Készült: 2024.03.28.21:50:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

144. ülésnap (2020.07.01.),  43-50. felszólalás
Felszólalás oka Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája
Felszólalás ideje 17:40


Felszólalások:   35-42   43-50   51-60      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a pénteki ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/10312. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Ágh Péter képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!

ÁGH PÉTER, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. június 25-én tartott ülésén megtárgyalta a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló T/10312. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 6 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház előtt fekvő törvényjavaslat alapvető célja a rendszerváltást követő földprivatizációs eljárások eredményeként kialakult osztatlan közös földtulajdon felszámolása, a felszámolás érdemi gyorsítása. Az osztatlan közös földtulajdon több mint egymillió darab ingatlant terhel, amelyek összterülete meghaladja a 2,4 millió hektárt, az érintett tulajdonostársak száma pedig mintegy 3,5 millió fő. Nekik kínál érdemi, gyors és méltányos megoldásokat a törvényjavaslat az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére.

Az előterjesztés célja minden esetben a felek egyezségének támogatása, a tulajdonrészek minél nagyobb számban történő önálló ingatlanná alakítása, valamint a tényleges földhasználók további tulajdonszerzésének ösztönzése és mindezek által jól hasznosítható birtoktestek kialakítása egy, a jelenleginél jelentősen rövidebb folyamat keretében. A benyújtott törvényjavaslat alapján az osztatlan közös tulajdonnal érintett földek jogi sorsát egységes elvek mentén, a jelenleginél sokkal olcsóbb és gyorsabb eljárások keretében, az állam minimális szerepvállalása mellett lehet majd rendezni, ami minden érintett gazdálkodónak az érdeke.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az osztatlan közös tulajdon felszámolásának elősegítése érdekében az elmondottakra tekintettel a benyújtott törvényjavaslat támogatását kérjük.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Farkas Sándor államtitkár úr, miniszterhelyettes jelezte, hogy a vita későbbi szakaszában kíván felszólalni. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Magyar Zoltán képviselő úrnak, aki a Mezőgazdasági bizottságban kialakult kisebbségi véleményt ismerteti. Öné a szó, képviselő úr.

MAGYAR ZOLTÁN, a Mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Nem megismételve az általános vitát, szeretném röviden összefoglalni, hogy mégis melyek voltak azok a fenntartások, amelyeket megosztottunk a bizottsági ülésen kormánypárti képviselőtársainkkal. Abban nem volt vita közöttünk már az elejétől fogva, hogy az osztatlan közös földterületeket fel kell számolni. Ez az a forma, ami talán a leginkább versenyhátrányt okozott a hazai mezőgazdaság szereplőinek, és ami egy folyamatos felesleges bürokratikus terhet rótt a gazdálkodókra.

Olyannyira ezen az állásponton vagyunk, hogy a Jobbik gyakorlatilag 2010 óta, mondhatni, minden egyes ülésszakban benyújtott olyan törvénymódosítási javaslati szándékot, amely igyekezett ezt a helyzetet orvosolni. A költségvetéshez minden évben kivétel nélkül nyújtottunk be olyan módosító indítványt, amely lehetővé tette volna azt, hogy nagyobb forrást biztosítsunk az osztatlan közös földterületek kimérésére. Egyrészt ez csökkentette volna az érintett földtulajdonosok terheit, amennyiben rászánják magukat erre a cselekményre, másrészt pedig lehetőséget teremtett volna arra is, hogy az állam ezt egy sokkal gyorsabb formában, egy gyorsított eljárás keretében hajtsa végre. Tehát talán nem kell tovább bizonygatnom azt, hogy nagyon elkötelezettek vagyunk a tekintetben, hogy ezt a formát fel kell számolni.

