Készült: 2024.03.29.16:09:34 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 163 2002.06.11. 2:00  162-169

KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A távozó kormány gondoskodott arról, hogy ne kerüljön idegen kézre a föld, a vagyon; legyen az ismerősöké. Úgy gondolom, hogy találó a sajtó megállapítása.

A Bábolna Rt. esetében nem került sor privatizációra. Privatizáció ugyan nem volt, de a Bábolna Rt. vagyona eltűnt, 2001. évi eredménye mínusz 7,5 milliárd forint lett. Az utóbbi napokban az újságban megjelent információk szerint készfizető garancia szükséges ahhoz, hogy a Bábolna Rt. és érdekeltségei működőképessége biztosított legyen, miután jelenleg mintegy 22 milliárd forintot kitevő hitelállománnyal rendelkezik.

Mi történt az utóbbi években a mezőgazdaság zászlóshajójának titulált Bábolna Rt.-vel, hogyan sikerült ilyen jelentős veszteséget, hitelállományt összehoznia? Hozzáértő vélemények szerint az elmúlt két év a baromfiipar szárnyalása volt, ezzel szemben a Bábolna Rt. eredménye példátlan mélyrepülést mutat. Mit csináltak a cégnél az elmúlt négy év sztármenedzserei?

A felső vezetéstől több alkalommal üzenték, hogy ne cibáljuk az oroszlán bajuszát, mert csap egyet a farkával, s mi messze elszállunk. Fájdalmas a település számára, hogy a menedzsment tagjai rövid itt-tartózkodás után, féléves munkaviszonyuk alapján sok esetben nagyobb végkielégítést kaptak, mint a baromfigondozók több évi bére. A cégnél az egy tálca tojást eltulajdonító dolgozót azonnali hatállyal kirúgták, míg megdöbbentő módon a menedzsment tagja arra utasította a rendészet dolgozóit, hogy kísérjék a telepre, illetve a falu határáig azokat az autókat, amelyek takarmányt, csirkét vittek a saját családi gazdaságba, ismerősökhöz.

Ezek az események nem egyedi esetek, hanem az utóbbi egy-másfél évben a Bábolna Rt.-nél általános jellegűnek mondhatók.

Tisztelt Miniszter Úr! Kérem, szíveskedjen válaszolni, hogy milyen intézkedéseket tervez a már privatizált 12 állami gazdaság, illetve a Bábolna Rt. ügyeinek kivizsgálására. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 167 2002.06.11. 0:29  162-169

KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Vélhetően a többi 12 már privatizált állami gazdaságnál is történtek hasonló jellegű események, mint a Bábolna Rt.-nél. De biztos vagyok abban, hogy ahol a menedzsment már megvásárolta a gazdaságot, ott rövid idő alatt pozitív eredményeket fognak produkálni.

Nem hunyhatunk szemet az állami vagyon ilyen durva megrövidítése fölött, ezért kérem a hathatós intézkedéseket és vizsgálatokat ezen ügyekben. Természetesen a közvélemény várja a felelősségre vonásokat is.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 75 2002.09.17. 2:33  74-77

KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az elmúlt héten Bábolnán nemzetközi gazdanapok voltak, amely mezőgazdasági kiállításon és vásáron 235 cég volt jelen. A két legnagyobb kiállító a rendezvény házigazdája, a Bábolna Rt. és az IKR Rt. volt.

Az utóbbi időben sokat hallottunk a mezőgazdaság zászlóshajójának titulált Bábolna Rt.-ről, amely az előző kormány idején jelentősen megfeneklett a Fidesz közeli sztármenedzserek jóvoltából. Bábolna múltját, jelenét és talán jövőjét is az ország mezőgazdasági nagyvállalata, a Bábolna Rt. határozza meg. Sajnálatos módon a zászlóshajónak nem sikerült épségben, sértetlenül átvészelnie a magyar mezőgazdaság háborgó tengerén tomboló viharokat, azokban súlyos sérüléseket szenvedett, s jelenlegi állapotában alapos szárazdokki javításra szorul.

A gazdaság mind az ott dolgozók, mind a települési önkormányzat sorsát is befolyásoló jelentőséggel bír, ezért önkormányzatunknak fontos lenne a társaság helyzetének konszolidálása. A Bábolna Rt. mellett és ahhoz kapcsolódóan a térség gazdaságát az IKR Rt. is jelentékenyen befolyásolja, a hozzáértő menedzsmentnek és az elkötelezett alkalmazottaknak köszönhetően szerencsére pozitív irányban. A településen működő gazdasági társaságok jelentős részben e két nagyüzemhez kapcsolódnak, illetve az előző kormány döntése alapján létrejött sajátos tevékenységi körű Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. olykor önkormányzati hatásköröket is magához vonva próbálja magát a felszínen tartani és eladhatóvá tenni. Hatalmas hiányok, apróbetűs hirdetésekben megjelentetett, majd barátoknak, Fidesz közeli cégeknek privatizált kisebb egységek, vagyontárgyak a Bábolna Rt.-nél: ez a múlt. De mi lesz a Bábolna Rt. jövője?

Ettől a cégtől függ településünk sorsa, hiszen mindig meghatározó volt életünkben foglalkoztatás, támogatás szempontjából. Ugyanakkor a cég kiterjedt integrációs tevékenységet folytat, s szinte az egész termékpályát átfogja. Így aztán véleményem szerint a cég további jövőjéről gondolkodva, nagyobb teret szemlélve, átfogva kell dönteni. Nemcsak az itt dolgozókat kell nézni, hanem azt a több tízezer kistermelőt is, akiknek a léte, piacrajutási lehetősége függ attól, hogy a bábolnai gazdaságnak mi lesz a sorsa. (Az elnök jelzi az idő leteltét.)

Többen kérdezték ezt tőlem az elmúlt napokban, most ezt a miniszter úrtól kérdezném. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 18 2003.05.26. 5:00  17-20

KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Széchenyi, a nagy nemzetgazdász, pontosan tudta, hogy aki Magyarországon jobban akar gazdálkodni, annak mindenekelőtt politikai reformokat kell kierőszakolnia a társadalomban. Ezt a törvényt a legjobb mai gazdasági vezetők is tudják, de mit tehetnek, ha épp a politikai reformok nem akarnak sehogy sem megszületni. Aligha kereshetnek más megoldást, mint dr. Burgert Róbert, aki politikai reformok híján egy-egy magas tisztségű politikust szerzett meg jó ügyei támogatójául. Valamit mindig akarni kell, már csak azért is, hogy meg ne öregedjünk.

Az általam idézett gondolat dr. Burgert Róberttól származik, attól a sokat vitatott személytől, aki új fejlődési pályára állította Bábolnán a mezőgazdaságot, többek között 1973. május 22-én megalakította a CPS-t, az első növénytermelési rendszert.

2003. május 22-én az IKR Rt. alapításának 30 évfordulóját ünnepelte. Az ünnepségen Németh Imre mezőgazdasági miniszter felavatta dr. Burgert Róbert és Tóth János cégalapítók szobrát is az IKR-parkban. dr. Burgert Róbert, aki a Bábolnai Állami Gazdaságot irányította, felismerte, hogy a mezőgazdaságban is a jól szervezett iparhoz hasonló precizitásra van szükség, ezért útjára indította az iparszerű állattenyésztési rendszereket. Majd amikor a takarmányhiány nyilvánvalóvá vált, megalapította a CPS-t, az első növénytermelési rendszert, amely az iparszerű szervezettség gondolatát közvetítette.

Ezt követően valóságos technikai, technológiai forradalom kezdődött a magyar mezőgazdaságban. A nagy táblaméretek találkozása a legfejlettebb nyugati technológiával a terméseredmények, a gazdaságosság ugrásszerű emelkedését hozták. Magyarország néhány év alatt a világ mezőgazdaságának élvonalába került. Természetesen a magyar mezőgazdasági csodát nemcsak a nyugati technika és biológiai alapok alkalmazása eredményezte, nagy része a magyar embereken, a mezőgazdasági szakembereken múlott.

A CPS Közös Vállalat időközben IKR Közös Vállalattá magyarosodott, nevében őrizve az iparszerű kukoricatermelési rendszer gondolatát. Az IKR a nevet azóta is megtartotta, annak ellenére, hogy a kukorica mellett a búza, a napraforgó és a repce is rendszernövénnyé vált. Egyre több szövetkezet, állami gazdaság kívánt kapcsolódni a rendszerhez, a fejlődésben 267 taggazdaság, 600 ezer hektár integrált terület jelentette a csúcsot.

Az IKR Közös Vállalat tevékenysége magába foglalta a kutatás-fejlesztés és innováció, a termelés, az értékesítés vertikumát. A legmeghatározóbb tevékenységek: intenzív információcsere, növénytermesztési technológiák kidolgozása, fejlesztése, szaktanácsadás, taggazdaságok szakembereinek továbbképzése, a termelés eszközrendszerének biztosítása, amelyeket egy rendszerré kellett ötvözni a vállalat menedzsmentjének. Nagy évek voltak ezek. Magyarország az egymillió hektár területen kukoricát termelő országok terméseredményeivel a világon az USA után a második, őszi búzából a harmadik helyre, az egy főre számított gabonatermésben pedig harmadik helyre került.

A magyar mezőgazdaság szervezettségét, teljesítményét tekintve a kilencvenes évek elején a mélypontra zuhant. Az IKR Rt. is csőd közeli helyzetbe került, a csapatnak ismét össze kellett fognia. Ma már látjuk, hogy az áldozatos munka meghozta eredményét. A részvénytársaság forgalma közelíti a 60 milliárd forintot. A kezdeti idők 8 termelésszervezési egységével szemben már 17 területi központból és 9 műtrágyatelepről szolgálja ki vevőit. Természetesen tudni kell azt is, hogy az IKR Rt. részvényeinek döntő többségét a menedzsment birtokolja most már, bizonyítva ezzel azt a tényt, hogy a menedzsmenti tulajdon jobb gazda, mint az állam.

