvényeket úgy kifacsarni meg úgy alakítani, hogy mégiscsak az önök akarata érvényesüljön. Ezt látjuk a Liget-projektnél is, és látjuk minden olyan rendelkezésnél, ahol csorbítani akarják az ellenzéki polgármesterek jogkörét.

A másik, és nem is tudom, mit mondjak önöknek, hogy ebben a helyzetben miért fontos az, hogy most önök rögzíteni akarják, hogy a gyermek megszületésekor a gyermek neme rögzítve legyen. Akkor tartsunk egy kis történelemórát, jó!? Úgy látom, hogy nem szokták az okmányokat figyelni, hogy ma milyen okmánya van egy embernek, meg hogy milyen okmányokat állítanak ki, amikor ez a gyermek megszületik. Amikor megszületünk, kapunk egy személyi számot, ha nem tudnák, és akkor ennek a történetét hadd olvassam fel önöknek! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1974. évi 8. számú törvényerejű rendeletének 6. § 1. pontja szerint az állami népesség-nyilvántartásban egységes személyi számot kell bevezetni. A személyi szám tényleges magyarországi bevezetését a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 1978. év október 28-án kiadott rendelete  a személyi szám, illetve a személyi lap kiadásáról és használatáról  írta elő, 1981-től pedig a születési anyakönyvekbe is kötelezően be kellett vezetni. Érti, államtitkár úr? A születési anyakönyvi kivonatba! Ez egy ilyen kétoldalú kis lapocska.

Mivel a személyi igazolvány eredetileg nem tartalmazta a személyi számot, annak bevezetésekor külön kellett egy kis zöld számocskát beragasztani. A személyi szám felépítése, csak hogy világos legyen önök számára, hogy miből áll, mert úgy látom, hogy nem tudják; a személyi szám úgynevezett beszélő szám, azaz struktúrája van, 11 decimális számjegyből áll, felsorolnám, miből: „M ÉÉHHNN SSSK” alakú. Az „M” szám jelentése, képzeljék el, kombinált. Alapvetően a nemre vonatkozik, értik? A nemre! Az első szám, ami ott van, úgy kezdődik, hogy „1” és „2”. Ha kisfiú, akkor 1-es számot kap, ha kislány, akkor 2-est. De mivel már meghaladtuk a kort, most már van „3” és „4” is. A 3-as a kisfiú, a 4-es a kislány. Nem tudom, hogy maguknak mi nem világos… (Dr. Orbán Balázs: Fogalma sincs arról, amiről beszél, képviselő asszony!) Én értem, értem! Csak önök arra hivatkoznak, hogy amikor megszületünk, akkor kellene hogy bevezessék valahova, valamilyen okmányunkba, hogy férfi… (Dr. Orbán Balázs: Tárgybeli tévedései vannak!) Én is meghallgattam önt, legyen szíves, hogy hallgasson már meg engem, jó?!

Szóval, az sem világos számunkra, hogy miért pont most, miért kell most ehhez hozzányúlni. Épp ugyanúgy, mint ahogy visszatérek a városligeti problémára, az önkormányzati jogkörök, a polgármesteri jogkörök csorbítására, és utána jön ugyebár a színházak bekebelezése. Önöknek semmi nem drága! Az előttem szóló Varga-Damm Andrea is elmondta, hogy csak úgy facsarják a dolgokat, csak úgy csinálják, hogy ne legyen olyan színház, amit nem önök irányítanak. Az már más kérdés, hogy még mindig vannak emberek, akiket el kellene helyezniük, mert még mindig vannak haverok, akiknek újabb és újabb pozíciót kellene adni.

Itt az önkormányzati csorbításnál is el kell mondani, hogy önök azt tervezték, hogy a főpolgármester fölé, a megyei önkormányzati vezetők fölé, az önkormányzatok fölé helyeznek embereket, akik majd a kormány döntéseit végrehajtják. Ha megnéztük a névsort, mert ugyebár azonnal kijött, hogy kik kerülhetnek ezekbe a pozíciókba, hát kiderült, hogy volt fideszes országgyűlési képviselő vagy fideszes politikusok kerülnének ebbe a pozícióba. Hát, tudjuk, hogy önök mindenhez  is  értenek.

Szóval, ha ezt a salátatörvényt megnézzük, akkor tényleg csak azt mondhatjuk el, hogy önök a vészhelyzetet arra használják, hogy tovább korlátozzák az önkormányzatok, az ellenzéki polgármesterek jogkörét, tovább tudják a felháborító üzelmeket vinni, hogy hogyan stafírungozzák ki a saját közalapítványaikat, hogyan tegyék a strómanjaikat, az oligarcháikat még gazdagabbá, hogyan könnyítsék meg ezt a szabadrablást. Tényleg azt kell mondanunk, hogy felháborítónak tartom én személy szerint is, hogy ezzel foglalkoznak, mint hogy arról beszélnénk, hogy hogyan tudnánk azoknak a magyar családoknak a helyzetét könnyíteni, akik most a legtöbbet vállalják ebben a helyzetben, és a legtöbbet ők tesznek azért, hogy túl tudjuk élni ezt a nehéz időszakot.

Államtitkár úr, én csak annyit szeretnék mondani, hogy Semjén miniszterelnök-helyettes úrnak megüzenném, hogy „Bátorság!” Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

(14.50)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Vadai Ágnes képviselő asszony, a DK-képviselőcsoport vezérszónoka. Öné a szó, képviselő asszony.

DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Általánosságban is, de a T/9934. számú törvényjavaslat kapcsán is elöljáróban annyit szeretnék mondani, hogy három dolog biztosan nem jellemzi a kormánypártokat: a közpénzek gondos felhasználása, az elegancia és a fontos ügyekre történő koncentrálás. Esetleg plusz pontként kiegészíthetném azzal, hogy és egyébként mindig mindenkit átvernek. Bármilyen törvényjavaslatot nyújtanak be, mindig mindenkit átvernek. Úgy látom, most sem értették meg a helyzet lényegét. Az Országgyűlés és ezen belül az ellenzéki képviselők azért szerették volna, hogy az Országgyűlés ülésezzen, hogy a kialakult járványhelyzettel kapcsolatos nagyon-nagyon fontos intézkedéseket itt megvitassuk, és azokból összeálljanak azok a jogszabályok, amelyek könnyebbé teszik a magyar polgárok, a magyar vállalkozások, a magyar családok életét. Mondok ilyen példát: dupla családi pótlék, a nyugdíjasoknak azonnali juttatás fizetése, az álláskeresési járadék folyósításának meghosszabbítása, vagy nagyon konkrét segítség azzal, hogy a munkájukat elveszített magyar állampolgárok, mondjuk, a fizetésük 80 százalékát megkapják. Benyújtottake ilyen törvényjavaslatokat a Ház elé? Csak érdeklődnék. Elég gyakran tanulmányozom az Országgyűlés honlapját: nem nyújtottak be ilyen törvényjavaslatot.

Ellenben benyújtották ezt a ma már másodiknak tekinthető salátatörvényt  az előző is pont egy ekkora saláta volt , ami maga a beismerés, az állami vagyon elherdálása, megvonás, és mondhatnám azt, hogy szándékos kiszúrás. Nagyjából erről szól ez a törvényjavaslat. Ez a javaslat, amely előttünk fekszik, a magyar állampolgárok közül jót senkinek nem tesz, előrébb nem visz, a válságot nem oldja meg, a járványt nem kezeli, sőt még ki is szúr emberekkel. És azt tudom mondani, hogy még pitiáner is, amit önök csinálnak a legnagyobb magyar válság, a legnagyobb világválság, világjárvány kellős közepén.

Ha részletesen megnézzük a törvényjavaslatot  képviselőtársaim már beszéltek erről , a függő hatályú döntés jogintézménye kapcsán azt tudom mondani, hogy ez maga a beismerés. Ez a törvényjavaslat, ez a módosító javaslat maga a beismerés. Bevezettek valamit, ami négy évet élt meg, és nem működik. Nem működött, ezt önök ismerték el. Azt javasolnám, ahelyett, hogy mindenféle új unortodox jogintézményekkel próbálkoznak, mi lenne, ha betartanák a határidőket, ehhez meg fölvennének embereket és megfizetnék őket, s nem akarnák kizsigerelni a közszférában a köztisztviselőket. Szerintem ez egy jó megoldás lenne, s akkor mindenki boldog lenne.

Lehet bevezetni különféle új sajátos, speciális jogintézményt, csak ennek az a vége, amiről beszéltek képviselőtársaim is, hogy 1. nem működik, 2. igen sok pénzbe kerül, 3. hazudniuk kell, mert ide kellett jönnie az államtitkár úrnak, és azt kellett mondania, hogy önök mindig gondosan bánnak a közpénzzel, ezért kell kivezetni ezt a jogintézményt. Nem, azért kell kivezetni ezt a jogintézményt, mert nyilvánvalóan nem működött.

A következő, amiről említést szeretnék tenni, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása. Ez megint egy dologra jó, arra, hogy megint elvonnak jegyzői hatáskört. Megint csak az lesz, hogy feljebb tolják a döntési szintet. Pontosan ezt láttuk az elmúlt napokban is. Önök már olyan magasra tolták föl a döntési szinteket, hogy egyedül a vezénylő tábornok dönthet a legfontosabb kérdésekben is, lassan arról is, hogy önöknek itt hogy kell ülniük a parlamentben, meg hogy hányan ülhetnek itt. Úgy látom, most úgy döntött, hogy nem kell túl sok kormánypárti képviselőnek itt ülni. Ez volt az előző törvénynél is.

Ennek az Országgyűlésnek az lenne a dolga, hogy folyamatosan ülésezve, közösen találjon megoldást a magyarok problémáira, mégiscsak mi képviseljük a magyar polgárokat, első körben; ebben talán nem vitatkoznak a kormánypárti képviselők. Ehhez képest azt látjuk, hogy megint olyan előterjesztést nyújtottak be  s hozzáteszem, nyilvánvalóan át fogják szuszakolni az Országgyűlésen, és meg fogják próbálni lenyomni mindenkinek a torkán , ami nem azt az elvet követi, hogy a döntések ott szülessenek, ahol leginkább az érintettek vannak. Nem, viszik fel, előbb-utóbb egyre feljebbi szintre. Biztos vagyok benne  Varga-Damm képviselőtársam azt mondta, hogy miniszteri szint , hogy Orbán Viktor előbb-utóbb személyesen fog dönteni. Ülni fog, majd le is videózzák, és ki is rakják a Facebookra, hogy megint milyen fontos döntést hozott, írt alá és pecsételt le.

Ahányszor meglátom ebben az országban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokat, nem tudom, ki hogy van vele, képviselőtársaim, én összerezzenek, mert egészen tuti, arról van szó, hogy valaki lopni fog az önök köreiből. Ez így volt az elmúlt években, amióta önök mindent nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak neveznek. Meglehetősen sűrűn változtatják a szabályokat, általában könnyítik az eljárást, rendszerint a becsületes, tisztességes magyar állampolgárok kárára, és mindig a becstelen, az adóforintjainkon és az EU-s pénzeken élősködő fideszes oligarchák hasznára.

Arra szeretnék javaslatot tenni, hogy mi lenne, ha egyszer olyan törvényeket alkotnának, amelyek ha nem is gránitszilárdságúak, de legalább mészkő, az jó lenne, és viszonylag tartósak lennének, s nem próbálnának mindig olyan intézkedéseket hozni, amelyek a fideszes oligarchák érdekeit szolgálják, hanem egyszer olyat próbálnának hozni, ami az egyszerű magyar polgárok érdekeit szolgálja.

Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítása kapcsán, ha nem is minden képviselőtársamnak, de biztos van, akinek a Wachowski fivérek neve mond valamit; ők a Mátrix nevezetű film rendezői. Ha a Wachowski fivérek olvasták volna ezt a törvényjavaslatot, amit önök benyújtottak, mielőtt bizonyos lépéseket tettek volna, ők ma is Wachowski fivérek lennének és nem Wachowski nővérek. Ugyanis ők egy olyan nagyon híres lengyel származású rendezőpár  Orbán Balázs államtitkár úr biztosan látta a Mátrix című filmet, tehát tisztában van ezekkel a dolgokkal, feltételezem; ő abba a generációba tartozik , akiket ez a törvényjavaslat érintene, ha Magyarországon élnének. Ez a törvényjavaslat, ez a módosítás lényegében néhány száz embert érint, akik évek óta pereskednek különböző kormányhivatalokkal, pert is nyertek, és ahelyett, hogy a magyar állam és a magyar kormány ezekben a kérdésekben szabályosan járna el, jogkövetően járna el, a törvény erejénél fogva tiltja meg számukra ezt a lehetőséget.

Képviselőtársaim, lehet arról beszélni, hogy önök mit gondolnak erről az LMBTQI, akármilyen világról. Lehet erről vitatkozni, ez lehet vita tárgya; ízlés kérdése kevésbé, mert azt hiszem, senkinek semmi köze nincs ahhoz, hogy kinek mi a nemi identitása és mit gondol saját magáról. Ez lehet érték kérdése, lehet, hogy önök máshogyan gondolkodnak, de őszintén szólva, érdekelne, mi viszi rá magukat arra, hogy a legnagyobb járvány kellős közepén pár száz emberrel így szúrjanak ki, hogy pár száz embert így alázzanak meg, akiknek amúgy sem egyszerű az életük. Statisztikák bizonyítják, hogy a transzneműek között az egyik legmagasabb az öngyilkossági ráta, iszonyatosan nehéz mind fizikailag, mind lelkileg bizonyos kérdéseket, bizonyos folyamatokat feldolgozniuk.

Őszintén nem értem! Ettől ezeknek az embereknek nem lesz több a joguk, nem lesz több a lehetőségük, nem fogják Vejkey Imrét zavargatni mindennap, ezek semmit nem ártanak. Ezek az emberek élik tovább az életüket, egy különbség lesz, hogy ha megtehetik ezeket a lépéseket, akkor egy picivel boldogabbak lesznek, akkor lehet, hogy az életük egy picit jobb lesz. Egyszerűen nem értem meg, hogy miért kell ezzel a közösséggel így bánni, főleg úgy, hogy a közvélemény-kutatások  és önök közvélemény-kutatási alapon szoktak kormányozni  alapján a magyarok 70 százalékát egyáltalán nem zavarja az, hogy ezek az emberek nőként vagy férfiként akarnake élni. Nem teljesen mindegy maguknak? A maguk életét ez miben befolyásolja? Árulják már el nekem! Ettől máshogy fogják nézni a Mátrixot? Tényleg? Ettől máshogy fogják olvasni a Bibliát? Vagy máshogyan fognak bennünket, ellenzéki képviselőket gyalázni? Nem, semmi nem fog változni. Ez egy dologról szól, az igazi képmutató, kicsinyes, szúrjunk ki másokkal kormányzati magatartásról. Egész egyszerűen azt gondolom, hogy nemcsak politikailag, de emberileg is elfogadhatatlan, amit ebben művelnek.

A Városliget kapcsán azt gondolom, képviselőtársaim elég világosan kifejtették már, hogy mi a probléma ezzel a módosító javaslattal. Szeretném mondani, hogy önök betonpártiak. Önök nem zöldpártiak, sosem voltak zöldpártiak, önök nagy, monstre építményeket szeretnek. Imádják Paksot, imádják a Mátrai Erőművet, csak a betont szeretik, és ha lehetne, az egészet lebetonoznák, az egész országot lebetonoznák. S megmondom, miért. Azért tennék ezt az egész betonozást, nem másért, mert ott is lophatnak, az oligarcháik lophatnak. Csak ezért.

(15.00)

Nézzék, ha le kell rakni egy kis fűtéglát, vagy egy kis fűmagot ki kell szórni, ott nem lehet sokat lopni, ott lehet sokat lopni, ahol betont lehet önteni  önök ezt szeretik. És ön hiába mondja, államtitkár úr, hogy önök azért akarják ezt bevezetni, hogy a zöldfelületeket a Városligetben ott lehessen építeni, nem, nem ezért! Beszéljünk világosan! Önök hazudni szoktak ebben a dologban is. Önök lopni akarnak megint, és Mészáros Lőrincet akarják segíteni, meg Garancsi Istvánt (Dr. Orbán Balázs kézmozdulatára:), és mutogathat, akármit mutogathat, engem aztán ez nem hat meg, ez az igazság. És tegyük világossá, hogy eddig is ezt tették, minden egyes lépésük ezt szolgálta.

Ami pedig a polgármesterek jogosítványának az elvonását illeti, a tiltakozás már korábban megtörtént ezekben az ügyekben, méghozzá azért, mert az önök polgármesterei, Komló és Szekszárd polgármestere fogta magát, és a veszélyhelyzetben kialakult jogi helyzeten túlnyúlóan döntött olyanról, amihez nem lett volna jogosítványa. Na, tudják, hogy őket egyébként hogy kellett volna megfékezni? Felemelik a telefont, és megmondják ennek a két polgármesternek, hogy most fejezzék be, merthogy ezt így nem lehet. Ehhez képest azt találták ki, hogy majd a megyei védelmi bizottság fog dönteni az utolsó vécépapír megvásárlásáról is. Aztán nyilvánvalóan rájöttek arra, hogy ez meg fogja haladni a védelmi bizottságok, a megyei védelmi bizottságok vezetőinek a képességét, úgy időbeli, mint  hogy mondjam?  szellemi képességeit, mert ugye, nem minden megyei védelmi bizottsági elnök képes átlátni azokat a helyi ügyeket, amelyekben dönteni kell, és itt megint az a politika látszódik, és majd eldöntik, hogy mi lesz a sorsa a módosító javaslatnak, erre azért nagyon kíváncsi vagyok, mert ígérni már sok mindent ígértek, aztán mégsem úgy történt, de mégiscsak azok tudják a legjobban, hogy mire van szüksége Petrivente lakóinak vagy éppen Polgár lakóinak, akik ott vezetik a települést, nem ön tudja a legjobban, nem is Vejkey Imre, és még csak nem is én. Tehát hagyjuk már meg azt a döntési lehetőséget a polgármestereknek, hogy ilyen, egyébként nagyon súlyos és vészterhes ügyekben is dönthessenek!

Végül a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány részére történő ingyenes vagyonjuttatás. Na, ez meg aztán semmilyen módon nem is illeszkedik bele ebbe az egész törvényjavaslatba, ez egész egyszerűen az állami vagyon elherdálása olyan intézmények számára, amelyek sosem szerettek igazán olyan kerületekben vagy településeken ingatlant szerezni, amelyek nem Budán vannak, és nem villajellegűek, tehát nem láttam még azt, hogy itt beterjesztettek volna olyat, hogy egy bérházban szeretne valamelyik ilyen intézmény bármelyik dolgozója vagy éppen a vezetője irodát nyitni magának, mindig a legelegánsabb, a legbudaibb, legelitebb részen szeretnének szép nagy házakban üldögélni. Ezzel még nem is lenne probléma, mert azt gondolom, hogy igenis van olyan nemzeti cél, amelyért érdemes ezeknek az intézményeknek ingatlant adni és ott működtetni. De, tisztelt képviselőtársaim, ez az alapítvány, amit maguk közalapítványnak hívnak, egy fideszes alapítvány, itt a maguk politikáját nyomják, ennek semmi köze sincs se a XXI. századhoz  attól amúgy is nagyon messze állnak , se a Habsburgokhoz, se a XX. századhoz, semmihez! Ez egy fideszes intézményrendszer!

