Készült: 2024.03.28.11:26:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

114. ülésnap (2003.12.02.),  425-487. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:18:23


Felszólalások:   27-425   425-487   487-496      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Ismét üres a képernyő, tehát úgy tűnik, hogy több felszólaló nincs. Az államtitkár úr szavaiból arra következtettem, hogy a határozathozatal előtt kíván zárszót mondani. (Dr. Veres János: Igen, elnök úr.) Köszönöm szépen.

A részletes vitát lezárom. A módosító javaslatokról a következő ülésünkön határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/6236. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/6236/31. számon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy a benyújtott módosító javaslatok számára és az összefüggéseikre figyelemmel a részletes vitát egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Aki a javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés az összevont tárgyalásra tett indítványt elfogadta.

Tájékoztatom önöket, hogy a vita nem nyílik meg a 20. pontra, mert azt előterjesztője visszavonta.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-29. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki ötperces időkeretben felszólalni. (Jelzésre:) Megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, MDF-frakció.

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A Magyar Demokrata Fórum álláspontját Font Sándor képviselőtársam az általános vita kezdetén nagyon határozottan rögzítette: elutasítjuk ezt a törvényjavaslatot. Rendkívül rossz előjelnek tekintjük, hogy az uniós csatlakozás előtti hónapokban szinte politikai provokációnak tekinthető javaslatot erőltet a kormányzat, és nem is törekszik a minimális közmegegyezésre. Ez rossz előjel, káros következményeit megint azok fizetik meg, akiknek állami védelmét éppen most kellene megerősíteni, mert a kisbefektetők, a kisvállalkozók tízezrei valóban fokozott, nem pedig lefokozott védelmet érdemelnek.

Annak, hogy mégis beadtunk egy módosító javaslatot, az az oka, és az ajánlás 8. pontjában szerepel ez a módosító javaslat, hogy felhívjam a képviselőtársaim figyelmét egy fokozott veszélyre. Ugyanis nem véletlenül alakult ki a személyes felelősségre építő államigazgatás gyakorlata a polgári demokráciákban. Az úgynevezett kollektív vezetés csak a felelősség elhárítását és az intézkedési lánc összezavarását segíti elő. Ez az előterjesztés a felügyeleti tanács formájában a rossz emlékű kollektív vezetés, azaz a kollektív felelőtlenség modelljét akarja visszacsempészni az államigazgatásba.

Volt már arra példa az ország történetében, hogy az egypártrendszer propagandistái azt sulykolták a közvéleménybe, illetve államjogi vizsgák idején ezt kérték számon a diákoktól, hogy a szocialista tábor országainak az úgynevezett kollektív vezetése magasabb rendű, azaz igazságosabb és hatékonyabb, mint az úgynevezett kapitalista országok egyszemélyes vezetésű államigazgatási modelljei. Ennek az elvnek a tükrében magasabb rendű, hatékonyabb intézmény volt a jellegtelen Elnöki Tanács a mai államfői posztnál, és állítólag magasabb rendű, hatékonyabb intézmény volt a kollektív szervezetként működő és szavazó Minisztertanács is a mai, személyében felelős miniszterelnök intézményénél.

Azt is hangsúlyoznunk kell, hogy ezek az állítólag kollektív elven működő döntéshozó szervek valójában valamennyi volt szocialista országban az egyszemélyes vezetést szolgálták, illetve az ilyen vezetés tényét leplezték. Látványosan rossz döntés esetén a kollektív testület bukott, és nem pedig a felelős, a valóban felelős. A világon mindenütt megbuktak ezek a felelősséget elrejtő, kollektív vezetési formák az államigazgatás területén, azaz súlyos precedenst teremthet ennek a rossz emlékű vezetési formának a felélesztése. Ma a bevezetés indokául ugyanazok a fals érvek szolgálnak, mint amilyenekkel évtizedekkel ezelőtt is indokolták a szocialista korszak állítólag magasabb rendű kollektív vezetését.

Hangsúlyozom tehát, hogy a történelem által meghaladottnak vélem a felügyeleti tanács bevezetésének ilyetén gondolatát. Ez a látszólag apró változtatás a pénzügyi államigazgatási szerkezetben az egész mai, a személyek felelősségén nyugvó államigazgatási rendünk működését teszi kérdésessé és hiteltelenné. Természetesen a rádió hallgatói nyilván hozzáteszik azt a gondolatot is, hogy valóban, a személyeket viszont felelősségre kell vonni, de azokat, akik valóban elkövették azokat a bűnöket, cselekményeket, amelyek ellenében kellene fokozottan védeni a kisbefektetőket.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Két percben kért szót Veres János államtitkár úr.

(16.50)

DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Lezsák Képviselő úr! Szeretném említeni Lezsák képviselő úr hozzászólása kapcsán azt, hogy picit pontatlan volt az a megállapítása, ami arra vonatkozott, hogy a világban sehol sem működnek ilyen jellegű, úgynevezett kollektív testületek hasonló jellegű államigazgatási döntéshozásban, ugyanis a magyar PSZÁF rokonszervezeténél Nagy-Britanniában, Londonban egy hasonló jellegű kollektív testület működik.

Tehát azt kell mondanom, hogy az Európai Unió országaiban van ilyenre is példa, van olyanra is példa, nincs egységes joggyakorlat ebben a kérdésben, de meggyőződésem szerint, ha nagyon belemélyednénk a különböző országok tapasztalataiba, akkor találnánk ilyen, olyan és amolyan gyakorlatot is. Azt kell tehát mondanom, hogy a Magyarországon kialakulthoz hasonló is van az Európai Unió országaiban, és a mostani törvényjavaslatban szereplő testületi irányításhoz hasonló is van az Európai Unió országaiban.

Tehát ebből következően ennyit szerettem volna pontosítani a hozzászólás kapcsán.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Két percre megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak, MDF.

FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szabad szakmai vitába belebonyolódni, mert ez nem szakmai törvénytervezet, mint ahogy a vezérszónoklatban a múlt héten, az általános vitánál kifejtettük. Megtévesztő az a cím, hogy a befektetők és a befektetések fokozott védelmével lenne kapcsolatos ez a törvénytervezet. Nagyon hangsúlyozzuk, fideszes képviselőtársaimmal ezt többször megtettük, hogy ez a törvény egyes-egyedül Szász Károly eltávolításáról szól, bármilyen látszatot is próbálnak kelteni arról, hogy itt valami szakmaiság is lenne emögött.

Szász Károly annak a PSZÁF-szervezetnek a vezetője, amely szervezetet gyakorlatilag megdicsérte a Valutaalap, az IMF több soron végzett elemzése következtében, ezen elemzések végeredménye volt az az EU által is elvégzett vizsgálat, elemzés, amely nem talált kivetnivalót a PSZÁF ilyetén való működésében. Sőt, a kelet-európai hasonló szervezetek közül kiemelkedőnek minősítette, és azt mondta, hogy itt minden olyan felkészülés, személyi lehetőség adva van, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a feladatköréhez tartozik és a munkavégzés hátterét biztosítja.

Sajnálatosan tudjuk jól, hogy önök miért akarják eltávolítani Szász Károlyt. Lehet, hogy egy embert meg lehet fosztani a hivatalától, viszont azt az ügyet, amelyet Szász Károly feltárt, és valószínű, hogy a szocialista kormány egész időszakát végig fogja kísérni, azt az ügyet eltussolni nem lehet, még akkor sem, ha önök most külön törvényt alkotnak csak azért, hogy ezt a személyt, aki ezt a brókerbotrányt feltárta, most eltávolítsák.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Hargitai János képviselő úré a szó két percben, Fidesz.

DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Mivel a normál megszólalásokra csak öt perc idő áll rendelkezésre, ami számomra érthetetlen egy ilyen súlyos törvénynél, ezért azokat a politikainak tekinthető megjegyzéseket, ami nem konkrétan egy-egy módosító indítványhoz kapcsolódik, azt az ember csak egy kétpercesben tudja elmondani valamilyen reakció kapcsán.

Csatlakozom ahhoz, amit Font képviselő úr megfogalmazott. Azt gondolom, hogy ez a törvény alapvetően egy kőkemény politikai célt akar elérni, és ez a politikai cél az, hogy valamilyen jogi köntösbe burkolva egy intézmény viszonylag nagy függetlenségét megnyirbálja, és az első számú cél az, hogy eltávolítsa ennek a szervezetnek a vezetőjét. Ezt rögzíteni kell, ezt a közvéleménynek tudnia kell, ez egy nagyon sajnálatos törekvés, amit itt a kormány megfogalmaz.

Az az indítvány, amit ennek kapcsán megfogalmazott és beterjesztett a parlament elé, ezer sebből vérzik, de azok a módosító indítványok, amelyekről ma itt kénytelenek leszünk beszélni, azok még egy fokkal tragikusabbak, mint a beterjesztett törvény. Ezekről a konkrétumokról szeretnék én is a normál felszólalásomban megszólalni.

Most csak én is azt rögzítem, hogy a magyar jogállamnak egy nagy tragédiája az, amihez mi itt legalább olyan szinten asszisztálni vagyunk kénytelenek, hogy az ember kifejti az álláspontját egy ilyen sajnálatos törvény kapcsán. Ezt meg fogom tenni a normál felszólalásomban.

ELNÖK: Két percben Lezsák Sándoré a szó, MDF.

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt államtitkár úr, nem győzött meg, egyáltalán. Angliában háromszáz esztendeje demokrácia van; nálunk egy jó negyven esztendő tönkretette mindazt, amit korábban felépítettek itt, a Kárpát-medencében a demokratikus joggyakorlat területén. Ez az egyik.

A másik: a tanulópénzt - mert tanulni kell a demokráciát - ne a kisbefektetőkkel fizettessék meg egyrészt, másrészt pedig másfajta reflexek élnek itt, kis hazánkban, másfajta szocialista reflexek élnek, amelyek aztán működnek ezekben a kollektív testületekben. Éppen ezért tartom elfogadhatatlannak éppen ezen a területen ezt a kísérletet.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Veres János két percben válaszol.

DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Képviselő Úr! Röviden csak annyit szeretnék válaszolni, hogy attól még lehet működőképes nálunk is ez a rendszer, hogy Angliában sokkal régebben működik. Tehát azt gondolom, hogy ebben a dologban meg lehet próbálni azt a modellt is. Köszönöm.

ELNÖK: Lezsák Sándoré a szó két percben.

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen. Éppen ez a gondom, kedves államtitkár úr, amit tetszett mondani, hogy meg lehet próbálni. Ne a kisbefektetők területén próbálkozzon a kormányzat; próbálkozzon más olyan területen, ahol netán ennek a kísérletnek a következményei nem éppen a kisembereket fogják sújtani.

ELNÖK: Veres János államtitkár úrnak adom meg a szót.

DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ha már szóba került, akkor azt kell mondanom, hogy itt tegnap egy azonnali kérdés kapcsán egy bizonyos előtanulmányt kellett folytatnom a Kárpátia Hitelszövetkezet ügyében. Számomra éppen az bizonyosodott be ennek kapcsán, hogy a jelenleg működő szisztéma nem óvta kellő mértékben a kisbefektetők érdekeit. Más egyéb, hasonló szövetkezetek ügyében az elmúlt néhány hónap története szerintem elég sok ember számára bizonyította Magyarországon, hogy igenis, gond volt azzal, ahogyan jelen pillanatban a szervezet eljárt.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy csak rossz lehet ez a mostani struktúra, de az, hogy a mostaninak van ilyen hibája, az már teljesen nyilvánvaló számunkra, hiszen a Baumag-Kárpátia üzletkörben tapasztalt bizonyos negatívumok, azt gondolom, egyértelműen felróhatók a jelenlegi működés hiányosságaként vagy hibájaként.

Meggyőződésem szerint nem a kisbefektetők kárára és nem a kisbefektetők rovására változik a szervezet működése, sőt éppen az ő érdekükben, az ő pénzük biztonsága érdekében fog változni a jelenlegi ismereteink szerint, és a jelenlegi tervezeteknek mindenfajta momentuma ezt támasztja alá.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Hargitai János következik két percben, Fidesz.

DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Azt gondolom, mindannyian tudjuk, akik itt a parlamentben vagyunk, hogy azért kellett ehhez a kollektív testülethez nyúlnia a kormánynak, illetve ezt meghonosítania, mert valamilyen megoldást kellett találnia arra, hogy eltávolítsa a felügyelet elnökét. Hiszen a jelenleg hatályos törvény is megmondja azt, hogy mi az a három eset, amikor a felügyelet elnöke - ha úgy tetszik - cserélhető, hogy csak egyet mondjak, például ha a bíróság jogerősen elítéli, beteg, nem tudja betölteni a funkcióját, vagy olyan szarvashibákat követ el, ami neki felróható, gyakorlatilag a felügyelet a működése során hibázik, és ezért indokolt a felügyelet élén személycserét végrehajtani.

A kormány sokáig ezt a megoldást vizsgálta. A vizsgálat eredményét persze nem látjuk, remélem, majd a költségvetési bizottságban ezt meg tudjuk ismerni, mint egy illetékes szakbizottságban. A kormány nem tudta ezt az utat választani, mert tudja jól, hogy nem lenne jogszerű az, amit csinál, ezért a kormány számára más megoldás nem maradt, mint kiszervezni a felügyelet vezetője alól az intézményt, és akkor nyilvánvaló volt számára, hogy meghonosítja ezt a kollektív intézményt, ezt a kollektív testületet.

A beterjesztett törvényben még azt mondhatom, hogy ennek a kollektívának valamilyen jogosítványai csak-csak vannak, a módosító indítványoknál egyébként még ezt a testületet is teljesen jégre viszik és ellehetetlenítik, úgyhogy itt a politikai szándék, államtitkár úr, teljesen egyértelmű. Nincs szó a befektetők érdekeiről, egy kőkemény politikai célról van szó. Önöknek útjában áll Szász Károly, olyan dolgokba nyúlt bele, ami önöknek kellemetlen, sőt további meglepetéseket okozhat önöknek, ezért törvénymódosítással ezt az urat eltávolítják az intézmény éléről, és ehhez hívtak segítségül egy kollektív testületet; és indokolnak itt, jogi érveket fognak felhozni, de csak a kőkemény politikai szándékot látjuk.

ELNÖK: Tatai-Tóth András képviselő úr két percre jelentkezett. Öné a szó.

TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Urak! Hangoztatják a változtatáshoz kötődő politikai szándékot. Ha egy olyan intézményről lenne szó, amely hosszú ideje jól működik, akkor esetleg igazuk lenne önöknek, de miután önök hozták létre ezt az intézményt néhány évvel ezelőtt, bebizonyosodott, hogy nem működik normálisan, változtatásra van szükség.

 

(17.00)

Ha önök ennyire ragaszkodnak a változatlansághoz, akkor nagy valószínűséggel az önök részéről tapasztalható az a politikai szándék, amivel a kormányt és a kormánypártokat vádolják. (Domokos László: Ez mutatja a politikai választ!)

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Répássy Róbert képviselő úr felszólalása következik.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatnak ahhoz a részéhez szeretnék hozzászólni, amelyik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szól, hiszen önök előtt is ismert, hogy a meglehetősen talányos cím mögött több törvény módosítása húzódik meg. A mi megítélésünk szerint törvény lényege elsősorban a PSZÁF-ről szóló törvénynek a megváltoztatása.

Az elmúlt alkalommal is, amikor az általános vitát folytattuk, kifejtettem azt az álláspontunkat, hogy ez a törvény nem szakmai törvény. Ez a törvény a rossz lelkiismeretű bankároknak a bosszúja, mégpedig azoknak a rossz lelkiismeretű bankároknak a bosszúja, akik a legutóbbi választások óta Magyarországot kormányozzák. Ezek a bankárok előre megmondták, hogy Szász Károlynak mennie kell, ezek a bankárok előre közölték Szász Károllyal is és a nyilvánosság előtt is, hogy milyen sorsot szánnak neki.

A Pénzügyminisztérium ez év augusztus 19-én bejelentette, hogy - idézem - azonnali hatályú vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy milyen fokú felelősség terheli a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a K&H bankcsoportnál kialakult helyzetért. A dolog pikantériája, hogy az a László Csaba jelentette ezt be, pontosabban ő indította ezt a vizsgálatot, aki a K&H Banknál vezérigazgató-helyettes volt; ő kíváncsi arra, hogy milyen helyzet alakult ki a K&H-bankcsoportnál. Azt hiszem, ez önmagában is arcátlanság.

(Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A pénzügyminisztériumi vizsgálatról a szocialisták elnöke, Kovács László külügyminiszterként azt mondta - megint csak idézem -: „ Szász Károly a jelek szerint mulasztások sorát követte el. Ezt tisztázni kell. Erre való a fegyelmi vizsgálat. Ha a fegyelmi vizsgálat megállapításai ezt indokolják, akkor a kormány döntést hoz, és a parlament elé viszi.ö Ezt mondta Kovács László a kormány nevében.

Tisztelt Ház! Önök találkoztak olyan javaslattal, amely egy fegyelmi eljárás eredményeként került volna ide a Ház elé? Nyilván önök is keresik, hogy hol van az a vizsgálat, hol van annak a vizsgálatnak az eredménye, amelyet Kovács László és a Pénzügyminisztérium beígért. Sehol nincsen, képviselőtársaim. Egyetlenegy fegyelmi vétséget nem találtak Szász Károllyal szemben, ezért azt a megoldást választották, hogy egy törvényben kihúzzák alóla a talajt, egy törvényben megszüntetik az ő posztját, és így kerülik ki azt a törvényes vizsgálatot, amit a jelenleg hatályos törvény előírt volna arra az esetre, ha a kormány el akarja távolítani Szász Károlyt. Tehát, tisztelt Ház, több szempontból egy bosszúállással állunk szemben, amelynek a keretei természetesen a jogállamba nem férnek bele, feszegetik a jogállam kereteit azok a megoldások, amelyeket a kormány előterjesztett.

