Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Múlt péntek óta pontosan tudjuk, hogy mit akartak eltitkolni. Múlt pénteken a Magyar Nemzeti Bank nem tehetett mást, miután minden pert elveszített, mint hogy a honlapjára feltette azokat az adatokat, amelyeket szocialista képviselők kipereltek a Magyar Nemzeti Banktól.

(10.10)

Ezzel párhuzamosan ‑ bár nem tették fel a honlapjukra ‑ nekem e-mailen keresztül elektronikus formában eljuttatták azokat az adatokat, amelyek a pénteken nyilvánosságra kerülteket kiegészítik. Egyébként ezek tartalma is szégyenletes a Magyar Nemzeti Bankra nézve. Először is szeretném megjegyezni, hogy a hozzánk e-mailben eljuttatott adatok nyilvánosságát az MSZP meg fogja teremteni, ahhoz bárki más hozzáférhet ebben az országban.

Nézzük a tényeket! Kezdetben arra gyanakodtunk, hogy egyszerűen egy hóbortos jegybankelnökkel van dolgunk, aki a saját személyes céljaira, hóbortjaira nem restell közpénzek milliárdjait elkölteni. Azt gondoltuk, hogy kedvet kapott Matolcsy György az ingatlanpiaci megmérettetésre, és a Magyar Nemzeti Bankból egyfajta ingatlankezelő vállalatot csinálván különböző luxusingatlanok vásárlásába kezdett. Azt gondoltuk kezdetben, hogy nemcsak Habony Árpádot jellemzi a műkincsek imádata, hanem a jegybank elnökét, Matolcsy Györgyöt is, és ennek keretében közpénzekből különböző műkincseket vásárol. Azt gondoltuk, hogy egy valóságos életművésszel van dolgunk, és a napvilágra került tervek szerint ezért tervez borozót nyitni a Várban a Magyar Nemzeti Bank, és ezért tervez megvásárolt ingatlanaiban különböző wellnessrészlegeket; javították gyorsan ezeket a terveket, de minden feliratot azért az idő rövidsége miatt nem tudtak eltüntetni.

Tehát azt hittük kezdetben ‑ egyébként ez is önmagában szégyenletes ‑, hogy nincs másról szó, mint hogy közel 300 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank elkölt saját személyes vesszőparipáira, egyszerűen azért, mert megteheti, mert a kormánynak mint a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetnek egy szava nincs a tekintetben, hogy a Magyar Nemzeti Bank tevékenysége valóban a Magyar Nemzeti Bank tevékenységének felel‑e meg, vagy valami egyéb más dolognak is. De a kormánynak egyrészt egy szava nem volt, másrészt valamennyi esetben, amikor a Magyar Nemzeti Bank megpróbálta eltitkolni ezeket az adatokat, akkor a kormány támogatta itt a parlamentben a törvényjavaslatot; ennek szűkített változatát, ami a Magyar Nemzeti Bank elnökének fizetésemelést irányoz elő, pedig épp ezekben a percekben erősítette meg a kormány, hogy szintén támogatja, nyilván azért, mert egyetért ezekkel a célokkal.

Múlt péntek óta pontosan tudjuk, hogy nem egyszerűen egy magyar nábobról, közpénzekből habzsi-dőzsi vállalkozásokba kezdő jegybankelnökről van szó, hanem egy olyan kiterjedt üzleti tevékenységről, ami felveti a törvényellenesség gyanúját is. Egészen elképesztő, hogy a Magyar Nemzeti Bank közpénzekből próbál meg Fidesz-közeli vállalkozásoknak olyan forrást biztosítani, ami médiabirodalmak létrehozására, finanszírozására irányul, hogy közpénzekből képes a saját rokonait támogatni több tízmillió forint értékben. Egészen elképesztő, hogy a Magyar Nemzeti Bank nyereségét, ami abból keletkezett ‑ és ezt ne felejtsük el ‑, hogy Matolcsy György kormánytagként is és jegybankelnökként is a forint gyengítésén dolgozott ahelyett, hogy az erősítésén fáradozott volna, ebből keletkezett ez a nyereség, amit most ilyen botrányos módon költ a Magyar Nemzeti Bank.

Ezek után azt gondolnánk, hogy valami személyi konzekvenciának leszünk tanúi. Az Oszmán Birodalomban ilyenkor a szultán azért selyemzsinórt küldött. Demokratikus jogállamban természetesen ez nem gyakorlat, nem lehet gyakorlat. Demokratikus jogállamokban ilyenkor az, aki lebukott, fogja magát és lemond, és magánemberként néz szembe a következményekkel. Nem ez történt. Matolcsy György a botrány kirobbanása után, a botrányos adatok ömlése óta él és virul, eszébe nem jut lemondani, viszont a Fidesznek eszébe jut fizetésemelést adni neki.

Egészen elképesztő, hogy ahelyett, hogy egyébként szedné a sátorfáját, és a Magyar Nemzeti Bank éléről, a magyar gazdaságpolitikából eltűnne ilyen botrányos előzmények után, ehhez képest a Fidesz úgy gondolja, maga Matolcsy György is úgy gondolja, hogy olyan korszakos tettet hajtott végre ezzel a botrányos működéssel, hogy nemhogy le kéne mondania, ellenkezőleg, fizetésemelést kéne adni neki. És ha már Matolcsy György fájlalta, hogy ez ellenzéki képviselőknek nem jutott eszébe ‑ múlt héten fájlalta itt a plenáris ülésen Matolcsy György, hogy miért nem MSZP-s képviselők tettek javaslatot az ő fizetésének az emelésére ‑, nekünk mellesleg eszünkbe se jutna ilyesmi ezek után, megteszi ezt most helyettünk a Fidesz, és az egész törvényjavaslatból néhány szépséghibát leszámítva még annyi maradt, hogy a botrányos tevékenységet folytató jegybankelnök fizetését ötmillió forintra növeli. Egészen elképesztő, hölgyeim és uraim!

A Magyar Szocialista Párt álláspontja az, hogy minden adatnak, ami a közpénzek elherdálásával kapcsolatos, nyilvánosságra kell kerülni, mindenkinek, aki ebben vétkezett, vállalnia kell a felelősséget, ezt a törvényjavaslatot pedig úgy, ahogy van, el kell felejteni és vissza kell vonni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban. ‑ Dr. Schiffer András tapsol.)