Saját maguknak, a saját pártjuknak adnak lényegében új ingatlanokat, amellett, hogy aztán még fizetni sem kell. Semmilyen módon…  egészen elképesztő, hogy a veszélyhelyzet kellős közepén az derül ki a termőfölddel kapcsolatos törvény kapcsán, hogy a mezőgazdasági szakközépiskolák egy részét át akarják játszani az egyháznak, most meg az derül ki, hogy újabb és újabb villákat juttatnak olyan intézeteknek, amelyeknek egyetlen célja van: a maguk ostoba politikájának a hirdetése. Hát, egészen felháborító!

A Demokratikus Koalíció ezt a törvényjavaslatot  ahogy a többi másikat sem  ebben a formában nem fogja támogatni. Ráadásul el kell hogy mondjam, hogy ez a törvényjavaslat egyszerűen reparálhatatlan, mert olyan dolgok szerepelnek benne, amelyek kiszúrnak emberekkel, amelyek tönkretesznek embereket, amelyek hatáskört vonnak el, és amelyek az állami vagyon elherdálását célozzák.

Úgyhogy ebben a formájában ezt a törvényjavaslatot támogatni nem lehet. Én azt gondolom, hogy ha önöknek van felesleges törvényalkotási energiájuk, akkor azt legyenek már szívesek arra fordítani, hogy egy kicsit cizellálják a gazdasági és társadalmi programjukat, mert amit eddig benyújtottak a magyar polgárok elé, hogy azzal kívánják az ő életüket megkönnyebbíteni, az ő munkahelyüket megőrizni, az bizony egyenlő egy nagy nullával. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Csárdi Antal képviselő úr, LMP-képviselőcsoport. Megadom a szót, képviselő úr.

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Bevallom töredelmesen, hogy nem értem. Nem értem, hogy Magyarország jelenlegi állapotában  amikor mindannyiunk által ismert módon az utolsó száz év egyik legnagyobb válsága fenyegeti az országot  egyrészt önöknek erre van ideje, másrészt pedig hogy önök ezt szükségesnek tartják ebben az időszakban behozni. Ez valami egészen hátborzongató! Hátborzongató, mert, és ott kell folytatnom, ahol képviselőtársam abbahagyta, tehát ha önöknek erre van ideje, hogy is mondjam, ennek a jogalkotási feladatnak az elvégzésére, akkor ugyan mondják már meg nekem, hogy hogy a viharba történhetett az, hogy nem volt idejük egyrészt a gazdasági mentőcsomagot három héttel ezelőtt elindítani, merthogy tudniillik a ma bejelentett gazdasági mentőcsomag nagyon sok szimpatikus és nagyon sok támogatandó és támogatható javaslatot tartalmaz, egy dolgot viszont egyáltalán nem: hogy mi lesz azzal a több százezer családdal, azokkal, akik már elvesztették az állásukat, és akiknek nincs esélyük arra, hogy a járvány időszaka alatt, a jövő héten, egy hónap múlva új állást szerezzenek. A turizmusban és a vendéglátóiparban Magyarországon több mint 400 ezer ember dolgozik, ezek az emberek egyik napról a másikra, tehát mondjuk, hétfőről keddre virradóan vesztették el az állásukat, mert lenullázódott a bevétele az ebben az ágazatban dolgozó cégeknek. És ehhez képest önök idehozzák ezt a…  nem is tudom, minek nevezzem.

Kezdjük talán akkor, és menjünk sorban  ígérem, nem leszek hosszú. Függő hatályú döntés megszüntetése, átalakítása. Hát, én ezzel kapcsolatban egyetlenegy rövid mondatot szeretnék mondani: amikor önök ezt a törvényt meghozták, pont az hiányzott belőle akkor is, ami például ennek a törvénynek a kapcsán is hiányzik, az pedig az, hogy nem került társadalmi egyeztetésre. Mert ha társadalmi egyeztetésre került volna, akkor lehet, hogy most nem kell visszavonni, mert egyből jól csinálják meg ezt a törvényt. Ez a helyzet. És akkor nem került volna az államtitkár úr bevallása szerint is félmilliárd forintba a tavalyi évben. Tehát, kérem tisztelettel, ez a módosítás tényleg tökéletes igazolása annak, hogy az önök jogalkotási gyakorlata átgondolatlan, és a magyarországi politikai hagyományokhoz minimálisan sem illeszkedik.

De menjünk tovább! Ugye, itt van a 400 négyzetméter nagyságú vagy az azt meghaladó alapterületű építmények rendeltetésmódosítása. Államtitkár úr, mondja meg, hogy hol van ez az ingatlan, melyik önkormányzattal és ki nem tudott megállapodni! (Derültség az ellenzék soraiban.) Ígérem, közvetítek közöttük, de ne hozzunk be ilyen törvényeket csak azért, mert a második szomszédom, a Pista összetűzésbe keveredett a helyi önkormányzattal! Ne csináljunk bohóccirkuszt a parlamentből! Azt gondolom, hogy ez súlyosan károsítja a Ház méltóságát. És én azt gondolom, hogy ehhez képest a többi már csak folytatása az eddig elkezdett ámokfutásnak.

Mit látunk? Azt látjuk, hogy újabb jogköröket vonnak el  és tudom, már szó szerint tudom az államtitkár úrnak a magyarázatát  a jegyzőktől. Ugye, ez egy folyamat, tehát beleillik az eddig hozott döntésekbe és törvényekbe, mint ahogy beleillik az is  és most megpróbálom szó szerint idézni , hogy hozzájárulás nélkül építhetnek rámpát, akadálymentes feljárót közterületen, amivel, őszintén mondom, igazándiból nincsen semmi gondom, csak azt nem értem, hogy önöknek mi a gondja ezzel. Szerintem nem tudnak olyan példát mondani, amikor szabadon választott, szabadon választott politikai színű önkormányzat keresztbe feküdt volna egy akadálymentesítési munkálatnak.

(15.10)

Ez egyszerűen csak az önkormányzatok lényegének a megszüntetése; ez a „mindent vegyünk el az önkormányzatoktól”. Eltelnek majd évek; apró, pici szeletenként hol a jegyzőtől veszünk el hatáskört, hol adót veszünk el, gépjárműadót. Most a legújabb a mai, pedig tegnap emlékszem, ekkora kihúzott vállal (Kezeivel a vállára mutatva.) mondta azt a Fidesz frakcióvezetője, hogy csak a gépjárműadó 40 százalékos helyben maradó részét veszik el. Mára már az idegenforgalmi adó is, huss, elszállt, és ki tudja, mit hoz a holnap. Tehát a lényeg az, hogy önök szeletenként lehetetlenítik el az önkormányzatokat, és majd tíz év múlva vagy két év múlva, vagy amikor az úri kedvük úgy tartja, azt lehet mondani, hogy hölgyeim és uraim, nincs szükség az önkormányzatokra  hát mondják meg, hogy miben dönthet egy önkormányzat? Semmiben! Majd mi döntünk helyettük!

És ez az én problémám ezzel, hogy ez a folyamat gyakorlatilag nem ma kezdődött, és tökéletesen beleillik a mai törvényjavaslat is ebbe az irányba. Én szégyellném magamat, mert azt gondolom, hogy azok a mai magyar demokraták, akik végigélték az elmúlt 30 évet a rendszerváltás óta, azoknak most mind szégyellnie kellene magát, hogy eljutottunk idáig.

Menjünk tovább! Szintén ebbe a folyamatba tartozik bele, amikor a közös fenntartású színházaknál önök minden körülmények között többséget akarnak a felügyelőbizottságokban. Én azt gondolom, hogy részemről bele is férne, csak azt gondolom, valóban, az előttem felszólaló képviselők valamelyike mondta, hogy az elegancia hiánya, ez a legnagyobb baj ezzel. De én elfogadom, hogy önök ezt a filozófiát követik, amennyiben ez filozófiának nevezhető.

(Folytatás a 117/2-ben!)

2018-2022. országgyűlési ciklus Budapest, 2020. április 7. kedd 117/2. szám

Országgyűlési Napló

De elérkezünk a legkínosabb részéhez ennek a salátatörvénynek, és nem is értem ennek a résznek a születési körülményeit. Arról beszélünk, hogy a nemváltoztatás kapcsán márpedig mindenki által elérhető módon, tehát a személyi igazolványban benne kell lennie a születéskori állapotnak. Nem értem, elsősorban azt nem értem, hogy este van, nézik a tévét odahaza, és ahelyett, hogy azon gondolkodnának, hogy hogyan tudnék segíteni a rászoruló családok tízezrein, vagy hogy azon gondolkodnának, hogy mit főzzek holnap este, önök azon gondolkodnak, hogy a nemváltoztató műtét nem jelenik meg a személyi igazolványban. Őrület! (Derültség az ellenzéki pártok padsoraiból.) Én nem értem, és bevallom töredelmesen, hogy én szégyellem magam önök helyett. (Dr. Szél Bernadett: Így van.) Én szégyellem magam önök helyett! Döbbenetes!

Bevallom, külön akartam egy kétpercest nyomni erre a kérdésre, de kihasználom a vezérszónoklat adta időkeretet. Azt mondta államtitkár úr, hogy ennek a törvénymódosításnak a célja, hogy a büntetés-végrehajtás rendjéhez járuljon hozzá. Arra kérném államtitkár urat, hogy ezt nagyon részletesen fejtse ki, mert én ezt nem értem. Biztos bennem van a hiba, és én ezt nem is vitatom el, de ezt tényleg fejtse ki, hogy hogy a manóban tud hozzájárulni a büntetés-végrehajtás rendjéhez az, hogy a személyi igazolványomba az van írva, hogy, bár úgy nézek ki, mint egy férfi, de nőnek születtem, vagy úgy nézek ki, mint egy nő, bár férfinak születtem. Nem értem, hogy a rendjéhez ez hogy járul hozzá. Döbbenetes, tényleg! Annyira méltatlan, és mindezt egy pandémiás időszak kellős közepén! Tehát arra számítanak, hogy ilyenkor úgysem érdekli az embereket más a vírussal kapcsolatos híreken kívül? Mondják meg őszintén, legyünk egymással egyenesek!

Aztán folytatódik persze, ami, bevallom, az én szívemnek a legjobban fáj: a városligeti beruházásnak, a Liget-projektnek a közérdekű beruházássá nyilvánítása. Tehát egy demokráciában ez úgy történik, hogy a város megválasztott vezetőinek van egy iránya, egy városképi, városfejlesztési elképzelése. Erre kérést, felhatalmazást kap a választásokon, majd ezt igyekszik a városvezetés megvalósítani. Ha ez az elképzelés, ami gyakorlatilag elég nagy többséget kapott a Fővárosi Közgyűlésben, többségbe kerül, és szembemegy az önök elképzelésével, akkor gyorsan  hogy egy futballpéldával jöjjek, hogy önök is megértsék  páros lábbal csúsznak bele a Fővárosi Önkormányzatba. Mert egy demokráciában ez úgy működik, hogy ezt a félreértést, nézeteltérést, konfliktust például beviszik az elé a fórum elé, amelyik jogosult erről dönteni. Például, hogy ne menjünk messzire, a Közfejlesztések Tanácsába, ahol a kormány képviselői és a főváros képviselői, például Karácsony Gergely, egymással szemben ülnek, és tisztességesen, szemtől szembe ütköztetik az álláspontjukat. És én azt feltételezem, hogy egy demokráciában ez úgy történik, hogy: tisztelt főpolgármester úr, minthogy ön felhatalmazást kért és kapott a saját városfejlesztési elképzeléseire, ezért mi ezt tiszteletben fogjuk tartani. És arra a mellébeszélésre, hogy nem tudunk betont törni és füvet telepíteni, mert változtatási tilalom van, engedjék meg, hogy csak annyit mondjak, hogy egyszerűen nem hiszem el, tehát hogy ennek az igazságtartalma billeg. Mert én azt elfogadom, hogy egy változtatási tilalom ezt nem teszi lehetővé, csak azt felejti el, államtitkár úr, hogy egy normális demokráciában leül egymással a két fél, és megtárgyalják. Önök meg nem tárgyalják meg. És ha nincs megállapodás, akkor nem kikényszerítik, meg majd kivezényeljük a katonaságot  persze, ez egy szélsőséges példa volt, és nincs is realitása , de mégis azt gondolom, hogy mindent erővel, agresszívan, ilyen sajátos törvénykezési gyakorlattal kívánják megoldani.

Azt gondolom, hogy nem kell hosszan magyaráznom azt, hogy ezt a törvényjavaslatot a Lehet Más a Politika miért nem fogja támogatni, merthogy nem fogja támogatni. Az volna a tiszteletteljes kérésem a kormány képviselője és a két darab kormánypárti képviselő felé, hogy ezt a pandémiás időszakot oldjuk meg alázattal, a feladat iránti alázattal, ami azt jelenti, hogy ne transzszexuálisokkal kapcsolatos problémákat akarjunk megoldani ebben az időszakban, hanem kifejezetten a járványt és az azt követő válság kezelését próbáljuk megoldani itt a Házban. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! (Pillanatnyi szünet.) Tisztelt Országgyűlés! Azért volt ez a pillanatnyi szünet, mert korábban Kocsis-Cake Olivio képviselő úr jelezte, hogy nem kíván szólni, de mivel szólni kíván, természetesen ön a Párbeszéd vezérszónokaként most felszólalásra következik. Öné a szó.

KOCSIS-CAKE OLIVIO, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Próbálok én is nem ismételni, hanem új elemeket felhozni. Csak rá tudok erősíteni az ellenzéki képviselőtársaim által elmondottakra, hogy ez a törvény a csimborasszója a fideszes jogalkotásnak. Tisztázzuk, hogy mi hogyan gondoljuk a parlament működését itt a veszélyhelyzetben, mert ezt többször Font Sándor képviselő úr is, államtitkár úr is, meg rendszeresen más fideszes képviselők is félremagyarázzák, illetve úgy tűnik, hogy nem értik.

Tehát az, hogy önök most a nemzetközi felháborodás miatt látszatként használják a parlamentet, mint hogyha ez működne, csak azért, hogy mutassák, hogy működik, az nem ugyanaz, mint amit mi mondunk.

(15.20)

A mi javaslatunk az, hogy minden, a veszélyhelyzet kapcsán megtárgyalandó javaslatot, amennyire csak lehet, amikor van rá lehetőség  nyilván van egy csomó olyan intézkedés, amit gyorsan el kell dönteni és végre kell hajtani, de ezeket is utólag meg lehet vitatni , vitassunk meg itt a parlamentben, ülésezzen a parlament. Ezért is javasoltuk azt, hogy ne legyen határidő nélküli az a felhatalmazás, legyen lehetősége a parlamentnek a kontrollra. Ez nem ugyanaz, mint az, hogy önök a veszélyhelyzet alatt ilyen necces javaslatokat behoznak, nyilvánvalóan azért, mert ezzel most kevésbé foglalkoznak az emberek, kevésbé foglalkoznak a szakmai szervezetek, a különböző érdekképviseletek, és így szépen suttyomban ezeket a javaslatokat el tudják fogadni. Ez két különböző dolog, úgyhogy ne magyarázzák ezt félre, hogy mi most itt meg vagyunk lepődve, hogy működik a parlament, közben meg előtte azt mondtuk, hogy nem fog működni. Nekünk pont azzal van bajunk, hogy önök ezeket a javaslatokat hozzák be egy ilyen helyzetben ahelyett, hogy arról beszélnénk tényleg, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akik elveszítették az állásukat, és milyen megoldások vannak. Az egy értelmes vita. Önök azt mondják, hogy nem őket kell támogatni, mi meg azt mondjuk, hogy igenis őket kell támogatni, önök azt mondják, hogy inkább munkahelyeket kell teremteni. Ilyen kérdéseket kellene megvitatni a parlamentben, ehelyett ezt tesszük.

Az államtitkár úr elsődleges célnak nevezte a függő hatályú döntések kivezetését, illetve a nemzeti emlékhellyé nyilvánításokat. 14 percet beszélt erről, úgyhogy valószínűleg tényleg ez a törvényjavaslat első célja  akkor itt álljunk is meg! Mindent vegyenek ki, ezt hagyják benne, és akkor szerintem elfogadjuk. A Párbeszéd részéről, de talán a többi ellenzéki párt részéről is ez kimondható, és akkor tényleg el lehet fogadni. Ha tényleg ez a törvény elsődleges célja, akkor legyen benne ez, és el tudjuk fogadni. De nyilván nem, mert mindig ezt csinálják, és ez a másik folyamatos félreértés köztünk, illetve elbeszélünk egymás mellett, a salátatörvények. Önök azt csinálják, hogy csinálnak egy salátatörvényt, amiben vannak jó javaslatok, amelyek elfogadhatóak lennének  itt az előbb mondtam, hogy ebben mik lennének ezek , és mellé szépen berakosgatják ezeket az aknákat, amik nyilvánvalóan elfogadhatatlanok. És ha mi ezt nem szavazzuk meg, akkor arra hivatkoznak, hogy mi nem támogattuk az előremutató javaslatokat. Ez annyira átlátszó! Ez annyira átlátszó, amit művelnek, tényleg! És tényleg a parlamentarizmus megcsúfolása az, hogy így elbeszélünk egymás mellett.

Akkor térjünk rá a konkrét javaslatokra! A katasztrófavédelmi törvény kapcsán, amit visszavontak, az önkormányzati hatáskörök csökkentésénél igazából csak fölmerül a kérdés, hogy egyáltalán miért gondoltak erre, hogy ezt meg kell lépni. Nekem kezd az az érzésem lenni, hogy önöknek Karácsony Gergely-mániája kezd lenni. Szerintem jobb, ha előbb-utóbb lejönnek erről, tehát nem tudom, hogy miért ennyire allergiásak az új főpolgármesterre, szerintem ez egy veszélyes út. Most már csak dacból hoznak be ide olyan dolgokat, amelyek szembemennek a főpolgármesterrel, szerintem ez nem túl szerencsés. Először az a cinikus indok volt, hogy ezt azért hozzák be, mert az ellenzék kérte, hiszen, ugye, mi panaszkodtunk annak kapcsán, hogy Szekszárdon, Komlón, Nagykanizsán az ottani fideszes polgármester mit művelt, majd amikor látták, hogy hát, azért ez tényleg nagyon cinikus, hogy a fideszes polgármesterek miatt kell önöknek törvényt módosítani, akkor megváltoztatták, és arra hivatkoztak, hogy pár ellenzéki polgármester kijárásitilalom-szerűt rendelt el bizonyos városokban, és ezért kell ez a törvénymódosítás. Azért a két dolgot nem hasonlítanám össze, amikor egy polgármester valóban túlterjeszkedik a saját hatáskörén annak érdekében, hogy az embereket megvédje, és amikor egy fideszes polgármester meg azért terjeszkedik túl, hogy a saját hatalmát bebetonozza vagy az ellenzékkel kiszúrjon. Tehát ez nagyon-nagyon nem szerencsés megközelítés. Én remélem, hogy lemondanak erről a javaslatról végleg.