Hogy alátámasszam, miről is van szó, az előterjesztésből a PSZÁF főigazgatójára vonatkozó részből - az új főigazgatóra vonatkozó részből - teljesen kimaradt a szakmai ügyekben való utasítás tilalma. Ez garantálhatta volna a PSZÁF politikamentes működését, ez garantálhatta volna azt, hogy a jövőben a pénzügyminiszter ne utasíthassa a PSZÁF elnökét. A jövőben a jelenleg hatályos törvénnyel szemben a miniszterelnök javaslatára a kormány nevezné ki hat évre a PSZÁF főigazgatóját, hangsúlyozom, a jelenlegi megoldással szemben.

Ugyanígy hiányossága az előterjesztésnek, hogy a PSZÁF jelenlegi elnöke helyett egy hattagú testület, pontosabban hat ember végezné ugyanazt a munkát, amit a PSZÁF jelenlegi elnöke látott el, egyébként összesen dupla annyi javadalmazásért, mint amennyit jelenleg a PSZÁF elnöke kap. Tehát egy drágább és kevésbé hatékony vezetési struktúra jön létre. Ezen sajnos a módosító indítványok sem változtatnak, sőt inkább rontanak a helyzeten.

Tisztelt Ház! Mivel öt percben van korlátozva a hozzászólás, ezért még más módosító javaslatokhoz is hozzá fogok szólni rövidebb időtartamú felszólalásban.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Hargitai János képviselő úrnak.

DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Magam is csak a felügyeletet érintő törvényszakaszokhoz kívánok hozzászólni. Az első ilyen mindjárt a pénzügyminiszter felügyeleti jogkörére terjedő törvényszakaszok és az azokat érintő módosító indítványok. Mindig, ha pénzügyi tárgyú törvény elénk kerül - többet is tudnék idézni -, és László Csaba kerül nemcsak beterjesztőként a szemünk elé, hisz a kormány nevében általában ezeket a törvényeket ő terjeszti elénk, akkor azt látjuk, hogy ennek a miniszternek valamiért nagyon nagy késztetése van arra, hogy hozzáférjen olyan adatokhoz, amilyen adatokhoz jogállamban csak szabályozottan férhet hozzá, vagy egy ténylegesen működő jogállamban kizárt, hogy hozzáférjen. Itt is erre történik kísérlet, amikor a pénzügyminiszter felügyeleti jogkörét szabályozzuk.

Ha ezt a törvényszakaszt, illetve módosító indítványokat nézem, akkor az ominózus adatlopási eset jut eszembe, amikor a pénzügyminiszter a kormány biztatására megkísérelte az íróasztalfiókjába besöpörni az összes olyan adatot, ami különböző kormányzati intézményeknél volt. Ezek személyes adatokat is tartalmaztak, mint ahogy az eddigi vizsgálódások ezt egyértelműen igazolják, és mindezt a miniszter úr törvénytelenül tette meg, illetve törvénytelenül tett erre kísérletet, hisz jogszabály itt világosan eligazítást ad, hogy személyes adatokat kezelni csak akkor lehet, ha erre a törvény felhatalmazást ad, törvényben megfogalmazott célból a szükséges mértékben, vagy ha az érintettek ehhez hozzájárulnak. Ebben a törvényszakaszban is az látszik, hogy egy parttalan szabályozásra tesz kísérletet az Országgyűlés a kormány biztatására, ami gyakorlatilag a pénzügyminiszternek minden hozzáférést megengedne mindenfajta jogszabályhoz.

Itt mondom el a tisztelt kormánypárti képviselőknek is, illetve a saját társaimnak, hogy az adatvédelmi biztos ez ellen a megoldás ellen is felemelte a szavát. Kezemben van az adatvédelmi biztosnak néhány mondata, amit ezzel kapcsolatban megfogalmazott, amit többek között elküldött az emberi jogi bizottságnak. Ebben a biztos úr azon álláspontját fejti ki, hogy így, ahogy szabályozva van, ilyen általánosságban nem ért egyet ezzel a szabályozással, csak akkor, ha titokvédelmi szabályokra és más szabályokra utalás történik, tehát ha garancia van arra, hogy a pénzügyminiszter nem nyúlhat bele, nem láthat bele olyan adatokba, amire neki törvényi felhatalmazása nincs.

A másik, amihez valamilyen logikai sorrendben hozzá szeretnék szólni, magát az intézményrendszert érinti. A törvényjavaslat 6/A. és 6/B. §-a foglalkozik ezzel. Már említettem azt, hogy milyen célból jönne létre ez a felügyeleti tanács, amely felügyeleti tanács még a beterjesztett módosításban úgy tűnt, hogy tényleges vezetője ennek az intézménynek, tehát egyfajta kollektív vezetés kerül az intézmény élére. A módosító indítványokkal sokkal inkább azt látom, hogy még a felügyeleti tanács alól, tehát a kollektív testület alól is kihúzzák érdemben a lehetőséget a kormánypárti képviselők akkor, amikor Medgyessy Péter egyértelmű kinevezettjéhez, a főigazgatóhoz telepítik érdemben a jogosítványokat.

A beterjesztett törvény azzal kalkulált, hogy az Országgyűlés szakbizottságának érdemi belelátása lesz ennek az intézménynek a tevékenységébe, a kormánynak a felügyeleti tanács elnöke fog beszámolni. A módosító indítványokban azt látjuk, hogy már ezt a jogkört is a főigazgatóhoz igyekeznek a kormánypárti képviselők telepíteni. Jól tudjuk, hogy az a lehetőség a hatályos törvényben megfogalmazódott, hogy amikor a kormánynak a PSZÁF vezetője beszámolt, azzal együtt tájékoztatót tett közzé - a tájékoztató fontos -, a széles közvélemény érdekeit is figyelembe véve.

(17.10)

Ezt a tájékoztatót is kilopják most a rendszerből, hogy a széles közvélemény ne lásson bele a felügyelet tevékenységébe, tehát ilyen szempontból is elszegényítik a jogszabályt. A kormánynak is a főigazgató számolna be, az Országgyűlés pedig csak egyfajta puhán megfogalmazott tájékoztatót kapna ettől a főigazgatótól.

Itt megállok, mert az ötperces időm letelt, utána ennél a módosításnál még folytatom a mondanivalómat.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Varga Mihály képviselõ úrnak.

VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Én magam is már előre jelzem, élni kívánok az öt perccel, és amennyiben még lesz rá módom, ebben az ügyben további hozzászólásokat kívánok tenni.

Hadd tegyem mindjárt hozzá: alapvetően Répássy Róbert képviselőtársunk elmondta a Fidesz véleményét ebben az ügyben. Ezt nem egy szakmai jellegű törvényjavaslatnak, nem egy szakmai megalapozottságú anyagnak tekintjük, itt politikai koncepció alapján született egy törvénymódosítás. Azok a nyilatkozatok, amelyek ennek a módosításnak a kapcsán elhangzottak, egyértelműen politikai szempontokat tükröznek. Azt gondolom, ebből a szempontból a kormány valóban szerencsésebben tenné, ha az előterjesztést visszavonná, és azokra a valóban szükséges módosításokra, azok beterjesztésére, amelyekről a korábbi hónapokban vagy években a minisztérium és a felügyelet egyeztetett, kompromisszum kapcsán kerülne sor.

Én is azt gondolom, itt alapvetően a felügyelet elnökének személyéről van szó, a személy miatt került sor erre az egész eljárásra. A személy miatt hozza ebbe a kényelmetlen helyzetbe a parlamentet a kormány, és kényszeríti arra az országgyűlési képviselőket, hogy az egyébként sokkal fontosabb törvényjavaslatok helyett ezzel töltsük az időnket, erre térjünk rá.

Nos, én mindenképpen azt gondolom, ha a javaslat szövegét megpróbáljuk valamilyen szakmai szemüvegen vagy szűrőn keresztül áttekinteni, akkor az kétségtelen tény, hogy ez a javaslat nagymértékben átalakítaná a felügyelet struktúráját, és visszavetné az önállósági, függetlenségi szintjét. Itt már több hozzászólás elhangzott ebben az ügyben, én ezekre majd szeretnék azért néhány ponton kitérni.

Azt is szeretném mindjárt hozzátenni, hogy az az alapfeltételezés, amellyel ennek a javaslatnak a beterjesztésére sor került, nem állja meg a helyét. Azt hiszem, a kormányszóvivő által sokszor elismételt kijelentés, miszerint itt az ingatlanszövetkezetek ügyének a kezelése miatt kell a kormánynak lépnie, alapvetően hamis, és semmi köze ahhoz, ami a felügyelettel történik. Erre majd még ki fogok térni.

Itt, az ingatlanszövetkezetek ügyénél azért mindjárt szeretném leszögezni, hogy ezért nem a felügyelet a felelős, nem is tartoznak ezek a szövetkezetek a hatálya alá, ennek ellenére - még egyszer mondom -, bár nem felelős érte a felügyelet, a felügyelet a saját maga pénzén, a saját költségén fizetett hirdetésben hívta fel az ügyfelek figyelmét, és tájékoztatták a lakosságot arról, hogy ezeknek a szövetkezeteknek milyen veszélyei vannak a betétesekre. Elmondták azt is ebben a fizetett hirdetésben, hogy milyen problémák vannak ezeknek az ingatlanszövetkezeteknek a működésében. Azt kell mondanom, hogy ott, ahol tehát a felügyelet visszaélést látott, habár nem volt felelőssége, megtette a szükséges lépéseket.

Ahhoz egyébként, hogy ezekben az ügyekben ma már rendőrségi vizsgálat folyik - ez zárójeles megjegyzés -: éppen a rendőrség is a felügyelet szakmai anyagát használta fel ahhoz, hogy ezekben eljárást tudjanak indítani - zárójel bezárva. Tehát azt kell mondanom, hogy ilyen esetekben a felügyelet a szükséges eszközöket és lépéseket mindenképpen megtette. Hadd tegyem mindehhez azt is hozzá, hogy óriási hiba és alapvetően az egész pénzügyi intézményrendszerbe vetett bizalmat rendíti meg az, aki ilyen módon támadja a betétesek pénzének biztonságát szavatoló vagy garantáló intézményt.

Kiderült most a forint árfolyamválságánál is, hogy önök abszolút nincsenek tudatában annak, hogy a félmondataik vagy a kijelentéseik milyen súlyos következménnyel járnak. Ez a következmény például most a forintárfolyam esetében azt jelenti, hogy jövőre alsó hangon is 80-100 milliárd forinttal többet kell majd kifizetni az államadósság kamatszolgálatára. Ma még szerintem nem mérték fel annak a jelentőségét, hogy a felügyelet intézményébe vetett bizalom megtámadása, a felügyelet nyílt, burkolt - sajnos, több esetben nyílt - támadása, lejáratása a jövőben milyen következményekkel fog majd járni.

Elnök asszony, itt pontot teszek, és majd egy későbbi szakaszban még folytatni kívánom az előterjesztések indokolását. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra Répássy Róbert képviselő urat illeti a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Azzal szeretném kiegészíteni az eddig elhangzottakat, hogy a Szász Károly menesztését célzó törvényjavaslatot megelőzte, hogy a jelenlegi miniszterelnök augusztus végén többször és hosszasan értekezett Szász Károly felelősségéről. Ahogy mondta, nem előlegezi meg ugyan Szász Károly menesztését, de az biztos, hogy a bankfelügyelet következő elnöke - idézem - „ minden gyanú felett álló személy leszö.

Medgyessy Péter még egy mondatot mondott: “Szeretném látni, hogy a PSZÁF vezetésének mi a felelőssége abban, hogy a betétesek nem érezhették magukat biztonságban, és az orruk előtt lehetett ellopni több milliárd forintot.ö

Tisztelt Ház! Az a Medgyessy Péter mondja ezt, akinek a bankjában, ahol bankelnöki minőségben dolgozott, az Inter-Európa Bankban jelenleg tizenöt pénztárost gyanúsítanak a pénzmosásra vonatkozó bejelentés elmulasztásával. Az a volt bankár mondja, szeretné látni, mi a felelőssége a PSZÁF-nek, hogy az orruk előtt lehetett ellopni több milliárd forintot; az a bankelnök mondja, akinek a bankjában a rendőrség jelenlegi adatai szerint körülbelül 5 milliárd forintot vettek fel készpénzben olyan körülmények között, hogy a bank pénztárosai nem jelentették be ezt a gyanújukat.

Tisztelt Ház! Ez a törvény, amellett, hogy bosszúállásról szól és amellett, hogy politikai indíttatású, láthatóan még erkölcstelen is. A kormány olyan személyei, olyan tagjai fejtenek ki a PSZÁF-fel szemben erős kritikát és odáig jutó kritikát, hogy törvénymódosítást kezdeményeznek, akik maguk sem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a saját bankjaiknál rend legyen.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Kétperces felszólalásra Tatai-Tóth András képviselő urat illeti a szó.

TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Répássy úrnak annyit szeretnék mondani, hogy a parlament létrehozott egy vizsgálóbizottságot, és talán nem a részletes vitát kellene kihasználni ahhoz, hogy gyalázza a miniszterelnököt. Találjon erre más fórumot, a parlament nem erre való meglátásom szerint.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót kétperces felszólalásra Répássy Róbert képviselõ úrnak.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársam! Bár nem szerettem volna folytatni a vitát, de ha nem venné észre, az történik, hogy rámutatunk a törvényjavaslat valódi okaira. Arra mutatunk rá, hogy egy politikai indíttatású törvényről van szó, ráadásul egy szakmailag teljesen megalapozatlan és rossz megoldásokat tartalmazó törvényről van szó.

Amikor én felvetem azt, hogy a miniszterelnök milyen erkölcsi indíttatásból támadja a PSZÁF elnökét, akkor ezt felvethetem ugyanúgy az előterjesztő pénzügyminiszterrel szemben is. Az előbb már említettem önnek, hogy a K&H Banknál vezérigazgató-helyettes volt László Csaba, miközben ő firtatja azt, hogy a PSZÁF-nek milyen felelőssége volt ebben a bizonyos K&H-ügyben vagy bankbotrányban.

(17.20)

Szögezzük le, tisztelt képviselőtársaim, hogy elsősorban a bank vezetőinek van felelősségük abban, ha a banknál törvénytelenség történik, és csak másodsorban a PSZÁF-nek vagy más hatóságoknak. Mindenekelőtt a bankároktól várja el a közvélemény, a betétesek és a befektetők, hogy a pénzüket biztonságban tudhassák, és csak másodsorban azoktól az állami hatóságoktól, amelyek a bankárok mellett vagy a bankárok helyett kénytelenek felügyelni az ilyen pénzintézeteket.

Ezért hívom fel a figyelmet erre is. Megértem, hogy a képviselő úr nem szívesen hallgatja ezt, de kérem, fogadja el, hogy a mi álláspontunk változatlan ebben a kérdésben: egy politikai leszámolásnak, bosszúállásnak vagyunk a tanúi, amely ráadásul erkölcstelen indíttatású politikai akció a kormány részéről.

ELNÖK: Megadom a szót Molnár László képviselő úrnak, kétperces felszólalásra.

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Nem olyan régen néhány kapcsolódó módosító indítványt nyújtottam be a sajátjaimhoz is, ezért a vitában elhangzottakra annyiban szeretnék reagálni, hogy a szervezeti rendszer egyértelműsége érdekében a pénzügyminiszter - ha úgy tetszik - belenyúlási lehetőségét kizárva a hatósági munkát tekintve, illetve azt a bizonyos negyedéves beszámoltatást, ami az anyagban szerepel, pontosítottuk annyiban, hogy a PSZÁF-hez került piaci, a pénzügyi szektort érintő vélemények továbbítása, ami a Pénzügyminisztérium munkáját segítené. Tehát ilyen megfogalmazás van, konkrétan nyilván ez megvan.

Ami elhangzott: személyekkel a vitában nem foglalkoztam, nem is nagyon akarok. Egyetlenegy megjegyzésem van: a parlament nem vizsgálja az elnök felelősségét, az én tudomásom szerint a rendőrség vizsgálja. Sajtóhírek szerint gyanúsítottként szerette volna már meghallgatni, amit az ügyészség nem engedett - ezt csak szerettem volna közbevetni.

Az ingatlanszövetkezetek kérdéskörével kapcsolatban: a Baumag-elnök, Balázs úr jelentette ki nem olyan régen a nyilvánosság előtt, hogy vizsgálta őket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az 1218/2003. számú határozatában le is írja; a Baumag Szövetkezettel szemben folytatott eljárás megszüntetéséről szól ez a határozat. Mindent rendben talált a felügyelet. Akkor kérdem én, hogy az a több tízezer betétes, aki most nagyjából 40 milliárdot követel, hol fogja érvényesíteni a kárát.

Köszönöm.

ELNÖK: Kétperces felszólalásra Tatai-Tóth András urat illeti a szó.

TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Le kell szögeznem, Répássy úr, hogy nem vagyok bankszakember, mint ön, viszont erkölcsi kérdésekben felhatalmazva érzem magam, hogy véleményem legyen. (Varga Mihály: Ez büntetőjog, nem bank!) Ön tehát elmondta a sajátját, én is el fogom mondani a kérdés erkölcsi oldaláról a véleményemet. Amit ön mond, ahhoz hasonló, mint ha ön tavaly, mondjuk, lakott egy szállodai szobában, és idén abban a szállodai szobában erkölcsileg elítélhető dolog történik, és ez nyilvánosságra kerül, felelős-e ön azért, ami ebben a szobában idén történt, mert tavaly ott lakott.