Az EU-tagságnak is meg fog felelni az IKR. Egy pillanatig sem szabad elfeledni, hogy az IKR Rt. jóléte szoros összhangban van a magyar gazdálkodók eredményességével, jólétével. A csatlakozás végre több évre előre kiszámíthatóvá teszi azokat a gazdasági és politikai feltételeket, amelyek alapján a gazdálkodók képesek lesznek a stratégiai tervezésre. Az EU-csatlakozás megvéd az elmúlt években oly gyakran tapasztalt és nagyon sok kárt okozó, a napi politika által vezérelt gazdasági szabályozók módosításától.

Nagyszámú nyugat-európai szakember osztja azon véleményt, hogy Magyarország belátható időn belül Európa egyik erős agrárgazdasággal rendelkező országa lehet. Számunkra pedig ez a pozíció nem is lesz szokatlan, van bőven történelmi előzménye, miután több ilyen nagy múltú, jól prosperáló mezőgazdasági céggel rendelkezik Magyarország, mint az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Részvénytársaság. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 110 2003.06.04. 2:12  1-135

KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Polgármester Kollégák! A mai vitából annyit sikerült számomra megállapítani, hogy önök részleges amnéziában szenvednek, aszerint, hogy az előző kormányok időszakából hogyan húzzák elő a pozitív, illetőleg a negatív érveket maguk mellett vagy ellenünk. (Babák Mihály: 2003-ról beszéljünk!)

Szeretném Gyapay képviselő úr hozzászólását egy új témával kiegészíteni, mert azt mondta, hogy szinte a Horn-kormány időszakát éli meg most. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Orbán-kormány vezette be azt a bizonyos adóerő-képességet, amely az én saját településemet a lejtő irányába elindította a gazdálkodás tekintetében. Ugyanis Bábolna település addig a gazdag települések között leledzett, és ez az adóerő-képesség nekünk, hogy úgy mondjam, jól betett. Ez bizony az Orbán-kormány tevékenységének köszönhető. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem igaz! - Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: De igen, így van!) Nagyon jó, nagyon jó volt a hozzászólás. Ez indította arra az önkormányzatunkat (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból.), hogy átvilágítsuk az egész önkormányzatot.

Tisztelt Képviselő Úr! Egyedül ülök nőként itt a teremben, ha meghallgatna, nagyon örülnék neki. (Dr. Gyimesi József: A jegyzőkönyvvezetők is itt ülnek!) Ők valószínűleg nem fognak e témához hozzászólni. Köszönöm szépen. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Leírják!)

A racionálisabb működés, úgy gondolom, minden önkormányzatot inspirál, és helyes útra kell hogy térítsen, mindenkinek meg kell tennie a racionálisabb működés felé a lépést, mert nálunk is 5-8 százalék volt a költségvetésben, amit vissza tudtunk fogni ennek a bizonyos adóerő-képességnek a folytán.

Szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy bármennyire is nehéz bevallani, sajnos egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon, és az óvodák és az iskolák bezárása nem azért történik, mert most bizonyos finanszírozást nem adott meg a kormány, hanem azért, mert egyre kevesebb gyerek születik. Ezt számszaki adatokkal is tudom Bábolna esetében bizonyítani: nálunk 2000-ben 42 gyermek született, 2002-ben sajnos már csak 28, annak ellenére, hogy nálunk még bizonyos életkezdési támogatás is van az önkormányzat részéről.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 29 2004.03.29. 2:51  28-33

KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! 1999 tavasza - SAPARD. Ekkoriban és az elkövetkezendő években sajnos Magyarországon nagyon keveset tudtunk a fenti programról. 1999 tavaszán az EU kormányfői előcsatlakozási segélyprogramot hagytak jóvá a csatlakozó országok, köztük Magyarország részére is. Ezen program, a SAPARD a versenyképes agrárgazdaság kialakításához, a vidék életképességének növeléséhez járult hozzá.

Mindannyian tudjuk, hogy a Fidesz-kormánynak köszönhetően a SAPARD-program és a pénzek fogadására alkalmas intézményrendszer kialakítása erőteljesen csúszott, több évet késett. Ezen áldásos tevékenységnek tudható be, hogy az arra jogosult társaságok, vállalkozók, önkormányzatok nem tudtak élni a pályázati lehetőséggel, holott a SAPARD pénzügyi forrásai 2000 óta Magyarország rendelkezésére álltak. A SAPARD-program elindítása - megismétlem - három évet késett, egy olyan időszakban, amikor Magyarország mezőgazdaságból élő lakosságának, vállalkozóinak, a vidéknek elemi létérdeke a fejlődés, a versenyképesség fokozása az EU-csatlakozás előtt. Kinek a hibájából következhetett ez be?

A Medgyessy-kormány első feladatai közé soroltan került megoldásra a SAPARD-program indítása, az intézkedések akkreditálása, az intézményrendszer kialakítása. A széles körű támogatási körnek köszönhetően az önkormányzatok is pályázhatnak. Amennyiben települési értékét, múzeumát, könyvtárépületét, művelődési házát, templomát, köztéri szobrát, faluközpontját kívánja megóvni, úgy ezen program segítségével lehetősége van erre az ország bármely, 10 ezer fő alatti lélekszámú településének.

Fontos tudni, hogy a pályázati támogatás a bekerülési költség 75 százalékát teszi ki, minden önkormányzati egy forint mellé három forint támogatást ad a SAPARD-program. Úgy vélem, fontos azt is tudni, hogy a SAPARD-programot felváltja egy újabb pályázati rendszer 2004. május 1-jétől, az AVOP.

Tisztelt Miniszter Úr! Kérem, válaszoljon arra, hogy a Fidesz-kormány késlekedésének ellenére (Moraj a Fidesz soraiban.) igénybe tudja-e venni Magyarország a rendelkezésére álló SAPARD-keretet. Mit tett és tesz ennek érdekében az FVM, a SAPARD-hivatalok? Miért nem hirdették meg már korábban az agrár-vidékfejlesztési operatív programot?

Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 33 2004.03.29. 0:31  28-33

KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Megdöbbentő számomra, hogy ami a SAPARD-ügyben történt, az csak a jéghegy csúcsa volt. El vagyok szörnyedve! (Moraj a Fidesz padsoraiból.)

Úgy vélem, és ez megegyezik mások véleményével is, hogy a program segítséget tud nyújtani a vidék felzárkóztatásához, az ott élő lakosság, az önkormányzatok támogatásához.

Egyetértek a miniszter úr által előadottakkal, köszönöm a válaszát, elfogadom. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 48 2004.03.31. 3:39  35-111

KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA, az idegenforgalmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról rendelkező törvényjavaslatot az idegenforgalmi bizottság is megtárgyalta, 2004. március 23-án megtartott ülésén. Miután kisebbségi vélemény nem fogalmazódott meg, így a bizottság véleményét szeretném ismertetni.

Véleményünk szerint a törvényjavaslat a vállalkozói környezet javítását, a magyar gazdaság versenyképesebbé válását szolgálja. A magyar vállalkozások számára közvetlen és érzékelhető előnyöket biztosít, ezáltal a kis- és középvállalkozások nagyobb szerepet tölthetnek be a gazdaság fejlesztésében.

A törvényjavaslatban megfogalmazott definíció bevezetésével több vállalkozás indulhat a támogatások megszerzéséért, illetve a finanszírozási konstrukcióban is többen vehetnek részt. Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának és általában a kis- és középvállalkozások EU-konform, kiemelt kezelésének alapvető feltétele, hogy egységes definíció legyen. Ezen egységesítés segíti a vállalkozói kört érintő intézkedések egyértelmű megfogalmazását, a statisztikai összehasonlíthatóságot az uniós vállalkozásokkal.

Fontos megemlíteni, hogy ma Magyarországon a KSH adatai szerint 882 503 bejegyzett vállalkozás van, ebből mintegy 881 ezer kis- és középvállalkozásnak minősül. Ebből szűkebb hazámban, Komárom-Esztergom megyében 26 100 bejegyzett vállalkozásból 26 060 a kis- és középvállalkozás.

Az idegenforgalom szemszögéből vizsgálva a számszaki adatokat a következőket láthatjuk. Szálláshely és más szolgáltatási tevékenységgel bejegyzett vállalkozás 41 713, ebből Komárom-Esztergom megyében 1337 darab, magas százalékos arányban e kkv-k körébe tartozik. Jól látható a számokból, hogy az idegenforgalom területén működő vállalkozások nagy számban tartoznak a fenti körbe, és az össz bejegyzett társaságokat tekintve is túlnyomó részük érintett e törvényjavaslat folytán.

Fontos újra kiemelni, hogy a kategóriák változása folytán még nagyobb számú vállalkozás kerül ebbe a körbe. Ezek a vállalkozások jogosulttá válnak a kis- és közepes vállalkozások kedvezményeinek igénybevételére, vagyis támogathatóak lesznek a szektor részére indítandó programok keretében. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium számos pályázatot hirdetett meg e vállalkozások részére, mely támogatandó kör e törvényjavaslat elfogadásával tovább bővülhet.

Hosszú munkafolyamat előzte meg a törvényjavaslat beterjesztését, számtalan vitával, egyeztetéssel kísérve. Az új törvénnyel a kis- és középvállalkozásokat érintő közösségi és hazai jogi szabályozáshoz illeszkedően hosszú távon rögzíthetők a kis- és középvállalkozások fejlesztésének egységes keretszabályai, pontosításra kerülnek a támogatandó területek, és a szektor támogatása érdekében mozgósítható, alkalmazható eszközrendszer is pontosabbá, meghatározottabbá válik.

Az idegenforgalom szempontjai alapján fontosnak ítéltük meg e törvényjavaslatot az e területen működő vállalkozások nagy száma miatt.

Mindezek alapján az idegenforgalmi bizottság többséggel, 19 igennel, 2 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta, elfogadásra javasolja azt.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 96 2004.04.07. 7:12  1-121

KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A mai nap folyamán számtalan érvet, ellenérvet, számot hallottunk az időskorúakkal kapcsolatban, én ezt a témát az önkormányzatok szempontjából szeretném megvilágítani, és néhány szót e tekintetben szólni.