Ezzel függ össze a Liget-projekt esete, mely eltörölné a nemrég a területre hozott változtatási tilalmat. Volt egy önkormányzati választás, ahol az ellenzék, a főpolgármester legfontosabb választási ígérete az volt, hogy a városligeti beruházásokat leállítja, nem engedi beépíteni a Városligetet. Ez volt a legfontosabb választási ígéret, és ezzel nyerte meg a választást. Tudom, hogy ez az önök számára ismeretlen, hiszen önöknek jó ideje nincs választási ígérete  tehát nem tudjuk, hogy mit fog majd megvalósítani a kormány , önök ezt nem ismerik; nekünk volt. Ennek a megvalósítását hajtja végre Karácsony Gergely, illetve a Fővárosi Közgyűlés, ennek a megvalósítása érdekében hoznak intézkedéseket. A kormány által hozott intézkedések szembemennek azzal, amit a budapesti választópolgárok többsége akar. Önök hivatkoznak nagyon sokszor a választók többségére, hogy önöknek itt kétharmada van, és ez igazolja az önök döntéseit, az időkorlát nélküli felhatalmazási törvény kapcsán is sokszor elmondták ezt. Érdekes, amikor fordított logika van, akkor ez nem működik.

Orbán Viktor is kijelentette itt az Országgyűlésben, hogy „Magyarország Kormánya nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit Budapest felelős vezetői nem akarnak.” „Ha azt mondják, hogy nem kell a Liget-beruházás, akkor nem lesz Liget-beruházás.” Ezt itt mondta el 2019 októberében. Akkor minek kell ez a módosítás? Minek kell? Az államtitkár úr arra hivatkozott, hogy ez azért kell, mert a zöldfelület fejlesztése így gátolva van. Hát, ez konkrétan nem igaz, ez kamu! A főpolgármester és a főkertész is külön nyomatékosította, hogy a növényzet telepítésére a tilalom nem terjed ki, tehát innentől kezdve kamu, amit önök mondanak. Egészen elképesztő, hogy ilyen szinten beszélgetünk a parlamentben erről, hogy egyszerűen konkrétan nem igaz dolgokat hoznak be. Menjünk tovább!

Ez a közalapítvány részére történő ingyenes vagyonjuttatás, nyilván azt gondoljuk, hogy megalapozatlan. Tavaly 23 milliárdot kapott, idén már 3 milliárd plusztámogatást kapott ez az intézmény, most két olyan ingatlant kap meg, ami Budapest legdrágább területén található. Nyilván a Fidesz nagyvonalú a hozzá kötődő közalapítványhoz. Most itt a vita közben csak felütöttem a XXI. Század szakmai munkásságát kicsit, hogy nézzük, hogy miken dolgozik az utóbbi időben a XXI. Század; kiadtak pár nyilatkozatot, megállapítást. Ilyeneket például, hogy az ellenzéki képviselők viselkedése miatt kell kialakítani a szankciórendszert a parlamentben  ez volt az egyik szakmai véleményük. A másik: az ellenzéki előválasztást konfliktusforrásnak tartjuk, mellyel a pártok egymás alkalmatlanságára hívják fel a figyelmet  ez még szakmailag is rémes megállapítás. De akkor itt jön a hab tortán: a XXI. Század elemzője állapította meg az önkormányzati választáskor, hogy Tarlós István győzelme várható a mostani vasárnapi önkormányzati választáson, becslésük alapján pedig jó eséllyel a Fővárosi Közgyűlés is kormánypárti többségű lesz. Na, hát nagyon komoly szakmai munkát végez ez az intézet, gratulálok hozzá tényleg! Hozzá kell tennem, Schmidt Mária egyébként egy jó történész, engem tanított, és nagyon élveztem az előadásait, de ez a szakmai munka kritikán aluli. Úgyhogy önök ezt az intézetet támogatják, nyilvánvalóan azért, mert azt szajkózzák, amit önök adnak a szájukba. Érdekes módon van a Politikatörténeti Intézet, amelyet pikkpakk kiraktak innen az Akadémia utcából, ők nem kaptak semmilyen ingatlant vagy támogatást. Szóval, legyenek olyan kedvesek, ha már ennyire támogatják ezeket az intézményeket, akkor támogassák a kormánykritikus intézményeket is!

Végül, a nemváltoztatás jogának eltörlése: tényleg nem értjük, hogy ez hogy jön ide, meg miért fontos ez a veszélyhelyzet alapján, erre már tényleg nagyon nehezen tudunk mit mondani. De nekem az jutott eszembe, hogy igen, egy nagy változás a nemváltoztatás, de talán ha önöknek belefér az, hogy a Liberális Internacionáléból mostanra már  mert most fogják önöket, ugye, a Néppártból is kivágni  lassan európai szélsőséges pártok táborába fognak tartozni, hát akkor, azt gondolom, hogy a nemváltoztatás ennél sokkal kisebb dolog. Úgyhogy ha így nézzük, akkor önök is nagyon hajlamosak a változtatásokra.

Minden problémás ponthoz benyújtunk egy módosító javaslatot, és nyilván ha ezeket elfogadják, akkor tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot, de ha ebben a változatlan formában tartják fenn, akkor természetesen nem. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk, most az elsőként jelentkezett független képviselő felszólalása következik. Megadom a szót Bencsik János képviselő úrnak. Parancsoljon!

BENCSIK JÁNOS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azon gondolkodtam, hogy vajon hogyan születhetett ez a több tucat törvényt tartalmazó salátatörvény, amely most előttünk fekszik. Én ezt úgy képzeltem el a lelki szemeim előtt, hogy Orbán Viktor összehívta a jeditanácsot, körülülték a politikai és a kommunikációs tanácsadói, egy helyen még felragyogott a kék hologramja Habony Árpádnak is, aki Londonból jelentkezik be, és a Viktor elmondta, hogy nagy baj van: lement a hiszti a felhatalmazási törvény után, az emberek újra elkezdtek arról posztolni, hogy hol vannak a maszkok, hol vannak a védőfelszerelések.

(15.30)

Miért nincsenek tesztelve az emberek? Mi fog történni azokkal, akik nem tudják, hogy akár két vagy három-négy hét múlva lesze még munkahelyük? És ment a vakarózás, hogy valamit kéne csinálni, hogy az emberek ne erről beszéljenek, hanem dobjunk nekik megint valami gumicsontot, amin elrágódhatnak hetekig. Akkor valakinek a fejéből kipattant ez a zseniális ötlet, hogy megvan, hát csináljuk azt, hogy szedjük össze egyetlen törvénybe az összes olyan ügyet, amelyre egy emberként ugrani fog a teljes ellenzéki sajtó és az ellenzéki pártok. Ha megnézik, hogy ebben a törvénycsomagban mik vannak, láthatják, hogy tényleg a teljes spektrum ott van.

Szexuális kisebbségekbe való belerongyolás, a nemváltoztatás lehetősége a személyi okmányokban. Keressünk olyat, ami végképp megosztó téma a budapesti szavazók között! A Liget-projekt csodálatos, ezen évekig el lehet rágódni, ugye. Keressünk valamit, ami igazán felpaprikázza az embereket, valami pénzszórást, pazarlást! Budai villákat juttatni Schmidt Mária alapítványának. Ez gyönyörű, ezt imádni fogják. Aztán keressünk valamit, ami a polgári liberális értelmiségnek is nagyon csípni fogja a szemét! Színházakat politikai felügyelet alá venni, politikai komisszárokat kinevezni a színházak élére, ez nagyot fog szólni.

Így megszületett ez a valami, amit Semjén miniszterelnök-helyettes úr benyújtott, aki most, ha jól látom, egész nap nincs itt a vita során, amikor erről beszélünk. Hogy biztosra menjenek, ha ez még nem lenne elég, még rátettek egy lapáttal, és 24 órán belül, hogy megjelent ez a salátatörvény, kijött a hír, hogy tíz évre titkosítják a Budapest-Belgrád vasútvonal összes szerződésének részletét. Miközben úgy kell összekalapolni a létező, átcsoportosítható költségvetési forrásokat a védekezésre, 12 milliárd forintot adnak a rendszerváltozás emlékévére úgy, hogy azt sem tudjuk, mikor lehet rendezvényeket tartani először az országban. (Z. Kárpát Dániel: Úgy, hogy nem is volt rendszerváltás!) Ebből 500 millió forint csak a kommunikáció. Majd  és tényleg ez a tejszínhab a torta tetején  Mészáros Lőrinc és Tiborcz István cége 1800 millió forintot kap balatonfüredi kikötő építésére 170 vitorlásnak. Amikor ezt elolvastam, azt mondtam, hogy ezt hol lehet fokozni. 24 órán belül követték el ezt a jogalkotási merényletet!

Hogy mi áll ennek az egész törvénycsomagnak a hátterében, szerintem erre három verzió van. Az első az, hogy megőrültek. Elnézést, nem jut jobb szó az eszembe, bocsánat! Tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, ha önök tényleg azt gondolják, hogy miközben egy világjárvány tetőzése előtt áll az ország, a nemváltoztatáson átesett állampolgárok személyi okmányaiban való rögzítésének szabályait kell változtatni, és ez most a legfontosabb problémája az országnak, akkor tényleg azt kell mondanom, hogy önök elvesztették a józan eszüket. De szerintem nem erről van szó.

Ellenzéki képviselőtársaim felvetették már, hogy igazából ennek az egésznek a háttere az, hogy most egy csomagban le lehessen darálni az összes kínos, ciki, várhatóan nagy felháborodást kiváltó ügyet, és akkor minden csoda három napig tart, majd jól kidühöngi magát rajta a sajtó meg az emberek, és szépen elfelejtik. De szerintem nem erről van szó. Szerintem ez egy elterelő hadművelet. Szerintem arról van szó, hogy önök arra készülnek most, hogy míg mindenki ezzel lesz elfoglalva, erről posztol, erről olvas cikkeket, erről kommentel, addig is elterelődik a figyelem a valóban húsbavágó kérdésekről, témákról és problémákról.

Mik ezek, mik azok a problémák, amelyekről most vitatkoznunk kellene, milyen javaslatoknak kellene szerepelniük ebben a törvényben? Például, hogy mi van a védőfelszerelésekkel. Miért van az, hogy egy hete megérkezett Kínából több repülő, és az egészségügyi dolgozók többsége még semmit nem látott ebből? Egy darab maszk nem jutott el hozzájuk. (Szászfalvi László felé:) Hiába ingatja a fejét, képviselőtársam, ez így van. (Z. Kárpát Dániel: Ne integess!) Beszélgessenek egészségügyi intézményekben, szociális szférában dolgozó emberekkel! Semmit nem láttak az emberek, maguknak vásárolnak és maguknak varrnak maszkokat. (Z. Kárpát Dániel: Beszéljetek élő emberrel!) Ez a valóság!

Mi van a szűrésekkel? Miért van az, hogy nemcsak az átlagembert nem szűrik saját kérésre, az egészségügyi dolgozókat sem szűrik saját kérésre? (Szászfalvi László: Elég ebből a sok hazugságból!) Képviselőtársam, én múlt héten a Dél-pesti Kórház nővérszállóján jártam, kézfertőtlenítőket vittünk, hiszen egyébként ez sincs megoldva. Az ország egyik legnagyobb kórházának, amely közel félmillió ember ellátásáért felel, a kétszáz fős nővérszállóján nincs kézfertőtlenítő, nem volt egészen múlt hétig. Nem gondolnám, hogy az ellenzéki képviselők és civilek feladata lenne ezt megtenni. Ott dolgozó nővérek mondták el, hogy az ott dolgozó osztályvezető orvosok vásárolnak saját kontóra maszkokat és próbálják ellátni, hogy legalább azok az egészségügyi dolgozók, akik a legkitettebbek a fertőzésnek, valamennyire védve legyenek, de mégis legtöbben saját maguknak varrnak vagy próbálnak beszerezni.

Mi történik akkor, amikor tömegével állnak le a gyárak, zárnak be a munkahelyek? A vendéglátóipari szektor, a turizmus van a legnagyobb problémában, a legnehezebb helyzetben. De olvashatjuk már, hogy várhatóan az építőipar is be fog dőlni, és nincs olyan szektora a gazdaságnak, amelyet ez ne érintene. Miközben mindenki hetek óta arra vár, hogy végre történjenek már érdemi lépések, mindig van egy bejelentés, amely bejelenti, hogy nemsokára lesz egy bejelentés, hogy mi fog történni. A mostani felszólalásom előtt néhány órával olvastam Palkovics miniszter úr bejelentését, amely arról szól, hogy igazából még nem tudjuk, hogy ezekből az összegekből konkrétan kiket hogy fognak megsegíteni, egyáltalán hogy fogják segíteni a munkába állását, a munkaerőpiacra való visszatérését annak a több százezer magyar embernek, aki most teljes létbizonytalansággal néz szembe. Annyit tudhattunk meg, hogy a nyugdíjasok jövőre kapnak egyheti nyugdíj-kiegészítést. Hogy a nyugdíjprémium helyett lesze vagy amellett, azt nem tudjuk, de, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ennél jobban nem szúrhattak volna ki nyugdíjasokkal.

Most, ebben a helyzetben, amikor mindenki arról beszél, hogy miközben természetesen az idős honfitársainknak van szükségük leginkább a saját egészségük, a saját biztonságuk megóvása érdekében mindenféle védő intézkedésre, az anyagi segítséget, a költségvetési támogatást nem nekik kell átcsoportosítani, hanem azoknak, akik aktív munkavállalók, akik most jó eséllyel kiesnek a munkaerőpiacról. Mert ha ezek az emberek nem jutnak munkához, nem tudnak visszatérni, akkor nem lesz, aki megtermelje az adókat és járulékokat, nem tudja befizetni az államháztartásba, amiből nyugdíjakat lehet fizetni. Tehát ha a nyugdíjasokon akarnak segíteni, akkor, könyörgöm, ne egyszeri juttatásokat adjanak nekik, ne könyöradományokat, és főleg ne egy év múlva a pénztárcájukba érkező juttatásokat! Ezekkel a forrásokkal segítsék a magyar kis- és közepes vállalkozásokat, segítsék a magyar emberek újbóli munkába állását, mert ők tudják kitermelni azt a nyugdíjat, amelyből az idős honfitársaink is vélhetően át tudják majd vészelni jó eséllyel. Ha nem kapják meg ezt a segítséget, akkor erre nem lesznek képesek.

Nem látom a kormánypárti padsorokban Farkas Flórián képviselő urat. Szeretném kérdezni, hogy ő hol van, hetek óta nem láttuk. Azért kérdezem, mert a magyar falvakban olyan katasztrofális a helyzet, ha végigmennek képviselőtársaim, különösen a magyar falvakban a cigánysorokon, napokon belül éhséglázadások lesznek, szeretném erre felhívni a figyelmüket. Emberek tömegei, akik napszámosként dolgoztak, vagy alkalmi munkát, közmunkát végeztek, és most nem kaptak pénzt a nap végén, a hét végére, ők nem két meg három hét múlva nem fogják tudni, miből éljenek, ők már most sem tudnak miből megélni, már most sincs pénzük. Ezek az emberek, akik leginkább ki vannak téve a veszélynek, az uzsorázásnak, az uzsorakölcsönöknek, nemhogy megtakarításaik nincsenek, semmiféle kapaszkodójuk nincs, ezek az emberek tömegével fognak, nem két meg három hónap múlva gondot okozni, hanem konkrét éhséglázadások kitörésétől van most jogos félelem. Higgyék el, ez nem pánikkeltés, nem hisztéria, hanem ez nagyon komoly, durva helyzetet fog eredményezni nagyon hamarosan.

Azt szeretném az önök figyelmébe ajánlani, és erről is szó volt már a korábbi vita során, hogy adódott egy történelmi lehetőség arra, hogy mind a magyar politikai pártok, mind az ellenzéki és a kormánypárti képviselők, a politikusok a legjobb arcukat nyújtsák. Itt lenne a lehetősége annak, hogy ezekről a valóban húsbavágó kérdésekről érdemi, normális vitát folytassunk e Ház falain belül. De most nem ez történik; azért nem ez történik, mert önök ezeket a törvényeket nem nyújtják be ide.

(15.40)

A magyar ellenzéki képviselők ugyanúgy a sajtóból értesülnek, és futnak az események után, mint a hírolvasó állampolgárok. És miközben nem adják meg az érdemi viták lehetőségét, és ilyen gumicsontként szolgáló jogszabályokat dobnak ide, hogy elrágódjunk rajta, aközben óriási felelősség van most rajtunk, mindannyiunkon, mert rengeteg ember, akik egyébként a politikát napi szinten nem követik, nem érdekli őket, most ezeknek az embereknek a százezrei, milliói próbálják megtudni, hogy mi fog történni ebben az országban. Ha azt látják, hogy a választott képviselők teljesen értelmetlen vitákkal töltik el az idejüket, acsarkodással, nem létező vagy olyan problémák megvitatásával, amelyeket bőven ráérnénk megvitatni, akár hónapokkal később is, ha azt látják, hogy nem az ő mindennapi problémáikkal foglalkozunk, ha azt látják, hogy gumicsontokon rágódunk, akkor nagyon keményen meg fognak minket büntetni, és igazuk lesz. Ezek az emberek emlékezni fognak majd arra, hogy kik voltak, mely pártok voltak azok, mely képviselők voltak azok, akik érdemi ügyeket vittek be az Országgyűlés elé, érdemi problémákkal foglalkoztak, és kik voltak azok, akik ezt az egész ügyet arra használták fel, hogy pillanatnyi politikai haszonlesésből, a saját pecsenyéik sütögetéséből, zavarkeltésből megpróbálják ezt az egész törvényhozást egy színházként kezelni.

Nagyon kérem önöket, hogy ne kövessék ezt a mostani gyakorlatot. A kormánypárti képviselőtársaktól azt kérem, hogy ne nyújtsanak be ilyen és ehhez hasonló gumijogszabályokat, ellenzéki képviselőtársaimtól pedig azt kérem, hogy ne üljenek fel ennek a provokációnak, és továbbra se hagyjuk, hogy elvonják a figyelmünket valóban fontos, érdemi törvények, javaslatok elől. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a kétperces felszólalásokra rátérnénk, jelzem képviselő úrnak, hogy máskor szíveskedjen az előterjesztést elolvasni, és arról beszélni. Vezérszónoki felszólalás közben nem kívántam megszakítani, de ezt a gyakorlatot ne alkalmazzuk! Köszönöm.Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Sebián-Petrovszki László képviselő úrnak, Demokratikus Koalíció.

