Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor, következő ülésünkön a törvényjavaslat elfogadásáról döntünk.

Soron következik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/17338. számon, a gazdasági bizottság ajánlását T/17338/1. számon kapták kézhez a képviselők.

Megadom a szót Molnár Albert államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának.

MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma csupa olyan törvényt nyújtunk be, ami 12 oldalas; és ugyanúgy 33 paragrafusból áll, mint az iménti, ez nyilván a véletlenek játéka. Hogy miért is fontos, hogy milyen egy pénzügyi szektor egy országban, azt nem példázza jobban, mint az a tény, hogy amikor külföldi befektetőkkel beszélünk Magyarországról, akkor azt mondják, hogy Magyarországon stabil, kiszámítható a pénzügyi szektor, állapota versenyképességi kérdés, és azért is fektetnének be szívesen Magyarországon, mert a pénzüket biztonságban érzik, a pénzügyi szektor megfelelő hátteret biztosít a finanszírozáshoz, a pénzek elszámolásához. A pénzügyi szektor állapota és milyensége társadalmi hangulatot befolyásoló tényező, stabilitást, biztonságot ad egy átlátható, jogszerűen működő pénzügyi rendszer.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat elsődleges célja szintén a már említett közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény - a továbbiakban egyszerűen Ket.-nek fogom nevezni, mert némi időkímélést feltételezve ez talán gazdaságos lesz számunkra -, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény közötti összhang megteremtése, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének feladatköréből a felügyelt pénzügyi szervezetek és a pénzügyi piac sajátosságaiból fakadó eltérő szabályozási követelmények megvalósítása a cél.

A Ket. egyes más eljárásokhoz, így például az iparjogvédelmi eljárásokhoz, a piacfelügyeleti és a piac szabályozásával kapcsolatos eljárásokhoz hasonlóan a pénz- és tőkepiaci, a biztosítási, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és magán-nyugdíjpénztári tevékenység felügyeletével kapcsolatos eljárásban is lehetővé teszi, hogy szabályait csak akkor kelljen alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg. A PSZÁF eljárásának privilegizált voltát a hatályos jogszabályokkal megegyezően elsődlegesen az indokolja, hogy eljárása a nemzetközi gyakorlattal és számos esetben a vonatkozó európai uniós irányelveknek való megfeleltetésnek megfelelően, az általános közigazgatási eljárás kereteibe nem illeszthető be.

Ennek megfelelően a javaslat szerint a PSZÁF által végzett ügyfajták közül az engedélyezési eljárásban, amely természetesen alapítási és tevékenységi engedély külön-külön megszerzésére irányuló eljárás, a PSZÁF a határozatát a kérelem beérkezésétől számított 90 napon belül köteles meghozni. A Ket. általános eljárási határidejénél hosszabb határidő biztosítását a piacra lépni kívánó hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési szolgáltatók, árutőzsdei szolgáltatók, biztosítók, illetve a piac további szereplői által a gazdaság egészére és pénzügyi stabilitására gyakorolt hatás súlya, illetve az engedély megadásáig vizsgálandó adatok széles köre indokolja. Az engedély megadására vonatkozó határozatnak megalapozottnak kell lennie, mivel a közérdekre alapvető kihatással bír.

A felügyeleti ellenőrzés szabályai a Ket. adta kereteken belül igazodnak a pénzügyi ágazati törvények alapján kialakult gyakorlathoz, azaz a felügyeleti ellenőrzés továbbra is a jogszabályban meghatározottak szerinti rendszeres adatszolgáltatáson, illetve a felügyelet által lefolytatott ellenőrzési eljáráson alapul. Fontos változás azonban, hogy a javaslat megszünteti a kétévenkénti átfogó ellenőrzés kötelezettségét, ehelyett a PSZÁF a piaci folyamatok folyamatos figyelemmel kísérése, monitoringrendszere alapján ütemezi ellenőrzését.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat további célja, hogy a Ket.-tel kapcsolatos jogalkotási feladatokon túlmenően összehangolja a jelenleg az egyes ágazati törvényekben szereplő eljárási szabályokat. Igaz mindez a korábban már említett engedélyezési és felügyeleti ellenőrzési eljárásokra, valamint a PSZÁF által alkalmazható intézkedésekkel, azaz a piac szereplőire vonatkozó egyes jogszabályok megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményekkel kapcsolatos eljárásfajtára is.

(17.10)

A javaslat egységesíti a felügyeleti díj kiszámítására és bevallására vonatkozó technikai jellegű rendelkezéseket, így a díj kiszámítását és bevallását külön jogszabályban meghatározott nyomtatványon kell teljesíteni. A díjbevallást tartalmazó okirat pedig végrehajtható okiratnak minősülne, egyben a végrehajtást is a PSZÁF foganatosítaná, a Ket. szabályainak megfelelő alkalmazásával.

A javaslat az ágazati törvényekben szereplő, a fogyasztói bejelentésekkel kapcsolatos rendelkezéseket is átülteti, illetve egyértelművé teszi a PSZÁF bejelentésekkel kapcsolatos kötelezettségeit, valamint pontosítja az ügyintézési határidőket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül, de nem utolsósorban meg kell említenem a javaslat által bevezetett új eljárásfajtát, a piacfelügyeleti eljárást, amelynek segítségével a PSZÁF hatékonyabban léphet fel az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött, de ennek hiányában végzett, pénzügyi szektorhoz kapcsolódó tevékenységekkel szemben.