Tehát azt tartom megengedhetetlennek és a parlamenthez nem illőnek, Répássy úr, hogy olyan ügyeket kapcsol össze, amelyek sem erkölcsileg, sem logikailag nem állják meg a helyüket. Ez az oldala az ügynek, amit egy kicsit valóban nehezen viselek, és ha ön úgy gondolja, hogy a kérdésnek az a kezelése a helyes, amit ön képvisel, lehet, hogy a banki szakértelme felhatalmazza erre, de szeretném jelezni, hogy az általánosan elfogadott erkölcsi értékrend szerint - így az önök által sokat emlegetett polgári értékrend szerint is - az ilyenfajta csúsztatások nem felelnek meg a legminimálisabb erkölcsi mércének sem.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm. Kétperces felszólalásra megadom a szót Veres János államtitkár úrnak.

DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Répássy Képviselő Úr! Szeretném a képviselő úr figyelmét felhívni két tényre. Az ön iménti hozzászólásában olyan állítások hangzottak el, amelyek ön által is tudottan nem a valóság talaján gyökereznek. (Dr. Répássy Róbert: Konkrétan melyikre tetszik gondolni?) Konkrétan arra gondolok, képviselő úr, hogy a sajtóban több alkalommal megjelent, azt gondolom, hogy a parlamentben négy alkalommal már elhangzott, ezért most ötödik alkalommal is megerősítem, hogy László Csaba, amikor a Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgató-helyettese volt, nem töltött be olyan munkakört, amely munkakör kapcsán bármilyen kapcsolata és bármilyen jogköre lett volna az ön által hivatkozott tevékenységet folytató (Dr. Répássy Róbert: Esetleg Draskovics Tibornak!), K&H-hoz kötődő cég irányítására.

Azért tartottam ezt fontosnak megemlíteni, mert a képviselő úr olyan kifejezést használt az iménti mondataiban, amely alapján azt engedte meg feltételezni, konkrétan is kijelentette, hogy bizonyosan volt László Csabának felelőssége abban, amely tevékenységet az utóbbiak során, az utolsó időszakban úgy lehet megítélni, hogy szabálytalan tevékenységként folyt a K&H Banknál.

Szeretném még egyszer megerősíteni, ahogyan ezt megjelent a sajtóközleményben, megjelent a miniszter úr nyilatkozatában, a miniszter úr itt, a parlamentben nyilvánosan is elmondta, és ezt követően még elhangzott a parlamentben más személyektől is, hogy amikor ő ennek a banknak a vezérigazgató-helyettese volt, olyan tevékenységért volt felelős a bankban, amely nem köthető össze a bank ezen cégének tevékenységével, ebből következően nem visel felelősséget ennek a cégnek a tevékenységéért.

Ha lehetséges, a későbbiek során akkor, amikor ilyen jellegű megnyilatkozások hangzanak el, ezt kérném szépen figyelembe venni. Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Kétperces felszólalásra Répássy Róbert képviselő urat illeti a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Önnek is és Tatai-Tóth képviselőtársamnak is mondom, hogy az én megítélésem szerint - és higgyék el, hogy az országban sokan gondolják hasonlóan - nem felel meg az általános erkölcsi mércének az, hogy a K&H Bank volt vezérigazgató-helyettese, amikor pénzügyminiszter lesz, vizsgálatot indít - idézem: “Milyen fokú felelősség terheli a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a K&H Bankcsoportnál kialakult helyzetért?ö

Tehát bárki más megengedheti magának, hogy a K&H Banknál kialakult helyzet vizsgálatáról elmélkedjen, de azért a K&H Bank volt vezérigazgató-helyettesei - és tegyük hozzá, hogy nem László Csaba az egyetlen, hanem Draskovics Tibor a másik vezérigazgató-helyettes, aki szintén a kormány háza táján dolgozik mint a miniszterelnök kabinetfőnöke -, ők ketten gondolják úgy, hogy a PSZÁF felelősségét kell firtatni a K&H Bankcsoportnál kialakult helyzetért.

A K&H Bank két volt vezérigazgató-helyettese semmiféle - sem erkölcsi, sem vezetői - felelősséget nem érez azért, hogy ott a bankcsoportnál mi alakult ki, kizárólag a másodlagos vizsgálatot és ellenőrzést ellátó PSZÁF felelősségét firtatják. Gondolják meg, hogy micsoda erkölcsi alapról támadja a Pénzügyminisztérium vagy a pénzügyminiszter a PSZÁF-et!

Még egy kérdés: Tatai-Tóth képviselőtársam, sajnálatosan el kell hogy keserítsem, ezek már nem banki szakkérdések, ezek büntetőjogi szakkérdések pillanatnyilag. Mint ön is ismeri, ebben az ügyben büntetőeljárás van, és hogy még egyet mondjak, szerencsére nem Szász Károllyal szemben folyik büntetőeljárás, úgy, ahogyan azt Török Zsolt elképzelte, hogy Szász Károllyal és a hozzá hasonlókkal szemben úgy kellene eljárni, hogy vagyonelkobzás, és onnantól kezdve tárgyalunk, hogy meddig fog a börtönben ülni. Emlékezzenek ezekre a szavakra! (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Kétperces felszólalásra Veres János államtitkár urat illeti a szó.

DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Miután a képviselő úr jogvégzett ember, ezért bizonyára pontosan tudja azt is, hogy senki más a magyar kormány részéről nem jogosult, mint a pénzügyminiszter azon vizsgálat elrendelésére és lefolytatására, amely vizsgálat címét a képviselő úr megemlítette. Amikor a képviselő úr bizonyos polémiát folytat ebben a kérdésen, akkor azt kell mondjam, hogy nincs más megfelelő lehetőség arra - még ha a képviselő úr által felvetett kérdéseken valaki a gondolkodás után valamilyen következtetésre jutna is -, az érvényes jogrendszer szerint a pénzügyminiszter az, aki ebben a kérdésben bármilyen módon is elrendelhet vizsgálatot.

Ezt követően a pénzügyminiszter körültekintő volt a tekintetben, hogy a továbbiakban, a vizsgálat elrendelését követően megbízta a közigazgatási államtitkárt, aki a minisztérium részéről a PSZÁF-fel ebben a kérdésben a kapcsolatot tartotta; már csak azért is, hogy az ön által elmondott különleges helyzetet semmiképpen ne lehessen ilyen módon beállítani, ahogy ön is beállította. Azonban a vizsgálattal kapcsolatos kérdéseknek az elrendelésére nem volt más jogosult, nem lehet jogosult a közigazgatási államtitkárság ebben az esetben, hiszen a törvény pontosan nevesíti az ezzel kapcsolatos jogi helyzetet. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.)

(17.30)

ELNÖK: Két percre Hargitai János képviselő urat illeti a szó.

DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Azt feltételezem, hogy Tatai képviselő úr pedagógus, legalábbis itt a kollégáimtól ezt hallom. Az ön érvelését hallgatva azt kell megállapítanom, hogy ön úgy gondolkodik, hogy ha egy iskolában, mondjuk, történik valami, az iskolaigazgató biztos, hogy nem felel az egészért, de a pedellust meg a takarítónőt felelősségre lehet bármilyen ügy miatt vonni. Higgye el, a közvélemény nem így gondolkodik, ahogy ezt ön teszi. A közvélemény eléggé furcsán áll azokkal a sajtóhírekkel szemben, amikor azt hallja, hogy 15 pénztárost meggyanúsítottak. Valószínűleg ezt joggal teszik, de hát egyszerűen abnormálisan működik az a rendszer, amikor több milliárdot el lehet csalni, amikor felvetődik a pénzmosás gyanúja, és a pénztárosoknál megáll a felelősség. Akik pedig intézményesen vezetik ezeket a bankokat, mondjuk, az Inter-Európa Bankot vagy másik bankot, azok vétlenek maradhatnak. Azt gondolom, ez csak azért képzelhető el, azért tudják ők elkerülni a gyanúsítotti pozíciót, mert szerencséjükre kormánypozíciót töltenek be azóta. Tehát az az abnormális helyzet állt elő, hogy akik a közvélemény szemében normál esetben a gyanúsítotti pozícióban lennének, azok most a kormány előterjesztőjeként az Országgyűlést irritálják ezzel a helyzettel, önmaguknak pedig egy menekülési lehetőséget biztosítanak.

Az egyik indok, amit hallottunk - szintén csak a sajtón keresztül, mert az Országgyűlés szakbizottságának tagjaként sincs érdemi információm az egészről -: azért kell ezt a törvényt meghozni, mert a felügyelet vezetője nem működött kellően együtt a kormánnyal - halljuk ezt a mesét.

Ugyanakkor ismerjük azokat a tényeket is, hogy a jelenleg hatályos törvény szerint a felügyelet vezetőjének eddig is a kormány elé kellett vinnie a maga beszámolóját. Ezt ő megtette 2002-ben is, az önök kormánya 2002 őszén nem volt hajlandó foglalkozni ezzel a beszámolóval. Megtette 2003-ban is, időben elküldte ezt a jelentést önöknek; a kormány nagy késéssel, de foglalkozott ezzel, és ugyan nem fogadta el ezt a beszámolót, amit persze szíve joga megtenni. De az elmúlt két évben az Országgyűlés szakbizottságának ezáltal nem volt meg a lehetősége arra, hogy belelásson ezekbe a beszámolókba. És ez nem Szász Károly hibájából történt. És önök beszélnek arról, hogy a felügyelet vezetője nem működött együtt a kormánnyal. Nem: a kormány nem működött együtt a felügyelettel. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Két percre Répássy képviselő urat illeti a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Ön az előbb arról próbálta meggyőzni az Országgyűlést, hogy egyedül a pénzügyminiszter jogosult vizsgálatot elrendelni. Államtitkár úr, ne haragudjon, hogy megkérdezem: miféle vizsgálatot? Számoljon már be arról, hogy miféle vizsgálat folyt! Vajon például az a vizsgálat, amiről augusztus 19-én a kormány nevében nyilatkozó Kovács László azt mondta, hogy Szász Károly a jelek szerint mulasztások sorát követte el, ezt tisztázni kell, erre való a fegyelmi vizsgálat - mondta Kovács László a kormány nevében -, vajon ez a fegyelmi vizsgálat lezajlott-e?

Mert ha már ön hivatkozik arra, hogy a pénzügyminiszter elrendelhet ilyen vizsgálatot, akkor szíveskedjen már tájékoztatni bennünket arról, hogy miért nem ennek a vizsgálatnak az eredménye van itt az Országgyűlés előtt. Miért állítják azt, hogy ez a törvény ettől teljesen független szakmai kérdés? Hol van az a vizsgálat, amiről önök beszéltek, hol van annak a vizsgálatnak az eredménye, különösen a fegyelmi vizsgálat? Tehát Szász Károly vezetői felelősségének megállapítására vonatkozóan folyt-e valamilyen vizsgálat? Mert erről semmit nem tudunk. Azt tudjuk, hogy ezt bejelentették, de hogy aztán ebből lett volna valami, azt nem tudjuk, csak azt látjuk, hogy októberben megszületett a döntés, hogy a Ház elé terjesztik ezt a törvényjavaslatot.

Tehát, államtitkár úr, ha úgy jártak volna el, ahogyan ön mondta, akkor törvényesen jártak volna el. Pillanatnyilag nem ezt teszik, hanem a törvényes kereteket változtatják meg, azért, hogy eltávolíthassák Szász Károlyt.

ELNÖK: Két percre Veres János államtitkár urat illeti a szó.

DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Megnyugtatom önt, hogy törvényesen jártunk el, az adott vizsgálatot, bár nem pontosan abban a szövegkörnyezetben, ahogy képviselő úr most meghivatkozta a sajtóból, a pénzügyminiszter úr elrendelte. A vizsgálat eredményéről a kormányt tájékoztatta. A kormány a tájékoztatás figyelembevételével hozta meg azt a döntését, amely döntés egyik elemeként ez a törvényjavaslat a parlament elé került.

Más döntéseket is hozott a kormány ennek kapcsán. És azt kell mondjam, hogy ezen az ülésén, amelyen mind a PSZÁF eddigi gazdálkodásával kapcsolatos tapasztalatokat, a PSZÁF működésének 2002. évi tapasztalatait, a KEHI jelentését tárgyalta a kormány, továbbá tárgyalta a pénzügyminiszter ezen vizsgálatának tapasztalatait is, hozta meg azon döntését, részben Szász elnök úr véleményét, az őáltala tett nyilatkozatot is figyelembe véve, ami alapján többek között most ezt a törvényt tárgyalja a parlament. Egyébként pedig az a kérdés ilyen módon lezárult.

De az a javaslatom a továbbiakban tisztelt elnök asszony felé és a Ház felé is, hogy olyan témáról folyik most a parlamentben a vita, amelynél azt gondolom, vissza kellene térni konkrétan magához a törvényjavaslathoz. Úgy vélem, hogy ezek a kérdések, noha nem mondom, hogy nem voltak érdeklődésre számot tartók, de nem köthetők szorosan ezen törvényjavaslathoz. Csak azért válaszoltam képviselő úr felszólalásának néhány momentumára, mert úgy vélem, hogy a tények pontos ismerete szükséges ahhoz, hogy megfelelő tartalmú kijelentések hangozzanak el. A magam részéről egyébként most már csak a törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételekre kívánok reagálni. A lényeg, úgy gondolom, a körülményeket illetően elhangzott a korábbiakban.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Tatai-Tóth András képviselő urat illeti a szó.

TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Csak nagyon röviden, megfogadva államtitkár úr intelmét, Hargitai úrnak szeretném elmondani, hogy valóban harminc évet töltöttem el az iskola világában. Remélem, ez a Fidesz szemében sem bűn, ha valakinek a politizálás előtt van becsületes foglalkozása is. Tehát ezt természetesen vállalom.

Ami a dolog lényegét illeti, természetesen azt vallom, hogy mindenki vállalja azt a felelősséget, amely a munkaköréhez tartozik. Természetesnek tartom, hogy ha bankvezetőként, bármilyen funkcióban felelősség terhel bárkit a kormányból, az viselni és vállalni fogja a felelősséget. Ehhez nem férhet kétség. Erre számomra garancia a legfőbb ügyész úr, akit még rosszindulattal sem lehet azzal vádolni, hogy a kormány utasításainak megfelelően intézi ennek az ügynek a vezetését. Tehát nyilvánvaló, hogy ha ebben az ügyben, ha a miniszterelnök, ha az államtitkár, ha a miniszter úr érintettsége megállna, amit önök itt mondanak sorozatosan, akkor már erről tudnánk. Hiszen az ügyészség őrizetében van a koronatanú, akinek legalábbis hivatalból kötelessége tudni mindenről, ami a K&H Banknál történt, hiszen ő volt a vezérigazgató, aki most az ügyészség őrizetében van.

Tehát szeretném én is, ha itt ezeket a fajta vádaskodásokat befejeznék, és a törvényjavaslattal foglalkoznának. (Varga Mihály: De nem hagyod!)

Köszönöm.

ELNÖK: Répássy Róbert képviselő urat illeti a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tatai-Tóth képviselőtársamnak szeretném elmondani, elnézését kérjük, ha úgy gondolja, hogy őt meg akartuk bántani. Eszünk ágában sem volt, nehogy félreértse a szavainkat. Inkább önt is arra késztetem, gondolkodjon el azon, miért önnek kell ezt a törvényjavaslatot védenie, miért nem Medgyessy Péternek vagy László Csabának. Ha már olyan sokat tudtak Szász Károly és a PSZÁF felelősségéről a nyár folyamán nyilatkozni, ha már nap mint nap úgy gondolták, hogy Szász Károly felelősségéről vitát kell folytatniuk a nyilvánosság előtt, ha már a miniszterelnök például a Szász Károly jövedelmi viszonyaira vonatkozó adatokat is a nyilvánosság elé tárta, akkor miért nem Medgyessy Péter vagy László Csaba védi meg ezt a törvényt? Miért ön kénytelen ezt a törvényt megvédeni, olyan feladatot magára venni, aminek tényleg azt hiszem, hogy nem önnél van a legjobb helye? De, képviselő úr, nyugodjon meg, a felszólalását érdeme szerint és teljes felelősséggel vizsgáljuk meg.

Mindenesetre, államtitkár úr, az előbb ön által emlegetett vizsgálat eléggé szép kis csúsztatás volt, hogy az a vizsgálat, ami lefolyt ugyan, de senki nem tudja, hogy mi lett az eredménye, csak a kormány tudja, hogy mi lett az eredménye, és ezt figyelembe vette, amikor például a PSZÁF jelentését nem fogadta el.

 

(17.40)

De azért, ha megengedné, gondolom, hogy ha holnap ellátogatnék a Pénzügyminisztériumba, hogy szíveskedjen már az asztalra tenni azt a vizsgálati jelentést, hogy mondjuk, beleolvashassanak az ellenzéki képviselők, akkor fellelhetnénk egy ilyen jelentést, államtitkár úr? Lenne egy ilyen vizsgálati jelentés? (Varga Mihály: Ne álmodozz, Robi!) Vagy úgy kell ezt érteni, hogy a Pénzügyminisztériumban gondoltak egyet, és nem fogadták el a PSZÁF beszámolóját, gondoltak egyet, és benyújtották ezt a törvényjavaslatot. (Varga Mihály: Veres ingatja a fejét! - Dr. Veres János nevet.)

ELNÖK: Hargitai János képviselő urat illeti a szó.

DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tatai-Tóth képviselő úrnak: a kormánynak az ügyészség felé nincsen utasítási joga, úgyhogy ilyesmit föl se hozzon, mert ez nagyon rossz emlékeket ébreszt. Lehetne egyébként, hogyha az ügyészség kormány alá lenne rendelve - a mai alkotmányos konstrukcióban nem ez a helyzet, úgyhogy ilyen szempontból ezeknek a mondatoknak a felemlítése nem szerencsés.

A másik dolog: egy banki vezetőnek, bár lehet, hogy bizonyos banki vezetők, Medgyessy Péter, Draskovics úr és László Csaba a jogi felelősséget elkerülheti, mert egyszerűen a szabályozás olyan, hogy a pénztáros a bűnt üldöző látószögébe kerül, a bankár, tehát az érdemi vezetők a bank élén pedig nem; de akkor is van felelőssége ezeknek a vezetőknek, mondjuk, vezetői felelőssége.