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Én is ennek a törvénycsomagnak ahhoz a pontjához szólnék hozzá, amely a transzneműek nemváltásának helyzetét teszi lehetetlenné, illetve kezeli olyan módon, ami felháborító. Ugye, egy olyan ügyről beszélünk, ami egyébként 2018-ig relatíve rendben zajlott ebben az országban. Igen, az első két Orbán-kormány idején gyakorlatilag ezek rendben mentek, és 2018 májusától fordul az elő, hogy az EMMI gyakorlatilag beszüntette a hozzá beérkezett igények elbírálását. Egészen annyira zavarosan nem foglalkoztak ezzel, hogy perelniük kellett az érintetteknek, és pár hónappal ezelőtt a Pécsi Ítélőtáblán nyertek jogerősen pert, és mondta ki bírói ítélet, hogy mit kell neki tenni  már hogy a kormánynak.

Egy olyan ügyről beszélünk, ami lehet, hogy nem érint nagyon sok embert, ámde azokat nagyon mélyen érinti, nagyon drámai módon érinti, és nem lehet eléggé ecsetelni azt a helyzetet, amiben ezek az emberek élnek és kerülnek, na pláne ez után a módosítás után. Az államtitkár úr azt mondta, és valóban elhangzott egy ilyen mondata, hogy a börtönviszonyok kezeléséhez is szükséges az, hogy benne szerepeljen az okmányokban a születési nem. Nem is merek belegondolni, hogy vajon milyen konstellációban gondolkozott ebben államtitkár úr. Hogy vajon az, akinek egyébként sikerült a műtétje, és átműtette magát, mégis az eredeti születési nemének megfelelő helyre kerül a börtönbe? Önök meg akarják ölni ezeket az embereket? Merthogy ez körülbelül azzal egyenértékű, tisztelt államtitkár úr.

Egy olyan dologról beszélünk, ami még a keleti féldespota, félautoriter rendszerekben is működik. Oroszországban, Törökországban, Üzbegisztánban, Kazahsztánban is létezik az, hogy valaki megváltoztatja az okmányokban a nemét, illetve nincsen benne a nem. Egy nyílt diszkriminációhoz asszisztál most a kormány, és ezért a DK természetesen ezt minden módon megtiltja és ellenzi. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Két képviselőtársunk vezérszónoki felszólalására szeretnék reagálni. Egyrészt Varga-Damm Andreára, aki az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény kapcsán nem tényállásszerűen nyilatkozott, ugyanis a képviselő asszony állításával szemben nem tartalmaz változást vagy módosítást a törvényjavaslat az egyes miniszterek képviseletéből álló bizottság tekintetében, hiszen ez a bizottság eddig is létezett, és a jövőben is fog létezni. Szintén Varga-Damm Andrea képviselő asszony tekintetében mondanám azt is, hogy szó sincs arról a törvényjavaslatban, hogy a törvényjavaslat a miniszterelnök hatáskörébe utalná a 400 négyzetméter vagy azt meghaladó bruttó alapterületű, korábban lakásként funkcionáló építmény kereskedelmi rendeltetési változása esetén az engedélyezést. Nem, nem erről van szó.

Bangóné Borbély Ildikó vezérszónoki felszólalására pedig azt szeretném mondani, hogy képviselő asszony azt mondta, hogy képviselő nyújtotta be a törvényjavaslatot éjjeli órában, ezzel szemben a valóság az, hogy a kormány nyújtotta be hat nappal ezelőtt általános eljárásban.

Szintén Bangóné Borbély Ildikóra szeretnék reagálni annyiban, hogy ő azt mondta, hogy korlátozzuk a polgármesterek jogkörét, ezzel szemben a valóság az, hogy a törvényjavaslatban erről szó nincs. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy kétperces felszólalásban államtitkár úrnak egy fontos gondolatára szeretnék visszautalni. Az expozéjában az államtitkár úr azt mondta, hogy mennyire fontos az együttműködés kialakítása. Én egy kicsit tartok attól  megmondom őszintén, a tapasztalatok alapján , hogy államtitkár úr a vitához nem fog hozzászólni, majd a végén a zárszó lehetőségeit használja ki, és akkor fog nekünk valamiféle reakciót prezentálni. Államtitkár úr a vita során az elmúlt hetekben egyszer az ellenzéknek címezve azt mondta, hogy merő rosszindulat és ferdítés minden megnyilatkozásuk, azóta is igyekeznek megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. Ugyanebben a vitában Balla képviselő úr azt mondta az ellenzékre, hogy mindenki támogatja a védekezést, az ellenzéket leszámítva. Hallhattunk itt víruspárti ellenzékről, a 888-nak volt egy olyan címlapja, hogy az ellenzék a vírus oldalára állt. Láthattuk, hogy az elmúlt időszakban, amikor voltak nagyon fontos szavazások, akkor a szavazás pillanatában már elkészültek az ellenzéket lejárató gyalázatos grafikák.

Én azt szeretném megkérdezni államtitkár úrtól itt a vita közben, hogy mit ért az alatt, hogy együttműködés. Milyen módon kész és milyen módon nyitott a kormány, milyen módon próbálja kialakítani az együttműködést? Azt hiszem, az ellenzéki képviselők jelenlétükkel és a vitában való aktív részvételükkel is bizonyítják, hogy mi készek vagyunk szolgálni a nemzetet, itt lenni az Országgyűlésben, és folyamatosan dolgozni. Rengeteg javaslatot nyújtottunk be az elmúlt időszakban is, mi készen álltunk az együttműködésre, önök minden javaslatot lesöpörtek, és minden módon arra törekedtek, hogy egy ilyen rendkívül nehéz és veszélyes időszakban kiélezzék a politikai vitát.

Ezért most kicsit függetlenül attól, hogy miről vitatkozunk, utalva ismét államtitkár úr kijelentésére, szeretném, ha a vita közben elmagyarázná, hogy hogyan kívánja megteremteni a kormány az együttműködés lehetőségét. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén kétperces felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Ház! A salátatörvényről alkotott véleményem nem változott: enyhén szólva szerencsétlennek tartom azt, amit csinálnak a magyar parlamentarizmussal. Közigazgatási jogi kérdésekbe se kívánok beleszólni, mert nálam sokkal jobban felkészült, mondjuk, Varga-Damm Andrea ezen a területen. Amihez viszont értek, az a Liget-projekt és a körülötte tapasztalható elképesztő gazdasági vadhajtások túlfutása. Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Nem érzik úgy, hogy ez az a pont, amikor az ország a védekezésre gyűjt mindenhonnan, mindenkitől pénzt? A pártoktól is  állok elébe. Nem ez lenne az a pont, amikor az önök barátai, oligarchái, cimborái azt kéne hogy mondják a Liget-projekt kapcsán, hogy eddig, és ne tovább, most befagyasztjuk ezt a történetet, nem öntünk oda még több millió tonna betont, nem irtjuk tovább a környezetet, nem szüntetjük meg azt, ami egyébként generációkon átívelő módon jó volt, hanem azt mondják, hogy ez az egyébként nem EU-s forrásokból, nem külső támogatásokból épített, mégis elképesztő tízmilliárdokat felzabáló történet most nem időszerű?

Nem arról kellene most egy javaslatot benyújtani, hogy a Magyar Munkahelyvédelmi Alapba csoportosítjuk ezeket a tízmilliárdokat? Nem az lenne az értelmes ebben a helyzetben, hogy az önök oligarcháinak a gazdagodása helyett végre egyszer a közérdeket tartsák szem előtt? Nem tartják elképesztőnek azt, hogy miközben az ország védekezik, védekezni próbál, az önök jó ismerősei kikötőt építhetnek, és olyan milliárdos nagyságrendű megbízást kapnak, amire nincs magyarázat, képviselőtársaim? Önöknek kell ezzel a felelősséggel lefeküdniük, és a gyerekeik, unokáik szemébe nézni majd egyszer, hogy amikor a védekezésre kellettek a források, akkor önök kikötőre adtak megbízást. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

(15.50)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most további képviselői felszólalásokkal folytatjuk munkánkat. Megadom a szót Hiszékeny Dezső képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!

HISZÉKENY DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása kapcsán elgondolkodtam, és arra a megállapításra jutottam, hogy az, ami az utóbbi időszakban itt bent az Országgyűlésben történik  és ez a törvény is idetartozik, ezek közé , a mi magatartásunk megalázó. Megalázó azok számára, akik lehet, hogy éppen most, ebben a pillanatban küzdenek valakinek az életéért, és próbál ő maga is életben maradni. Megalázó, ha azokra gondolok, akik épp most vesztették el a munkájukat, és két gyerekről kell gondoskodniuk. Azért megalázó, mert ők azt hiszik, abban a hiedelemben vannak, hogy itt arról beszélgetünk, és arról vitázunk és abban próbálunk döntést hozni, hogy hogyan tudjuk az ő működési kereteiket jobbá tenni, és azon gondolkodunk, hogy hogyan tudjuk az elkövetkezendő időszakban az ő életüket könnyebbé tenni.

Ezzel szemben mit tapasztal? Ezzel szemben azt tapasztalhatja, hogy politikai és anyagi haszonszerzés vezeti azokat, akik ilyen előterjesztéseket tesznek itt az Országgyűlésben. Tudják, akkor, amikor az ember elindul egy ilyen képviselő-választáson, és utána egy szűkebb közösség, 70-80 ezer ember megválasztja országgyűlési képviselőnek, akkor nagyon büszke erre, hogy ezt az eredményt elérte. És én most itt állva nagyon szégyellem magam. Azért szégyellem magam, mert nem tudok megfelelni nekik. Azért, mert önök nem hagyják, hogy megfeleljek az ő igényeiknek. Itt, a parlamentben ma azokkal a kérdésekkel kellene foglalkozni, és azokat kéne megvitatnunk, melyek az emberek érdekeit szolgálják. Azt érzékelem, hogy itt most nem erről van szó.

De rákanyarodva erre a törvényjavaslatra, azon gondolkodtam, hogy mi értelme van ennek a törvényjavaslatnak ilyen formában történő megtárgyalásának. Azért van különös jelentősége a formának, mert ez egy salátatörvény, és azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy ha egy ilyet tárgyalunk, akkor nyilvánvalóan rengeteg témában kéne valamilyen módon egyetértésre jutnunk. Önök, amikor ezt előterjesztették, hajszálpontosan tudták, hogy ebben semmifajta egyetértés nem lesz, mert nem is lehet. Mert ötven olyan kérdés van, amiben egyet kéne értenünk, és ez nyilvánvalóan nem lehetséges.

Én tehát arra gondolok, hogy maguk tudatosan választották ezt a formáját ennek az előterjesztésnek. Nem nagyon érdekli önöket, hogy nekünk erről mi a véleményünk. Az sem nagyon érdekli, hogy mit is mondunk mi erről. Ez is egyfajta megalázó helyzet, de nem hiszem, hogy előrébb vinné bárkinek is az ügyét ez a történet.

Azt gondolom, hogy azok a törvények, melyek most itt születnek, ebben az időszakban, saját hatalmi mámoruk, hatalmi tobzódásuk mementói lesznek. Fogunk rá emlékezni. Említettem, hogy ez egy salátatörvény. Salátatörvénynek sem akármilyen. Gyakorlatilag a kaszaélezéstől a dűznikerekítésen át a vagyon szétherdálásáig mindenről szó van ebben az ötven szakaszban, amit ez a törvényjavaslat tartalmaz.

Mindezek ellenére, hogy ilyen tág körben tartalmaz különböző javaslatokat, az általános indoklás csak a függő hatályú döntések jogintézménye megszüntetéséről szól, szinte csak azzal foglalkozik. Emlékszem, 2016-17-ben, akkor, amikor ez a törvényjavaslat itt volt bent a parlament előtt, már akkor jeleztük, hogy ez értelmezhetetlen, zavart és értetlenséget fog okozni a lakosság körében. Egy általánosan felkészült, intelligens ember számára gyakorlatilag ez a jogintézmény és annak levezénylése, ennek az átélése értelmezhetetlen. Államtitkár úr is utalt itt néhány gondolatban arra, hogy végzett jogászként azért ez okozott neki is gondot. Akkor is jeleztük ezt, hogy ezzel probléma lesz. És most eljutottunk három vagy négy év után oda, hogy ezt fölismerjük, és megpróbálunk ezen változtatni.

Amire gondolnunk kell, az az, hogy állampolgárok ezrei szaladgáltak, miután kaptak egy ilyen levelet. Állampolgárok ezrei szaladgáltak különböző ügyvédekhez, hogy úristen, mi történt, mit kell most csinálnom. Nyilván önök is tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen szaladgálás nem ingyen van. Nyugodtan megállapíthatjuk: önök kárt okoztak a magyar állampolgároknak, tudatosan.

Néhány elemével szeretnék foglalkozni ennek az ötven szakasznak. Az egyik  merthogy része volt az eredeti előterjesztésnek  a polgármesterek jogait és hatáskörei gyakorlását jelentősen csökkentő védelmi bizottságok előzetes véleményéhez kötő rendelkezés. Azt gondolom erről, hogy ez volt az első kísérletük az önkormányzati választások átírására. Az önkormányzati választásokat rengeteg helyen az ellenzéki jelölt nyerte. Ez egy kísérlet volt arra, hogy ezeket az eredményeket valamilyen módon megpróbálják átírni. Azt tapasztaltam, hogy az az elemi erejű felháborodás, ami ezzel kapcsolatban volt, az önök  hogy Vejkey képviselő úr szavaival éljek  hogy is volt ez, mit csinált? (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Beakasztott.) Igen, ennek beakasztottak, tehát nem sikerült ezt végrehajtaniuk. De azt látom, hogy kellően gyorsan tudtak erre reagálni, és most már azt látom, hogy nem ezt a módszert választották, hanem megpróbálják anyagilag ellehetetleníteni az önkormányzatokat.

Nem gondolják végig, mit csinálnak. Az, aki az önkormányzatokat bántja, aki az önkormányzatoktól von el pénzt, az az emberektől vonja el, az önök választópolgáraitól. Nem fogják érteni, hogy mit csinálnak önök. És amikor majd rádöbbennek, akkor szerintem pontosan fogják tudni, hogy hogyan kell majd ezt követően szavazniuk.

A következő, amivel foglalkozni szeretnék, ha jól emlékszem, az a sokat emlegetett 42. §, ami a Városligettel kapcsolatos. Tudják, ebben jelentős szerepe van a hitelességnek. Nagyon szép szó. Szép magyar szó. Kifejezi az egész ügy lényegét. Az a hiteles, aki a korábban ígérteket betartja. Az hitelessé válik. Hitelt adunk neki, hogy a legközelebbi megszólalásánál is ha valamit ígér, azt elhisszük. Önök nem hitelesek ebben az ügyben.

A miniszterelnök saját szavait nagyon sokszor idézték ebben a teremben. Azt ígérte, hogy semmi olyat nem fog tenni, ami a budapestiek akarata ellen van. Most pedig itt látjuk, hogy egy valóban olyan intézkedésre készülnek, ami az ő saját korábbi kijelentésével ellentétes, és ellentétes egyébként az emberek, a budapestiek érdekeivel.

Elhangzott itt ennek kapcsán egy kisebb vita, hiszen államtitkár úr azt ígérte, hogy itt a zöldterület és a zöldterülettel összefüggő beruházásokról szól ez a szakasz, ami ezt próbálja szabályozni. Államtitkár Úr! Akkor miért nem ez van leírva? Ha ezt írták volna le, nem lenne vita. Ezzel szemben mi van leírva? Az van leírva, hogy ezt a jogintézményt, amit a fővárosi önkormányzat gyakorol, önök úgy, ahogy van, felülírják, teljes egészében. Tehát nem az van leírva oda, hogy a zöldterületek és az ahhoz kapcsolódó beruházások végrehajtása érdekében. Nem ez van leírva. Minden ilyen esetre vonatkozik. Általános érvényű jogszabályt hoztak, tehát az, amit ön mond, hiteltelen, államtitkár úr. Hiszékeny vagyok, de még én sem hiszem el azt, amit ön mond. (Derültség az ellenzéki padsorokban.)

A következő ilyen szakasz a színházakkal kapcsolatos. Hiába a megegyezés, azt érzékelem, hogy önöknek minden kell. Egy népmese jut erről eszembe; államtitkár úr amúgy is szokta értékelni, ha népmesei motívumokat szövök ebbe. Bizonyára ismeri a kisgömböc meséjét. Tudja, mi jut nekem eszembe a kisgömböcről és a meséről? Önök. (Dr. Varga-Damm Andrea: Ezt már többen mondták.  Dr. Orbán Balázs: Mesélje el, képviselő úr!) Önök. Tömött magába, tömött magába a kisgömböc mindent, minden az övé, mindent ő akar, és minden az övé lett. És mi lett vele? Szétrepedt. Azt gondolom, hogy ez a veszély önökre nézve fennáll.

(16.00)

Az, ami még engem foglalkoztatott, miután elolvastam ezt a törvényjavaslatot, az ingatlanok kérdése. Sokan egészen pontos jogi megfogalmazással is elmondták azt, hogy ez miképp és hogyan értelmezhető. Nekem csak az tűnt fel, hogy most már nemcsak az van, hogy ingyenesen tulajdonba adunk ingatlanokat, azt már nem is vizsgáltam, hogy most abszolút, totálisan fideszes az egész alakulat, akik ezt megkapják, hanem hogy felhalmozott tartozást, és ezt a tartozást is átvállalja az állam. Azt gondolom, azért veszélyes ez a történet, mert legközelebb odajutunk, hogy mi fogunk érte fizetni, hogy ingyenesen megkaphassa. Számomra elfogadhatatlan ez az ingatlanokkal való gazdálkodás, amit inkább szétherdálásnak neveznék.

És itt egy hozzászólás kapcsán felmerült az, elterjedt, hogy ezt éjszaka nyújtották be. Ha jól tudom, akkor a miniszterelnök-helyettes úr nevével van fémjelezve ez a törvényjavaslat, és éjszaka nyújtották be. Úgy is lehetne mondani, talán nem sértő, elnök úr talán engedi, hogy úgy lapátolták össze, mert ez az 50 szakasz nem törvényalkotás, ezt összelapátolták úgy, ahogy van.