A javaslat pontosan meghatározza a piacfelügyeleti tevékenység körében alkalmazható intézkedéseket is, így a PSZÁF engedély nélküli tevékenység tényállásának megállapítása esetén megtiltja a tevékenység végzését, büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál, amennyiben a tevékenység a megítélése szerint bűncselekménynek minősül, illetőleg pénzbírságot szab ki. Abban az esetben, ha a pénzügyi szervezet végez olyan tevékenységet, amelyre nem rendelkezik engedéllyel, a PSZÁF természetesen alkalmazhatja a hagyományos intézkedéseket is. A javaslat rendelkezései megvalósulásához szükséges mértékben módosítja, illetve hatályon kívül helyezi a pénzügyi ágazati törvények azon rendelkezéseit, amelyek a jelen módosítás során részben vagy egészben átültetésre kerültek.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottakból is kiderül, hogy a PSZÁF hatékony működése és természetesen ezen keresztül a pénzügyi piac biztonsága, illetve a piaci szereplők ügyfeleként megjelenő állampolgárok érdekeinek védelme szempontjából elengedhetetlen javaslatot terjeszt önök elé a kormány, ezért kérem önöket, hogy a lefolytatandó vitához, a törvény elfogadásához aktívan járuljanak hozzá.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Keller László képviselő úrnak, a költségvetési bizottság előadójának. Öt perce van, képviselő úr.

KELLER LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság ülésén rögtön az elején tisztáztuk, hogy ez a törvényjavaslat nem politikai tartalmú, hanem inkább szakmai törvényjavaslatként kezelhető. Éppen ezért érdemi ellenvélemény sem hangzott el azok szájából, akik gyakorlatilag mégsem biztosították támogatásukról a törvényjavaslatot. De a költségvetési bizottságban a többség természetesen általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot.

Ahogy az államtitkár úr is szólt arról, hogy mi a célja ennek a törvényjavaslatnak, ez két pontban fogalmazható meg nagyon röviden: egyrészt a közigazgatási hatósági eljáráshoz szóló törvényhez történő illesztés, másrészt pedig egy egységesebb jogi keret megteremtése.

Ami az elsőt illeti: természetes, hogy mindkét cél érdekében meg kell tenni a szükséges intézkedést. A bizottság egyetért azzal, hogy a Ket. alkalmazása tekintetében a PSZÁF által folytatott ügyfajták esetén biztosított legyen az általános normáktól való eltérés, vagyis csak akkor kell alkalmazni a Ket.-et, amit már az államtitkár úr definiált, rövidített formájában, ha ez a törvény eltérő szabályokat nem állapít meg. Ami a második célkitűzés megvalósítását illeti, abból kiindulva, hogy a szervezetileg egységes felügyelet eltérő pénzügyi piacokra fejti ki a hatását, szükséges, hogy az ellenőrzési, engedélyezési eljárásokat egységesen szabályozza a törvény. Ez általános vélekedése volt a bizottságnak.

A második kérdéskör, amit érintettünk a bizottságban, hogy a nagyobb nyilvánosság irányába tett lépésként értékelhető a közzétételi kör bővítése azzal, hogy a honlapon közzé kell tenni a tevékenységi engedéllyel rendelkezők jegyzékét, a külföldi felügyeleti hatóságokkal kötött megállapodások tényét és a jogorvoslattal kapcsolatos információkat. Ezzel az ügyfelek gyakorlatilag tájékozottabbak lehetnek, és a felügyelettel szemben pedig nyilván növekszik a bizalom, ha ez a nyilvánosságra hozatal megvalósul.

A harmadik kérdéskör, amiről szó volt a bizottsági ülésen: kifejezésre juttattuk, hogy támogatjuk a díjfizetéssel kapcsolatos szabályozóváltozást, azt, hogy a pénzügyi szervezet által kitöltött, díjbevallást tartalmazó nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősüljön a jövőben.

Negyedik kérdésként pedig megfogalmaztuk a véleményünket, hogy a törvényjavaslat elfogadásával a felügyelet tevékenysége áttekinthetőbb, kiszámíthatóbb és egyértelműbb lesz. A költségvetési bizottság véleménye szerint a törvény jól fogja szolgálni a pénz- és tőkepiac, a biztosítási, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és a magán-nyugdíjpénztári piac fejlődését.

Még egyszer, ezekkel a megállapításokkal és véleményekkel a költségvetési bizottság általános vitára alkalmasnak találta és támogathatónak ítéli a benyújtott törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Most az írásban előre jelentkezett képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Molnár László képviselő úrnak, az MSZP-ből.

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt évben módosítottuk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényt a befektetők védelme érdekében. Igyekeztünk bezárni mindazokat a kiskapukat, amik a korábbi időszakban még nyitva maradtak. Elképzelhető, hogy nem mindenben sikerült ezt még megtennünk.