A kor nagy kihívása úgy az állam, mint a helyi önkormányzatok számára az elöregedő társadalmi szerkezet által generált problémákra való megfelelő válasz megtalálása és annak gyakorlati alkalmazása. Az állam megadja a szükséges szabályokat, amelyek előírhatnak kötelező, illetve alkalmazható megoldásokat. Az időskorúak megsegítésének helyi lehetőségeit a többször módosított 1993. évi III. törvény foglalja össze. Új eleme a jogszabálynak, hogy a szociális rászorultság egyöntetű beállítása érdekében mérőszámokat vezetett be, amelyektől pozitív irányban lehetőségük van eltérni a helyi önkormányzatoknak anyagi lehetőségeik, döntésük szerint. A rászorulási mérőszámok alapja, a mindenkori öregségi nyugdíj mértéke külön rendeletben évente kerül meghatározásra.

Néhány szót az ellátási formákról. Lehetősége van az önkormányzatnak időskorúak járadéka megállapítására, amelynek 90 százalékát az állam megtéríti az önkormányzat részére. Lehetőség van az idősek részére szociális támogatások igénybevételére, amire ugyanúgy, mint egyéb más személyeknek, szintén lehetőségük van. Az Sztv. előírásai szerint a szociálisan rászorulók részére a személyes gondoskodást az állam és az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátási formák: az étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés.

A személyes gondoskodás keretébe szakosított ellátások is tartozhatnak, amelyek lehetnek ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, illetve nappali ellátást nyújtó intézmény. A szakosított ellátás keretében a legtöbb önkormányzat, így Bábolna is az idősek nappali ellátását valósítja meg. Az idősek nappali ellátásának legnépszerűbb formája az idősek klubjának megalakítása, amely egyszerre biztosítja az idős rászorulók nappali ellátását, és szabadidejük aktív, hasznos eltöltését.

Bár a jogszabályi környezet arra utal, hogy a klub az önmaguk ellátására részben képes emberek gondozását szolgálja elsősorban, ennél azért jóval több valósul meg, hála az e területen dolgozóknak. Az ő tevékenységüknek köszönhetően Bábolnán például különböző rendezvényeket, foglalkozásokat tartanak az időskorúak részére, megünneplik a különböző nemzeti ünnepeinket, családi eseményeket. Örömmel mondhatom, kapcsolódva Simon Gábor előző felszólalásához, hogy az IHM pályázatának keretében internetlehetőséget nyert ez az otthon, ahol az idősek megismerkedhetnek a számítógépes használattal, illetve internetezhetnek. (Lázár Mózes felé:) A tisztelt képviselőtársam ott, a sarokban nagyban mosolyog magában, de szeretném elmesélni egy megyei idős néninek az elmondását, miszerint ő a múlt században még a petróleumlámpa fényénél nőtt fel, és most a Kanadában élő bátyjával internetezik. Én tiszteletre méltónak tartom, mert mi, középkorúak is számtalan esetben a számítógép és az internet rejtelmeiben még nem igazán tudunk eligazodni.

E területhez kapcsolódik még az ápolást, gondozást nyújtó intézmények, illetve a települési önkormányzatok alapellátási feladataik ellátása érdekében szociális szolgáltató központot hozhatnak létre, e szolgáltatások integrált formában történő megszervezésére. Valamennyi önkormányzat számára adott a lehetőség, hogy a törvény vonatkozó előírásait kiegészítve új eljárási formákat definiáljon, állapítson meg. Bábolnán erre több példa akad. Ilyen például, hogy gyógyszertámogatást nyújtunk a kiadások mérséklésére, jellemzően az időskorúak támogatására.

Szintén az időskorúak támogatására nyújt egy plusz anyagi forrást az év végi ünnepek idején az igényelhető karácsonyi támogatás. Településünkön 2001-től bevezetésre került az úgynevezett életkezdési támogatás, amely szintén önálló segítségnyújtási forma. Ez bizonyítja azt, hogy az önkormányzat a korfa mindkét végén elhelyezkedő lakosságot igyekszik támogatni anyagi lehetőségeihez mérten. Ugyanis Bábolnán minden újszülött lakos a születése pillanatában 100 ezer forintra lesz jogosult, amelyből 20 ezer forintot megkap a születésekor, 30 ezret az óvodába lépéskor, 50 ezret pedig az iskolakezdés nehézségeire vehet fel támogatásként a szülő.

 

(13.30)

Úgy gondolom, hogy az idős nagyszülőknek is egy megnyugvást jelent az, hogy az unokáikról ilyen formában is gondoskodik az önkormányzat. Úgy vélem, hogy az általam elmondott példák nem egyedi jellegűek, számtalan önkormányzat végzi, teszi ezeket a feladatokat akár jogszabályi kötelezettség alapján, akár önkéntes feladatvállalással. Mindannyian kötelességünknek érezzük az időskorúakról való gondoskodást, hiszen a bennünket felnevelő nemzedék biztos, nyugodt öregkorának megteremtése alapvető erkölcsi kötelességünk. Nem mehetünk el az idős lakosaink, állampolgáraink mellett, amikor szükségük van támogatásunkra.