Ha ön iskolában dolgozott iskolaigazgatóként, akkor önnek is volt vezetői felelőssége akkor, amikor megválogatta a munkatársait. A bankároknak, banki vezetőknek meggyőződésem szerint eredményfelelőssége is van; ebbe az eredményfelelősségbe nem tartozhat bele az, hogy az ügyfelek pénze bárkinek a hibájából, mondjuk, csak a szerencsétlen pénztáros hibájából eltűnjön a rendszerből. Több tízmilliárd forintról van szó. Tehát ne csak jogi felelősséget lássunk magunk előtt, hanem vezetői felelősséget és eredményfelelősséget. Ezeket az urakat ez mindenképp terheli.

Most viszont abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy másokkal szemben akarnak jogi felelősséget érvényesíteni, egy eddigi felügyeleti vezetővel szemben, akinek viszonylag nagy függetlensége volt - azt nem vitatva egyébként, hogy a kormány alárendeltségében működött a felügyelet, tehát ezt én nem kérdőjelezem meg, de azért nagy szakmai függetlensége volt, nem véletlenül az Országgyűlés választotta meg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) -, ezt a függetlenséget most önök a törvény átszervezésével mindenképp tompítani akarják. Erről majd a továbbiakban szólni fogunk.

ELNÖK: Tatai-Tóth András képviselő urat illeti a szó.

TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Mielőtt, képviselőtársaim, tisztelt Országgyűlés, tovább folytatják a lesajnálásomat (Derültség.), szeretném Répássy úrnak elmondani, nem kaptam megbízatást arra, hogy itt a törvényt védjem, és kifejeztem, nem vagyok ezzel egyedül, hogy bizonyos területhez nem értek - voltak ezzel így már mások is. Csak, vele ellentétben, én az ügynek az erkölcsi oldalát érzékeltem itt, amit önök műveltek, és ezzel kapcsolatos véleményemet mondtam el. Nincs rászorulva sem a kormány, sem a törvénytervezet, hogy én itt külön a törvénytervezettel foglalkozzam, csak azt a stílust és azt a módszert, amit önök folytattak, azt tartottam visszautasítandónak.

Ugyanúgy megteszem most Hargitai úr megszólalásával: amit a számba akart adni az ügyészségről, én olyat nem mondtam, ami indokolta volna az ő megjegyzését. Én azt mondtam, hogy a legfőbb ügyész nem vádolható azzal, hogy a kormány befolyása alatt áll. (Dr. Hargitai János: Utasításról beszélt, szó szerint utasításról beszélt!) Vagy hogy a kormány utasításai szerint dolgozna. Ezt mondtam, ez így is van. Nem foglalkoztam azzal, természetesen tisztában vagyok a legfőbb ügyész jogi státusával, de amit ön elmondott kioktatólag, nem volt önnek alapos oka arra, hogy ezt mondja.

Tehát én szeretném is magam kivonni ebből a vitából, és folytassák önök a törvény megbeszélését.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy részletes vita lévén szíveskedjenek a módosító indítványokról beszélni. (Göndör István: Ilyen az ellenzék!)

Varga Mihály képviselő urat illeti a szó, majd Horváth János képviselő urat.

VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Akkor engedjék meg, képviselőtársaim, hogy néhány elemet kiemeljek ebből a politikai koncepciós ügyből, amit előterjesztésnek hívunk. Ez a vita is arról győz meg egyébként, hogy ennek az egész törvényjavaslatnak semmi köze nincs ahhoz, hogy mi történik a felügyelettel, hogy milyen szakmai elvárások fogalmazódnak meg. Kormányoldalról, a kormánypártok oldaláról eddig politikai tartalmú kijelentéseket kaptunk. De szeretnék néhány tartalmi elemet ebből az előterjesztésből megemlíteni.

Mi a különbség a ma hatályos és a javasolt szöveg között? Utasíthatóság. Nézzük meg: a korábbi, a ma hatályos törvényjavaslatban nem utasítható a felügyelet elnöke, ez a rész már az új javaslatból kimaradt, az utasíthatóság tilalma. Nyilván ez egy kézi beavatkozásra is lehetőséget ad; a kézi vezérlésű felügyelet talán tetszetősebb a kormánynak, mint ha nem lehet utasítani.

Az szmsz kérdése. A ma hatályos struktúrában a szervezeti és működési szabályzatot a felügyelet elnöke hagyja jóvá. Ez az új javaslatban a pénzügyminiszter számára ad lehetőséget a struktúra megállapítására. Nyilván minél több lehetőséget kell teremteni a pénzügyminiszternek, hogy beavatkozzon ennek az intézménynek a működésébe, belső működésébe, és reméljük, hogy tulajdonképpen majd át is vállalja a felelősséget azért, ami ennek a struktúrának a kialakítása után történik, és amit a működtetés megkövetel.

A beszámoló kérdése. A felügyelet elnöke ma évente beszámol a kormánynak, ezt szintén egy jogszabály rögzíti, és kötelező jelleggel meg van híva minden kormányülésre vagy azokra a kormányülésekre, ahol a pénzügyi felügyelet munkáját érintő előterjesztések történnek. Ez is megváltozik, talán nem véletlenül: az új jogszabálytervezet azt mondja, hogy a pénzügyminiszter útján kell beszámolni a kormánynak, és a felügyeleti tanács elnöke nincs kötelező jelleggel meghíva a kormányülésekre. Világos itt is a szándék, tisztelt képviselőtársaim: beépül egy szűrő a kormány és a felügyelet közé, pénzügyminiszternek hívják ezt a szűrőt; a Pénzügyminisztériumon, a pénzügyminiszteren keresztül jutnak el az információk a kormányhoz. Kinek jó ez? Nem látom a szándéknak a megalapozottságát.

Ez nyilván óhatatlanul azt is jelenti egyébként, hogy a Pénzügyminisztériumban egy árnyékfelügyelet fog kiépülni egy olyan felügyeleti osztállyal, amelyik majd aztán a szükséges előterjesztéseket, elképzeléseket, gondolatokat egy kellő rostán keresztül megszűrve juttatja el a kormányhoz.

Főigazgató kérdése. Sajnálom, hogy a miniszterelnök úr nincs itt ezen a mai ülésen, mert ugyan a főigazgató vezeti a hivatalt, aki valójában közvetlenül csak a miniszterelnöktől függ, a miniszterelnök nevezi ki és menti föl; ugyanakkor ennek a főigazgatónak a pénzügyminiszter számára kell negyedévente írásban beszámolnia, a munkáltatói jogokat pedig a felügyeleti tanács elnöke gyakorolja fölötte. Ez a hármas kötődés aztán abszolúte nincs végiggondolva, nyilván sebtében készült az előterjesztés; bármilyen kitűnő jogászok vannak a Pénzügyminisztériumban, bármilyen alapos munkát végez Medgyessy Péter kabinetfőnöke, úgy tűnik, hogy itt erre már nem került sor. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a főigazgató instruálható, befolyásolható, a beszámoltatás során pedig a pénzügyminiszter különböző szempontrendszert állapíthat meg, ami alapján a felügyelet elnökének ezt a fajta munkát el kell végeznie.

Nos, azt gondolom, hogy ez is egy életveszélyes módosítás, tisztelt képviselőtársaim: a felügyelet befolyásolása, kézi irányítása van deklarálva ebben a jogszabálytervezetben. Ráadásul a pénzügyminiszter nemcsak a főigazgatót számoltathatja be, hanem a felügyeleti tanács elnökét is, akit pedig az Országgyűlés választ meg a miniszterelnök javaslatára. Nos, itt aztán teljes a kuszaság, teljes az átgondolatlanság!

Ezért is lenne szükség arra, hogy a kormány ezt az előterjesztést visszavonja, mérlegelje, hogy milyen kifogások merültek fel eddig a vitában ezzel az előterjesztéssel szemben, és az esetleges átdolgozás után - még egyszer mondom, mert ennek kicsi az esélye politikai szempontok miatt -, tehát az esetleges átdolgozás után jöjjön ide, a parlament elé, és akkor lehet arról az anyagról majd érdemi vitát folytatni. Addig ez az előterjesztés mindenképpen elutasítandó.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. Horváth János képviselő urat illeti a szó, öt percben.

 

(17.50)

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslat valóban annyira komplikált - az előbb azt a szót hallottuk, hogy kusza -, hogy valóban újragondolást igényel. Én is ezt a gondolatot kívántam előadni, elmondani azután, hogy ismételten beleolvastam, és azután, hogy ezelőtt egy héttel vagy kettővel az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságában alaposan végigbeszélgettük és -vitattuk ezt a témát.

Mik is ezek a valóban furcsa összefüggést tagadó témák? Például az ingatlanszövetkezetek ügye. Rendkívül zavaros dolog, és feltétlenül alapos vizsgálódást és törvényhozásbeli intézkedést igényel. Még jó néhány témát említhetnék, de nem teszem.