Az akkori időszakbeli és a mai törvénygerinc kapcsán továbbra is a pénzügyi tárgyú törvények, így most 12 törvény módosítása kerül előtérbe, elsősorban a közigazgatási eljárási törvény átültetése miatt. Nyilvánvalóan a hitelintézeti, a biztosítási, a tőkepiaci - és nem sorolom fel, itt elhangzott már - törvényben szereplő különös szabályok alkalmazása a közigazgatási eljárási törvény 13. §-a szerinti megfogalmazással átültetésre került.

Az, ami a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél újként megjelenik, a felügyeleti eljárás, szintén egy régi adóssága ennek a törvénynek. Én azt gondolom, hogy a korábbi szervezeti-tartalmi egység mellett mindenképpen ki kell emelni azt is, hogy a közigazgatási eljárási törvény egy újfajta szemléletet is hoz, hiszen ez a törvény, mint korábban is, a közhatalom egyik komoly letéteményese volt, azonban ennek úgy kell működnie, hogy az ügyfél abban a viszonyrendszerben, ahol partner lehet - nyilván a súlyának és a személyének megfelelően -, az ügy jellegétől függően együttműködő legyen mindkét fél.

Itt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete természetesen a teljesítőképesség, a jogkövetés kapcsán, mint ahogy az eljárási törvény egésze, csak indokolt esetben alkalmazza a rendelkezésre álló hatalmi eszközöket. Az '57. évi IV. törvényhez viszonyítva ez lényeges eltérés, és szükségessé teszi a PSZÁF-törvény 3. §-ában felsorolt szaktörvények ilyetén való módosítását.

Én azt gondolom, hogy a közigazgatási rendszerben, mint minden másban, a nyilvánosság jelentős visszatartó erő a társadalom egészét érintően. Éppen ezért, amikor a szabályozás arról beszél, és valahol a háttérben a magyar tőkepiaci lap megszűnése kapcsán hozzánk eljuttatott vélemény is arról szól, amiről szól ez az egyéni befektetői kezdeményezés, nyilvánvaló, hogy a honlapon megjelenő Határozatok Tárának teljességét veti fel, ami, azt gondolom, a mai viszonyok között elvárható. Nyilván ezt meg kell vizsgálni anyagi függvényében is.

(17.20)

A határidőkről itt már szólt, ezek technikai jellegűek, bár nagyon fontos technikai jellegű módosítások. Azt gondolom, hogy ismételni itt az államtitkár úr által elmondottakat nem szükséges.

A felügyeleti díjra vonatkozó kérdés felvetődött az elmúlt években is, ennek szabályainak objektív rendezése, számításos módon történő fizetése szintén fontos tétele a szabályozásnak.

A pénzügyi piac nemzetközi jellegére tekintettel a felügyelet eljárása során eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától, illetve az iratok ilyetén történő benyújtásától is. Azt gondolom, hogy a szaktörvényből átültetett intézkedésekre vonatkozó szabályok célja lehetővé teszi a felügyeleti tevékenység, illetve a felügyeletnek a pénzügyi tevékenységek egységes megítélését és ennek a napi munkában való érvényesülését is.

A szocialista képviselőcsoport tisztelettel kéri a képviselőket, hogy támogassák a kormány előterjesztését. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Dancsó József képviselő úrnak, a Fideszből.

DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban úgy van, ahogy ön is az expozéjának elején szólt arról, hogy egy ország pénzügyi stabilitását, pénzügyi helyzetét nagyban befolyásolja az, hogy milyen az intézményrendszere, ezen belül is milyen a pénzintézetek, a befektetési szolgáltatást nyújtók helyzete, milyen szabályozási környezet veszi őket körül, mennyire stabil ez a környezet. Akkor, amikor erről beszélünk, nyilván nem lehet elmenni a mellett a tény mellett, hogy ebben mind a kormány, mind pedig a parlament, amely hozza a törvényeket, fontos elem, fontos tényező. Ekkor elgondolkodik az ember, hogy vajon ezt a célt szolgálta-e az, hogy két évvel ezelőtt Szász Károly, akkori PSZÁF-elnök ellen egy kormányzati attak teremtődött, egy olyan támadássorozat, amely végül is a teljes ellehetetlenítését eredményezte, sőt emlékszünk, még azt a vádat is megkapta, hogy saját magát megverte.

Úgy gondolom, hogy amikor a pénzügyi rendszer stabilitásáról beszélünk, igenis bizony ilyen felelőssége van a kormánynak, hogy ilyen helyzeteket ne állítson elő, ne teremtsen meg, és ne alakítsa úgy a törvényeket, hogy gyakorlatilag veszélyeztesse a pénzügyi ellenőrző hatóság működését, jogbizonytalanságot okozva ezáltal, amelyet nyilván a bíróságnak kellett helyretenni, és kimondani a verdiktet, hogy törvényellenesen mozdították el a PSZÁF elnökét a székéből. Hogyha ezen túllépünk, ez azért mindenképpen tanulsággal kell szolgáljon a kormány számára, hogy erőszakosan nem célszerű és nem szabad beavatkozni a pénzintézeti rendszerbe, hiszen ez a rendszer egy rendkívül sérülékeny intézményhálózat, és bármely eleméhez ilyen durván hozzányúlunk, azonnal konkrét és forintosítható, vagy ahogy most hallottuk a számviteli törvény vitája során, eurósítható következményei lesznek, s ettől bizony óvakodni kell, mert valahol az egész nemzetgazdaság, valamennyi adófizető látja a kárát, és fizeti meg a költségeit.