Tehát a jövőben én csak remélni tudom, hogy a miniszterelnök-helyettes úr az éjszakáit alvással tölti, és nem ilyen javaslatoknak a benyújtásával, mert azt gondolom, így talán mindannyian jobban járunk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Keresztes László Lóránt képviselő úr, LMP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon köszönöm az előttem szóló képviselő úr felszólalását, főleg az elejét, amikor egy kicsit felhívta a figyelmét arra az Országgyűlésnek, hogy milyen helyzetben vagyunk, és milyen helyzet elé nézünk. Tehát itt látunk már most ilyen súlyos eseteket, haláleseteket, tragédiákat, és hogy mi felé megyünk. Tudjuk azt, hogy néhány hét múlva sokkal rosszabb helyzetben leszünk, és egy egészen döbbenetes, példátlan méretű válság elé néz az ország, egyébként egész Európa, nyilván ez egy globális kihívás, és még nem tudjuk pontosan megmondani, hogy hány és hány család kerül majd rendkívül nehéz és rossz helyzetbe egyébként úgy, ahogy már nagyon sokan kerültek. Tényleg azt lehet érezni, főleg ilyen jogalkotást látva, ilyen előterjesztéseket látva, ilyen kormányzati kommunikációt látva, hogy a kormány ezzel nem törődik, nem érzékeli ezt a helyzetet, és ilyen módon is nagyon fontosnak tartom, hogy erre felhívjuk a figyelmet. Az, hogy itt vagyunk, és itt dolgozunk, egy szolgálat, és mindenki nyilván valamilyen szolgálatot lát el, csak az a tragédia, amikor kiderül, hogy mondjuk, adott esetben egy gazdasági érdek szolgálatában születik egy javaslat, vagy éppen egy pártpolitikai érdek szolgálatában születik egy kommunikáció vagy felszólalás. Azt hiszem, mindenkinek éreznie kell személyesen a felelősséget államtitkárként, képviselőként, ellenzéki és kormánypárti képviselőként, hogy ebben a helyzetben ezeket a kérdéseket, ezeket a szempontokat félre kell tenni, és most kizárólag egyetlenegy dolog lebeghet a szemünk előtt: a nemzet érdekének a szolgálata.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt az elmúlt napokban, tegnap is és ma is kormánypárti képviselőktől nagyon gyakran hangzott el az a fordulat, hogy lám-lám, hiába kiáltott hamis módon diktatúrát az ellenzék, mert működik a parlament. Na, én magam nem kiáltottam diktatúrát, ezzel nem vádolhatnak meg, én arról a felelőtlenségről beszéltem, amire utalt képviselőtársam is, hogy ebben a helyzetben, egy ilyen kritikus helyzetben, egy világjárvány idején, amikor elérte az országot, és tombol egy járvány, nem lehet teret adni a politikai csatározásoknak. Önök elmulasztották, hogy ebben a kérdésben kialakuljon egyfajta nemzeti egység, és kialakuljon az a bizalom, hogy ilyen kérdések mentén egységesen, közösen tudjuk elfogadni a javaslatokat, ami erősítené a társadalmon belül a bizalmat, ami konkrétan erősítené azoknak a szigorú intézkedéseknek a hatékonyságát és hatásfokát, amelyek elkerülhetetlenek a védekezéshez.

Én nagyon-nagyon remélem, bár lehet, hogy ez hiú ábránd, hogy az elmúlt hetek politikai csatározását egy kicsit átértékeli majd a kormány, és talán megpróbálnak elmozdulni valamiféle konszenzusos irányba. Nyilván az elmúlt hetek tapasztalatai nem azt mutatják, hogy ennek realitása van, de azért nyilván a remény hal meg utoljára.

Képviselőtársaim! Az, hogy a parlament működik, itt vagyunk, és vitatkozunk nagyon-nagyon sokféle törvényjavaslat kapcsán, azt gondolom, annak a bizonyítéka, hogy az ellenzék igazat mondott. Önök azt mondták, hogy azért nem lehet erre a felhatalmazási törvényre, rendeleti kormányzásra időhatárt megszabni, mert félő, hogy az Országgyűlés nem fog tudni működni. Hát, ehhez képest az Országgyűlés működik, és mi magunk is, ellenzéki képviselők bizonyítjuk, hogy aktívan részt veszünk az Országgyűlés munkájában.

Az is tanulságos volt, hogy a vita során Orbán Viktor miniszterelnök úr azt mondta, hogy ő három hónapra, kilencven napra nem kér felhatalmazást, mert nem tudhatja, milyen hosszú ideig tart majd ez a járványügyi helyzet. Ez igaz, de ma megtudtuk, megismertük a kormány gazdasági intézkedéseinek a részleteit, és például bejelentette Palkovics miniszter úr, illetve láttuk a rendeletben, hogy a rövidített munkaidő kapcsán a bérkiegészítést éppen három hónapra kívánja megteremteni a kormány; ezt nem értem, nem értem az ellentmondást. Tehát ha a miniszterelnök úr úgy gondolja, bizonytalan, hogy három hónap múlva mi lesz a járványügyi helyzet, akkor a legnehezebb helyzetbe került emberek esetén, a munkahelyek megvédése esetén miért csak három hónapra előre hoz intézkedéseket? Nem értem. A költségvetési forrásokból, erről már vitatkoztunk ma, bőven lenne lehetőség, hogy ezeket a kérdéseket kezeljék.

Nos, nagyon súlyos problémának tartom magam is azt, rátérve a törvényjavaslatra, amit már nagyon sok képviselőtársam elmondott, hogy ez rengeteg olyan elemet tartalmaz, ami egyáltalán nem halasztható vita tárgya, nagyon sok kifejezetten káros intézkedést tartalmaz, és olyan intézkedéseket is, amelyek, mondjuk, az önkormányzatok intézkedéseit, lehetőségeit korlátozzák, ami nyilván rendkívül helytelen politikai irány. Így konkrétan a bürokráciacsökkentés, a közigazgatási átalakítások kapcsán Varga-Damm Andrea képviselőtársam nagyon-nagyon jó értékelést adott, valóban itt elismerték, hogy súlyos kormányzati tévedések, hibák történtek, elismerték, hogy ez nagyon sok, anyagiakban is kifejezhető kárt okozott a társadalomnak.

Itt azt nem látjuk tisztán, hogy mit tanulna ebből a kormány. Elmondták képviselőtársaim, az nagyon szimpatikus, ha elnézést kérnek, vagy nem elnézést kérnek, de elismerik a rossz döntéseket, a hibás jogalkotást, azt, hogy rossz irányba indítottak el egy folyamatot, és megpróbálnak időközben korrigálni, ez pozitív, csak nem látjuk a korrekciót. Itt is elhangzott, hogy a társadalmi és szakmai viták, a javaslatoknak az ilyen módon való kiérlelése marad el, és amiatt futnak bele ilyen súlyos hibákba, és nem látjuk, hogy ezt milyen módon akarják korrigálni, amikor éppen egy olyan törvényjavaslatról, egy olyan salátatörvényről beszélünk, amelynek kapcsán szintén elmaradt a társadalmi egyeztetés. Tehát nem látom, hogyan próbálják ezeket a hibákat elkerülni, hogyan próbálnak a saját hibájukból tanulni.

Nem kívánom ismételni azokat, amiket itt képviselőtársaim elmondtak. Azt nem értem, mi indokolta, hogy az önkormányzatok működőképességét, az önkormányzatok döntési kompetenciáját szűkítő intézkedések most az Országgyűlés elé kerüljenek, de hasonlóképpen beszélhetünk erről a színházak működését felügyelő felügyelőbizottságok kapcsán is. Miért kellett ezt most behozni, és meg lehete tudni, hogy ki a kormány részéről, mondjuk, a politikai ötletadója ennek? Semjén miniszterelnök-helyettes úrhoz fűződik ez a javaslat? Kié a politikai szándék, hogy ezt most itt meg kell tárgyalni egy járványügyi helyzetben?

Hasonlóképpen nagyon sokat beszéltek képviselőtársaim a születési nem anyakönyvbe való bejegyzése kapcsán. Mi indokolja, hogy most erről beszélni kell? Az operatív törzs részéről érkezett egy javaslat a kormány felé, hogy erről most beszélni kell, vagy valamelyik kormánytagnak született az az elképzelése, hogy most, ebben a szent pillanatban erről az Országgyűlésnek tárgyalnia kell? Szeretném, ha választ kapnánk erre a kérdésre.

Nagyon-nagyon szerteágazó ez a törvényjavaslat, rengeteg, erőszakkal se idehozható témakör van benne. Ezt is már cizellálták képviselőtársaim, nem kívánom rabolni az időt. Van itt szó nemzeti emlékhelyekké való nyilvánításról, ez nagyon pozitív, azt gondolom, ezek fontos intézkedések, de nem biztos, hogy most kellene ezekkel foglalkozni, de legyen, ezek fontos intézkedések. Ennek kapcsán például a bányászatról szóló törvény módosítása is felmerült. Ugye, tudjuk, hogy konkrét ügyek, konkrét veszélyhelyzetek vannak, erről már volt itt szó, csak azt nem értem, ha például erre volt energiájuk, hogy ezt behozzák ebben a törvényjavaslatban, akkor legalább a témába passzoló konkrét veszélyhelyzeteket, konkrét kritikus problémákat miért nem próbálják kezelni.

Most gondolok én itt arra, hogy arról szól ez a javaslat, hogy 5 kilométeres sugarú körzetben egy nemzeti emlékhelyhez képest külszíni bányászatot nem lehet folytatni; mondjuk, nem tudom, akkor mélyművelésűt miért lehet, mert az ugyanúgy veszélyeztetné szerintem ezeket a nemzeti emlékhelyeket. Ha megnézzük, hogy az országban milyen példákat lehet látni, például lakóterület alatt kívánnak uránbányát létesíteni, akkor ezzel kapcsolatban miért nincs érzékenység a kormány részéről, miért nem generálnak ilyen szabályokat. Vagy éppen tudok egy konkrét példát mondani: Pécs belterületén folyik egy hatalmas nagy kráternek, egy egykori külszíni fejtésnek a rekultivációja. Már többször felszólaltam az Országgyűlésben ebben, ennek most konkrét környezeti kockázatai vannak. Tudjuk azt, hogy a légszennyezés, a szállópor milyen módon növeli meg az esélyét annak, hogy súlyos szövődményeket okozzon a koronavírus. Na, ez például egy azonnali cselekvést igénylő lépés lenne a kormányzat részéről, hogy odafigyeljen ezekre a folyamatokra, ne kiszervezze ezeket a feladatokat magáncégekhez, hanem fokozza az ellenőrzést, és ilyen súlyos járványügyi helyzetben zéró felé próbálja lecsökkenteni annak a kockázatát, hogy az emberek a rossz minőségű levegő, a szálló por magas koncentrációja miatt esetleg súlyosan megbetegedjenek, esetleg az életüket veszítsék. Tehát nem értem az összefüggést. Ha ilyen jellegű módosítások jönnének be az Országgyűlés elé, azt valamilyen módon tudnám értelmezni.

És amiről már szintén sokat beszéltek képviselőtársaim: a katasztrófavédelmi törvény visszavont módosítása egy konkrét problémás helyzetet kívánt volna kezelni.

(16.10)

Polics József volt az a polihisztor, ha ennyi szóviccel élhetek, aki felismerte azt a helyzetet, hogy egy veszélyhelyzetben, egy rendkívüli helyzetben ő maga élhet a képviselő-testület jogkörével; és ő  Komló polgármesteréről beszélünk  már le is mondta a meghirdetett testületi ülést, ő egymaga elfogadta a város költségvetését, sőt egy polgármesteri döntéssel nullára levitte a képviselők tiszteletdíját, aminek azért sok értelme nem volt, azt lássuk be. De azt el tudom mondani, hogy a nevezett polgármester úr konzultált előtte a jegyzővel, aki viszont konzultált a kormányhivatallal, tehát egy állásfoglalást kért, és azt az állásfoglalást kapta, hogy igen, valóban így kell értelmezni a katasztrófavédelmi törvényt, ebben a helyzetben valóban így kell eljárni, sőt nemcsak hogy így kell eljárni, hanem máshogy nem is lehet, tehát nem bízhat döntéseket a testületre a polgármester. Ezt a problémát  ugye, óriási botrány lett belőle  különböző egyeztetéseken jeleztük is a kormány felé, és most ott tartunk, ha jól tudom értelmezni ezeket az egyeztetéseket, hogy igazából a jelenlegi jogszabályi környezetből is levezethető az, hogy nem így kellett volna eljárni, tehát túlterjeszkedett a polgármester ezen az intézkedési lehetőségen, és a járványügyi védekezéssel kapcsolatos intézkedések tekintetében gyakorolhatja ő önállóan ezeket a jogokat, és azt például semmi nem tiltja, hogy bizottsági állásfoglalásokat kérjen.

Ehhez képest én nem értem, hogy miért kell az ellenzékre mutogatni, ha bejött egy ilyen módosítás, hogy a megyei védelmi bizottságoknál kell egy ilyen ötnapos jóváhagyás. Ugye, vita volt ennek kapcsán, nagyon jogos vita, felháborodás  ez pozitív, hogy visszavonták. Itt főleg az volt az ellenzéki kritika tárgya, hogy itt egy ilyen felesleges ötnapos időhúzás esetleg benne lehet a rendszerben. Na, de nem értem, ha most nem teljesen egyértelmű a jogszabály  és önök most a felszólalásban megerősítették, hogy nem teljesen egyértelmű , akkor miért nem ezt a helyzetet kezelik, miért nem írják bele egy sorral az adott katasztrófavédelmi törvénybe, hogy ez a bizonyos veszélyhelyzetben gyakorolandó polgármesteri egyszemélyes hatáskör kifejezetten a veszélyhelyzettel, védekezéssel kapcsolatos döntésekre vonatkozik, és olyan arányos intézkedéseket igényel, mint ahogy az bele lett fogalmazva a meghatalmazási törvénybe. Lehetne kezelni ezt a problémát, és akkor rengeteg ilyen ügyet ki lehetne ebből venni. Tehát én azt gondolom, hogy nem az ellenzékre kell mutogatni, egyszerűen a jogalkotást kell megfelelően végezni, és akkor nem lesznek ilyen visszaélések és nem lesznek ilyen problémák.

És kérdés, hogy lesze ennek következménye, hogy például ebben a helyzetben az említett komlói polgármester gyakorlatilag a kormányhivatal hallgatólagos útmutatása szerint járt el, miképpen történhet meg, hogy adott kormányzat részéről egy ilyen jogszabályi környezet értelmezése tekintetében ilyen egymásnak ellentmondó vélemények születnek.

És akkor még egy dologra szeretnék rákérdezni, már próbáltam vitát generálni államtitkár úrral az együttműködés tekintetében. Elhangzott már Bencsik képviselőtársamtól, hogy holnap napirenden lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjének az ügye, és itt például, én azt gondolom, hogy lehetne egy gesztust gyakorolni, lehetne egy nemzeti együttműködésnek egy szikráját felmutatni. 60 milliárd, 63,5 milliárd forint egész pontosan, ami ebből a gigaprojektből az idei költségvetésben szerepel. Különböző számításokkal eljuthatunk nagyon gyorsan a 60 milliárd forintig, ugye, 35 milliárd forintot vesz el az önkormányzatoktól a gépjárműadó elvonásával a kormányzat, de egyébként minden más, önkormányzatokat érintő intézkedés, s a többi, tekintetében elmondhatjuk, hogy körülbelül 60 milliárd forint megszorítást alkalmaznak a kormány intézkedései csak a veszélyhelyzet kihirdetése óta az önkormányzatokat érintően. Képviselőtársaim! A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése semmilyen módon nem igazolható a magyar nemzeti érdekek szempontjából. Azt tudjuk, hogy Mészáros Lőrinc cégei 300 milliárdot kaszálhatnak ebből a projektből, ez összességében ezermilliárdos projekt, de azt a kormány semmilyen dokumentuma nem tudta bebizonyítani, hogy ez bármilyen módon hasznot hoz a magyar embereknek. Ezt a projektet a magyar adófizetőknek kell jó néhány év alatt kifizetni, ezermilliárd forintot. Ki tudja azt jelenteni bárki a kormány részéről, hogy ez az ezermilliárd forint most erre kell? Erre kell elkölteni, a semmiféle valós szállítási vagy forgalmi igényt nem jelentő vasútvonal fejlesztésére? És most itt valóban nemcsak az idei évre betervezett 63,5 milliárd forintról van szó, hanem arról az ezermilliárdról, amit ebben a helyzetben, egy rendkívül mély válság elején a magyar gazdaság talpra állítására kellene fordítani, a rendkívül nehéz helyzetbe kerülő magyar emberek és magyar családok megsegítésére kellene fordítani. Én azt hiszem, hogy egy ilyen szimbolikus törvényjavaslatnak a kapcsán, amelynek a vitája holnap lesz, a kormány bebizonyíthatná, hogy valóban érzi a saját felelősségét, és a cselekedeteit a magyar nemzet szolgálatának a szándéka vezérli. Én kíváncsi leszek a holnapi vitára, és még mindig várom államtitkár úr válaszát, hogy ha ő komolyan gondolja, hogy együttműködésre van szükség, azt ön személyesen, illetve a magyar kormány képviselői milyen módon fogják lehetővé tenni, hogy ez valóban meg is történjen. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Szél Bernadett képviselő asszony, független. Megadom a szót képviselő asszonynak.

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy érzem magam, mint egy Stanisław Lem-novellában. Én komolyan abszurdnak tartom, hogy miközben kinn a valóságban dübörög a járvány, emberek haldokolnak, egészségügyi ellátásra van szükségük, mások az egzisztenciájukat féltik, megint másoknak már nincs is mit félteni, mert felszámolták az egzisztenciájukat a járvány során, itt arról beszélgetünk, hogy önök miket herdálnak el, miket lopnak össze, miket titkosítanak le, és kin állnak bosszút. Én tényleg nem tudom, hogy önök mire nézik ezt az országot, itt kókadozik, nem tudom, hány kormánypárti képviselő  egy-kettő-három , legalább a társadalmi távolságot ,vagy hogy kell magyarra fordítani, azt betartják; szóval, itt kókadoznak, és tényleg ilyen dolgokról beszélgetünk. Merthogy mi történt? És senkinek ne legyen kétsége, hogy ez történt. Önök fogták magukat, és a járvánnyal kapcsolatos intézkedéseket elvitték rendeleti kormányzásba, úgy, hogy a magyar parlament, amely egy választott intézménye ennek az országnak, hozzá se szólhat, maximum a Facebookon, meg ha valami propaganda-televízió odajön és megkérdezi a véleményét, és itt pedig olyan törvényekről beszélgetünk, amelyeknek az a célja, hogy az állami vagyont kijátsszák, korrupciós üzleteket letitkosítsanak, hatalommal visszaéljenek, és persze a kihagyhatatlan kultúrharc is megy, és néhány csoportnak még odanyesnek egyet, hogy mindenki tanulja meg ebben az országban, hogy hol a helye. Szóval, tisztelt uraim, én azt gondolom, hogy ez teljes mértékben elfogadhatatlan, és nem is velünk, az ellenzékkel kapcsolatban, hanem úgy az egész országgal. Ha megkérdezném a fideszes szavazókat, hogy önök mire vágynak, hogy miről szóljon most a parlament, szerintem egy se mondta volna azt, hogy essenek neki a transznemű embereknek. Szerintem nincs is ilyen fideszes szavazó, ezt komolyan mondom. Mit mondtak volna? Azt mondták volna, hogy hogyan adjanak pénzt a szegény embereknek, hogyan legyen bérpótlék, hogyan legyen családi pótlék pluszban, egy csomó értelmes intézkedést mondtak volna. De ilyeneket? Ki mondja önöknek ezeket a dolgokat? Szeretném tudni, hogy ki az, aki ezt a salátatörvényt összevágta, szeretném azoknak az embereknek a nevét tudni. (Hiszékeny Dezső: Senki.) Azt azért nem biztos, hogy elhiszem, hogy egy ember volt az, aki ezt az egészet összerakta, még ha a nevét rá is írja.

