Készült: 2024.03.29.07:05:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

232. ülésnap (2001.10.17.), 74. felszólalás
Felszólaló Dr. Serfőző András (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:13


Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tudom, hogy az elmúlt hetekben és napokban a közvélemény figyelmét nem elsősorban a szerzői jogi kérdések, hanem a háborús események kötötték le, nehéz kivonni magunkat a képen látottak hatása alól. Egy oldalról egy csillagháborús haditechnika, más oldalról pedig kőkorszaki állapotok néznek farkasszemet egymással, és bizony látjuk azt is, hogy a kőkorszak nem adja meg magát könnyen.

De hát mi köze a háborúnak a szerzői jogok témaköréhez? A háborúnak közvetlenül semmi, hiszen tudjuk, hogy a háborúban hallgatnak a múzsák, azok az információk viszont, amiket róla kapunk, azokból az adatbázisokból származnak, amelyeket korábban készítettek el, és azon eszközrendszerek segítségével jutnak el hozzánk, amelyek bizony már kapcsolódnak a szerzői jogokhoz. Az előttünk fekvő törvénymódosítás ugyanis az adatbázisokról, azok készítőiről és jogi védelmükről szól.

Miért kell védeni az adatbázisokat, azok szerzőit, hiszen az adatokat legtöbbször pont azért készítik, hogy azokat mások is felhasználják? A válasz egyszerű. Az adatbázisok előállítása jelentős emberi munkával, műszaki és pénzügyi beruházásokkal jár. A rendszerezett, feldolgozott adatok másolása, terjesztése az előállítási költségekhez képest jelentéktelen összegből megoldható. Ha az adatbázis szerzőinek védelme nem valósulna meg, akkor leértékelnénk az alkotó, teremtő munkát, és felértékelődne mások munkájának a jogtalan kisajátítása. Ennek megakadályozása céljából a hazai jogalkotás igyekszik lépést tartani az Európai Unió előírásaival és elvárásaival is. Ezért került sor a törvényjavaslat benyújtására, szerintünk is helyesen, még akkor is, ha nem túl régen, 1999-ben átfogó törvényi szabályozást fogadott el a parlament a szerzői jogokról.

Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió irányelveiben megjelent egy új jogi kategória, amelyet sui generis, azaz elkülönült, önálló jogként emlegetnek. Tartalma alapján magyarul beruházásvédelmi jognak lehetne nevezni, mert a szerzői jogtól elkülönítve a széles értelemben vett és tekintélyes mennyiségű pénzügyi és szakmai befektetést honorálja, amely egy adatbázis létrehozásában, az adatok hitelesítésében, ellenőrzésében és frissen tartásában, tehát az adatbázisba felvett munkában ölt testet. Ez a sui generis jog hivatott védeni az adatkészítők érdekeit a mások munkáján élősködő magatartással, az adatbázis kirablásával és illetéktelen újrahasznosításával szemben. Ez a jog mindig az adatbázis-készítőt illeti meg, akié a kezdeményezés, az elvégzett munka és a befektetői kockázat is.

Azért kellett egy új jogi kategóriát teremteni, mert a befektetések védelmére leginkább hivatott jogot, a tisztességtelen versenyre vonatkozó szabályokat nemzetközi szinten nem sikerült egységesíteni, ahány ország és ahány gazdaság, annyiféleképpen rendezik a tisztességtelen piaci magatartás szabályait. A sui generis jog alkalmazása teszi lehetővé, hogy a felhasználók ne lépjék túl az őket megillető jogosítványokat, és ezzel ne ártsanak a befektetőknek. Így válik lehetővé eljárás lefolytatása azok ellen a versenytársak ellen, akik konkurens termékeikhez élősködő módon merítenek más forrásokból, és azokkal utána saját termékként lépnek fel a piacon.

Tisztelt Országgyűlés! Az információs társadalom kiépítése alapvető fontosságú Magyarország számára is. Az információk adatbankokból való lehívását nagymértékben segítette az internet terjedése. Bevezetőmben említettem már a háborút. A valósághoz tartozik, hogy a háborúra való felkészülés döntő mértékben segítette az internet létrehozását.