Amennyiben a stabilitás fontosságát hangsúlyozzuk, és nem hangsúlyozhatjuk eléggé, bizony felvetődik az a kérdés, hogy vajon mi történt azokban az ügyekben, amelyek a közvélemény és nyilván az érintettek kedélyét is joggal borzolták. Gondolok én itt a Kereskedelmi és Hitelbank brókercége körül kialakult helyzetre, a Baumag ügyére vagy a Duna Profit ügyére, vagy sorolhatnánk még a befektetési szövetkezeteket, amelyek végül is valahogy kicsusszantak mind a hitelintézeti törvény, mind a PSZÁF-ról szóló törvény hatálya alól. Történt-e érdemben előrelépés ezekben az ügyekben? Persze lehet azt mondani, mint ahogy itt mondták képviselőtársaim is, hogy bizonyos szakaszba már kerültek ezek az ügyek, csak épp az érintettek nem érzik, azok a befektetők, akik jóhiszeműen, akik több tízezren vannak az országban, úgy gondolták, hogy biztonságos helyre fektetik be a pénzüket, hiszen a pénzügyi és a pénzintézeti rendszer stabilan működik Magyarországon, és bizony akkor szembesültek azzal, hogy ez nincs így, amikor futhattak a pénzük után, és többéves pereskedés vár rájuk. Nagyon úgy tűnik, ez a többéves pereskedés sem eredményezi nagy valószínűséggel azt, hogy visszakapják legalábbis a befektetett tőkéjüket, hogy az elvesztett kamatról és egyéb javakról ne is beszéljünk. Ráadásul az a sok idegesség, amely ezzel a helyzettel járt, ez pedig megfizethetetlen a kárvallottaknak.

Tehát szeretném fölhívni tisztelt államtitkár úr figyelmét is és a kormány tagjainak figyelmét is, rendkívül fontos az, hogy a hazai pénzintézeti rendszer stabilan és kiszámíthatóan működjön, arról már nem is beszélve, hogy ez valóban az ország versenyképességének egyik fontos eleme.

Ennek alapján, értékelve magát az előterjesztést, ahogy Molnár képviselő úr is jelezte, nem először van már előttünk hasonló törvényjavaslat, amely a PSZÁF-ról szól, tavaly is tárgyaltunk erről. Akkor egy lényeges eleme volt, épp az ilyen jellegű esetek, mint a Baumag vagy a Duna Profit ügye, egyfajta módosítás, hogy a reklámtevékenységekkel kapcsolatban jobban odafigyelhessen a PSZÁF, hatékonyabban felléphessen a tiltott pénzintézeti tevékenységgel kapcsolatban, de hát akkor is éreztük már, és gondolom, érezték is képviselőtársaim, hogy az a módosítás és az a szabályozás sem volt elegendő. Aztán megint eltelt egy év, amikor újra előjött ez a kérdés, és itt a közigazgatási eljárásról szóló törvénnyel való harmonizálás kapcsán, illetve a különös szabályok megalkotásával kapcsolatban került végül is be elénk ez a törvényjavaslat, s azt kell mondanom, hogy gyakorlatilag ami ehhez kapcsolódik, illetve azok a különös szabályok, amelyekről államtitkár úr is expozéjában szólt, úgy gondolom, hogy különösebben nem kell megmagyarázzuk, hiszen egyértelműek és világosak. Tudjuk azt, hogy a piacra lépés lehetősége sokkal nagyobb odafigyelést igényel a szabályozási oldalról is, hiszen jóval jelentősebb intézményekről van szó, már elnézést, mint mondjuk, egy egyéni vállalkozó - és nem akarok ezzel megsérteni egyetlenegy egyéni vállalkozót sem - vagy egy kis betéti társaság piacra lépése kapcsán. Itt igenis egy komoly szeletéről van szó a nemzetgazdaságnak.

Tehát azt kell mondanom, hogy ezek a módosítások, illetve ezeknek a különös szabályoknak a beemelése eljárásjogilag támogathatóak és rendjénvalóak, helyénvalóak, már csak azért is, hiszen tudjuk, hogy hamarosan bevezetésre kerül, november elsejével hatályba lép a közigazgatási eljárásról szóló törvény, és ez mindenképpen szükségelteti azt, hogy hozzáigazítsuk az egyes ágazati törvényeket, azaz a különös szabályokat megalkossuk.

Ezen túlmenően három területre koncentrálnék, egyrészt, ahogy említettem is, épp a befektetési szövetkezetek vagy a Kereskedelmi Bank brókercége által előjött anomáliák mindenképpen szükségessé teszik azt, hogy a piacfelügyeleti eljárás belekerüljön ebbe a módosításba. Azt kell mondanom, hogy helyes, rendjén van, gyakorlatilag egyet lehet ezzel a módosítással érteni, csak egyetlenegy dolgot hiányolok, hogy erre miért kellett két évet várni. Miért kellett két évet várni erre a módosításra? Miért nem lehetett azonnal cselekedni? Meg kellett várni, hogy több tízezer kisbefektető még a reményét is elveszítse, hogy visszakaphassa a pénzét? Ez nem egy bonyolult módosítás, amit önök most alkalmaztak, és jó módosítás. Egyszerűen ott marad az emberben a kérdés, egy fájó kérdés, hogy miért kellett erre két évet várni.

A 23. § is egy érdekes kérdést vet fel, hiszen a felügyeleti eljárással foglalkozik a fogyasztói bejelentésekkel kapcsolatban. Itt azért fontos megállnunk, mert eddig, és a javaslatból továbbra is az szüremlik ki, hogy egyfajta postás szerepét tölti be a felügyelet.

(17.30)

Hiszen ha ügyfélként volt valakinek egy panasza - és nagyon fontosnak tartom azt, hogy az ügyfelek tájékoztatása, az ügyfélvédelem még inkább hangsúlyos legyen ebben a törvényjavaslatban -, és az történt, hogy nem tudott dűlőre jutni a pénzintézettel, a PSZÁF-hoz írt egy panaszos levelet, ő leküldte vagy visszaküldte a pénzintézethez, az megválaszolta, és közölték az ügyféllel, gyakorlatilag nem történt semmi, a pénzintézet álláspontját az ügyfél kénytelen volt elfogadni.

Én úgy gondolom, hogy el kellene azon gondolkodni, hogy épp a piac önszabályozó szerepét erősítve, a választottbíróságok szerepét is bevonva talán szerencsésebb lenne az ügyfelek érdekében is az, hogyha ezeket az intézményeket az ilyen jellegű vitákba bevonnánk, talán hatékonyabban működne, mint csupán csak a hatóság egyfajta postás szerepének az erőltetése. És nagyon fontosnak tartom azt, hogy ne csak lehetőségként, hanem kötelezettségként is merüljön föl, hogy ha ilyen jellegű panasz merült föl, a PSZÁF valóban végezze el a helyszíni ellenőrzést is az adott pénzintézetnél. Ezzel kapcsolatban módosító indítvánnyal is éltem.

És még egy fontos elemre szeretnék kitérni, ami a záró rendelkezésekben szerepel, amelyet az államtitkár úr is érintett, ez pedig a hitelintézetekről szóló törvény 146. §-ának (1) és (4) bekezdése, amely előírta azt, hogy eddig kétévente kötelező volt a hitelintézeteknek az átfogó ellenőrzése. Én úgy gondolom, épp ezekből az okfejtésekből kiindulva, amit az előbb elmondtam, hogy szerencsés talán továbbra is fönntartani ezt a lehetőséget. Azt mondhatjuk, hogy talán még nem értünk el abba a stádiumba, hogy eltöröljük a PSZÁF-nak ezt a kötelezettségét, és talán célszerű még egy átmeneti időszakot hagyni arra, hogy ez a kétévente bekövetkező helyszíni ellenőrzés megtörténjen. A magyar pénzintézeti rendszer stabilitása szempontjából, én úgy érzem, hogy pár évig ezt még fönn kellene tartani, és utána el lehetne gondolkodni azon, hogy esetlegesen valóban el lehetne törölni ezt a kétéves kötelező korlátot, de a jelen helyzetben talán célszerűnek tűnik, ha ezt még fönntartjuk.

Szóba került már itt, Molnár képviselő úr is említette a Tebész javaslatát. Én úgy gondolom, hogy be fognak kerülni a bizottságok elé módosító javaslatok, és ezt értékelnünk kell, meg kell vizsgálnunk ennek a jogosultságát. Mindenképpen fontos hangsúlyozni azt, hogy a kisbefektetők érdekei ne sérüljenek. A kisbefektetők mindig kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, próbáljunk meg legalábbis egy kicsit elmozdulni feléjük, és az ő érdekeiket, javaslataikat is figyelembe venni.

Összességében azt tudom mondani, hogy az eljárásról szóló részek támogatandóak, helyesek és fontosak. Nyilván azok a felvetések, amelyeket én itt megtettem a hozzászólásomban, módosító javaslatok formájában is testet öltenek, és a módosító javaslatok vitája során, a részletes vitában nyilván kialakul az az álláspont, amely a törvényjavaslat végleges, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja határozott véleményének kialakulásához (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), kiforrásához megteremtődik.

Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Bőhm András képviselő úrnak, az SZDSZ képviselőcsoportjából... (Jelzésre:) Bocsánat! Megadom a szót Szalay Gábor képviselő úrnak.

SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Nemrégen, tavaly decemberben hoztuk meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt, és az elfogadás, pontosabban a hatálybalépés óta tudjuk, hogy ezeknek az általános szabályoknak elsődlegessége van a különös eljárási szabályokkal szemben.

Mégis, már ezen törvényben is rendelkezés történt arról, hogy ezen általános normáktól bizonyos esetekben eltérésre nyílik lehetőség, eltérésre nyílik lehetőség a pénz- és tőkepiaci, a biztosítási, az önkéntes biztosítópénztári és a magán-nyugdíjpénztári tevékenységek felügyeletével kapcsolatos eljárások során. Nyilván erre alapoz az előttünk lévő és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslat módosítása, melynek általános indoklásából megtudhatjuk - idézem -, hogy a felügyelet - mármint a PSZÁF - számára előírt feladatok összetettsége, illetve a stabilitást fenyegető veszélyek elhárítását célzó gyors intézkedések igénye indokolttá teszi a Ket. szabályaitól való eltérést, különös tekintettel az eljárási határidőkre, az ügyfeleket megillető egyes eljárási jogosultságok korlátozására.

Ezen korlátozásoknak azonban nyilvánvalóan van egy olyan ésszerű határa, amely nem teszi teljes mértékben lehetetlenné és kizárttá más szempontok vagy más érdekek, más érdekeltek alapvető jogainak érvényesülését sem. Márpedig az előttünk lévő törvénytervezet, amelyet összességében támogatni tudunk, és örömmel hallottuk, hogy az előttünk felszólaló képviselők is ekként foglaltak állást, de mégis, ezen törvényjavaslatnak a jelenlegi formájában van két-három olyan pontja, amely meggyőződésem szerint módosításra, javításra szorul, és amely két-három pont meglehetősen súlyosan és aránytalanul korlátozza egyes érdekeltek, például - és ez is elhangzott már - a tőzsdei kis- és magánbefektetők jogait.

Alig több mint egy hét telt el azóta, hogy a kormány meghirdette az úgynevezett tőzsdeélénkítő csomagját. Nyilván a magyar gazdaság érdekeinek felismerésére vezethető vissza ezen tőzsdeélénkítő csomag kormányszintű meghirdetése. Ugyanis felismerte a kormány, hogy a piacgazdaság ezen alapintézménye, bárhogy szárnyal is a BUX, nem igazán töltheti be a szerepét, hogyha cégek, vállalatok kevéssé érdeklődnek az egyik oldalon, a másik oldalon pedig ugyanúgy az intézményi és kis- és magánbefektetők szintén kevéssé vesznek részt a tőzsdén. A cégek azért kerülnek hátrányos helyzetbe, ha nem mennek tőzsdére, mert ezáltal a legolcsóbb és legátláthatóbb fejlesztési forrásról mondanak le, míg a kisbefektetők pedig azért, mert azok a hatalmas eredmények, amelyek realizálhatók a tőzsdén, nem nekik jutnak osztályrészül, hanem külföldi, általában intézményi befektetőknek.

Tehát a kormány jó felismerésből táplálkozva hirdette meg ezt a tőzsdeélénkítési csomagot, és most úgy tűnik, hogy ha itt az előttünk lévő törvényjavaslat egy-két pontján nem módosítunk, akkor ez bizony ellene megy ennek a hangulatnak és ennek az intézkedésnek. Három ilyen részt szeretnék a törvényből kiemelni, ahol véleményem szerint - és részben elhangzott már az előző felszólalások során, tehát mások szerint is - a kisbefektetőket kedvezőtlenül érintő, szűkítő rendelkezésekkel találkozhatunk.

A törvényjavaslat, az előttünk lévő törvényjavaslat például megfogalmazza az ügyfél fogalmát, amibe a kisbefektetők nem férnek bele, miközben a PSZÁF határozatainak esetleges felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságtól csak az ügyfeleknek lehet kérni és indítványozni, azaz a kisbefektetőknek nem, csak azoknak, akik a PSZÁF határozataiban név szerint is szerepelnek.

Így azután a kis- és magánbefektetők tulajdonképpen, bár jogukban és érdekeltségük okán sérelmet szenvedhetnek, jogorvoslati lehetőséggel a törvény jelenlegi megfogalmazása szerint nem élhetnek, a kisbefektetők kizárásra kerülnek a jogorvoslati eljárás kezdeményezéséből. Így csak a felvásárlók és nem a kis- és magánbefektetők indíthatnak esetleg, adott esetben a PSZÁF határozataival szemben bírósági jogorvoslati eljárást, és ez meglehetősen méltánytalan, nem is racionális, és úgy gondolom, ezt mindenképp orvosolnunk kellene.

Ugyancsak megkérdőjelezhető az a szándék, hogy a PSZÁF nem lenne kötelezve határozatainak integráns közzétételére a saját honlapján.

(17.40)

Az persze indokolt, hogy a különféle bank-, üzleti, biztosítási, értékpapírtitkokra vonatkozó előírásokat és jogszabályokat ezen közzététel során szigorúan figyelembe vegyük és tiszteletben tartsuk, ugyanakkor annak indokoltsága már nem igazán belátható, hogy ezen túlmenően miért szelektálhatna szabadon a PSZÁF a határozatainak közzététele során, hogy azokból mely részeket tesz közzé, és mely részeket nem tesz közzé a saját honlapján.

Ugyancsak különös rendelkezés - és erről Molnár képviselő úr szólt már előttem -, amely szerint a PSZÁF ellenérdekű fél hiányában eltekinthet a magyar nyelv használatától az eljárása során. Ez azért különös, hiszen több esetben az, hogy van-e ellenérdekű fél egy eljárás során vagy nincs, csak az eljárás végén derült ki, és nem előbb.