És itt jutunk el ahhoz a helyzethez, ahhoz az érvhez, amely indokolja azt, hogy mégis a tartózkodás mellett foglalunk állást: a legnagyobb problémánk a javaslattal az, hogy számunkra teljesen elfogadhatatlan módon és indokolatlanul kinyitja a lehetőségét annak, hogy az egyébként közmegegyezés tárgyát képző 300 hektáros birtokmaximumot kitolja, megszünteti e tekintetben. Tehát azokra a földtulajdonosokra, akik a jogszabályban megfelelnek annak, hogy ilyen módon földtulajdont szerezzenek, növeljék annak számát és arányát, e speciális helyzetben nem vonatkozik a 300 hektáros birtokmaximum, azaz nem számíttatik ebbe bele, bármekkora mértékben képesek növelni az osztatlan közös felszámolásával a saját tulajdonukat. Ez számunkra nem elfogadható, és nem is kaptunk rá igazán józan érvet, hogy erre miért lenne szükség.

Értem én, hogy a felszámoláshoz szükséges lehet egy átmeneti időszak, azaz, ha egy adott földtulajdonosnak, mondjuk, időszakosan a felszámolás miatt 300 hektár fölé növekedik a földtulajdona, az elfogadható, hiszen előfordulhat az a teljesen életszerű helyzet, hogy családi okokból, személyes kötődés miatt szüksége van erre a földterületre, és jogosan is tart rá igényt. De erre mi azt mondjuk, hogy akkor, mondjuk, legyen egy üzleti év a határidő vagy legyen néhány hónap, amíg ezt a megnövekedett birtokméretet le kell vinnie 300 hektárra vagy az alá, azaz az általa kiválasztott, a tulajdonából kiválasztott földterületek közül vigye piacra azt a mennyiséget, ami aztán biztosítja, hogy visszakerüljön a 300 hektáros birtokméret alá, ami, még egyszer mondom, abszolút közmegegyezés tárgyát képezte mind ez idáig, az Országgyűlés minden pártja a rendszerváltás óta e tekintetben tudtommal egységes volt, és nem volt ezzel kapcsolatban semmilyen komolyabb kritika.

És önök, akik egyébként ellenzékben még oly hangosan hirdették azt, hogy a családi gazdaságok oldalára kell állni, és hogy mind a támogatás, mind a birtokpolitika tekintetében őket kell előtérbe helyezni, most ezt a logikát rúgják fel, és saját korábbi érvelésükkel mennek szembe, amikor lazítják ezt az eddigi korlátozást.

Tehát ez volt az a fő motívum, az a fő érv, amely azt mondatja velünk, hogy a jogszabály így bizony nem teljességgel őszinte a tekintetben, amikor megfogalmazza a céljait, és itt egyfajta birtokkoncentrációt elősegítő motívum is megjelenik a jogszabályban.

A gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban is, hogy áttérjek más kritikákra, voltak fenntartásaink. Itt viszont arról tudok beszámolni, hogy több érdemi módosító javaslat is elfogadásra került, amit ezúton is köszönök, és remélem, hogy más törvényeknél is példaértékű lesz ez a hozzáállás. Némelyik saját jogon, ellenzéki javaslatként ment át, némelyiket megfontolva, átrágva később fogadtuk vagy fogadjuk el, ezek mindenképp pozitívak, és ezeket szeretném megköszönni a magyar gazdálkodók nevében. De még egyszer hangsúlyozom, hogy a legfontosabb, a leginkább égbekiáltó problémát nem orvosolták, ezért én arra fogok javaslatot tenni, hogy a Jobbik frakciója tartózkodjon ezen javaslatnál. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, független képviselő. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági rendeltetésű földterületek osztatlan közös tulajdonának felszámolása valóban 30 éve akár az Országgyűlésben, akár a gazdák közt, akár a közéletben egy rendre igényelt eljárás, és természetesen ezt üdvözölni kell.

(12.50)

Azért azt meg kell mondjuk, hogy a kárpótlási eljárásnak a nem éppen egészséges rendszere volt, ami kialakította ezt az irdatlan nagy méretű, 3,5 millió embert érintő, 2,4 millió hektáros területeken fennálló közös tulajdont.

Azt mondja a jogalkotó vagy a kormány a javaslattételben, hogy a versenyképességet kívánják ezzel növelni. Azért meg kell mondjam, hogy a legnagyobb gazdálkodóknak a birtokai általában egy kézben vannak; akik a mezőgazdaság versenyképességét szolgálják és erősítik, azok jellemzően nem ilyen osztatlan közös tulajdonokban teszik ezt.

A kormányzat úgy gondolta, hogy azoknál a földterületeknél és azoknál a tulajdonosoknál, ahol nem lehet felderíteni azt, hogy hol vannak, létezneke, kicsodák, nem lehet bevonni őket az eljárásba, kicsi az osztatlan közös tulajdonra eső földterületük, akkor a legvégső megoldás az, hogy állami tulajdonba kerülnek ezek a jószágtestek. Nem tudom elképzelni, hogy ha a tulajdon szentségét a kormányzat ennyire fontosnak tartja, akkor miért nem lehetett inkább azt megtenni, hogy azok a tulajdonostársak, akik osztoztak azon a földterületen, és kimérték a saját területeiket, miért nem az lett volna a megoldás, hogy akkor arányosan ezeket a pici földterületeket meg tudták volna kapni.

Én úgy gondolom, hogy nem lehet az, hogy az állam legyen kedvezményezett egy ilyen eljárásrend után. Úgy gondolom, hogy meg tudták volna azt tenni, hogy ezek a tulajdonostársak letétbe helyezzék azt az összeget, ami arra a területre jut, amit ők megkapnak, mert ezek a feltételek fennállnak, és akkor mégsem megint az állam földtulajdonát gazdagítjuk, méghozzá olyan földtulajdonát, amivel igazán nem nagyon fog tudni mit kezdeni. Tehát megint az lesz, hogy értékesíteni fogja, iszonyú nagy költségeket fog a költségvetésnek megint teremteni.

A kormányzat igen széles körben szokta a saját elveit és propagandáját hirdetni. Azt is tudjuk, hogy bár rengeteg ember figyelemmel kíséri ennek a javaslatnak a sorsát, mégis úgy gondolom, hogy a kormány most tudná igazán bebizonyítani, hogy propagandatevékenységét a polgárok hasznára akarná folytatni. Nagy tisztelettel kérem, hogy minél szélesebb körben, minél nagyobb felületeken hirdessék meg az országban a polgárok felé, hogy nézzenek utána, vane örökölt, valamilyen módon megszerzett földtulajdonuk, és igyekezzenek részt venni az osztatlan közös tulajdonok felszámolásában.

Ugyanis hogyha a kormányzatnak tényleg az a célja, hogy ezzel az eszközrendszerrel a tulajdonjogok egységét és a földtulajdonok és a földterületek egységét kívánja megteremteni, akkor mindent-mindent tegyen meg azért, hogy tényleg az összes polgárhoz, az állítólag 3,5 millió érintett személyhez eljusson a hír, vegyenek ebben részt, legyenek ott tevőlegesen, és minél kevesebb olyan földterületrész maradjon, amelynek nem találják a tulajdonosát, aki nem tud részt venni ebben az eljárásrendben.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki szólni a napirendi pont keretében. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.Megadom a szót Farkas Sándor miniszterhelyettes úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy a mai, mondhatnám így, záróvita is azt bizonyítja, hogy ezzel a törvénnyel az agráriumban a kárpótlást követően a földtulajdonosoknak, akik természetesen, mondhatom így, osztatlan közös földtulajdonnal rendelkeztek, rendelkeznek, végre eljött az a pillanat, amikor láthatóan olyan, az ellenzék részéről sem igazán kifogásolt törvényt alkotunk, alkottunk, amely jelentős részben meg fogja oldani ennek a közös földtulajdonnak a sorsát.Természetesen tudjuk azt, hogy ez egy nagyon komoly feladat lesz jelentős részben a földtulajdonosok részéről, akik részaránnyal rendelkeznek, hogy ismételten megszervezzék úgymond önmagukat, és majd a végrehajtási rendeletben szereplő osztó program alapján sikerüljön végérvényesen szétosztani, megosztani ezt a földterületet annak érdekében, amit itt önök részben kifogásoltak, de higgyék el, hogy szerintem ez helyes kifejezés, amikor azt mondjuk, hogy versenyképes gazdaság-üzemméretet alakítsunk ki.

Nem akarom ezt a vitát megnyitni, és azt hiszem, erről nagyon sokat is tudnánk vitatkozni, hogy mi az, hogy versenyképesség, mi az, hogy megfelelő méret. Ezt a vitát már lefolytattuk egy jó párszor itt a parlamentben is ellenzéki és kormánypárti képviselők között.

De ahogy telik az idő, múlik az idő, látjuk a klimatikus viszonyok változását, látjuk ezt a hektikus időjárást, látjuk a különböző gazdasági folyamatokat, látjuk a különböző árutőzsdéknek a mozgását, látjuk azt, hogy hogyan értékelődött föl pont most, a koronavírus idején az agrárágazat, az egészségesélelmiszer-előállítás, mennyire fontos az, ha egy országnak megvan a biztonságos élelmiszerháttere, amit nem más, mint a magyar mezőgazdaság teremt és fog megteremteni itt, Magyarországon.

Éppen ezért fontosnak tartom azt is, hogy ez alapján az, hogy ez a gazda most iksz területen  számot nem akarok mondani  gazdálkodik, és az osztatlan földtulajdon rendezése során netalántán átlépi a 300 hektárt, higgyék el nekem, 40 éven keresztül gazdálkodó emberként, hogy ezek már nem olyan számok, amitől rettegni kell. Ezek már gyakorlatilag a mai időszakban, most nem azt mondom, hogy ez minden területre érvényes, minden területre, minden tájegységre, de higgyék el, ha megnézzük, hogy ha versenyképességről, racionális gazdálkodásról, új technológiák alkalmazásáról, netalán öntözésfejlesztésről is beszélünk, ezeket nem lehet egy-két hektáron végrehajtani.

Ezért a célunk az, hogy a magángazdálkodók is jelentős részben, ez gyakorlatilag kimondottan arról szól, hogy a magángazdálkodók e törvény alapján minél könnyebben jussanak azokhoz a földterületekhez, amin lehet, hogy ma még éppen bérleti jogviszony áll fenn vagy akár egy hosszú távú bérleti jogviszony, ezáltal kerülhet a tulajdonába, ami természetesen magát a gazdálkodás struktúráját, magát a gazdálkodást tudja egyszerűsíteni.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Éppen ezért én annak nagyon örülök, hogy Magyar Zoltán képviselőtársam úgy ítélte meg, hogy a Mezőgazdasági bizottságban elfogadott módosító indítványai példaértékűek. Ebből is láthatja azt, tisztelt képviselő úr, hogy ez a törvény több annál, mint egy egyszerű törvény, ez több annál, nem csak azért, mert 3,5 millió személyt érint ez a törvény várhatóan. Ez több annál, ezt sokkal jobban átrágtuk, ha szabad így fogalmazni, sokkal több társadalmi egyeztetés volt, sokkal több érdekképviselettel gondoltuk végig ennek a törvénynek a lehetőségeit. Én annak kimondottan örülök, hogy végre eljutottunk oda 30 év után, hogy ezt a kérdést, nyugodt lelkiismerettel mondhatom, megnyugtatóan tudjuk zárni.

Éppen ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy pénteken az igen szavazatukkal támogassák ezt a, majdnem mondhatnám, történelmi jelentőségű törvényt.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   35-42   43-50   51-60      Ülésnap adatai