Az amerikai hadügyminisztérium kutatási programjának célja az volt, hogy egy számítógépek közötti adatkommunikációs hálózatot úgy építsenek ki, hogy a hálózat egy elemének kiesése esetén is a hálózat többi eleme korlátlanul működőképes maradjon. Egy gyakorlatilag elpusztíthatatlan kommunikációs rendszert építettek így ki. 1998-as adatok szerint akkor 70 ezer hálózatból álló rendszert kötöttek össze, az akkori becslések szerint 50-100 millió között volt a felhasználók száma, amely szám azóta is állandóan emelkedik.

A fejlődés persze nem állt meg, ma már megfigyelhető a telefon és a számítástechnika mellett a televízió betársulása is az informatikai adatátviteli rendszerekbe. Korábban elképzelhetetlen mennyiségű adatbázishoz jutnak hozzá a hazai internetfelhasználók is. Talán ezért is várja el tőlünk az Európai Unió, hogy mi is az ő normáikhoz hasonlóan védjük az adatbázisok készítőinek jogait.

Tisztelt Országgyűlés! A közismert mondás szerint a puding próbája az evés. A gyakorlat dönti majd el, hogy jól szabályoztuk-e a szerzők, adatbázis-előállítók védelmét. A tervezetben van néhány előírás, amely mindenképpen pontosítást igényel. Például a 84/A. § (5) bekezdése alapján az adatbázis előállítóját akkor illetik meg az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényel. A jelentős ráfordítás fogalmát célszerű lenne a törvényben pontosítani, a későbbi viták elkerülése céljából.

Vagy: a 84/C. § (1) bekezdés 3. pontja szerint bírósági, továbbá államigazgatási vagy más hatósági eljárásban bizonyítás céljára az adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható vagy újrahasznosítható a célnak megfelelő módon és mértékig. Vajon ki dönti el, hogy mi a megfelelő mód és mérték? Hatósági eljárás keretében egy bizonyítási eljárás során miért kell és kinek kell dönteni az újrahasznosításról? Ezek a túlságosan tág szabályok sérthetik a szerzők érdekeit.

A törvénytervezet indoklása többször is hivatkozik az európai uniós csatlakozás feladataira. Kedvező tendencia, hogy a kormány előterjeszti az egyes tárgyalásra kerülő témáknál a csatlakozási követelményeknek megfelelő joganyagot. Azt is látni kell azonban, hogy az Európai Unió egy rendszer, amelyhez való csatlakozásunk nem valósul meg automatikusan egy-egy átvett jogi norma segítségével.

Az alkotáshoz, a művek szerzéséhez, létrehozásához alkotó légkörre is szükség van. Ez a légkör ma hiányzik Magyarországon, és ezen sürgősen változtatni kell. Ha ezt nekem nem hiszik el, javaslom elolvasni Macskássy Izolda művésznő közelmúltban megjelent nyilatkozatait a művészek életérzéseiről a mai Magyarországon.

Tisztelt Országgyűlés! Törekednünk kell arra - és ehhez mi minden szükséges támogatást megadunk -, hogy a magyar munkaerő ne értékelődjön le az uniós csatlakozás során se. Hazai szerzőink minél nagyobb számban váljanak adatbázisok készítőivé, és ne rekedjünk meg csak a felhasználás szintjén. Mert mennyit is ért jelenleg egy magyar műszaki ember, egy potenciális alkotó? Külföldön munkát vállalók beszámolóiból tudom, hogy jelenleg a többségük hazai végzettségéhez képest alacsonyabb munkakör betöltésére kényszerül. Például a mérnök technikusi, a technikus szakmunkási, a szakmunkás betanított munkákat végez. Ez sajnos akkor is így van, ha egy részük ezt itthon nem szívesen vallja be, a kizsákmányolás egyéb formáiról már nem is beszélve.

Ha idehaza közös erőfeszítéssel alkotó légkört tudunk teremteni, akkor a hátrányunkat fokozatosan le tudjuk dolgozni. Bízom benne, hogy e jogszabály szolgálja a fenti célokat, ezért a törvényjavaslatot frakciónk is támogatni tudja.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

 




Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai