Készült: 2024.03.28.14:07:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

258. ülésnap (2005.10.25.), 24. felszólalás
Felszólaló Arnóth Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:10


Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ARNÓTH SÁNDOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési és pénzügyi bizottság megfelelő ülésén megtárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és a vita során elég markáns kisebbségi vélemény alakult ki. Erről szeretném önöket tájékoztatni.

Az első megállapítás az, hogy bár valóban nagyon fontos ez a törvény, és szüksége is van rá mind a MÁV-nak, mind a magyar költségvetésnek, mind a magyar államnak, de azért ennél jobbat érdemelünk. Rajkin, az orosz humorista mondta, hogy valami van, de nem az igazi. Hát ez az igazitól nagyon messze van. Erről szeretnék néhány szót szólni.

Fontosnak tartjuk tehát ezt a törvényt, de kár kapkodni. Alapvető dolgokat nem tisztáz. Nem tisztázza például azt, hogy kell-e, fontos-e a magyar nemzeti vasúttársaság. Ez nincs benne a törvényben. Akár kell, akár sem, ez döntés kérdése, de hogy nincs benne, egy alapvetés nincs benne, az egészen biztos.

A másik: vajon kell-e, fontos-e az, hogy évszázados vasúti munkakultúrák megmaradjanak, és milyen keretek között üzemeljenek?

A következő vitapont a vasúti hivatal felállítása volt. A vasúti hivatal fontos dolog, európai uniós előírás, hiszen a vasúti hivatalnak kell átvennie azokat a feladatokat, amelyek a vasút működtetésével kapcsolatosak. Node, egy nagy csomó olyan tisztázatlan hatásköri probléma van, amit a törvény nem tisztáz. A vita során elmondták nekünk, bizony az úgy van, hogy más főhivatalokkal ezt megtárgyalták, de mi csak egy dolgot tudunk megvizsgálni, azt, ami papíron vagy bármilyen más formában előttünk van. Ezekről az egyeztetésekről, mivel nem kerültek elébünk, nem tudunk véleményt nyilvánítani. Ezek az egyeztetések pillanatnyilag azt bizonyítják, hogy a magyar vasúti hivatal jogköre, feladata és felállítása teljes mértékben a ködös homályba vész.

Ezzel kapcsolatos a következő kérdés is. Valóban fontos az, hogy uniós normákat vegyünk át, és azokat beépítsük a magyar vasút szabályozásába. Node, hát ez a törvénycsoport, amely majd száz paragrafusból, majdnem hatvan oldalból áll, egyrészt bonyolulttá tette az egészet, másrészt nehezen átláthatóvá, hiszen egyszerre mindenhez hozzányúl, ahelyett, hogy fokozatosan, a dolgokat kipróbálva vezetné elő az ügyeket. Ennek aztán az egyik nagyon nagy áldozata az, hogy a szakmaiság fontos kritériumait nem elégíti ki. Másrészt az uniós előírásokhoz, az uniós elvárásokhoz is csak nehezen közelíthet.

Az egész történetben az a legnagyobb baj, hogy az előbb említett gondok oda vezetnek, hogy vállalati ügynek tekintik a magyar vasút kérdését és nem nemzeti, szakmai és gazdasági politikának és problémának. Ilyen módon nincs semmiféle társadalmi megalapozottsága ennek a törvényjavaslatnak, hiszen nem tisztázódott az, hogy milyen mértékben vállal a magyar állam felelősséget a nemzeti közlekedés levezényléséért. Tóth kollégám elmondta, a gondok egy igen tekintélyes részét az adja, hogy a magyar állam által megrendelt személyszállítási szolgáltatásokat a magyar állam egyszerűen nem fizeti ki. Ez így van. Node mi lesz a következőkben? Ez sincs tisztázva.

A vita során elhangzott, hogy mintegy 1900 milliárd forintot kellene a vasútra fordítani, hogy az elmaradásokat pótoljuk. Miért nem 1825-öt vagy 2943-at? Semmiféle gazdasági számítás, modellkísérlet nem fűződik ehhez a dologhoz. Önök a hasukra ütöttek, azt mondták, hogy 1900 - gól. Semmiféle megalapozottsága nincs közgazdasági szempontból ennek az ügynek.

A következő az, hogy igen komoly alkotmányossági gondjai is vannak ennek a törvénynek, hiszen a függőségi rendszerben a vasutat a kormány és a Közlekedési Minisztérium hatáskörébe sorolják be. Igen ám, de akkor hol van a parlament felelőssége, hiszen a közvélemény előtt mi felelünk a vasút általános helyzetéért, hiszen az említett minisztériumnak is mi adjuk a költségvetését, a mindenkori kormányzati többség. Ilyen módon ez a törvény sem alkotmányjogilag, sem szakmailag, sem közgazdaságilag, sem társadalompolitikailag nincs megalapozva. Nagyon jellemző ennek a törvénynek a helyzetére az, amit egy másik helyen mások mondtak az építőiparral kapcsolatban: a törvény valami olyan helyzetet próbál rögzíteni, ami az építőiparban jellemző, hogy még nem vagyunk teljesen készen, de már majdnem hozzákezdtünk valamihez. Hát itt tartunk!

A költségvetési bizottságban a kisebbség nem tartotta tárgyalásra alkalmasnak ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai