Felszólalás adatai

DR. BODA ILONA, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A büntető törvénykönyvhöz fűzött legnagyobb igény mindig is a stabilitás igénye volt, az, hogy az életviszonyokat hosszú távra és kiszámíthatóan szabályozza. Sajnos korunk napi valósága ezt az általános követelményrendszert, úgy tűnik, több soron áttöri. A büntető törvénykönyv legutóbbi nagyobb módosítására 2000 márciusában került sor, ám felgyorsult, változó világunk kikényszerítette, hogy azóta két kisebb terjedelmű törvény ismét módosította a kódexet. A kormány pedig most szeptemberben benyújtotta a Házhoz a Btk. újabb és most már nagyobb terjedelmű módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Amint arról a miniszteri indokolás számot ad, a törvényjavaslat benyújtásának elsődleges oka, hogy az európai uniós követelményeknek hazánk büntetőjoga is megfeleljen. Ezzel a kitétellel mindenképpen egyet kell hogy értsünk. Úgy gondolom, hogy a kormány által kitűzött cél ezzel a megfogalmazással indokolható és elfogadható.

A változásokat, amelyek ebben az előttünk fekvő javaslatban fekszenek, alapvetően három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba azok a módosítások tartoznak, amelyek a bűnözés szerkezetében, összetételében bekövetkezett változások következményeit vonják le, egyben igazodnak az Európai Unió és az ENSZ által megfogalmazott jogi dokumentumokhoz.

A törvényjavaslat itt felsoroltak közötti leglényegesebb elemének a bűnszervezetre vonatkozó hatályos rendelkezések korszerűsítését tartjuk, amelyek jogharmonizációs kötelezettségeinkkel függnek össze. A bűnszervezetre vonatkozó hatályos jogi szabályozásunk ugyanis eddig nem felelt meg nemzetközi kötelezettségvállalásainknak. A mostani módosítás arra irányul, hogy a bűnszervezet fogalmát az ENSZ e tárgyban kidolgozott egyezményeinek és az Európai Unió által kibocsátott normáknak megfelelően határozza meg, vagyis a bűnszervezetet önállóan határozza meg, ne utaljon vissza a magyar büntetőjogban már bevett bűnszövetség fogalmára, tehát mintegy sui generis tényállásként szabályozza magát a bűnszervezetet mint fogalmi elemet.

A módosítás másik eleme, hogy a Btk. ne egyes bűncselekmények minősítő körülményeként határozza meg a bűnszervezet keretében történő elkövetést, hanem általános részi rendelkezéssel írja elő, hogy minden esetben, amikor is az öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt bűnszervezet keretében követik el, a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ez a kodifikációs megoldás - csak jelzem - nem idegen a magyar büntetőjogtól, hiszen hasonló módon rendeli súlyosabban büntetni a Btk. a különös és többszörös visszaesőket is.

A bűnszervezet fogalmi körében maradva a javaslat meghatározó eleme még, hogy a bűnszervezetben való részvételt, mint említettem, önálló bűncselekményként rendeli büntetni, szemben a jelenleg hatályos bűnszervezet létrehozása elnevezésű, a gyakorlatban szinte alkalmazhatatlan tényállással. A bűnszervezetben részvétel előkészületi jellegű tényállás, tehát a bűncselekmény bűnszervezet keretében elkövetésére felhívással, a közös elkövetésben való megállapodással, illetve bármilyen, az elkövetést könnyítő vagy segítő feltétel biztosításával megvalósulhat. Ezt a módosítást tehát frakciónk nevében mindenféleképpen üdvözöljük és támogatjuk. A bűnszervezet fogalmi köre olyan súlyos fogalmi kör, olyan súlyos cselekmények elkövetésére ad lehetőséget, amelyet mindenképpen önálló törvényi tényállás rangján, fokozottan érdemes büntetni.

(10.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat rendelkezéseinek második fontos csoportja a vesztegetésre, az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények korszerűsítésére és kiegészítésére vonatkozó javaslat. Mindannyian tudjuk, hogy a vesztegetési bűncselekményekkel szemben megnövekedett a társadalom érzékenysége.