Tisztelt Képviselőház! Itt szeretném feltenni a kérdést kedves képviselőtársaimnak, hogy a napi gyakorlatban találkoznak-e az időskorúakkal, ismerik-e napi, egyedi problémáikat. Ismerik-e a pusztákon élő nyugdíjasok, rászorulók problémáit? Mint polgármester, a napi gyakorlatban tudnék mesélni az unokáját egyedül nevelő, időskorú néni életéről, aki nem a nyugdíja miatt aggódik, hanem azért, hogy mi lesz majd az ő unokájával, ha netán vele valami probléma történik, hogyan tudunk róla gondoskodni.

Úgy gondolom - ahogy Béki képviselőtárs is beszélt erről -, hogy az időskorúakat nem lehet egy egységes tömegként kezelni, számtalan egyedi probléma van. Mások a problémái a fővárosban, a kistelepüléseken és a pusztákon az időskorúaknak. Az általam korábban elmondottak alapján szeretnék rámutatni arra, hogy sok esetben egy jó szó, egy kedves mosoly, egy kézfogás sokat segít - természetesen az anyagi jólét, az egzisztenciális biztonság megteremtése mellett - az idős lakosaink életében. Úgy vélem, hogy ebben az önkormányzatok nagyon sokat tehetnek, és természetesen tesznek is. Mint gyakorló polgármester kijelenthetem - úgy gondolom, más önkormányzati vezetők nevében is -, hogy a továbbiakban is gondoskodni kívánunk felelősséggel, lelkiismeretesen idős lakosainkról.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 60 2004.05.03. 2:58  59-68

KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A világ- és a magyar turizmus már a második nehéz évet hagyja maga mögött. Ugyan a 2001. szeptember 11-ei események a világturizmus teljesítményét csak átmenetileg vetették vissza, de az ezt követő újabb események - iraki konfliktus, a SARS-vírus megjelenése, a tartósan gyenge gazdasági helyzet - a tengerentúli és az európai lakosság utazási kedvét hosszabb távon negatív irányba befolyásolta.

Az európai üdülőhelyekről nagy számban elmaradtak a magas devizaforgalmat hozó észak-amerikai és japán turisták. Az európaiak utazási kedve az elhúzódó gazdasági dekonjunktúra miatt esett vissza, ami Németországot érintette a legsúlyosabban, amely ország a turizmus szempontjából Európában meghatározó.

A gazdasági fellendülés jegyei csak a 2003. év IV. negyedévében mutatkoztak, ez azonban nem generált elegendő turisztikai keresletet. A nemzetközi turistaforgalom visszaesése miatti veszteséget Magyarországon tudta még a belföldi turizmus ellensúlyozni. Határozott jelei vannak, hogy egyre többen keresik az itthoni üdülési lehetőségeket is. Az üdülési csekkek adómentes értékhatárának felemelése is ezt a folyamatot segítette, javította a belföldi turizmus fejlődésének lehetőségeit. Egyre több szolgáltató ismerte fel a kereslet növekedésével járó előnyöket.

A 2003. év közepétől megindult fellendülés 2004. év I. negyedévében tovább folytatódott. A KSH gyorsjelentése alapján megállapítható, hogy a vizsgálatba bevont szállodák örvendetesen jó eredményt értek el.

A kedvező eredmény különösen szembeötlő, ha a tavalyi I. negyedévi adatokkal vetjük össze. Ezen időszakban minden vizsgált kategóriában a szobaárbevétel jelentősen emelkedett, a 20 százalékot is meghaladta. 2004 első három hónapjában átlagosan egyötödével nőtt a vendégéjszakák száma a korábbi év azonos időszakához képest.

Az elmúlt időszak javuló eredményei köszönhetőek minden bizonnyal a turisztikai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében tett intézkedéseknek, jogszabály-módosításoknak. Valószínűleg ezt a pozitív tendenciát kívánja elősegíteni jobbító szándékkal az időjárás is, miután az utóbbi időben tavaink - a Balaton, a Velencei-tó - vízmagasságáról is kedvező híreket hallunk. Ez is hozzásegítheti idegenforgalmunkat a további javuló eredményekhez: mind a külföldi vendégek számának növekedéséhez, mind a belföldi turizmus további élénkítéséhez.

Tisztelt Miniszter Úr! Kérem, szíveskedjen vázolni, hogy milyen további intézkedéseket tett, illetve tesz a kormány, illetve a minisztérium annak érdekében, hogy ezt a pozitív irányú tendenciát tovább erősítse. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 68 2004.05.03. 0:35  59-68

KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Az idegenforgalmi bizottság tagjaként kézhez kaptuk a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, amely nemcsak a gazdaság részeként, hanem a mindennapi élet részeként mutatja be az idegenforgalmat, a turizmust. A véglegesítést megelőzően egy széles körű egyeztetés kezdődik meg, gondolom, ennek tudhatóan az idegenforgalmi bizottság is több alkalommal fogja tárgyalni ezt a stratégiát, amelyre majd az operatív programok, illetve a konkrét projektek is ráépülhetnek.

Válaszát természetesen elfogadom, köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 70 2004.11.08. 2:51  69-74

KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! (Általános zaj. - Az elnök csenget.) Az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország a világ legnagyobb turisztikai piacának részévé vált. Az uniós polgárok kétharmada az EU-tagállamok valamelyikében tölti a szabadságát, a világturizmusból származó bevételek mintegy 50 százaléka az EU piacán képződik, és a magyar turisták fele is a tagországokba utazik leginkább. De hová utazik a turisták másik fele? Sőt, sokkal fontosabb kérdés, hogy tudnak-e utazni a magyarok akár csak belföldön is. Szabadságukat lakóhelyüktől távoli üdülőhelyen töltik, vagy ekkor is dolgoznak? Van-e lehetőségük arra, hogy az üdülésük költségeit bármely módon csökkentsék? Igen, van, tisztelt képviselőház.

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány segítségével az önálló jövedelemmel nem rendelkező, valamint a különböző okokból hátrányos helyzetben lévő családok üdültetése is segíthető. Az Európai Unió országaiban az üdülés, a szabadidő eltöltése, a rekreáció széles körben biztosított jog. Ezt a Magyarországon élő állampolgárok számára is biztosítani kell. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott üdülési csekk korlátlan lehetőséget rejt magában. Az üdülési csekk forgalmára rendkívül jó hatással volt az adómentes értékhatár felemelése 53 ezer forintra.

2003-ban az alapítvány 150 millió forinttal segítette a nyugdíjas rászorultak, 150 millió forinttal pedig a családosok üdültetését. 2004-ben ez az összeg jelentősen megnőtt, az alapítvány 500 millió forintot különített el a szociális üdültetés támogatására, és további 500 millió forintot pályázók számára. Az üdülési csekk révén a belföldi turizmus is megélénkült. 2003-ban a forgalom 5,2 milliárd forint volt, ez évben ez az összeg körülbelül jelenleg 6,5 milliárd forint körül mozog, és év végére elérheti a 8 milliárd forintot is.

Az elmúlt évben 4 százalékkal bővült a belföldi vendégforgalom és 3 százalékkal az általuk elköltött vendégéjszakák száma. Nyugodt szívvel kimondhatjuk, hogy a belföldi turizmus növekedése az idegenforgalom növekedésének alapja. A belföldi turizmus fejlődésére pedig ösztönző hatással volt az üdülési csekk forgalomnövekedése. Ugyanakkor az esélyegyenlőség jegyében azoknak is biztosítunk lehetőséget az üdülésre, akik egyébként saját erőből arra nem lennének képesek.

Tisztelt Miniszter Úr! Lát-e lehetőséget arra, hogy az üdülési csekk társadalmasíthatóvá válik, és szélesebb rétegeket is megcélozhat-e az üdülési csekk más formában szervezett üdülésekkel szemben?

Várom válaszát. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 74 2004.11.08. 0:31  69-74

KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Miután az elmúlt évben a kereskedelmi szálláshelyek belföldi szállásdíjbevételének 20 százaléka az üdülési csekknek volt köszönhető, és a belföldi turisták 7,9 milliárd forinttal többet költöttek itthon szállásra, mint egy évvel ezelőtt, ez is bizonyítja az üdülési csekk létjogosultságát és annak valós voltát, hogy ezt az üdülésicsekk-vásárlási lehetőséget több területre ki kell terjeszteni.

Válaszát természetesen elfogadom. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 128 2005.05.02. 1:55  127-134

KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! A nyár közeledtével szinte mindenkiben felmerül a kérdés, hogy miként tud a mindennapok munkájából kikapcsolódni, miként tud forrásokat biztosítani üdüléséhez, pihenéséhez. Sokan vannak olyanok, akik saját jövedelmükből képesek maguk és családtagjaik számára megfelelő feltételeket biztosítani, így örvendetesen sok üdülési ajánlat közül kedvükre és pénztárcájukhoz mérten válogathatnak.

Sajnálatos tény, hogy sok olyan honfitársunk is él az országban, akik életkörülményeik kedvezőtlen alakulása folytán nem képesek önállóan biztosítani a teljes értékű élet feltételeit, ezen belül a pihenéshez, üdüléshez, rekreációhoz szükséges erőforrásokat. Nem közömbös, hogy a kormányok a rendelkezésükre álló jogi, gazdasági és szervezeti eszközeikből miként tudnak a rászorultakon segíteni, miként tudnak a közös erőforrásokból a hátrányos helyzetűek javára támogatást biztosítani.

Az elmúlt év őszén megalakult Gyurcsány Ferenc vezette kormány programjában ígéretet tett arra, hogy különös figyelmet fordít a szükségben élők segítésére, és széles körben érvényesíteni kívánja a szolidaritás értékeit. Sajtóértesülések szerint a kormány az üdültetésben vállalt korábbi közvetlen szerepvállalását fokozatosan átalakította közvetett szerep- és felelősségvállalássá. Az elmúlt évek jogszabályi környezetét oly módon változtatta meg, hogy a döntési jogot közelebb vitte az érintettekhez, azaz adókedvezményeket biztosított az üdülésicsekk-vásárló gazdálkodóknak.

Kérdezem a tisztelt miniszter asszonyt, hogy milyen szerepet vállal a kormány a kedvezményes és szociális üdültetés rendszerének kialakításában és fenntartásában, miként alakulnak az idei évi kedvezményes és szociális üdültetés forrásai, és milyen hátrányos helyzetű csoportok számíthatnak a közösség támogatására.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 132 2005.05.02. 0:40  127-134

KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Tisztelt Miniszter Asszony! Köszönöm válaszát. A kormány a költségvetésből közvetett módon 10 milliárd forinttal támogatja a munkavállalók és családtagjaik hazai üdültetését, pihenését, rekreációját. Mint ahogy elhangzott, különböző pályázati lehetőségek voltak az arra rászorulók számára.

Mint az idegenforgalmi bizottság tagja, kérem a továbbiakban azt, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű csoportokat támogassa a kormány, akár a Nemzeti Üdülési Alapítványon keresztül, akár más egyéb formában, hogy ők is kedvező formában tudják megszervezi üdülésüket.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 46 2005.06.20. 2:22  45-50

KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Tisztelt Alelnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Hamarosan itt a nyári napéjegyenlőség, időjárásban már volt részünk kánikulai melegben, itt a tanévzáró az iskolákban, mindenki a nyaralásra készül. Az idegenforgalom, a vendégforgalom adatai a 2005. évben az elmúlt évekhez képest a legmagasabb értékeket produkálták.

A beutazó turizmusban a vendégek száma 13,3 százalékkal, a vendégéjszakák száma 10,4 százalékkal emelkedett. A magyarországi beutazó forgalomban a legfontosabb szerepet játszó országok közül a német, az olasz, a brit és a lengyel vendégéjszakák száma a 2000 óta mért legmagasabb értéket mutatta.

A Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenysége a beutazó turizmus vonatkozásában meghozta eredményét. Nagyfokú érdeklődés jellemzi a külföldi turistákat Magyarország iránt. A nemzeti turisztikai marketing- és promóciós tevékenységre fordított költségvetés jelen kormányzati ciklusban közel 50 százalékos átlagos növekedést mutat. Ezen felül a források felhasználása az új marketingmódszerek alkalmazásával - gördülő akcióterv, elektronikus alkalmazások, honlap - a források növekedése által biztosított lehetőségeken túl jóval nagyobb hatékonysághoz vezetett.

A belföldi turizmus fejlődését nagymértékben segítette a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által pályázatok útján célcsoportok részére juttatott üdülési csekkek forgalma. (Tirts Tamás: Széchenyi-terv!) A 2005. május 29-ig szociális üdülési támogatásra vonatkozó döntések támogatási értéke körülbelül 710 millió forint, a támogatott személyek száma 35 056 fő. Az üdülési csekk a belföldi turizmusra rendkívül jótékony hatást gyakorolt, a beváltóhelyek száma folyamatosan nő.

Tisztelt Miniszter Úr! Ön szerint minek köszönhető az idegenforgalom ilyen nagy mérvű fejlődése? Kérdezem, hogy az idegenforgalmi szezon beköszöntével milyen további forrásokból van lehetőség a turizmus, az idegenforgalom fejlesztésére. Mit tesznek önök annak érdekében, hogy a második nemzeti fejlesztési tervben a turizmus megfelelő súllyal szerepeljen?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 50 2005.06.20. 0:49  45-50

KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm válaszát. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Keményen!) Az ön válasza megerősítette azt a meggyőződésemet, hogy a korábbi években elindított idegenforgalmi fejlesztéseknek, fürdőfejlesztéseknek a továbbiakban is folytatódniuk kell. Ehhez további támogatások szükségesek az idegenforgalomban dolgozók, az idegenforgalmat birtoklók részére.

Remélem, hogy a második nemzeti fejlesztési terv megfelelő támogatásokat biztosít, tehát a 2007-től 2013-ig tartó időszakban megfelelő projektek születnek. Úgy gondolom azonban, meg kell születnie a régióknak és a kistérségeknek is a megfelelő stratégiáknak, illetőleg projekteknek, elképzeléseknek ahhoz, hogy igénybe vehessék majdan a pályázatokat.

Köszönöm válaszát, elfogadom. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 298 2005.10.05. 0:52  2,295-317

DR. HORVÁTH KLÁRA, az idegenforgalmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az idegenforgalmi bizottság szeptember 27-én megtartott ülésén tárgyalta a luxusadóról szóló törvényjavaslatot.

Az ülésen ugyan részletes és kimerítő vitát folytattunk az idegenforgalmi bizottság szakmaiságába nem illő törvényjavaslatról, de érdemi ellenvélemény az ellenzék részéről nem hangzott el. Összességében ugyan néhány konkrét felvetés - amely a részletes vitába illett volna - elhangzott, amelyekre a módosító javaslatokat tisztelettel várjuk majd tőlük.

A bizottság többségi véleménnyel, 11 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)