Tényleg kezdjük azzal a javaslattal, Hiszékeny képviselőtársam is ezt mondta, és teljesen jogos, mert idetartozik, amiből kihátráltak. Az előbb említettem, hogy itt van egy rendeleti kormányzás ebben az országban, és itt van a magyar parlament, ahol gyakorlatilag még jóvá se hagyhatjuk azt, amit önök bemondanak a rendeletek nyomán. Önök akartak nem választott védelmi bizottságokat ültetni döntések előzetes jóváhagyása végett az önkormányzatokra. Tehát ezt kívánták önök csinálni. Na most, teljesen egyértelmű, hogy miről szól ez a játék, ez arról szól, hogy a miniszterelnök a mai napig nem bírta feldolgozni az önkormányzati választások eredményét, egyszerűen nem bírja elviselni, hogy néhány önkormányzat  nem is olyan kevés  nem úgy ugrál, ahogy ő fütyül. Ez a javaslat erről szólt.

Hogy ebből hogyan hátráltak ki egyik reggelről nagyjából ugyanannak a napnak az estéjére, azt meséljék el önök, de mindenesetre én azt gondolom, az, hogy önök az önkormányzatokat büntetik a járvány során, azért is egy rendkívül alattomos húzás, mert aki az önkormányzatokat bünteti, az az embereket bünteti. Ugyanis az önkormányzatok ott vannak a terepen, nem ilyen javaslatokat írogatnak, hanem idősgondozást végeznek, maszkokat visznek, családoknak segítenek, egy csomó olyan közhasznú feladatot látnak el, amelyek létszükségletűek. Szóval, az a helyzet, hogy önök itt nemhogy nem segítenek, de még azt is elveszik, ami van, ez teljes mértékben elfogadhatatlan.

Nekem az egész válságkezelésükből, vagy nem tudom, minek nevezzem azt a tevékenységet, az tűnik fel, hogy olyan, mintha nem lenne pénz ebben az országban; olyan, mintha most, amikor baj van, a kormánynak nem lenne hova nyúlni. Tisztelettel kérdezem önöket, hogy miért nincs hova nyúlni. Azért, mert az elmúlt tíz évben ez a parlament az ellenzék részéről mindig attól volt hangos, hogy itt lopják a pénzt, viszik a vagyont; hogy ott van a Mészáros Lőrinc, aki gyakorlatilag pár év alatt dollármilliárdos lett; akkor ott van a kormányfő veje, aki  hogy is mondjam?  szintén nem egy szegény ember, és nem is akármiből gazdagodott meg, a mi pénzünkből gazdagodott meg.

(16.20)

Itt vannak ezek az emberek, NER-lovagok, oligarchák, és ezek gyakorlatilag kiraboltak minket, és most, hogy itt vagyunk a világjárvány kellős közepén, nekem komolyan ilyen javaslatokat kell olvasgatnom, amik még tovább arról szólnak, hogy ami még maradt, azt hogyan vigyék el. Ez a szabadrablás minősített esete, mert önök gyakorlatilag már nemcsak a haza ellen vannak itt, hanem az élet ellen vannak, mert tudom, hogy polgártársaim az intenzív osztályon vannak meg a kórházban, és tudom, hogy nem tesztelik őket, és azt is tudom, hogy miért nem tesztelik őket. És önök is tudják, hogy miért nem tesztelik őket. És én erről akarok itt a magyar parlamentben beszélni, és nem arról, hogy a mindenféle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány hogyan kap ingatlanokat, meg a máltaiak, meg az egyház.

Azért nézzük meg egy pillanatra, mert azért elolvastam. Gyönyörű az indokolás, ezt még képviselőtársaim nem mondták, úgyhogy elmondom. Itt ennél az úgymond közalapítványnál, ami egy virtigli fideszes alapítvány, az az indokolás, hogy az energiahatékonysági beruházásokat szeretnék végrehajtani ezeken az ingatlanokon, nyílászárókat akarnak cserélni az épületeken, ehhez kell a tulajdonos engedélye, ezért aztán praktikusabb, ha inkább odaadják az egészet neki, és akkor lehet nyílászárókat cserélni.

Mi folyik itt, uraim? Hát mi folyik itt? Ja, és akkor valóban, ahogy Vadai kollegám mondta, megtudtuk azt is, hogy tartozásai voltak ennek az alapítványnak. (Közbeszólás az ellenzéki sorokból.) Bocsánat, lehet, hogy nem Vadai Ágnes volt, lehet, hogy más képviselő, összefolyt, igen, már órák óta itt vagyunk, köszönöm, de a lényeg az, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel szemben gyakorlatilag tartozásai voltak ennek az alapítványnak.

Tényleg nagyon nehezen jutok szóhoz, mert ez olyan pofátlanság, amit itt a világjárvány közepén csinálnak, amit én nem tudok elfogadni. És most fölállnak ilyen joviális arccal, elmondják, hogy ez így jó meg úgy jó, és hosszasan beszélnek ilyen bürokratikus dolgokról, de itt a lényeg, ez a lopás maga, és törvénybe iktatják.

Ott van ez a nagy kamu erről, hogy önök mit akarnak a Városligetben. Mondják ki, hogy önöknek az a problémája, hogy Budapestnek van egy ellenzéki főpolgármestere, aki egész jól végzi a dolgát, és önök ezt nem szeretik, hogy ez így van, és át akarnak nyúlni, be akarnak kavarni a főváros vezetésébe. Mondják ezt!

Ne haragudjon, tisztelt államtitkár úr, ön elkezdte mondani, hogy a Magyar Innováció Háza meg a Városligeti Színház meg az új Nemzeti Galéria, á, azt nem érinti ez, csak itt a zöldterületeket akarják megmenteni. Hát, uraim, én zöld vagyok, önök meg nem zöldek. Ez 10 éve is így volt, és szerintem 20 év múlva is így lesz. Önök gyakorlatilag be vannak oltva minden ellen, ami zöld, önök a fákat gyilkolják, önök a folyókat teszik tönkre, önök elherdálják ezt az országot, önök nem foglalkoznak szociális kérdésekkel. Önök Paksot építenek, meg Belgrád-Budapest vasútvonalat titkosítanak. Önök nem zöldek, a színük is narancssárga, és az önök kormányzásának a lényege a korrupció. Ezt nem én mondtam, hanem az önök egyik tanácsadója vallotta be. Most miért akarnak nekem ilyen gyógyszöveget mondani itt egy világjárvány közepén a magyar parlamentben, hogy önök most a zöldfelület miatt aggódnak? A fenéket aggódnak a zöldfelületek miatt!

Az van gyakorlatilag, itt is nagyon érdekes az indokolás, mindenhol érdemes elolvasni, azt írják, hogy törvény hiányában egymással összekapcsolódó építési beruházások ellehetetlenülésével kellene számolni. Ezzel gyakorlatilag kimondják azt, hogy csak azért is építkezni akarnak.

De akkor menjünk tovább, a kulturkampfnak mennie kell, a színházak felügyelőbizottságába ötből három főt a miniszter delegálna. Most ha nem is kétharmad, de egy sima többség megvan, vagyis kormányzati felügyelet alá akarják vonni a színházakat, erről van szó. Kétségbeesetten próbálják rajta tartani a kezüket a kultúrán, ahogy azt az autoriter rezsimek egyébként csinálni szokták. Önök ezt akarják. Salátatörvény, mind benne van, amiről beszélek, meg az egésznek ez a környezete.

Menjünk tovább! Hát, itt van egy teljesen abszurd rész. Tényleg, azért magyarázzák el nekem, hogy miért védi az jobban a magyar lakosságot a koronavírus-járvánnyal szemben, ha önök kiszúrnak a nemváltó emberekkel. Ez nettó gonoszság. Tudják, én erről azt gondolom, KDNP-s Pisti odaszólt a KDNP-s Jocinak, hogy te, figyelj, mit csináljunk még, hogy még jobban ezeknek az embereknek odategyünk, mondjál valamit. Hát, itt vannak ezek a transznemű emberek, hát milyen dolog már az, hogy ők megváltoztatják a nemüket, ez a mi világképünkbe nem fér bele. De elnézést kérek, ebben az országban igenis ott vannak, ott vannak a nemváltó emberek, ahogy ott vagyok én is és ön is és a KDNP-s és a fideszes és az MSZP-s, mind, sokfélék vagyunk. És én zöld vagyok, és én tudom, hogy egy közösséget mindig az tesz immunissá és jóvá és erőssé, ha sokféle. Ez a lényege a létezésünknek, ennek a bolygónak, hogy sokféle ember van és sokféle élőlény, sokféle gondolat, sokféle eszme, és ezeknek meg kell tanulni együttműködni. De önök nem tudnak együttműködni, önök egy világjárvány kellős közepén fogják magukat, és nekiállnak egy ilyen salátatörvénybe egy ilyen passzust becsempészni, hogy csak azért is egyet csavarjanak még ezeknek az embereknek az önérzetén.

Mindig a valóságot akarják betiltani. Vannak azonos nemű párok? Hát, érjük el, hogy ne nevezhessék magukat családnak, akkor majd nem lesznek. Vagy ott van például a genderideológia, ami egy nagyon egyszerű dolog, a társadalmi nem kutatása, hogy a történelmi idők során hogyan változtak a társadalmi szerepek. Tiltsuk be, ne lehessen ezt a tudományban tanítani, akkor majd nem létezik. Itt vannak a nemváltoztatók? Hát, megtiltjuk nekik, hogy ezt hivatalossá tehessék, és akkor majd ők nem lesznek. Önök így gondolkodnak. Csakhogy a valóságot nem lehet betiltani, az mindig szembejön, ahogy ez a vírus is szembejött, és itt van, és meg kellene oldani.

Ahelyett, és ezt soha nem fogom önöknek megbocsátani, hogy most félretennék az összes iszonyatosan rossz beidegződéseket, a lopásokat, az egész fideszes hozzáállást az egész világhoz, ahelyett nekiállnak, és ilyen törvényeket nyújtanak be, és nem egyet, mert ez egy, de tizenhatot, tizenhatot nyújtottak be ebből, mindezt azok után, hogy teljhatalmat követelt magának az a miniszterelnök, aki azt mondta, hogy ez azért kell, mert a parlament nem fog tudni ülésezni. Hát, itt vagyunk és ülésezünk! Akkor már lehetne normálisabb dolgokról is beszélgetni, mint emberi bosszúkról meg lopásokról, én ezt gondolom. Az én szavazóim biztosan ezt várják, de szerintem az önöké is.

Még egyet hozzá szeretnék tenni. Holnap lesz itt a Belgrád-Budapest vasútvonal titkosítása 10 évre, és egyáltalán ez az egész hét, ez a háromnapos hét nagyjából arról szól, hogy ezeket a törvényeket beszéljük meg. Nézzék, önök ezt megcsinálhatják a magyar parlamenttel, megpróbálhatják az emberek torkán is lenyomni azt, ami itt most zajlik, de ez így nem fog menni, ez így nem fog sikerülni. Ez a vírus, ami iszonyatosan pici és láthatatlan, szembejött önöknek. Én nagy tisztelettel, a legnagyobb tisztelettel kérem önöket, hogy fejezzék be a lopást, és kezdjenek el a járvánnyal foglalkozni, de minden erejükkel, és engedjék a magyar parlamentet ülésezni, de úgy, hogy jó törvényekről kelljen beszélnünk. Meg tudjuk ezt tenni akár digitálisan is.

Én benyújtottam egy alaptörvény-módosítást annak érdekében, hogy ez az egész történet digitálisan mehessen. Én szeretném önöket arra kérni, hogy végre egyszer az életben használják arra a hatalmukat, amire való, az emberek szolgálatára, vegyék ezt napirendre a megfelelő bizottságban, és végre legyen a magyar parlament felkészült arra, hogy a járványban hathatósan tudjon a polgárok érdekében eljárni. Én ezt az egyet kérem önöktől. Ez az egész még nem tetőzik. Hosszú hónapok állnak előttünk, én nem tudom, mennyi, mert nem látok a jövőbe, de önök se látnak. Készüljünk fel arra, hogy dolgozni kell!

Nem remélem azt egyébként, hogy önök visszafordulnak erről az útról, de már csak a saját lelkiismeretem megnyugtatása végett is azt akarom mondani, hogy itt ellenzéki oldalon én mindent megteszek annak érdekében, hogy ütőképes legyen a magyar parlament és a magyar politikusok közössége a magyar lakosság védelmére. Rajtam nem fog múlni, és ahogy így elnézem az ellenzéki hozzászólásokat és benyújtott javaslatokat és megszólalásokat, az ellenzéken se fog múlni. Önökön viszont nagyon sok múlik. Kétharmaduk van. A kétharmad iszonyat nagy felelősség. Ha most nem arra használják, amire való, akkor azt gondolom, hogy történelmi bűnt követnek el, de olyan bűnt, amit soha nem lesznek képesek önök jóvátenni. Köszönöm. (Taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Megadom a szót, képviselő úr.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő salátatörvényből számtalan pontot emeltek ki azok az ellenzéki képviselőtársaim, akik között és közöttem is bizonyára állnak fenn bizonyos izmusok tekintetében nézetkülönbségek, biztos, hogy vannak közöttünk lebokszolandó meccsek, és mi le is fogjuk bokszolni ezeket a meccseket a maga idejében, egy háborús helyzet után. Úgy látom, hogy az ellenzéki térfél felfogta ennek az egésznek a tétjét, és mi ezeket a focikat és meccseket most egy kicsit későbbre tudtuk halasztani vagy prolongálni. Nem engedtük el ezeket, csak felfogtuk a súlyát annak, amin államtitkár úr most még mosolyog. Marhára nem vicces ez a helyzet, államtitkár úr! (Schanda Tamás János: Nem azon mosolygok!) Az ön dolga, hogy min mosolyog, de a magyar parlamentnek adja meg azt a tiszteletet, hogy ha egy ellenzéki képviselő (Schanda Tamás János: Ne vicceljen, képviselő úr!) felvet egy témát, akkor arra érdemi reakcióval áll elő, nem csak egy zárszóban, nem csak a vita végén. (Schanda Tamás János: Ne vicceljen!)Az én felvetésem a következő. A Liget-projektet fagyasszák be, a rendelkezésre álló forrásokat csoportosítsák át a járvánnyal kapcsolatos védekezési alapba, és hagyják abba a hazudozást.

(16.30)

Önök Európa 16. leggyengébb munkabérpótló csomagját jelentették be az utóbbi 24 órában. Tizenöt ország már elkezdte, és túlzás nélkül mondhatjuk, hogy majdnem mindegyik hatékonyabb formákat talált ki, mint amilyet önök kitaláltak. Az, hogy 70 százalékot kipótolnak a munkaadóval együtt  tehát még nem derült ki, hogy a magyar állam mennyit vállal ebből , a munkaadóval együtt 70 százalékot, bizonyos leszűkített esetekben, ha mondjuk, a munkavállaló nincs otthon, mert ne legyen otthon, de magyarázzák meg ezt olyan teljes szektorok munkavállalóinak, akik ellehetetlenültek, nem tudnak most máshol lenni, mint otthon, például azért, mert a gyerekre vigyáznak, amíg a másik családtag dolgozik. Tudják, családbarát kormány. Innen kezdődne, hogy felfogjuk azt, hogy a családfogalom mit jelent háborús időszakban, államtitkár úr. Vagy mondja ezt olyan embereknek, vendéglátóiparban, turizmusban dolgozóknak, idegenvezetőknek, nyelvtanároknak, fotósoknak, akik képtelenek most a szokásos, normális békeidőknek megfelelő munkát végezni, mert ennek a fizikai lehetőségei nem állnak fenn. Ezért én arra szólítom fel önöket, hogy a Liget-projektben, a biodómban és egyéb őrültségekben még álló összegeket sürgősen csoportosítsák a járványügyi védekezéshez, tegyék ugyanezt a Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatos saját forrástömeggel. Én nem osztom azt, hogy önöket itt most 600-800 milliárdos korrupcióval kéne ez ügyben vádolni. Bőven van korrupció is a történetben, bőven vannak tíz-és százmilliárdok, de nem akarok egy számháborúba belemenni. A megfogható összegeket szeretném látni a magyar munkahelyvédelmi alapban.

Csoportosítsák ide a köztévéhez indokolatlanul ömlesztett, zúdított tízmilliárdokat, vagy legalább egy részét! Nem azt várom, hogy embereket rugdossanak ki, lehetetlenítsenek el, de ne állítsák nekem azt, hogy százmilliárdos nagyságrend szükségeltetik ahhoz az iparszerű hazudozáshoz, amit egyébként a tárgyalótermekben rendre legyőzünk, több mint kétszáz alkalommal csak a jobbikosok.

A többiek is tudnának erről nyilván mesélni (Korózs Lajos: Bizony!), hogy a tárgyalótermekben önök egyáltalán nem ilyen bátor harcosok, mint itt, és most fizetnek, mint a katonatisztek azért, mert hazudnak, iparszerűen hazudnak, és egy ilyen gépezetet működtetnek. Akkor legyenek bátrak ebben, a hazugsággyárra elkülönített összegek legalább egy részét rakják bele a védekezésbe! Ugyanígy a kormányzati kommunikációra szánt összegekről is elmondhatjuk ezt.

De a két legdurvább tételt ott találom a Liget-projekt mellett  mert ez egy szűken vett vita tárgya most , amit a bankok és a multik kapcsán előadnak. Ennyire szervilis, a bankok és a multik iránt szolgalelkű kormányt nagyon keveset láttunk az elmúlt harminc évben. Önök a top 3-ban biztos, hogy ott vannak. Ne mosolyogjon, hanem számoljanak! A pártoktól 50 százalékos helytállást várnak. Mi állunk elébe, legyen így! A pártok álljanak helyt 50 százalékkal a költségvetésük tekintetében!