Összességében: mi úgy gondoljuk a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, hogy az előttünk lévő PSZÁF-törvény támogatható és támogatandó, azonban szükségesnek tartjuk, hogy az említett hibáit orvosoljuk, és erre vonatkozó módosító indítvánnyal éltünk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Most megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak, az MDF képviselőcsoportjából.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja áttekintette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény módosítását, és az alábbi véleményt alakította ki a törvényjavaslatról.

Általános észrevételként: a törvénymódosító szándékkal elvben egyet tudunk érteni, de az előterjesztés túlnyomó része sajnos lényegében csupán három csoportba sorolható, úgymint a lényeges hiányzó elemek, pontatlanságok, technikai hibák és végül felesleges vagy zavart keltő elemek. Kénytelen vagyok kiemelni az elsőt, azaz az hiányzó legfontosabb elemeket, ha már egyszer módosítja az Országgyűlés a törvényt. Ezek listája igen hosszú lehetne, ezért csak távirati stílusban a legkirívóbb hiányosságokat említem meg.

Hiányolható, illetve aggályos, hogy a törvényjavaslat 9/C. § b) pontjában a felügyeleti tanács kompetenciájába tartozzanak például a pénztárak is. Véleményem szerint elegendő volna, ha a pénz- és tőkepiacokat jelentős mértékben befolyásolni képes intézmények alapításának és tevékenységi engedélyük visszavonásának engedélyezése lenne az ft hatáskörében. Ez akár valamilyen nominális határhoz lehetne köthető.

Hiányolható, hogy a felügyeleti tanács tagjai, a főigazgató és helyettesei bármely okból történő munkaviszonyának megszűnését követően egy éven belül nem helyezkedhet el a felügyelet által felügyelt intézménynél. Ellenkező esetben versenyelőnyhöz juttathatja új munkaadóját, hiszen olyan információkkal rendelkezhet, melyek ismerete erre alkalmas lehet.

Hiányolható, hogy az ft elnökének Országgyűlés általi választása kétharmados legyen, a pártsemlegességet biztosítandó. Elsősorban is a felügyeleti tanáccsal - a későbbiekben: ft - kapcsolatos szabályozásra fókuszáltunk, hiszen ez az intézmény létrejötte óta lényegesen megváltoztatta a felügyelet irányítási mechanizmusát, működését. Az MDF-nek kezdettől fogva fenntartásai voltak a konstrukció ellen, de ha már egyszer létrejött, akkor annak működési hatékonyságán és ezáltal a felügyelete működési hatékonyságán célszerű korrekciókra kívánom a figyelmet felhívni. Ezen túlmenően néhány, szemet szúró pontatlanságra, technikai jellegű változtatásra is javaslatot teszek a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében.

A következő pontatlanságokat és korrigálandó dolgokat vettük észre a törvényjavaslatban.

A pénzügyi szervezet fogalmát meg kellene határozni, mert máshol ilyen fogalom nem szerepel. Nem tudni például, beleértendő-e a pénzügyi szervezetbe az értékpapír-kibocsátó is. Ez azért releváns, mert a pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos tevékenységet együtt kezeli a jogszabály. Meggondolandó, hogy az értékpapír-kibocsátóknál is kívánatos-e a helyszíni ellenőrzés.

A javaslat 1. § (5) bekezdése és 8. § - a felügyeleti tanács elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal vezetése felett. Ez a hivatal függőségét jelenti, ezért elhagyandó, helyette a mi javaslatunk: a hivatal vezetése felett a munkáltatói jogokat a miniszterelnök a pénzügyminiszter útján gyakorolja, meghatározandók ezen munkáltatói jogok.

Az 5. §-hoz: a 6. § (1) bekezdésében szemantikailag helytelen, és emiatt félreértések, illetve viták forrása lehet a felsorolásban szereplő pénztártagok előtt a “vagyö kötőszó használata, amely egyfajta diszjunktialitást sugall, helyesen az “ésö vagy az “illetveö kötőszót javasolom.

A 7. § d) pontjában a felügyeleti tanács javaslatot tehet a felügyelet éves ellenőrzési tervéhez, nem pedig csupán jóváhagyja azt.

A 10. §-hoz: a 11/E. §-ból kimaradt az “írásbanö szóhasználat, más szóval a felügyelet írásban legyen köteles tájékoztatni az ügyfelet.

A 11/I. §-hoz: miért csak az engedélyezés során nem kérhet olyan iratot, melyről tudomása van? Helyesen: az engedélyezés és az ellenőrzés során.

Végül néhány elhagyandó, felesleges elem. A 6. § szellemiségével, céljával egyáltalán nem tudok egyetérteni, hiszen az eddigi pénzügyi kormányzat hatékony, monitoring jellegű működését erodálja. Ezzel a módosító javaslattal az eredeti törvényszöveg és szellemiség változatlanul hagyását javasolnánk.

A 11/H. §-hoz: az iratbetekintés jogának korlátozása aggályos, esélyegyenlőséget csorbíthat, hatósági túlkapások lehetőségét rejti magában, akár alkotmányos aggályokat is felvethet. Javasolom elhagyását, azaz ezt a pontot nem támogatjuk.

