Készült: 2024.04.26.01:19:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

68. ülésnap (2011.02.21.), 209. felszólalás
Felszólaló Dr. Répássy Róbert (Fidesz)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 7:48


Felszólalások:  Előző  209  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Képviselő Úr! A mai bizottsági ülésekből már ismerem az önök módosító indítványait, és talán önök is megismerték az érveinket. Hadd foglalkozzam külön-külön a módosító indítványokkal, először a Lamperth Mónika képviselő asszony által benyújtott módosító indítványokkal. Örülök neki, hogy nem újból azt a politikai vádat említette a képviselő asszony, hogy a kormánynak valamilyen szándékai lennének a kedvezményes honosítást kérő állampolgárok adataival. Örülök, hogy nem ezt említette. Alapvetően ugyanis a javaslatnak az a szándéka, hogy megkönnyítsük ezeknek az állampolgároknak az ügyintézést.

Ha belegondolnak abba, tisztelt képviselőtársaim, milyen tarthatatlan állapot, hogy a Magyar Köztársaság nem ismeri pontosan azt, hogy ki magyar állampolgár, nincs a magyar állampolgárokról nyilvántartása, ez többek között abból adódik, hogy az állampolgárság tekintetében a Magyar Köztársaság a leszármazási elvre építi az állampolgársági törvényét. Azaz előfordulhat még a most előttünk lévő törvénymódosítás után is, hogy külföldön születik magyar állampolgárnak gyermeke, aki soha életében akár be se teszi Magyarországra a lábát, mégis a leszármazási elv alapján magyar állampolgár. Erről egyébként soha semmilyen igazolása nem lesz, és soha semmilyen módon nem kerül kapcsolatba Magyarországgal. Mégis, leszármazóként megszerzi a magyar állampolgárságot, de a magyar állam nem tud róla, hogy az adott polgár a Magyar Köztársaság állampolgára.

A kedvezményes honosítás lényeges különbség. Ott maga az adott személy, a kedvezményes honosítást kérő kérelmére nyerik el vagy nyerik vissza a magyar állampolgárságot, tehát indokolt, hogy ilyen esetben a kedvezményes honosítással állampolgárságot szerző személy bekerüljön a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba. Itt a személyi adatot is hadd hangsúlyozzam ki, hogy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás nemcsak a lakcímet tartalmazza, hanem a személyi adatokat is. Abban az esetben, ha csak a lakcím regisztrációjáról lenne szó, akkor felmerülhetne, hogy miért szükséges regisztrálni ezeket az állampolgárokat, de itt a személyi adatokat is regisztrálni kell. Hozzáteszem, változatlanul megvan az a lehetőségük az állampolgároknak, például aki végleges szándékkal elhagyja Magyarországot, és külföldön letelepedik, megvan a lehetősége, hogy kéri személyi adatainak törlését a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból.

Tehát képviselő asszony és képviselő úr módosító indítványát azért nem támogattuk, mert a törvény alapvető koncepciójával ellentétes az, hogy a Magyar Köztársaság ne ismerhesse meg az új állampolgárait, ne tartsa nyilván az új állampolgárait. Hiszen állampolgári jog alapján számos kedvezmény, juttatás jár vagy járhat a jövőben, ezért szükség van arra, hogy a Magyar Köztársaság ismerje állampolgárait. Mondom, még így sem lesz teljes körű, hiszen lesznek olyan magyar állampolgárok, akikről nem fog tudni a Magyar Köztársaság.

Szávay képviselő úr módosító indítványaiból főleg azt a módosító indítványt emelném ki, amit Zagyva képviselő úrral közösen nyújtottak be, és a kedvezményes honosítást kérő anyja nevének magyar megfelelőjeként való bejegyzésével kapcsolatos. Nos, képviselő úr, a javaslatukat mindenképpen jó szándékú és méltányos javaslatnak tartjuk. De megítélésünk szerint, jogi megítélésünk szerint ez a javaslat pillanatnyilag ütközik a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi jogi dokumentumokkal, mivel itt egy olyan személy nevét kellene átírnunk magyar névre, amely személy egyébként lehet, hogy nem magyar, hanem külföldi állampolgár, és ő maga ráadásul nem is kéri, hogy átírják a nevét. Tehát az anya nem kéri nevének átírását, hanem csak az anya leszármazója, aki a kedvezményes honosításnál kéri azt is, hogy anyja nevét utólag írják át magyarul.

Ez, mint mondtam, két elvbe ütközik. Az egyik az úgynevezett személyes jog elve, tehát hogy minden állampolgárt az ő országának személyes joga szerint kell megítélni, másrészt az önrendelkezési jogát is sérti az, hogy az anya nem kéri nevének magyar átírását, a magyar hatóságok mégis átírják. Tehát röviden, nincs a Magyar Köztársaságnak joghatósága, hogy átírja az anya nevét, részben pedig, mondom, az anya jogát, önrendelkezését sérthetné, ha átírják.

Tudom, hogy általában mindenkinek a Kárpát-medencei példák jutnak eszébe. De gondoljon arra, hogy nemcsak a Kárpát-medencéből kérnek kedvezményes honosítást, hanem akár az Egyesült Államokból vagy Ausztráliából, angol nyelvterületről is. Ezeknek a személyeknek az állampolgársági vagy születési adatai általában angol nyelven határozzák meg az anyja nevét, vagy legalábbis gyakorlat, hogy mondjuk, az Egyesült Államokba vagy Ausztráliába emigrált személyek anyja neve az ottani módon, angol nyelven vagy angol nyelvű változatban kerül feltüntetésre. Ezek után értelmetlen lenne, mert míg a Kárpát-medencei magyarok esetén azt mondhatnánk, hogy valamifajta kényszer hatására változtatták meg az anya nevét románra vagy szlovákra, de mondjuk, az Egyesült Államokban vagy Ausztráliában élők esetén már ez a kényszer nem állapítható meg, tehát semmiképpen sem egyfajta asszimilációs kényszerről van szó.

(18.50)

Ergo az önök által felvetett élethelyzet nem minden honosítást kérőre adekvát, mert vannak olyan kedvezményes honosítást kérők, akik esetén az anyja neve tudatosan nem magyar megfelelőként van használva, hanem idegen nyelvű megfelelőként. De mondom, ez csak a harmadik érvem volt amellett, hogy a Magyar Köztársaság joghatósága nem terjed ki erre a külföldi állampolgárra, másrészt pedig a személyes önrendelkezés jogát sértené. A harmadik pedig, ahogy mondtam, nem is minden esetben életszerű, hogy valamifajta kényszer hatására került idegen nyelven anyakönyvezésre az anyja neve.

Összefoglalva: azt kérem, hogy fontolják meg a kormány érveit, s amellett, hogy elismerjük, hogy a javaslat méltányos, de mégis, jogszerűségi, szakmai okokból nem támogatható. Kérem, fogadják el a kormány álláspontját.

Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  209  Következő    Ülésnap adatai