Képviselőtársam, hány százalékkal állnak helyt az érintett bankok? Negyvenmilliárdokról beszélnek? Mennyi volt az utolsó mért időszakban a bankszektor rekordnyeresége közép-európai szinten kirívó módon? Több mint 600 milliárd, képviselőtársam, 600 milliárd! Az egytizedét sem fizetik be ezek a társaságok a védekezésbe. A pártok fizetik, persze, az ötvenet. Látom én a mögötte húzódó politikai szándékokat, de így van ez jól, állunk elébe  de akkor legyen közteherviselés, képviselőtársaim!

Mi van a multiszektorral? Harmincegynéhány milliárdról beszélnek, és ebben a magyar tulajdonú cégek befizetései is benne vannak, miközben csak a külföldi tulajdonú multicégek ezermilliárdos nagyságrendben  nem profitot termelnek  viszik ki az adózatlan profitot Magyarországról évente. Hol van itt a közteherviselés?

Tehát az a kérésem, hogy embereljék meg magukat  kevesebb mosolygással , fogjunk össze. Én támogatom önöket az összes építő, értelmes javaslatban, még ebben a csonka, fékezett habzású, van, akinek 70 százalékos, van, akinek nulla százalékos javaslatban is támogatni fogom szerintem önöket, mert nincs más választásom, de ettől még lehetne ezt úgy csinálni, hogy gondolnak arra a több mint 40 ezer magyar emberre, aki a járványügyi helyzet kirobbanása óta elveszítette az állását. Az én magyar munkahelyvédelmi alapra vonatkozó koncepcióm őrájuk is gondolna. Aki az utóbbi fél évben igazolható jövedelemmel rendelkezett, és ezt tudja prezentálni, az kapja meg a kieső bevételének a 80 százalékát, függetlenül attól, hogy van most álláshelye, vagy már megszűnt az álláshelye. Tegyük meg végre a magyar emberek érdekében azt, amit önöktől is elvárnak a magyar parlamentben! A magyar embereket most nem érdekli a flegmázás meg az arcoskodás, meg egymás kioktatása. Engem sem érdekel, ezért vagyok ilyen elnéző önökkel szemben, hogy a legalja beszólások sem érdekelnek, mert most háborús helyzet van, képviselőtársaim. Az a kívánságom, hogy próbáljunk ezen kihívásoknak megfelelni.

Szeretnék megosztani önökkel annyit, hogy parlamenti képviselőként szégyellem magam azért a színvonalért, azért a stílusért, amit az elmúlt évek során önök ebben a Házban csináltak. A szekunder szégyen mindannyiunkra vonatkozik az utóbbi napok stílusáért, mert egy felelős, egy valóban erős kormány nem így viselkedik, nem kioktat, nem arcoskodik, nem flegma, hanem háborús helyzet idején kinyújtja a kezét, partnereket, szövetségeseket keres, félreteszi az izmusokat, segíti az embereket, nem hazudozik a parlamentben az orvosok kapcsán, nem mondja azt, hogy van védőfelszerelésük, miközben a közösségi oldalakon ezek az emberek könyörögnek a védőfelszerelésért. Térjenek tehát vissza a valóságba! Segítsenek valódi emberek valódi problémáin! Én ott leszek, és a támogató szavazatomat mindig nyújtani fogom ehhez, hogy ha önök valóban elszánják magukat végre. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces felszólalásra megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon!

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Vejkey Imre képviselőtársam hozzászólásához szeretnék egypár szót fűzni. Talán észrevette az elmúlt tíz évben, hogy egy kormánytag Orbán Viktor áldása nélkül semmilyen döntést nem hozhat. Ezért amikor egy jogszabályban az van írva, hogy miniszter vagy miniszter által alakított bizottság, akkor Orbán Viktort kell rajta értenünk. Ezért mondtam, hogy még egy 400 négyzetméter feletti kereskedelmi egység létesítéséhez is az ő döntése kell, mert a miniszter az ő áldása nélkül biztos, hogy Magyarországon semmit sem fog tenni.Annyit még mondanék annak, aki Vejkey Imre képviselőtársam vezérszónoki szövegét írta, hogy ha egy kicsit is ismerné képviselőtársamat, akkor tudná, hogy a „beakasztott” szó nem Vejkey Imre szóhasználata, látszott is, hogy picit meglepődött, amikor ezt ki kellett mondania. Tehát ha már a nagytiszteletű képviselőtársamnak valaki szöveget ír, legalább tegye meg, hogy a személyiségéhez igazodó szavakat használ.

Egyébiránt sajnos az is tény, hogy az elmúlt években ez a szó a politika porondján indokolttá vált, tekintve, hogy nagyon sokszor nem a honfitársainkért, nem a magyar nép boldogulásáért dolgozik a politikai osztály, hanem egymás  ha ezt a szót használjuk  beakasztása, megakasztása folyik. Egyébként meg kell mondjam, hogy ennek látjuk most az eredményét, mert ahogy többször mondtam korábbi felszólalásaimban a parlamentben és a sajtóban, aki dölyfös és uralkodói pozícióból kormányoz, az a biológiát és a Jóistent kihagyja a számításból. Hát, most megkaptuk! Úgyhogy én azt kérem mindenkitől, akár kormánypárti, akár ellenzéki képviselő, hogy bár nagyon sokszor nézeteltéréseink vannak, és nem nagyon tetszik, hogy mit csinál a másik, de mégis alázatosan, a járvány miatti nehézségek szolgálatába állva egymáshoz legyünk tisztelettudók, és azért dolgozzunk, hogy a magyar embereknek mi példát tudjunk mutatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki a napirend keretében felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, kíváne válaszolni. (Jelzésre:) Igen, államtitkár úr, öné a szó.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Először is arról szeretnék beszélni, hogy azok után, hogy tettem egy elég hosszú expozét, ebben próbáltam a lehető legtöbb szakmai indokot felfedni, ezek után hosszú ideig hallgattam az önök felszólalásait, miközben gyakorlatilag az egész politikai közösségünk, illetve személyesen a teremben ülők és a teremben nem ülők is csak gyalázkodást kaptak, és amikor éppen nem gyalázkodó, személyeskedő mondatokat hallottunk, akkor pedig az együttműködés, a nyitottság számonkérése zajlott. Ezek a mondatok felváltva követték egymást. Én azért nem kértem szót, noha valamennyi képviselő úrral, hölgyekkel és urakkal, akikkel itt szoktunk törvényjavaslatokról beszélgetni, tudják, hogy általában én készen állok a vitára minden pillanatban, de azért nem kértem szót a vita lezárását megelőzően, mert színvonaltalannak éreztem az érvek döntő többségét (Dr. Varga-Damm Andrea: Mi tettünk javaslatokat!), tisztelet a kivételnek, és erre kifejezetten ki is fogok térni. Azt gondolom, azok nem valódi kérdések, nem valódi, építő javaslatok, sőt nem is a törvényjavaslattal összefüggésben megfogalmazott gondolatok voltak, hanem politikai vádaskodások, ezért arra különösebben a vita során időt szánni nem szükséges.

(16.40)

De most  ha már elnök úr bizalmát és türelmét élvezem  én is egy picit, annyira, amennyire az előző felszólalások eltértek a törvényjavaslat eredeti tárgyától, eltérnék, és beszélnék a kialakult helyzetről, elsődlegesen azután, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban reagálnék arra, ami konstruktív javaslatként elhangzott. Az egyik az, hogy  ahogy Keresztes frakcióvezető úr felolvasta  valóban azt mondtam az ellenzéki képviselők viselkedéséről, hogy magyarázzák a magyarázhatatlant. Ma is ezt látjuk, egy héttel később, nem változott semmi, nincs új a nap alatt, önök továbbra is megpróbálják magyarázni a magyarázhatatlant. Begyűrűzött a koronavírus-járvány Magyarországra, és a kormány az első pillanattól egyértelművé tette, hogy mindent el fog követni az emberek életének, egészségének és munkahelyeinek megóvása érdekében. Ehhez minden forrás rendelkezésre áll, ezt is az első pillanattól egyértelművé tettük.

Félve attól, hogy a járvány elterjedését nem tudjuk korlátok közé szorítani, az Alaptörvény rendelkezéseit figyelembe véve veszélyhelyzetet hirdettünk, és a veszélyhelyzetben rendelkezésre álló 15 nap lejártát követően arra szerettük volna kérni önöket, hogy járuljanak hozzá  ahogy az Alaptörvény erről rendelkezik  a veszélyhelyzet alatt hozott intézkedések hatályának meghosszabbításához. Mondtuk azt is, hogy szeretnénk, ha az Országgyűlés működőképessége nem kérdőjeleződne meg, az Országgyűlés folyamatosan tudna működni, de ezt nem tudjuk garantálni.

Ennek ellenére egy olyan törvényi konstrukciót tettünk le az asztalra, amiben önök, az önök alatt azt értem, hogy az Országgyűlés többsége bármikor azt a felhatalmazást, amit a kormánynak a védekezéssel összefüggésben majdan később megadott, visszavonhatja. Tehát ha Keresztes képviselő úr erről a felhatalmazásról szeretne vitatkozni, akkor nyújtson be törvényjavaslatot, és azt a Ház majd megtárgyalja. Nyújtsanak be több tucat törvényjavaslatot erről, és akkor a Ház majd folyamatosan fog erről beszélni. Ezért döntött úgy a Ház, hogy a napirend előtti felszólalások rendszerét fenntartjuk. Ma délelőtt is itt ültünk, és általános jelleggel a vírus elleni védekezésről beszélgettünk. Ugyanezt tettük tegnap, és ugyanezt tettük az azonnali kérdések órájában is, amelyeknek az időtartamát ráadásul meghosszabbítottuk.

És például, csak hogy az együttműködésre utaló jeleket mondjak önnek, a holnapi kormányülésre, amikor a vírus elleni védekezés egyik legfontosabb kérdéséről, a kijárási korlátozás meghosszabbításáról, szigorításáról vagy lazításáról kell dönteni, éppen ezért hívtuk meg Karácsony Gergely főpolgármestert és a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökét, Szita Károlyt, hogy ők is mondjanak véleményt, mert ennek egy közös döntésnek kell lenni. S mi a koronavírus elleni védekezésről szóló törvénnyel összefüggésben folyamatosan egyeztetünk. Én ott voltam az egyeztetéseken, ahol a legtöbb ellenzéki javaslatot befogadtuk. Való igaz, a konkrét időkorlátot nem fogadtuk be, mert egy olyan rendszert alakítottunk ki, hogy bármikor visszavonhatja az Országgyűlés többsége ezt a felhatalmazást, és egyébként senki nem tudja, hogy mi fog ezzel az Országgyűléssel történni. Remélem, hogy az Országgyűlés határozatképessége és ülésezőképessége végig fenn fog maradni, a kormány a vírus elleni védekezéssel összefüggésben ezen dolgozik.

De az első pillanattól egyértelművé tettük azt, hogy a vírus elleni védekezéssel összefüggő jogalkotást és az általános jogalkotást egymástól el kell választani. A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény is erről beszélt, amit persze önök tagadtak, de alapvetően erről van szó. Arról, hogy ami a járvány elleni védekezéssel függ össze  emberi élet, egészség, gazdasági nehézségek , azokat egy gyorsított eljárásban azonnali reakcióképességgel tudjuk tárgyalni. Azokat a javaslatokat pedig, amelyek nem kapcsolódnak szorosan, közvetett módon  mert közvetlen összefüggés a legtöbb esetben van, de nem kapcsolódnak szorosan  a koronavírus elleni védekezéshez, amíg a parlament ülésezni képes, normál eljárásrendben, a képviselői és az ellenzéki jogok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett tárgyaljuk meg.

Ez volt az a javaslat, amire önöktől semmi mást nem kaptunk, csak mocskolódást, politikai támadásokat politikai haszonszerzésből kiindulva, és aztán végül a saját hatalmi érdekeikből kiindulva nem támogatták ezt a javaslatot, egyedülálló módon Európában, mert minden más európai országban az ellenzék támogatta a járvány elleni védekezéseket. S most jelen pillanatban azóta is ennek a negatív következményeit, annak a következményeit, hogy a saját szavazóik sem értenek egyet önökkel, próbálják rendbe tenni, és próbálják megmagyarázni a megmagyarázhatatlant.

A kormány azonban kénytelen dolgozni, a járvány elleni védekezés zajlik, az életvédelem, az egészségvédelem és a gazdaságvédelem is zajlik. Ne vicceljenek már, hogy azok a törvényjavaslatok és az azokban rendelt források azok, amelyekről önök azt gondolják, hogy azokat kellene a járvány elleni védekezésre fordítani! Hát, akkor hol tartanánk most? Azt hittem, nem hallok jól, amikor Jakab frakcióvezető úr hétfőn a parlamentben előhozta, hogy fordítsuk az EU-s forrásokat a járvány elleni védekezésre. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem ezt mondta!) Dehogynem! Hogy fordítsuk erre azt az 5-10-15 milliárdot. Miről beszélnek?! Ne haragudjanak, amit a magyar miniszterelnök bejelentett csak a gazdasági hatások enyhítésére és a munkahelyek megtartására, az a GDP 20 százaléka. A 20 százalékos átrendezés 9000 milliárd forint! És önök beszélgetnek itt pár milliárd forintról? Hogy nem kéne odaadni ezt az ingatlant, mert az ingatlan…  nem is tudom, mit mondtak az ingatlannal összefüggésben. Abból kéne a lélegeztetőgépeket Kínából megvásárolni? Ne haragudjanak, de intellektuális értelemben ez egy minősíthetetlen érvelés!

Egyébként a járvány elleni védekezés egészségügyi összefüggéseiről mi továbbra is a legszélesebb körű együttműködésre törekszünk, és ennek a kereteinek a meghatározásában mindenkire számítunk. Többször elmondtam én is, hogy önöknek is felelősségük van. Vannak olyan szavazók, akik önökre szavaznak, ők az önök szavazói. Önök két dolgot csinálhatnak, vagy megpróbálhatják felheccelni őket, de a magyar embereket nem könnyű felheccelni, ezért valószínűleg nem fognak sikerrel járni, de megpróbálhatják a kormány ellen heccelni őket. Vagy megpróbálhatják meggyőzni őket, hogy ezekben a nehéz helyzetekben azért, hogy az emberi életet és az egészséget meg tudjuk védeni, össze kéne fogni, a politikai vitákat háttérbe kéne tenni, a betartást, nem betartást  teljesen mindegy, hogy ezt minek nevezzük  abba kéne hagyni, és támogatni kéne a járvány elleni védekezést. Mert teljesen mindegy, hogy hogy hívják a miniszterelnököt, ha a járvány terjedési sebességét például egy kijárási korlátozás lassítja, akkor azt a kijárási korlátozást a párbeszédes szavazók, az MSZP-s szavazók, a DK-s szavazók, az LMP-s szavazók, a jobbikos szavazók, a független képviselőkre szavazók és a kormánypárti szavazók érdekében is meg kell szavazni. De amilyen pozíciót önök elfoglaltak egyik pillanatról a másikra, az a teljes tagadás pozíciója, és a teljes politikai árokásás pozíciója, aminek eklatáns példái voltak azok a felszólások, amelyek a mai törvényjavaslattal kapcsolatban elhangoztak.

Két dolgot szeretnék még általánosságban jelezni. Az egyik az, hogy amikor egyes képviselőktől, akik már nem tartózkodnak a teremben, az hangzik el egy ilyen közigazgatási átalakítással kapcsolatos törvényjavaslat tárgyalása során, hogy nem megfelelően, nem határidőben járnak el politikai okokból és számos más okból a kormánytisztviselők, meg az önkormányzati és államigazgatási dolgozók, és ezért kell ezt a törvényjavaslatot előhozni, azt hiszem, hogy ez egy elfogadhatatlan érvelés, és az ő nevükben kell ezt az egész megközelítési módot visszautasítanom. Ők nem pártkatonák, ők nem pártlogikával működnek. Tehát amikor őket támadják, akkor nem rajtam ütnek sebet, meg nem a kormánypárti képviselőkön, hanem normális embereken, akik nem tudnak elmenni home office-ba ebben az időben, mert az állam működését fenn kell tartani. Tehát amikor egy közigazgatási törvény elfogadása kapcsán önök ilyeneket mondanak, akkor olyan embereket sértegetnek, akik az állam és a köz szolgálatában dolgoznak ilyen vészterhes időkben is. Nem hiszem, hogy ők ezt megérdemlik. Hogy én megérdemleme vagy a kormánypárti képviselők megérdemlike, az egy dolog, de teljesen mindegy, hogy megérdemeljüke vagy nem, nekünk tűrési kötelezettségünk van. De nekik nincs tűrési kötelezettségük, és ők nincsenek itt, hogy meg tudják magukat védeni.

S ugyanez a helyzet a nyugdíjasokkal kapcsolatban is. Ne haragudjanak már, itt ültem a parlamentben, s egységesen, folyamatosan követelték az ellenzékiek gyakorlatilag minden második felszólalásban, hogy a nyugdíjak reálértékét fenn kell tartani, és hogy nyugdíjemelést kell végrehajtani ebben a helyzetben is. Szerintem is végre kell hajtani a nyugdíjemelést. S most nem hozom elő, hogy azt a 13. havi nyugdíjat vezetjük vissza, amit önök kivezettek, amit önök elvettek az emberektől. Szerintem is nyugdíjemelésre van szükség, mert az a járvány elleni védekezésben, a gazdasági hatások csökkentésében is segít azért, mert az a pénz, amit oda tudunk adni az embereknek, oda tudunk adni a nyugdíjasoknak, megjelenik fogyasztásként a magyar gazdaságban.

(16.50)

Tehát az a magyar gazdaság működőképességének a helyreállítását is szolgálni fogja, és akkor önök a közigazgatási törvények módosításáról szóló javaslat kapcsán, mert éppen ebben az egy kontextusban, amiben most ez felmerült, a nyugdíjak kérdése, és bejelentettük a 13. havi nyugdíj visszaemelését (Z. Kárpát Dániel: Majd jövőre!), azonnal váltottak az elmúlt két hét vagy három hét retorikájából, és azt mondják, hogy micsoda felelőtlenség az, hogy nyugdíjat emelünk! (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.)