Erre figyelemmel támogatni tudjuk a törvényjavaslatnak azt az elképzelését, amely a vesztegetési bűncselekmények büntetési tételeinek egy tételkerettel történő megemelésére irányul. Támogatjuk a törvényjavaslat azon rendelkezéseit is, amelyek az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények korszerűsítésére vonatkoznának, így például a zugírászat, a zártörés tényállásának módosítását, a bírósági végrehajtás akadályozása elnevezésű bűncselekmény beiktatását és a nemzetközi bíróság előtt elkövetett, igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény bevezetését.

Harmadik elemként a törvényjavaslat ismét korszerűsíti a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó szabályokat. Jelentősen átalakítja a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűncselekményét, az új számviteli törvény hatálybalépése miatt szükségessé vált korrekciókat is elvégzi a Btk. megfelelő tényállásában, jelentősen módosítja - szintén nemzetközi egyezményekből fakadóan - a számítógépes bűncselekményekre vonatkozó szabályozást. Ezekkel a módosításokkal is mindenben egyetértünk.

A törvényjavaslat több új bűncselekményt iktat be a gazdasági bűncselekményekről rendelkező fejezetbe. Így például teljesen átalakítja a pénzmosásra vonatkozó szabályokat, büntetni rendeli a saját bűncselekményből származó vagyonra elkövetett pénzmosást, ami azért bennem egy kis aggodalmat is kelt, mert felvetődik esetleg bennem annak a gondolata, hogy nem ütközik-e ez a szabályozás a kétszeres értékelés tilalmába, e vonatkozásban esetlegesen módosító javaslatokat fogunk a törvényhez előterjeszteni.

Új bűncselekményként került a Btk.-ba a pénzhamisítás elősegítése, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése és módosulnak a bankkártyával elkövetett bűncselekmények tényállásai is.

A gazdasági bűncselekményekre vonatkozó büntetőjogi szabályozás gyakori változtatásai érthetőek ugyan, ám mégis elgondolkodtató, hogy nem lehetne-e valamilyen olyan megoldást találni, amellyel elkerülhető lenne a Btk. fent jelzettekben már említett ilyen gyakori módosítása. A gyakorlatban ugyanis sok nehézséget okoz a büntető anyagi jogi szabályok gyakori módosítása a bíróságok, illetve más jogalkalmazó szervek munkájában is, hiszen az új tényállásokkal megismerkedni, az új tényállásokat a gyakorlatban alkalmazni nemegyszer komoly problémákat vet fel. Ugyanez mondható el a szellemi alkotásokat védő büntetőjogi tényállásokra, amelyek módosítása, bár szükségszerű, mégis elgondolkodtató, hogy legutóbb e tényállások 1999 végén, tehát alig két éve módosultak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat számos kiemelt elemével egyetértve az egészéről az a véleményünk, hogy régi adósságot pótol azzal, hogy ismét minősített esetként rendeli büntetni a lopás és rongálás körében a vallási tisztelet tárgyaira vagy a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra elkövetett ilyen cselekményt. A törvényjavaslat ezzel visszatér az 1961 előtti állapothoz, amikor a kegyhelyek megrongálását, illetve ellopását a Csemegi-kódexre emlékeztető módon, azaz hasonló módon szabályozta. Ezt a módosítást is tehát mindenféleképpen egyetértőleg támogatjuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A frakciónk továbbra is hisz abban, hogy a büntetőjog csak végső eszköz a negatív, káros, mindannyiunkat sérthető vagy veszélyeztethető társadalmi jelenségek elleni küzdelemben, olyan eszköz azonban, amelyet folyamatosan karban kell tartani, amelynek hatékony reagálóképességét biztosítanunk és erősítenünk kell.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat, meggyőződésem, hogy ennek a szellemében készült. A Független Kisgazdapárt frakciója ezért a törvényjavaslatot összességében támogatja, de egyetért a Fidesz-frakció azon elképzelésével, hogy a következő kormányzati ciklusban olyan új büntető törvénykönyvet kell alkotnunk, amely stabilan, kiszámíthatóan és hosszú időre szabályozza azokat a tényállásokat, amelyeket a büntetőjog eszközeivel kell értékelni.

Köszönöm a figyelmüket, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)