Készült: 2024.04.19.17:46:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

15. ülésnap (2010.06.15.), 164. felszólalás
Felszólaló Dr. Schiffer András (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:59


Felszólalások:  Előző  164  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Akkor, ha nem tévedek, most az alkotmánymódosítás? (Jelzésekre:) Jó, köszönöm szépen.

Én három, és azt gondolom, igen lényeges módosításról szeretnék beszélni. Az egyik, amit benyújtottunk azzal kapcsolatban, hogy az eredeti javaslat a szólásszabadságot hozza vissza vagy ülteti be a magyar alkotmányba a 61. §-ba, és továbbra is amellett érvelnék, hogy a véleményszabadság szerepeltetése az elmúlt években megóvta a magyar alkotmányos demokráciát számos olyan kísérlettől, amelyik túlzott mértékben kívánta volna a különböző kommunikációs jogokat - és szándékosan nem pusztán a szólásszabadságról beszélek - korlátozni. Itt azokra a kísérletekre gondolok, amelyek például a gyülekezési jogból szerettek volna visszavenni.

Tehát azon az állásponton vagyok, hogy amennyiben a többségi oldal is konzekvens kíván maradni az elmúlt nyolc évben képviselt álláspontjához, ha továbbra is fontosnak tartjuk azt, hogy a kommunikációs jogok csorbítatlanok legyenek, és képezzék az alapját, vagy ha úgy tetszik, az egyik alapját az alapjogi katalógusnak, akkor célszerűbb a véleményszabadsággal operálni, már csak azért is, mert ráadásul az 1945. évi I. törvénycikkely is a véleménynyilvánítás szabadságáról szólt.

A másik: amikor a Cser-Palkovics képviselőtársam által indítványozott szöveg egy zárt taxációt tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen társadalmi csoportokra kell tekintettel lenni a közszolgálati médiaszolgáltatásnál, akkor utalnék arra, hogy van az alkotmánynak a 70/A. §-a - és ezt az Alkotmánybíróság egyik legkitűnőbb határozata, a 34/1992. számú elemezte is annak idején; ez a nem vagyoni káros alkotmánybírósági határozat -, amelyik egy nyílt végű felsorolást tartalmaz. Arról van szó, hogy az indokolatlan megkülönböztetés vagy az intézményvédelmi kötelezettségből való indokolatlan kihagyás - hiszen itt erről lenne szó - akkor is alkotmányellenes, hogyha nem egyszerűen személyek között történik a megkülönböztetés, hanem a személyiségnek az egyes szekvenciái között nincsen alkotmányosan elfogadható megkülönböztetés. Tehát magyarul: nem lehet azt mondani, hogy kizárólag a nemzeti, faji, vallási hovatartozás, vagy mondjuk, a fogyatékosság az a szempont, amit külön preferálunk, hiszen a 70/A. §, szerintem nagyon helyesen, egy nyílt végű felsorolást tartalmaz. Egy nagyon kézenfekvő példát mondok: például politikai véleményre tekintettel is az ilyen intézményvédelmi kötelezettség megillet mindenkit.

Felvethető, hogy az alkotmány eleve nem lehet alkotmányellenes, ez fogalmilag kizárt, pusztán csak arra utalnék, hogy nem lenne jó, ha az alkotmány és főként az alapjogi katalógus különböző passzusai egymással ellentétbe keverednének.

Még egyvalami: a képviselőtársaim által indítványozott egyik új bekezdés egy utalást is tenne arra, hogy milyen szerkezetben teljesítené az állam ezt az intézményvédelmi kötelezettségét, magyarul a közszolgálati médiaszolgáltatást. Itt legyen szabad megjegyeznem azt a kritikámat, amit már többször elmondtam, hogy ha itt egy alkotmány-előkészítő folyamat indult meg, akkor talán célszerű az alkotmánymódosításokkal egy kicsit várni, és megvárni az új alkotmányt. Ennek az alkotmánynak, amely ugyan az 1949. évi XX. törvény, de gyakorlatilag a '89-es jogállami forradalomnak a terméke, van egy absztrakciós szintje. Nekem pusztán annyi a problémám - nem tartalmi vitám van azzal, amit Cser-Palkovics képviselőtársam és társai előterjesztettek -, hogy ha a közszolgálati médiánál belemegyünk ebbe az absztrakciós szintbe, hogy ezt hogyan köteles az állam biztosítani, hogyan köteles eljárni, hogy legyen közszolgálati médiaszolgáltatás Magyarországon, akkor felvethető, hogy például amikor az alkotmány valamelyik fejezete az elején, az I. fejezete a verseny szabadságát deklarálja, miért nincs ott egy pici bővítés, mondjuk, a Gazdasági Versenyhivatalról.

Tehát csak azt szeretném jelezni, egy kicsit felbillen az alkotmány absztrakciós szintje, más alapjogok, más alkotmányos célok sokkal tömörebben vannak meghatározva, mint ahogyan így, ebben az esetben a közszolgálati médiaszolgálgatás, illetve egyáltalán a sajtószabadságra vonatkozó intézményvédelmi kötelezettség lenne. Úgyhogy én megfontolnám ennek a javaslatnak, ennek a mondatnak a pihentetését addig, amíg elő nem áll az alkotmány új szövege.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  164  Következő    Ülésnap adatai