Igen, mi ilyen felelőtlenek vagyunk, hogy egyrészt azt gondoljuk, a munkahelyeket meg kell védeni, másrészt azt gondoljuk, hogy az embereknek pénzt kell juttatni (Z. Kárpát Dániel: Ne viccelj már!), pontosan azért, mert a járvány hatásaiból következően elveszítik a munkájukat. (Z. Kárpát Dániel: Balázs, üldözési mániád van, vagy miért mondasz ilyeneket?! Ne legyen üldözési mániád!) De, bocsánat, majd a jegyzőkönyvekből  szerencse, hogy itt vannak ezek a kiváló, nemzetközi hírű kollégák, akik rögzítik az itt elhangzottakat gyorsírással  vissza lehet olvasni, hogy mik hangzottak el. Minden, amire most reagáltam, elhangzott. Az van, hogy önök bele sem gondolnak abba, hogy miket mondanak (Z. Kárpát Dániel: Veled nem lehet vitatkozni!) a mocskolódás közben, tehát át sem gondolják, ezek csak kicsúsznak, ezek a szavak! (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Kicsúsznak ezek a szavak. De attól nekem még az a kötelességem, hogy egyrészt kiálljak ezekért az emberekért, másrészt hogy amennyire lehet, megpróbáljam helyre tenni a dolgokat. (Z. Kárpát Dániel: Akkor miért nem mertél vitatkozni?! Miért utólag reagálsz erre egy válaszban, amire már nem lehet rá reagálni?!)

Ha konkrétan a törvényjavaslattal összefüggésben beszélünk  és ezt Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak mondanám, az abszolút konstruktív hozzászólások keretében köszönöm az ő konstruktív észrevételeit , valóban nem vagyunk tévedhetetlenek, ez kétségtelenül így van, de csak azért, hogy tisztázzuk, én nem azt mondtam, hogy a függő hatályú döntés jogintézménye és a mögötte lévő közpolitikai cél rossz lett volna, tehát azért a fürdővízzel ne öntsük ki a gyereket, mert önök számos felszólalásban kiöntötték a fürdővízzel együtt a gyermeket is. Ugyanis a függő hatályú döntés és a sommás eljárás bevezetésének a lényege és a célja az volt, hogy egyrészt a közigazgatási hatósági ügyek határidőben történő eldöntésében előre tudjunk lépni, hogy a határidőn túl eldöntött közigazgatási ügyek száma radikálisan csökkenjen, és ha mégis előfordul ilyen, akkor az e-ügyfélnek ne kelljen a korábbi szabályoknak megfelelően ilyen esetekben eljárási illetéket vagy úgynevezett igszolg-díjat fizetni. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Erről szólt a 2015-ben benyújtott módosítás. Önök ennek melyik pontjával nem értettek akkor egyet? Meg fogom nézni a jegyzőkönyvet, bevallom őszintén, 2015-ben ezt, tehát azt a ’15-ös vitát nem követtem, de most már meg fogom nézni, hogy melyik az az intézkedés-részelem, amely így elmondva nem támogatható.

Mi csak annyit mondtunk, hogy egy új jogintézményt hoztunk be 2015-ben, négy évvel ezelőtt, és azért, hogy egyértelmű legyen, hogy itt mi történik, hogy egyértelmű legyen, hogy az állampolgároknak milyen jogaik vannak akkor, hogyha a hatóság az eljárási határidőt nem tartja be, ezért az elején ki kellett alakítanunk egy olyan szisztémát, amelyben ők tudomást szereznek a jogaikról, és aztán élni is tudnak a jogaikkal. Négy év után, miután megvizsgáltuk, hogy ennek milyen hatásai vannak, az állampolgárok hozzászoktak ehhez az intézményhez, vagy legalábbis elfogadták, vagy megfutották azokat a köröket, amelyeket Hiszékeny képviselő úr mondott, ezek után valóban az van, hogy immáron azt a költségvetést, ami azzal jár, hogy ezeket a döntéseket papíralapon is kézbesíteni kell, több millió darabot, ez már egyszerűen nem éri meg, ezért aztán magának a jogintézmény logikájának a fenntartása mellett arra kérjük önöket, hogy szavazzák meg azt, hogy zöldként, XXI. századi modellként immár ne kelljen ezeket a függő hatályú döntéseket papíralapon is kézbesíteni az állampolgároknak, hanem ez elektronikus úton is megtörténhessen. És amikor én ezt elmondom, akkor utána azt látom, hogy önök azt mondják, hogy: hát, igen, mi már négy évvel ezelőtt is megmondtuk. Mit mondtak meg? Azt mondták meg négy évvel ezelőtt, hogy nem kell a kormánynak olyan intézkedéseket tennie és javasolnia a parlamentnek, amelyek a közigazgatási hatósági ügyek határidőben történő eldöntését szolgálják? Hát, nem is értem!

A másik a salátatörvény. Én korábban, a civil életemben foglalkoztam kodifikációval, alkotmányjogi kérdésekkel, tehát pontosan értem a salátatörvényekkel kapcsolatos ellenszenvet, és elég megértő is vagyok ezekkel az ellenszenvekkel összefüggésben (Dr. Varga-Damm Andrea: Hát, nem mindig!), nem mindig, kétségtelen (Derültség az ellenzék soraiban.), például ez is egy ilyen alkalom lesz, amit a képviselő asszony mondott, hogy most nem értem. Ugyanis kodifikátorként kérdezem én, hogy ha önök lennének kormányon, és én egyszerű kormánytisztviselőként ott dolgoznék egy minisztériumban, és azt mondaná nekem valamelyik politikai vezető, hogy márpedig közigazgatási hatósági eljárást módosítsunk számos ügycsoport tekintetében, és gyakorlatilag egy fél novelláris módosítást hozzak be a parlament elé, és készítsek elő, de ne legyen salátatörvény, tehát ne érintsen több törvényjavaslatot, akkor én azt nem tudnám megoldani (Kocsis-Cake Olivio közbeszól.), akkor azt kéne mondanom, hogy: ne haragudjanak, ilyen kodifikációs megoldás nincs. (Kocsis-Cake Olivio közbeszól.) A közigazgatási hatósági eljárásnak az a lényege, hogy annak a szabályai nem egy törvényben találhatóak, hanem az egy szabályrendszer, ágazati törvényekben vannak a kivételek, a speciális eljárások, ez egy komplex rendszer. Én előre mondanám, és előre bocsánatot kérek a képviselő asszonytól, mert hogyha közigazgatási hatósági eljárási kérdéskörben jövünk a parlament elé, akkor  már előre mondom  sajnos mindig salátatörvényekkel fogunk jönni, mert ezt a kérdést máshogyan nem lehet kezelni. (Dr. Varga-Damm Andrea: Majd elmondom, hogyan lehet!  Derültség az ellenzék soraiban.)

A 400 négyzetméter feletti, rendeltetésmódosítás alatt átesett helyiségeknek az ügye a jegyző kezéből a kormányhivatalok kezébe kerül. Itt csak azt szeretném még egyszer aláhúzni, amit már egy korábbi vitában is végigbeszéltünk, hogy itt államigazgatási hatósági ügyről van szó. Amikor tehát korábban a jegyző járt el, akkor ő nem az önkormányzat hatóságaként járt el, hanem az állam hatóságaként járt el, tehát ha az önkormányzat, a polgármester, a képviselő-testület, bármelyik bizottsága ezekben az ügyekben, amelyekben a jegyző eljárt akár az építésügyi, akár ezen speciális szabályok szerint, bármikor is utasításokat adott a jegyzőnek, ha bármikor is befolyásolni próbálta a döntéseket, az bűncselekmény. (Szászfalvi László: Így van!) Remélem tehát, hogy ilyen nem történt, és önök ilyenről nem tudnak, mert az komoly problémákat és komoly kérdéseket vetett volna fel. Mi tehát csak azt csináljuk, hogy az államigazgatás egyik pontjáról az államigazgatás másik pontjára helyezzük át kifejezetten a rendeltetésmódosítási kérdéseket, miután már áthelyeztük az általános építésügyi kérdéseket. Szerintem elég logikusnak hangzik az, hogy ha az általános építésügyi kérdéseket áthelyeztük, akkor az annak részterületeként értelmezhető rendeltetésmódosítási ügyeket is odategyük.

Egyébként valóban, itt arról van szó, hogy olyan környezetvédelmi, településképi kérdéseket kell eldönteni, amelyeket egy fura szakhatóságként működő bizottság bírál el immáron évek óta, a kezdeti politikai vitákon túljutva gyakorlatilag komoly politikai viták és felzúdulások nélkül, és azt úgy hívják, nem tudom, a zsurnalisztikai szakzsargonban, hogy plázabizottság, és ilyen bizottság működik. Ezt az EU-s jog is elfogadta, úgy néz ki, hogy a magyar jogrendszer is befogadta, ez egy működőképes konstrukció. Ezeket a hatásköröket is ide szeretnénk telepíteni. Szerintem ebben sincs semmi ördögtől való, és főképpen nincs köze mindehhez a miniszter politikai iránymutatásának vagy a miniszterelnök politikai iránymutatásának, egyszerűen, ha egy ilyen plázabizottsághoz szeretnénk településképi kérdéseket telepíteni, akkor azt egy ilyen kodifikációs megoldással lehet megtenni.

A képviselő asszony, Varga-Damm Andrea képviselő asszony említette, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások és a kiemelten közérdekű beruházások esetén. Megértettem, hogy miért mondja azt, hogy az átnyúló rész esetében ott egyrészt egy kötelezettséget telepítünk a szomszédos ingatlan tulajdonosára, aztán, ha ez a megállapodás nem születik meg, akkor azt bíróságra utaljuk, és ez valóban, kétségtelenül egy olyan kérdés, ami ugyan garanciális elem, de elhúzza a jogvitát. Megígérem, hogy át fogom gondoltatni a kollégákkal, hogy vane valami olyan javaslatuk, amely ezt az elhúzódó jogvitát esetleg kikerüli. (Dr. Varga-Damm Andrea: Csak ne legyen diktatórikus!) Parancsoljon! (Dr. Varga-Damm Andrea: Csak ne legyen diktatórikus!  Dr. Orbán Balázs felnevet.) Igen, igen! (Derültség az ellenzék soraiban.) Remélem, ezt felírták a kollégák! (Derültség az ellenzék soraiban.) Igazából a képviselő asszony javasolta, tehát innentől szabad a pálya. (Derültség és közbeszólások az ellenzék soraiban.) Oké!

(17.00)

Városliget. Tehát a Városliget ügyével összefüggésben: én nem szeretném azt a vitát megnyitni, valamikor azt a vitát is meg kellene nyitni, normális beszélgetéseket a Városligetről érdemes lenne lefolytatni, mert a Városliget ügye egyébként félrecsúszott. Ennek eklatáns példája az, hogy itt most a zöldfelületeknek meg a beépített felületeknek, területeknek az aránya növekszike vagy nem növekszik. Évek óta ezzel nyüstöli egymást két politikai oldal, miközben teljesen egyértelmű, hogy a zöldfelületek aránya is növekszik, és a beépítettség is növekszik, de mindkettő a betonfelületek rovására növekszik a Városligetben. Ugyanis vannak beépített részek a Városligetben, vannak zöldterületek, és vannak úgynevezett köztes területek, ezek a lebetonozott utak. És ugyan igaz, hogy szerintünk helyes az innovációnak egy központot létrehozni, szerintünk helyes a gyerekeknek egy színházat építeni a Városligetben, szerintünk helyes néprajzi múzeumot csinálni úgy, hogy a beépítettség a 7 százalékot nem éri el az egész Városligetben. De elfogadom azt, hogy a másik politikai oldal azt mondja, hogy ez nem helyes. Ahhoz pedig az utolsó pillanatig ragaszkodnék, hogy egyébként a betonfelületek kárára a zöldfelületek arányát növelni egy helyes döntés.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Én megértem még az újonnan megválasztott polgármestereket is, meg a Fővárosi Közgyűlést. Ők nem tudtak mást csinálni, mert a változtatási tilalom a jogszabályok értelmében egy általános jellegű változtatási tilalom. Tehát ők azt elrendelik, és akkor ott fű sem nő. Ha fű sem nő  milyen találó a magyar kifejezés!  a változtatási tilalom miatt a Városligetben, az nem jó. Mi nem szeretnénk épületeket, mi azt szeretnénk, hogy a fű nőjön. Felolvastam önöknek, hogy milyen beruházásokra van szükség, és ehhez kérjük a támogatásukat. Nem tudjuk máshogy megoldani, csak így tudjuk megoldani, a változtatási tilalom feloldásával.

És végezetül, ha megengedik, egy rövid mondat a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány tevékenységével kapcsolatban. A kulturális, tudományos, oktatási tevékenységet folytató alapítványokat szerintem ne politikai alapon ítéljük meg, tehát szerintem nehogy már csak az legyen, hogy csak az ellenzéki kulturális intézmények, csak az ellenzéki tudományos műhelyek, csak az ellenzéki oktatáspolitikai műhelyek kapjanak támogatást. Szerintem ez nincs rendben. Szerintem kapjanak ők is támogatást. Én nem tudom elképzelni, hogy mi problémájuk lehet önöknek a kommunizmuskutatással, mert egy-két felszólalót hallgatva azért van sejtésem róla, meg mi problémájuk lehet a Terror Háza Múzeum támogatásával. Egyébként az az utalás, ami a tartozásról szól, az sem azt jelenti, hogy tartozása lenne az alapítványnak. Ez egy korábban felújításra kapott összeg, ami egy másik közérdekű projektre lett szabályosan felhasználva, és ennek a kereteit rögzíti, vagy ennek az elszámolási kérdéseit rögzíti a törvényjavaslat. Tehát itt sem kell farkast kiáltani.

A védelmi bizottságok ügye. Kicsit nehezemre esik erről beszélni, mert valóban arról van szó, hogy nem javasoljuk ennek a szakasznak a módosítását. Nem vagyok kormánypárti képviselő, de a kormány államtitkára vagyok, így tudom azt mondani, hogy viszont azt a csúsztatást kikérem magamnak, hogy azt mondják önök, hogy ez kizárólag egy kormánypárti ügy, egy kormánypárti mutyi, amit így próbálunk megoldani. Ez nem így van! Kaptam egy hírt arról, hogy Tatabánya DK-s polgármestere likvidálta a helyi független sajtót ezen felhatalmazásra hivatkozással. Én nem azt mondom, mielőtt a képviselő úr elkezd nevetni rajta, hogy csak DK-s polgármesterek éltek vagy részben visszaéltek ezzel a felhatalmazással. Nem azt mondom, hogy nem volt olyan helyzet, amikor a felhatalmazással való visszaélés nem valósult volna meg más politikai oldal részéről is. Pont azért tettük ezt a törvényjavaslatot, csak hogy Keresztes képviselő úr is egyértelműen tudja a tényeknek ezt a vetületét is, hogy mi a Miniszterelnökség részéről számos útmutatót kiadtunk azzal összefüggésben, hogy hogyan kell értelmezni ezt a felhatalmazást, és teljesen egyértelmű, hogy ez a felhatalmazás ugyanúgy arányos, ugyanúgy szükséges, ugyanúgy célhoz kötött módon történik.

Persze, vannak köztes esetek, mert ha mondjuk, azt mondja egy önkormányzat, hogy a védekezéshez át kell csoportosítani a forrásokat, vagy valamilyen költségmegtakarítást kell eszközölni azért, hogy több forrás legyen a járvány elleni védekezésre, akkor lehet, hogy egyébként olyan intézkedések is születnek, amelyek először úgy tűnnek, mintha nem lennének közvetlen összefüggésben a védekezéssel, holott a pénzügyi mozgásteret biztosítják, ami ilyen esetekben a polgármesternek kell.

Mi ezért kértük azt, hogy legyen egy pluszszűrő, ez lett volna a védelmi bizottság, amelyiknek öt napja lett volna. Nyilván minden ügyben nem tudtak volna állást foglalni, nem is kellett volna nekik, csak azokban, csak ahol célszerűségi, szakmai, szakszerűségi szempontból a járvány elleni védekezéssel összefüggésben tudtak volna véleményt mondani, mert meg tudtak volna állítani bizonyos túlzásokat. Önök ezt megint az önkormányzati jogok csorbításának gondolták.

Akkor azt mondtuk, hogy rendben van, mi ezt nem szeretnénk. Továbbra is nyitva áll a rendes út az önkormányzati döntések törvényességi vizsgálatával összefüggésben. A kormányhivatal tud bírósághoz fordulni, és a jogvita eredményeképpen ezekben az ügyekben majd valamilyen döntések születnek, amelyek számos területet, számos politikai erőt érintenek. Mi ezt rövidre szerettük volna zárni. Önök nem támogatják  ismét itt van a kompromisszumkészség. Mi ettől készségesen elállunk.

És az utolsó pont lenne az anyakönyvi törvény. Ugyan elment a képviselő asszony, Bangóné képviselő asszony, de itt tényleg arról van szó, hogy sajnos ő sem érti. A nyilvántartások kezelése egy nagyon bonyolult szakterület. Sajnos ő sincs tisztában  meg az se, aki a háttéranyagot készítette  minden összefüggéssel. A helyzet az, hogy eddig egy bizonytalan jogi helyzet volt; egy olyan bizonytalan jogi helyzet, ahol ezeknek a kérelmeknek, kérdéseknek a kapcsán az  pszichológus, pszichiáter, nőgyógyász, urológus szakvéleményével megtámogatva , hogy itt most egyébként nemváltoztató műtétbe valaki belekezdett, vagy csak az identitása változott meg, ez egy teljesen szabályozatlan és bizonytalan helyzet volt, amiben az államnak nemi és identitási kérdésekben kellett volna állást foglalni.

Ráadásul a GDPR-rendelet elfogadását követően mindezeket a különleges személyes adatokat nemcsak az önkormányzatnak, hanem ennek a bizottságnak, az EMMI-nek, mindenkinek kezelnie kellett volna. És ott álltak volna a minisztériumi tisztviselők úgy, hogy semmilyen jogszabályi felhatalmazásuk nincsen, és identitáskérdésekben véleményt kellett volna mondaniuk. Mi azt gondoljuk, hogy ez nem megfelelő, mert mi a szabadság talaján állunk.

Innentől kezdve azt a megoldást választottuk, hogy az anyakönyvi nyilvántartás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)  bocsánat, köszönöm a türelmet, elnök úr, be fogom fejezni, ez az utolsó pont , és innentől kezdve a magyar személyiadat- és lakcímnyilvántartás, minden adat egyetlenegy időállapotban egyetlenegy, tökéletesen egyértelműen megítélhető helyzetet tart nyilván, hogy az elsődleges nemi jelleg és a kromoszómaszám alapján kinek mi a biológiai neme. Ezt a magyar állam nyilvántartja, ebből ő onnantól kezdve végig tudja vezetni a nyilvántartási feladatait. Tudnak a hatóságok ezzel az adattal dolgozni, és egyébként pedig mindenki azt csinál nemi identitási kérdésekben, amit szeretne. (Az elnök újból csenget.)

Én azt gondolom, hogy ennél kompromisszumkészebb, szabadságpártibb, normálisabb, konstruktívabb megoldást nem lehet erre a helyzetre adni. Szomorú, hogy ennek ellenére önöktől minden összefüggésben csak személyeskedést, kritikát és a másik oldal véleményére a tolerancia teljes hiányát hallottuk ebben a több órában. Köszönöm szépen a szót. Köszönöm a türelmet, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Felszólalások:   47-82   83-120   121-152      Ülésnap adatai