A 16. §-hoz: a 11/K. § (6) bekezdésében az ügyintézés 30 nap vagy 15 nap? Az ellentmondás feloldandó. Legegyszerűbb ezt a szakaszt elhagyni.

Összefoglalva: a benyújtott törvényjavaslat a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest lényegi pontokon hiányos, másutt pontatlanságokat tartalmaz. Ezek kijavítására javaslatokat tettünk a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében.

A beterjesztett törvényjavaslatot jelen formájában az MDF képviselőcsoportja nem tudja támogatni. A benyújtott módosítások támogatása esetén tudjuk csak álláspontunkat felülvizsgálni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót kétperces felszólalásra Molnár László képviselő úrnak, az MSZP képviselői sorából.

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Dancsó képviselő úr hozzászólása kapcsán kell reagálnom, ugyanis nem volt elég pontos a képviselő úr a felügyeleti eljárás kapcsán felvetett kérdéskörben.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mint egységes felügyelet a 2000. április 1-jével hatályos 1999. évi CXXIV. törvénnyel jött létre, és ebben az időszakban nem mi kormányoztunk. Szeretném elmondani, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet viszont végzett felügyeleti eljárást, sőt bírósági feljelentést is tett, és a Baumag-károsultak ügye 2003-ra csúcsosodott, amikor bedőlt a rendszer. Tehát ez, amit képviselő úr felvetett, azért nem helyénvaló, mert az egységes felügyeleti rendszer létrehozásakor maradt ki az ÁPTF-nek az a felügyeleti eljárás indítására vonatkozó joga, amit most rajtunk kér számon.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra Pettkó András képviselő urat illeti a szó.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében azt kérem az elnök asszonytól, hogy erre a vitára a módosításokat a mai ülésnap végéig lehessen benyújtani.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Dancsó József képviselő urat illeti a szó.

DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Amikor én arról beszéltem, tisztelt képviselő úr, hogy vajon miért kellett két évig várni ezzel a módosítással, amikor az ön által említett Baumag-ügy kicsúcsosodott - 2003 őszén, ha jól emlékszem -, épp erre az anomáliára hívtam föl a figyelmet, hogy két év eltelt, és igen sok idő lehetett volna akár a tavalyi módosításnál is behozni ezt a piacfelügyeleti eljárást, és betenni ebbe a törvénybe, a PSZÁF-ról szóló törvénybe. Tehát a hozzászólásomban én ezt hiányoltam, hogy miért kellett két évig várni, miért kell megvárni azt, hogy a kisbefektetők, a betétesek, a kisnyugdíjasok, a kivállalkozók teljes egészében elveszítsék megtakarításaikat, és gyakorlatilag esélyük se legyen, hogy mondjuk, egy végrehajtási eljárásban vagyont találjanak ezen szövetkezetek mögött, és valamilyen kielégítési sorrendben megkapják esetleg a megtakarításaik egy részét.

(17.50)

Csak az időhúzásra, illetve a késlekedésre szerettem volna ráirányítani ezzel a figyelmet. Még egyszer mondom, üdvözlöm, hogy végre bekerült, csak sajnos ezeknek a befektetőknek már nem fog sokat jelenteni. Reményeink szerint a jövő szempontjából fontos lehet, hogy legalább ilyen esetek az elkövetkezendőkben nem fognak előfordulni. Sajnos nekik ez kevés vigasz, de ők a régi szabályok szerint kárvallottak, károsultak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitát lezárom.

Kérdezem az államtitkár urat, hogy most kíván-e reagálni vagy a későbbiekben. (Molnár Albert: Szeretnék, igen.) Megadom a szót.

MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Úgy látom, hogy ismét egy olyan törvényt tárgyalunk, ahol nem lesz sok vitánk, illetve azon fogunk vitatkozni, hogy mivel egészítsük ki vagy mit hagyjunk el, ahogy az MDF-től hallottam. Nyitottak vagyunk ezekre a módosításokra.

1989-ben egy új gazdasági rendet indítottunk el, megváltoztak a körülmények, megváltozott a gazdaság feltétele, és nagyon sokan úgy gondolták, hogy lehet a zavarosban halászni, hogy szabályokat fel lehet rúgni, hogy be lehet csapni embereket. Azt gondolom, hogy a mindenkori kormányok ezeket nem nagyon ismerték fel. Mindenkori kormányokról beszélek, mert azért az Ybl Banktól elkezdve elindultak ezek a folyamatok. Azt hiszem, hogy lassan elérünk egy olyan konszolidált szintre, 15 évvel a rendszerváltás után, hogy felismerjük azokat a folyamatokat, amelyeket szabályozni kell, és felismerjük azt, hogy a pénzügyi rendszerünk stabilitása nemcsak belső nyugalmat és biztonságot jelent, hanem Magyarország versenyképességét is szolgálja.

Úgyhogy köszönöm a hozzászólásokat, várjuk a képviselő urak módosításait, és készek vagyunk arra, hogy szakmailag végiggondolva, ami ebből hasznosítható és előremutató, beépítsük a törvénybe.

Köszönöm szépen a hozzászólásokat. (Taps az MSZP soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiban.)