Felszólalás adatai

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosítása tárgyában előterjesztett törvényjavaslat alapvetően kettős célkitűzés megvalósítását szolgálja. Egyrészről eleget kíván tenni az Alkotmánybíróság 7/2001. számú határozatából következő törvényalkotási feladatoknak, másrészt az eredeti törvény elfogadása óta szükségessé vált néhány fontos módosításra tesz javaslatot.

Az Alkotmánybíróság említett határozata az Országgyűlés számára anélkül is törvényalkotási feladatot szab, hogy azt maga a határozat kifejezetten előírná. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az Alkotmánybíróság által a törvényből ez év december 15-ei hatállyal törölni rendelt részeknek helyes jogi rendelkezésekkel, illetve fogalmakkal történő pótlása mellőzhetetlen. A törvényjavaslat elsősorban ezt a feladatot kívánja elvégezni, mire is tekintettel a törvényjavaslat szükségessége, így az eredeti törvény módosításának a szükségessége aligha vitatható.

Az eredeti törvény módosítása alkalmat ad arra is, hogy az intézmény szerepének és működésének egyes tapasztalatai okán, illetve jogrendszerünk bizonyos változásai következtében szükségessé vált változásokat megfontolás tárgyává tegyük, és azokat az eredeti törvény további módosításaként megvalósítsuk.

A kormány helyesen jár el akkor, amikor az intézményrendszer átfogó felülvizsgálatát nem tűzi ki célul. Ilyen felülvizsgálatra, ha az egyáltalán szükséges, az intézmény életében eltelt rövid idő még messze nem nyújt sem kellő alapot, sem megfelelő tapasztalatokat. Ez azonban nem állhat útjában annak, hogy az eddig szerzett ismereteink alapján a szükségesnek látszó módosításokat végrehajtsuk. Ez a szempont általánosságban ugyancsak az előttünk fekvő törvénymódosítás szükségességét igazolja.

A törvényjavaslat mindkét kérdéskörben helyes, jól végiggondolt terveken alapszik. Egyetértünk azzal, hogy az országgyűlési biztosok hatásköre az Országgyűlés közhatalmi tevékenységének vizsgálatára ne terjedjen ki. Ez már önmagában következik abból az alkotmányügyi konstrukcióból, hogy az országgyűlési biztosok az Országgyűlés ellenőrző funkcióját gyakorolják, és hogy feladatuk az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságok kivizsgáltatása és orvoslása. E tekintetben egyébként az Alkotmánybíróság számunkra világos mezsgyét szab.

Egyetértünk továbbá azzal is, hogy a bíróságok, illetve az úgynevezett kvázi bíróságok - például a választottbíróságok, békéltető testületek - tevékenysége ugyancsak nem kerül ombudsmani ellenőrzés alá. Az Alkotmánybíróság döntése egyébként az eredeti törvény 29. § (1) bekezdése f) és h) pontjai megsemmisítésével megint csak a jogbizonytalanságot eredményező kodifikációs probléma kiküszöbölését célozta, azzal az előttünk fekvő javaslatban szereplő megoldás nem áll ellentétben, és megfelel az alapvető alkotmányossági és jogállami követelményeknek. Meggyőzőnek látszanak azok az érvek is, amelyek a törvényjavaslatnak az Alkotmánybíróság határozatán túlmutató részei alátámasztására, akár a javaslat írásbeli indokolásában említésre kerültek vagy akár most itt, az expozé során elhangzottak.

Támogatjuk a törvényjavaslatban jelentkező azon elvi meggondolást, hogy a jogrendszer változásainak konzekvenciáit az ombudsmani intézmény tekintetében is levonjuk. Így támogatjuk, hogy az időközben nyomozati jogkört kapott szervek tevékenységére az országgyűlési biztosok hatásköre kiterjesztésre kerüljön. Ezzel a rendelkezéssel az alkotmányos jogok védelme kap a jogi változásokra tekintettel teljesebb körű védelmet.

Támogatjuk azt az elgondolást is, hogy a jövőben tartozzanak a vizsgálható szervek közé a kötelező tagságon alapuló köztestületek is. Egyetértünk azzal, a jogvédelmet legalábbis jelzésértékűen tágító javaslattal is, hogy az ellenőrzés alá tartozó hatóságok körében a szűkebb államigazgatási jelző helyett a tágabb közigazgatási jelző jelenjen meg a törvény szövegében. Ez a rendelkezés tulajdonképpen pontosító jellegű is egyben, amiképpen hasonló a törvényben a rendőrség és a rendészeti szervek szövegrész helyett a rendészeti szervek szövegrész felvétele is. Elnézést, itt tévedtem, rendfenntartó szervek, ha jól emlékszem. (Dr. Hende Csaba: Rendvédelmi!) Rendvédelmi - köszönöm a segítséget, államtitkár úr. Tehát még egyszer mondanám, pontosító jellegű ugyancsak a törvényben a rendőrség és a rendészeti szervek szövegrész helyett a rendvédelmi szervek szövegrész felvétele is.

Üdvözöljük, hogy a törvényjavaslat a közigazgatási jogorvoslat fogalmának értelmezésénél olyan megoldást tartalmaz, amely szélesíti az országgyűlési biztosok hatáskörét. Fontosnak tartjuk annak kimondását is, hogy az országgyűlési biztos az általa nem vizsgálható szervektől is kérhet írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot vagy más véleményt. Elvi jelentőségűnek tartjuk annak kimondását is, hogy az országgyűlési biztoshoz fordulása miatt senkit nem érhet hátrány.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakból következően a törvényjavaslat azon túl, hogy eleget tesz az Alkotmánybíróság határozatából következő törvényalkotási feladatoknak, az eredeti törvényt számos ponton javítja, mégpedig az alkotmányos jogok védelmét szélesítő, erősítő irányban. Lényegesnek tartom azt is, hogy a törvényjavaslat megalkotása során a kormány - miként azt képviselője az alkotmányügyi bizottság ülésén is elmondotta, és itt az államtitkár úr többször is hangoztatta - beszerezte az országgyűlési biztosok véleményét a javaslatról, akik a törvényjavaslat megoldásaival egyetértettek, illetve, hogy az előttünk fekvő javaslat több esetben is az ombudsmanok kifejezett jelzése és felvetése alapján kívánja rendezni a felmerülő kérdéseket.

Összegezve, a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében a törvényjavaslatot támogatom, és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom.

Köszönöm figyelmüket. (Dr. Hende Csaba tapsol.)