Inkább, amíg látom, hogy itt van igen tisztelt Tatai-Tóth András képviselő úr, akit tisztelettel megszólítok mint egy kollégát, egy másik tanárembert, mi, két tanárember talán össze tudnánk fogni abban, most itt szövetkeznénk, hogy tanácsolnánk a kormánynak, gondolja meg még egyszer ezt a témát, vonja vissza azt az okmányt, ami előttünk van, mert a dolog - mint ahogy tetszenek hallani és látni - több füstöt és kellemetlen szagot terjeszt, mint amennyit ez megér.

Az persze, hogy igaz, hogy tisztességesnek kell lenni, és az a vizsgálódás, hogy ki tisztességes, és ki nem, közügy. No de hát a Magyar Országgyűlés egy olyan intézmény, amitől elvárhatja az ország népe és az ország népén kívül a világ is, hogy erre bizony kínosan vigyázzunk. Van ennek az Országgyűlésnek egy ilyen tiszteletreméltó tagja, akit hallom, hogy többször idéztek már az elmúlt évek során, láttam nemegyszer leírva, ha jól emlékszem, így szokta ő mondani, hogy nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Szeretném, ha ez a princípium most megint alkalmazódna, és megfontolásra vezetne bennünket, különösen azt, aki idehozta hozzánk ezt az okmányt: a kormányt.

Azt, hogy nem politikai leszámolásról van szó, én szeretném elhinni. De ha a világ úgy látja, sokan úgy látják, hogy arról van szó, akkor mégiscsak jó ezt úgy a világ elé, tehát magunk, az Országgyűlés, az ország népe elé, az üzleti világ, a bankvilág elé vinni, hogy ők is azt higgyék, hogy nem politikai leszámolásról van szó, hogy nem a felügyelet elnökének a személyéről van szó. Ha nem, akkor az igen jelentős tényező lesz az ország önképének a megítélésében, tehát mi hogyan látjuk magunkat. Nagyon fontos, hogy a nemzet önérzete milyen, s nagyon fontos, hogy a világ előtt milyen a hírünk, különösen - engedtessék meg, hogy aláhúzzam - a pénzügyi világban. Azoknak, akik pénzügyi döntéseket hoznak - legyenek ezek bankemberek, befektetők, beruházók -, valahogyan különösen érzékeny orruk van megszagolni olyan dolgot, ami mi, közemberek nem is igen szagolunk meg. Tetszenek tudni, vannak különleges illatszergyárak vagy különleges kávéházak, ahol a szakácsnak különösen jó orrának kell lenni, hogy megérezzen dolgokat. Én ezt a hasonlatot mondanám, hogy a bankvilág ilyen szerte a világban, és olyanokat is éreznek, amiket talán mások nem vagy csak gyanítanak. Ilyen gondolatok jutnak eszembe, tisztelt Országgyűlés.

Még egy hasonlatot engedtessék meg, hogy mondjak, a hímes tojást. Úgy dobálózunk vagyis dobálóznak körülöttünk valamivel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és ezt a valamit én inkább hasonlítanám a hímes tojáshoz, amit kezeljünk úgy, mint a hímes tojást, nagyon gyengéden és figyelmesen. (Az elnök ismét csenget.)

Tehát megérdemli a téma - elnök asszony, bocsánatot kérek -, hogy a kormány vonja vissza, és úgy hozza ide, az Országgyűlés elé, hogy azt valóban érdemben és mindenki megnyugtatására lehessen tárgyalni.

Bocsánatot kérek, köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Hargitai János képviselő urat illeti a szó.

DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Nehéz valami logikus összefüggésben erről a törvénytervezetről beszélni, látva, hogy mennyi módosító indítvány és egymással szembemenő módosító indítványok is beadásra kerültek, ráadásul kormányoldalról nyújtják be ezeket a módosító indítványokat. Ez jól igazolja azt, hogy kapkod a beterjesztő, kapkodnak a kormánypárti képviselők, de megértem, mert nehéz helyzetben is vannak.

A módosító indítványok legtragikusabbja szerintem az, ami a 6/a és a 6/b pontot próbálja körbeírni, és ez az, ami a felügyeletet mint intézményrendszert szabályozná. Én azt látom, hogy eddig volt egy hatályos törvényünk, amiben szakmailag volt egy teljesen független felügyeletünk, és volt egy személyi függetlenség is. A személyi függetlenség azáltal volt meg, hogy ugyan egy kormány által irányított intézményről beszélhettünk eddig is, de a vezetőjét az Országgyűlés tudta megválasztani. A beterjesztett törvényben egy ilyen kétszintű irányítási rendszert kíván megvalósítani a kormány, létrehoz egy kollektív testületet, egy felügyeleti tanácsot - a beterjesztett törvényjavaslatban még ez az intézmény tűnik súlyosnak -, és nyilván van a szervezetnek egy operatív vezetője is, a főigazgató.

Ha azokat a módosító indítványokat nézem, amiket a szocialista képviselőtársaim - akik közül ma szinte senki nincs itt a parlamenti vita során - benyújtottak, akkor azt látom, hogy ezt a kollektív testületet is igyekeznek ellehetetleníteni, és minden érdemi jogosítványt a főigazgató kezébe adnak. Ezt abból látom, hogy eredetileg a felügyeleti tanács elnöke számolt volna be a kormánynak, és adott volna tájékoztatót az Országgyűlésnek. Ez is jelezte volna egyébként valamilyen módon ennek az intézménynek a rangját, mármint a tanácsnak ezt az idézőjelbe tett rangját. Ezt a lehetőséget elveszik tőle, és ezeket a jogosítványokat odatelepítik a főigazgatónak. Az egy más kérdés, hogy ráadásul elkövetik azt az ízléstelenséget is, hogy ezt a pénzügyminiszter útján teszi meg, magyarán csak az jöhet oda, amit a pénzügyminiszter is akar. Utána van egy módosító indítvány, amiben azt látom, hogy ezt a durva udvariatlanságot, ami a szakmaiságot aztán teljesen nélkülözi, kiemelnék a törvényből. Hogy most aztán éppen melyik szándék az igazi, én nehezen tudom eldönteni.

Fontos egy ilyen intézmény esetében is - mert ez nem egy olyan, kormányzat által irányított intézmény, ami egy a sok közül -, ennek az intézménynek a bankrendszerre nagy befolyása van, a bankrendszer meg ügyfelekkel találkozik. Eddig, amikor ez az intézmény a beszámolóját leadta, akkor a széles közvéleményt is tájékoztatta. Úgy tűnik, önöket ez is zavarja, mert ezt a lehetőséget is elveszik ettől az intézménytől, és megelégszenek azzal, hogy a felügyelet és a kormány között történjen valamilyen információcsere, információátadás, és nem érdekli őket, hogy az ügyfelek, akik a banki viszonyokkal kapcsolatba kerülnek, ebbe belelátnak-e. Felfoghatatlan számomra, hogy ezt miért kell önöknek tenniük.

Ez az intézmény két éve - mint ahogy már mondtam egy korábbi kétpercesemben - nem tudott olyan beszámolót a kormány elé vinni, ami azt követően a jelenleg hatályos törvény szerint az Országgyűlés szakbizottsága elé is került volna. Kérdezem az államtitkár urat, hogy a jelenleg hatályos törvény szerint egy 2002-es beszámolót, amit a kormány máig nem tárgyalt meg, mikor fogja tárgyalni. Mikor fogja látni ezek után az Országgyűlés illetékes szakbizottsága, a költségvetési bizottság? Mikor fogja látni a költségvetési bizottság a felügyelet elnökének 2003-as beszámolóját, amiről csak azt tudjuk, hogy önök nem méltóztattak elfogadni? Felfogásom szerint a jelenleg hatályos törvényből nem következik az, hogy egy ilyen esetben nem kerül ez a beszámoló az Országgyűlés szakbizottsága elé.

(18.00)

Kíváncsian várom, hogy mikor jön el két év után végre az a pillanat, amikor az Országgyűlés szakbizottsága is belelát ezekbe a kérdésekbe.

Egyetértek Varga képviselő úrral, egy olyan átgondolatlan és egy olyan több csatornán megvalósuló irányítást akarnának önök megvalósítani, ami meggyőződésem szerint teljesen működésképtelen lesz. Ezt módosító indítványokkal is nehéz reparálni, ezért én is azt javaslom, hogy akkor teszik bölcsen, ha a törvénynek ezt a részét visszavonják és újragondolják.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! További felszólaló nem jelentkezett, ezért a részletes vitát lezárom. Megkérdezem Veres János államtitkár urat, kíván-e reagálni. (Dr. Veres János: A szavazás után!) Nem kíván reagálni. A módosító javaslatokról a következő ülésünkön határozunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/6458. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/6458/9. számon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy az Országgyűlés egy szakaszban tárgyalja a részletes vitát. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)

A látható többség az indítványt támogatta.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1., 2. és 3. pontjaira. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíván-e valaki felszólalni.

Horváth János képviselő úr, önt illeti a szó.




Felszólalások:   27-425   425-487   487-496      Ülésnap adatai